Békés Megyei Népújság, 1971. március (26. évfolyam, 51-76. szám)
1971-03-25 / 71. szám
t Előadás Békéscsabán az információ szerepéről Tegnap, március 24-én délelőtt Békéscsabán, az Ifjúsági és Üttörőházban Az információ helye és szerepe címmel Nádasdl József, az MSZMP Központi Bizottságának agitáeiós-művelődési és propagan- Jaosztály információs alosztályának vezetője előadást tartott. A tájékoztatót Kovács Fér erűmé, a megyei pártbizottság megbízott osztályvezetője nyitotta meg. Jelen voltak a lárási, városi bizottságok titkárai, osztályvezetői, valamint az üzemi pártbizottságok titkárai és a megyei tömegszervezetek vezetői. A tájékoztatót követően dr. Pirityi Ká- rolyné, a megyei propaganda's tömegszervezeti osztály munkatársa számolt be az információs munka megyei tapasztalatairól. Ezután konzultációs beszélgetésen vitatták meg a soron levő feladatokat. (olid Gyula nellszobra i békéscsabai Hiúsági ü Útlörbbázban Sok nézője volt kedden délután Kulich Gyula Szabadság téri mellszobra kiemelésének. A magyar kommunisták fiatalon elhunyt mártirhősének emléket állító alkotás úi helye az ifjúsági és úttörőház előcsarnoka. Az avatóünnepség áprilisban less, ; : 5 ft Szobrászgép a bútorgyártásban Évek óta foglalkozik a Heves megyei Bútoripari Vállalat stílbútorok készítésével. Faszobrászalnk többségét saját Idős mestereik képezték ki tehetséges ipari tanulókból. Rajtuk kívül fél éve egy Olaszországból behozott szobrász tép is dolgozik a faragásokon, a szerkezet a bonyolult ornament! kájú, kecses vonalú barokk mintadarabokat letapogatja és egyszerre több példányban i*nm«»ij», Képűnkön: munkában a szobrászgép. (MTI fotó: Kunkovács László felvétele — KS) Megnyílt a nemzetközi zenetudományi konferencia \ Bartók Béla emlékének tiszteleg a zenei világ azzal a nemzetközi zenetudományi konferenciával, amely szerdán ünnepélye# keretek között nyílt meg Budapesten, a Hotel Duna Intercontinental kongresszusi termében. A jeles hazai zenekutatók és tudósok mellett a tanácskozáson részt vesz 60 világhírű zened szakember, európai és tengerentúli országokból. Sárai Tibornak, a Magyar Zeneművészek Szövetsége főtitkárának elnöki megnyitója után dr. Orbán László, a művelődésügyi miniszter első helyettese üdvözölte a konferencia részvevőit, A konferencia első napján Lukács György akadémikus, Bartók és a Magyar kultúra címmel tartotta meg nagy érdeklődéssel kisért előadását. (MTI) ••M«wac*scKs»tia«i«aaB$t9MP9B9«a«M«aaMaBBBacaaaauBBaM<aMflaaaBaiaaaaaBaMBaaaBHMMMia«*HiBWi«iw — Kedvtelésből, A tiszt odafordul övéibe®. — így ne játsszatok, álljatok ML Szántói® elmosolyodik? — Miért ne? Csak nem jött rá megint valamire bűvészkém? Luciánó nagyon szerényen mondja: — De, azt hiszem, sikerült felállítanom az ulti-egyenletet. Luciánó sorra rámutogat az asztalnál ülőkre. — Egyes játékos, kettes Játékos, hármas Játékos, négyes játékos. Belenéz füzetébe: — A következő leosztásban a kettes játékos piros re bet lit fog bemondani, s ezt az egyes játékos megkontrázza. A terem teljesen elcsendesedik. Szántód! töri meg a csendet — Erre is van fogadása? — Természetesen. — Milyen összegű? Luciánó egy szerénységében is sokat jelentő mozdulatot tesz. — Felső határ a csillagos ég. Szántódl gyors kasszát csinál a zsebében és az asztalon előtte fekvő pénzekből. — Tegyünk be ötszáz forintot — Tegyünk — mondja Luciánó. Ö is alaposan átvizsgálja a zsebeit, de nincs nála csak háromszáz forint Megkocogtatja a nagy Damógyöngyei vállát — Adjál két kilót! A nagy Damógyöngyei dühösen elrúgja magát az asztaltól és azt mondja: SS Megvesztél? Egy kontra piros rébetlin 120 forintot lehet nyerni vagy veszteni, ki az a hülye, aki 500 forint ellenében bemondja a 120-at? Luciánó halványan elmosolyodik. — A matematika nagyhatalom. Adjál kétszáz forintot A nagy Damógyöngyei kényszeredetten engedelmeskedik. Szántódi odaint magához egy bámészkodót és odaadja neki letetKent az 500—500 forintot — Ki oszt? A nagy Darnógynögyei oszt. A kettes játékos a tréner, az egyes a kis Damógyöngyei. A nagy Damógyöngyei robosztus alkatához egyáltalán nem illően, szinte remegő kézzel oszt ä síri csöndben. Elkezdődik a licit Előbb a kis Damógyöngyei kapja a talont felveszi és azt mondja: — Passz, tök. Leteszi a két talont, a soron következő játékos az edző lenne, aki láthatóan kínok közt verejtékezik, de nem nyúl be. Szántódi, már zsebében érezve az 500 forintot, mint a soron következő iátékos nvúl a talonért, és közben diadalmas pillantást vet nemcsak Luciánóra, hanem az egész közönségre Is, leteszi a talont, és bemondja: — Negyven-száz-durchmarsch. Most ismét a kis Darnógyöngyei következnék, de nála nincs olyan lap. amivel ezt a bemondást túllicitálhatná. — Passz. Ez a passz tiilaidonkénen már a fogadás elvesztését is jelenti, és a kis Damógvöngvei is, a naggyal egvütt végtelen szemrehányással néz fel Luciánóra. Szántódi már éppen indítani í akarja a játékot, amikor az ed- ; ző mintegy transzban kínlódó • arccal rácsap a talonra és 8 ; lapjába illeszti. Most mindenki megérzi, még 5 azok is, akik nem látnak az ed- • ző lapjába, hogy itt valami rend- : kívüli dolog van kirobbanófél- j ben. Feszülten várják az edző | bemondását Szántódi Is elbizonytalankodik ; egy pillanatra. Eeyedül Luciánó • flegma. Tulajdonképpen oda se f figyel a játékra, csak számolgat. : Az edző rekedten bemondja: ; — Piros rebetli. Szántódi nem hisz a fülének. : Hát neki ilyen ostoba barátja ■ van? Hát ez lehet? A terem mo- ! rajlik. Még a két Darnógyön- : gyei sem hiszi e] az első pilla- • natban, és a kicsi is csak pilla- jj natok múlva jön rá, hogy a fo- : gadás tételének tökéletes betel- « jesítéséhez neki ezt még meg is ■ kell kontráznia. De amikor aztán : rájön, diadalittasan vágja ki: s — Kontra. í A tétet tartó kibic mély meg- • rendüléssel nyújtja át az 1000 : forintot Luciánónak. ö még éle- ; tében ilyen nagy embert nem i látott. Leírhatatlan a szemrehányás, ■ amivel Szántódi most ránéz ba- ! rátjára, az edzőre. ■ Az edző elhaló hangon rebegi: : — Nincs mese, nem hívhatom ■ ki „Piatnik” bosszúját öregem! : Szántódi odainti magához a ; sporttisztet: — Légy szíves, szállj be he- : Ivettem. Én ezzel a címeres ; ökörrel nem látszom tovább. • (Folytatjuk) Lányok filmekről, eleiekről Ti zen valahány lány gyűlt ösz- sze az elmúlt héten a csabai if- j júsági és úttörőházban. A Ró- j zsa Ferenc Gimnázium és Szak- középiskola harmadik, negyedik, osztályosai, hogy tanáruk, Péter László vezetésével Sándor Pál legújabb filmjéről, a Sárika, drágámról vitatkozzanak, beszélgessenek. A riporter arra volt kiváncsi, md a véleménye a tizenéveseknek a mű két főhőséről, Sárikáról, a törhetetlen elvhűségű veterán kommunistáról és unokaöecséről, az Ifjú filmrendezőről Béna Péter- rőL 3—5—6—7—8 pont A lányok többsége a közepesnél valamivel jobbnak ítélte a filmet. Általában ötös, hatos „osztályzattal” értékelték. Bár volt, akii csak hármast, s olyan te, aki nyolcast adott A maximális tízest egyikük sem írta a dm mellé. — Mostanában mintha divat volna a filmeseknél hogy apró, sokszor neny js szervesen összetartozó Jelenetekből állítanak össze egy-egy müvet Teljesen öncélú volt az, hogy az Omegéékat odacipelte a rendező Sárika lakásába. Én azt hiszem, hogy a szerelmi jelenetek túlzásai is csak a közönség csalogatás kedvéért kerültek a filmbe. Dehát ez elég nagy szegénységi bizonyítvány. — Nekem tetszett, hogy mindjárt a film elején odaírta a ren. dező: ha lenne nagynénje, neki ajánlaná ezt a filmet Ilyet még csak könyveknél verses- köteteknél láttam. — Persze, ennek az értelme j csak utólag derült ki — Az nem baj. Utólag derült ki az is, hogy a film végén miért szólaltatta meg a rendező az igazi veteránokat. Igaz, azért az is nagyon furcsának tűnt. Sóiika, Péter — Péter nagyon vacak alak volt a film elején. Főleg, amikor ellopta Sárika pénzét Egy pillanat alatt forrpontra hévül a vita. Péter alakja mindegyikükhöz közel áll korban, filmbeli tetteire fokozott élénkséggel figyeltek a lányok, — De visszatette! És saját magától — Te elloptad volna azt a tízezret? — Az 6 helyében lehel hogy elloptam volna. Persze, nem he. lyes, de... nem tudom. És végeredményben ettől tért aztán a jó útra. Mert a végére nagyon jó viszonyba került a nénivel. — Azért Sárika csoda klassz ember volt. Egy félmilliót adott \ zeneiskolára, ö meg bement egy szociális otthonba. — És nagyon jó volt neki, mert mindig tudta, hogy mit kell csinálni. — Péter meg nem tudta. Ez j nagyon sok filmben így van most. A Kitörésben ugyanígy történt. — Pedig abban a filmben is jó helye, jó munkája volt annak a fiúnak. — Lacinak. —- Igen. Egy olyan számítógép mellett dolgozni még akkor is jó lehet, ha esetleg nem is kap j érte magas fizetést. És mégis ki ! akart törni. Mint ahogy Péter sem találta a helyét. — Te mindig tudod, hogy mit kellene csinálnod? Társuk kérdésére hirtelen elhallgatnak a lányok. Nem a vitatkozó kedv szűnt meg, de erre nem is lehetett azonnal felel ni Gondolkodtak. Hirtelen nagyon komoly dologról lett szó. Volt, amelyikük a szája szélét harapta össze, más a szemét hunyta be s mindannyian szint» mozdulatlanná váltak egy percre. Érezték a felelősségét annak, amit felelniük kell majd. Képek a falon — Sokszor nem tudom, mit kéne tennem... Igaz, az ember tamü, de ez valahogy kevésnek tűnik. Nincs olyan lelkesítő, nagy eszmém, olyan tiszta célom, mint Sárikának volt — Nézd, ő harcolt Spanyol- országban a forradalmárok között, meg emigrációban volt Moszkvában — ott tenni is többet lehetett. — Ez nemcsak attól van. Sárika azt mondta, hogy volt az életében egy olyan időszak, ami, kor Lenin állt hozzá a legközelebb. Alti pedig akkor már ba^ lőtt volt — Nyilván azért te volt tele a fal Lenin-képekkeL — De én — meg azt hiszem, nemcsak én — valahogy ezt is furcsának tartom. Nem tudnám elképzelni, hogy ha lenne egy szobám, ott is így legyen. — És az az összevisszaság jobb volna, ami a Kitörésben volt Anna szobájában? — Nem. De hogy egy ember— Es csak egy... az a baj, hogy például Leninről is nagyon keveset tudunk. Kevesebbel mint a felnőttek, meg az öregek. Pedig nagy ember volt és amellett olyan egyszerű, mindenkivel kedves, megértő. Ha többet tudnék róla, meg többet tudnánk róla. sokkal közelebb kerülne hozzá az ember. A filmből Sárikáról is megtudtunk egy csomó dolgot. 0 nagyon szép életet élt. Lehetett és meg te kellett őt szeretni... Es a filmben talán ez a legjobb. * Sok volt a beszélgetésben a talán, a ha, a jó lenn«. Mert gondolkodtak, a saját életükre is vonatkozó kérdésekről vitatkoztak a lányok. Keresték, megérteni próbálták, alakították önmagukat S felvetettek néhány jellemző és igen fontos problémát Amit maguknak és a náluk idősebbeknek kell megválaszolniuk. Danisa Győző A BÉKÉSCSABAI AUTÓSZERVIZ gépírni tudó adm nisziratfv munkaerőt alkalmaz szerződésileg. Jelentkezés: AFIT XVII. sz. AUTÓJAVÍTÓ VÁLLALAT, BÉKÉSCSABA. Szarvasi út 249934 mms& 5 1U 21* 25«
