Békés Megyei Népújság, 1971. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-28 / 74. szám

Színképelemzéstől a mezőgazdaság gépesítéséig Tízéves jubileum és három, megyéinken kívül is nagy sikert aratott rendezvény. Egyetlen mondatban talán így lehetne ízelítőt adná a Gépipari Tudo­mányos Egyesület Bélvés megyei szervezetének tavalyi munkájá­ról. Ezek persze csak a legna­gyobb, legsikeresebb rendezvé­nyek: az Anyagvizsgálati Nap, a Minőségellenőrző Országos Tanácskozás, valamint egy or­szágos viszonylatban is elsőként megrendezett tanácskozás a tervszerű szakmunkásképzésről és a mtmkaerőgazdálkodásról. Hámori Jánostól, a szervezet titkárától most az 1971-es ter­vekről, elképzelésekről érdek­lődünk. A Békés megyei GTE az idén elsősorban arról szeret­né meggyőzni tagjait, hogy a termelékenység, a hatékonyság növelése nem megy önmagától. Szükség van a műszaki haladás meggyorsítására, a termelés jobb megszervezésére; ennek azonban fél tétele a megfelelő szakmai képzettség. 1971-ben sem lesz hiány or­szágos méretű rendezvényeikben. Júniusban színképelemző ván­dorgyűlést rendeznek Békéscsa­bán, az ősszel pedig megyénk városaiban a mezőgazdaság gé­pesítéséről les7. az egész Tiszán­túlt érintő tanácskozás, A GTE egyes szakosztályai a Tanfolyamokon kívül is rendez­nek előadásokat. A technológiai szakosztály például a korszerű forgácsolás-technológiákkal, a szerszámozás'sal, a TMK-munka- módszerekkél, a mezőgazdasági gépszakosztály többek között a gépek jellemzőinek nemzetközi összehasonlításával foglalkozik. A hegesztési szakosztály megyei versenyt rendez, a hegesztőver- seny lebonyolításában részt vál­lalnak a minőségeilenőraésá szakosztály tagjai is. Az egyesület az idén szerve­zeti változtatásokat is tervez. A korábban Gyulán és Orosházán megszervezett szakosztályokat önálló városi csoporttá fogják | fejleszteni. A csoportok a me- j gyei szervezethez tartoznak, de külön költségvetési keretből j gazdálkodnak majd. Üzemi cso­portok megalakítását is elősegí- | ti a megyei GTE, mégpedig Szarvason, Békésen és Mezőbe- rényben. Különösen nagy gondot for­ahogy mi, moszkvaiak nevezzük, az „Új Arbat”-on. Valóban sétára alkalmas idő volt Valamelyest enyhült az elmúlt napok hidege, borús volt az ég, hópelyhek szállingóztak, és a lábunk alatt is olvadt a hó. Szabad szombat és vasárnap után, ezen a harmadik pihenő­napom, valamivel kisebb volt a forgalom a szeles úttesten, an­nál nagyobb azonban a széles járdán. Zászlókat lengetett a szél, s mindenütt hatalmas transzparensek hirdetik a párt és a nép egységéi. Nagybetűs idézeték olvashatók a Szovjet­unió új ötéves tervének irány­elv-tervezetéből és felhívások a moszkvai dolgozókhoz, hogy újabb munkásikerekkel köszönt- sék a Szovjetunió Kommunista Pártja XXIV. kongresszusát Nem véletlen, hogy a Kuli­nyin sugárút lassan átveszi a Gorkij utcától a „főutca” sze­repet. Hamar elvesztünk a fény­árban úszó, széles sugárút tö­megében. Huszonhárom-huszon- ötemelefes toronyépületek tövé­ben, árkádjai alatt, szépen, dí­szített, kivilágított kirakatok hosszú sora előtt vitt az utunk. — Nézd csak —• bökte meg a könyökömet barátom. — Ez a nők utcája, látod, az egy ék­szerüzlet, amott van egy illat- szer-szaküzlet, a másik oldalon virágüzlet, nőiruhaház, fodrász- szalon, divatos szépségápolási intézet, azután egy nagy mű­anyag, szövet- és ruhaüzlet és agy forgalmas ajándékbolt, hogy csak azokat soroljam, aim a nőket érdekli. Szerencsére, ma ünnep vaa, zárva varrnak az dítanak a megyei szervezet Tu­dományos Bizottságának a mun­kájára. Sok múlik ezen a néhány emberen, ezért szorosabb kap­csolatra van szükség az orszá­gos Tudományos Bizottsággal. Új módszereikre van szükség a propagandamunkában is. Ha­vonta rendeznek filmvetítéseiket „Technikai újdonságok” címmel, egyes, közérdeklődésre számot tartó témákból pedig a TIT-tel és az SZMT-vel közösen is ren­deznek ismeretterjesztő előadá­sokat. Több kiadvány jelenik meg az idén a Békés megyei GTE gondozásában. A tízéves fenn­állás alkalmából egy körülbelül 100 oldalas évkönyvet adnak ki. ötszáz példányban1, rotaprint sokszorosítási eljárással készül el a hegesztőtanfolyamon hasz­nált jegyzet. A két országos ta­nácskozás anyagát is teljes egészében kiadják és valameny- nyi résztvevő rendelkezésére bo­csátják. Tizeinkét belföldi és öt kül­földi tanulmányutat terveznék az idén, a legrövidebb egynapos, a leghosszabb, a lipcsei út hat napig tart. Fejlesztik kapcsola­taikat a baráti országok (első­sorban Csehszlovákia és az NDK) műszaki szervezeteivel is. Ez műszála és gazdasági szem­pontok alapján egyaránt előnyös, hasznos. Ráta László Vöröshagymatermesztők tapasztalatcseréje i­I@en kedvező eredményt ért el vöröshagyma termesztésében a békéscsabai Lenin Tsz. Ta­valy 130 holdon termesztettek étkezési hagymát* kapavágás nélkül. A talajt ugyanis AFA- LON nevű vegyszerrel gyomta- lanították. Holdanként 105 má­zsa termést értek el. Ez majd­nem kétszerese a múlt évi me­gyei átlagnak vöröshagymából. Több hagymatermesztő ter­melőszövetkezeti vezető azzal a kéréssel fordult a Mezőgazda- sági Termékeket Értékesítő Szövetkezeti Vállalathoz, hogy a békéscsabai módszereket tegyék számukra hozzáférhetővé. A MÉK szakemberei ennek a ké­résnek tettek eleget március 24- én, amikor 19 termelőszövetke­zetből és a két tsz-szövetségtőd tapasztalatcserére hívták az ér­deklődőket. Megyénk termelőszövetkeze­teiben ebben az esztendőben 1221 holdon termesztenék vörös­hagymát. A dughagymakészlet ennyire futotta. A gazdaságok nagy részében a békéscsabai Lenin Tez-hez hasonlóan vegy­szerrel gyomtalanítják a talajt, gépesítik a termesztést, növelik a jövedelmezőséget. Sokait vitatkoztak a szakembe­rek a peronoszpóra gombabe­tegség megelőzésén. Végül meg­f üzletek és így az én pénztárcám ; is zárva maradhat — nevetett, • de vele nevetett a felesége is. i A sétáló emberek, nők, fér-1 fiák, gyerekek kezében sok ce-S lofánba, papírba csomagolt vi-: rágcsokor is sétált ezen az es-J tén. Természetes, hogy a síugár- • útnak ez a része a randevúk s Sizínhelye is. Hosszú sorok áll- * nak a híres szórakozóhelyek, ! kávéházak, cukrászdák, a „Pe- § csőm” ifjúsági étterem és a re- £ vü-műsoráról nevezetes — tud- ! tómmal Moszkvában egyedüli £ ilyen jellegű — „Arbat”-étterem £ előtt. j Mi is beültünk volna valaho- i vá, ezért megpróbálkoztunk a £ Kalinyin sugárút fényözönéhez • viszonyítva sápadit, csendes Ar-: bat utcában. Persze, az itteni • kis kávéházak, éttermek is zsú­folva voltak. Csaitangolásunk közbeni, az egyik mellékutcában felfedeztünk egy „Vino”-t. Ide tértünk be egy pohár borra. Jó- kedélyű emberek társaságába csöppentünk. A talponálló mo­zaikpadlóján egyedül ropta a táncot egy fiatalember, s időn­ként vidáman felkiáltott; „Fi- ‘ am született!...” A többiek mo­solygó megértéssel engedtek teret örömének, táncának. Míg hazafelé ballagtam a hl- _ degre forduló estében, a három- ■ napos pihenőben „kifáradt”, el- ; csendesedett utcákon, egyre az : járt az eszemben, hogy ezen a ; borús, enyhe, hópehely-szálli-n • gózású ünnepnapon hány új S szovjet állampolgár született j Moszkvában, a Szovjetunióban. £ (Folytatjuk) Oraveo János állapodtak abban — a békés­csabai Lenin Tsz tapasztalata alapján —, hogy a DITAME M—45 és az OTHOPHALTÁN nagy hatékonysággal védi pero­nos zpóra fertőzéstől a növénye­ket. Azt is tisztázták, hogy a gyomirtó vegyszert mikor és mi­lyen adagban használhatják a leghatékonyabban'. Ezek szerint az ültetés előtti vegyszerezés és a hagyma erősödése utáni újabb vegyszerezés egész esztendőre biztosítja a gyommentességet. Vegyszerezés utón kapálni nem szabad, mert ebben az esetben a vegyszer elveszti hatását. Az AFALON-nal kezelt hagyma­táblákon a peronoszpóra nem okoz olyan vészes kárt, mint amilyet a korábbi években, ta­pasztaltak, mert a gyommen- tesség szabad levegőjárást biz­tosít a növények közti A megye hagymatermesztő gazdaságai közül a békéscsabai Lenin Tsz-ben, a kaszaperi be- nin Tsz-ben, továbbá a tótkom- lósi Viharsarok és Haladás Tsz- ben hagymatermesztő gépsort állítanak üzembe. Ez ültetőből, kultivátorból (sorművelő) és hagymaszedő gépből áll. A dug- hagyma ültető gép teljesítmé­nyére jellemző, hogy tízórás munkanap alatt 128 ember he­lyett dolgozik. Egy ember ugyan­is naponta Í00 négyszögöl dug- hagymát tud elültetni tízórás műszakban. A Bruder—Kovács­féle dughagytna ültető gép ugyanennyi idő alatt nyolc hol­don fejezi be a munkát. A Béikés megyed hagymater- mesztők tapasztalatcseréjén Bor­dás Mihály, a békéscsabai Lenin Tsz főagronómusa számolt be a hagymatermesztésben szerzett tapasztalatokról. (dupsi) Háromszinű zászló alatt A zászló A hosszú menetoszlop úgy kígyózott a Gödöllőről örszent- míkflós felé vezető úton, mint valami megsebzett sárkányóriás. Az emberek fizikailag legyen­gülve, lelkileg megtörtén von­szolták magukat. Nem sókat tudtak arról, mi történik a vi­lágon, meddig jutott a front. Heteket töltöttek a fogolytábor­ban anélkül, hogy bárki is tá­jékoztatta volna őket. Csak kó­sza hír járta, hogy Budapesten befejeződtek a harcok. A szovjet hadsereg megbizot- tad már előbb megkezdték a to­borzásukat. Feltételként szabták meg az önkéntességet, a fizikai alkalmasságot, lehetőleg a vas­út- és hídépítéssel összefüggő munkákhoz való hozzáértést Közben mindenkinek a múltját is vizsgálták, hogy ne kerüljön közéjük volt csendőr, nyilas és egyéb háborús bűnös vagy bár­ki, aki a Szovjetunió ellensége. Közölték, hogy olyan magyar alakulatra van szükségük, amely kész a fasizmus elleni hadműve­letekben velük együtt részt venni. És mielőtt a 800 ember 1945. február 27-én a fogolytábor ka­puján kilépett volna, már tud­ta, hogy a 3./II. magyar vasút- és hídépítő zászlóaljhoz tarto­zik. De vajon van-e valami je­lentősége annak, ha azt mond­ják: magyar? Létezik-e egyálta­lán Magyarország? Alig akadt valaki, akit ebben a helyzetben ne a családjához, szeretteihez való visszatérés gondolata foglalkoztatott volna. Hazajutni minél előbb! Legtöb­ben azért jelentkeztek, hogy ne vigyék őket a Szovjetunióba. Ott is éppenséggel Szibériába, aho­vá az első világháború alatt sok magyar hadifogoly került. így talán hamarabb kiszabadulhat­nak reménytelen helyzetükből. Egyesek arra számítottak, hogy ha a fogolytábort elhagyják, al­kalmat találnak majd a szökés­re. Senki sem tudhatta, hogy a másik mit tervez magában, mi­lyen kiutat keres egyéni szaba­dulásához. Voltak azonban józanul gon­dolkodók is, sütik azt a nézetet vallották: segítsük a szovjet hadsereget, hogy legyen mielőbb vége a háborúnak. Szűnjenek meg a harcok, mert minden perc újabb és újabb pusztítást, sok-sok szenvedést jelent. A ha_ za iránti kötelesség most az, hogy a fasizmus ellen fordulja­nak. Ha pedig egyszer elhall­gatnak végre a fegyverek, más lesz majd az élet. Hogy milyen, azt éppenséggel senki sem tud­hatta, de az akkorinál rosszab­bat elképzelni sem lehetett. Csak béke legyen, sürgősen bé­ke! Már szürkült, amikor Őrszenb miidósra ért a zászlóalj. A hosz- szú menetelés utón, csak az volt a feladat, hogy a századok ren­dezzék be az előre kijelölt szál­láshelyüket és étkezés után mindenki térjen nyugovóra. A fáradtságtól kimerült embere­ket hamar elnyomta az álom. Hajnalban elsők között a zászlóaljparancsnok kelt fel. A tolmáccsal együtt indult a szov­jet parancsnoksághoz, hogy tá­jékoztatást kérjen az aznapi feladatokról. Amikor azonban kiléptek az utcára, hatalmas nemzetiszínű zászlót pillantot­tak meg, amelyet valaki a pa­rancsnokság épülete előtti ma­gas fa törzsére tűzött ki. A zász­lóaljparancsnok meglepetten fordult az őrhöz: — Hogy került ide ez a zász­ló? —1 mordult rá, mert arra gondolt, hogy valaki tréfát akar űzni. Még választ sem kapott, amikor a sarkon befordulva ott termett előtte Jermakov főhad­nagy, a szovjet összekötő tiszt. Zavart üdvözlés után a zász­lóalj parancsnok utasította a tol­mácsot: — Mondja meg neki, hogy a zászlót az én tudtom nélkül tűz­te ki valaki. Jermakov főhadnagy szemé­ben furcsa mosoly jelent meg, majd ugyancsak a tolmács útján ezt kérdezte: — Önök ugye magyarok? Olyan kérdés volt, amire nem kellett választ adni. Anélkül folytatta tehát. — Szégyellik talán? Szemrehányás volt a hangjá­ban, amikor elmondta, hogy ne. ki kellett a zászlóról gondoskod­nia, mert a zászlóaljparancsnok megfeledkezett róla. Zúzmara lepte be- a fákat, bokrokat. Dermesztő hideg volt. És a felkelő nap bíborfényében látni lehetett, hogy Örszentmik- lóson mindenütt háromszínű zászlót lenget a hajnali fuval­lat, ahová este magyar katoná­kat szállásolták el. Címer, koro. na, meg angyal éppenséggel már nem nagyon illett volna, de hát ilyen zászlót talált Jermakov főhadnagy a községházán. Egy kicsit furcsának tűnt, amikor a zászlóalj parancsnok parancsára két keresztbe tett kis vörös zászlót erősítettek az angyalos zászló rúdjára. Pásztor Béla (Folytatjuk) Szinkrongenerátor índía reszere A Ganz Villamossági Müvek szerelőcsarnokaiban befejezés előtt állnak az első negyedév új termékei. Szinkrongenerá­tort szerelnek India részére, asszinkron motor készül a gyöngyösi Gagarin Hőerőmű­höz, az indiai Chenon-ba ke­rül majd az új hidrogenerá- tor. Képünkön: Sinka Sándor és Krizsánszki Pál szerelők meg­beszélést tartanak az India ré­szére készülő szinkrongenerá­tor forgórészének szerelése közben. (MTI fotó—Bara István felv.—KS 1971, MÁRCIUS 28.

Next

/
Thumbnails
Contents