Békés Megyei Népújság, 1971. március (26. évfolyam, 51-76. szám)
1971-03-25 / 71. szám
Papíron csodaszép... Sokat lehet hallani, olvasni manapság a szolgáltatásokról. Többféle fórum több oldalról is foglalkozott már ezzel a témával. Összegezték az eddigi fejlődést, felhívták a figyelmet a legsúlyosabb hiányosságokra, problémákra is. Egy dolgot szeretnék most kiemelni a hibák közül: a tartós fogyasztási cikkek 1 garanciális javítását. Az érvényben levő jogszabályok szerint ugyanis a tv-t, a rádiót vagy a hűtőszekrényt a jótállási időn belül a javításra kijelölt cég (Gelka, valamelyik ktsz, stb.) a tulajdonos lakásán köteles megjavítani. Ha a tulajdonos a készüléket beszállítja a szervizbe, a vállalat köteles megtéríteni a szállítás költségeit. Szép, szép ez a rendelkezés, csak egy a kár: szinte sehol sem tartják be. A tulajdonosnak sokszor örülnie kell, ha egyáltalán szóba állnak vele és nem túl hosszú időn belül megjavítják a készüléket. Lehet persze, hogy a rendelet túlzás; a pesti aszfalton még csak be lehet tartani, a bélmegyeri sárban viszont szakember- és technikai felszereléshiány miatt már nem. A megoldás azonban akkor sem az, hogy papíron csodaszép, a valóságban meg kiábrándító legyen a helyzet. A város és a falu közötti különbség csökkentéséhez a szolgáltatások színvonalának „kiegyenlítése” is hozzátartozik. Jó, nem megy ez máról holnapra. Akkor mondják ki például azt, hogy mikortól kötelező a szabályt betartani! Utána azonban tartsák is be. Aztán még valami. Volt már * arra is példa, hogy garancián túli javításért készségesen házhoz ment a szerelő, a garanciális készülékhez azonban már „nem volt ideje” elmenni. Nem akarom ezzel azt állítani, hogy minden szerelő „nyúzó”. Annyi azonban bizonyos, hogy ezzel a helyzettel visszaélni is lehet. Es ahhoz, hogy a szolgáltatások színvonala a falvakban is emelkedjen, egy-egy ilyen panaszra érdemes lenne az ílleté- seknek a korábbinál egy kicsit jobban odafigyelni. Róta László Jó eredmények az országos pénztáros-verseny első napján Szerdán délelőtt Békéscsabán ünnepélyes keretek között nyitották meg a VIII. Országos Szövetkezeti Pénztáros-versenyt. Az eseményen ott volt Vészi Lászlóné, a KPVDSZ titkára, Kádár István, a SZÖVOSZ főosztályvezetője, Rákóczi Ferenc, a KPVDSZ megyei bizottságának tátikára, Pallai István, a KÖZÉRT pénztárosiskolájának igazgatója és Sarkadi István, a MÉSZÖV Békés megyei elnök- helyettese. Az előkészületekről és a verseny lefolyásáról a rendező bizottság elnökétől és titkárától Papp Lászlótól és Király Lászlótól kértünk tájékoztatót. Megtudtuk, hogy hazánk 18 megyéjéből összesen 92 versenyző utazott Békéscsabára, hogy összemérje ügyességét. A pénztárosok a Megyei Művelődési Központ színpadán tíz vevőt szolgáltak ki, s a vásárlók mindegyike 10— 10 féle árut kapott a kosarába. A blokkolás, fizetés és pénz- v visszaadás idejét stopperóra méri, de aki valamilyen hibát követ el, annak időeredményét hibánként 5 másodperccel növelik. A 40 tagú zsűri ellenőrzi a versenyzők teljesítményét. Már eddig is jó néhány, a tavalyi győztes idejénél jobb eredmény született. Ennek részben az a magyarázata, hogy a benevezett versenyzők előzőleg megkapták azt az árulistát, amelyből a versenyre a 100 tételt összeállították. , A verseny részvevői, mivel egyszerre csak négy gép működik, csütörtökön délben fejezik be a küzdelmet. Az ünnepélyes eredményhirdetésre és a díjak átadására ma délután kerül sor. haladásának üteme, a két világrendszer versenyének menete és a forradalmi világfolyamat fejlődéséhez való hozzájárulásunk”. Az Ötéves tervek folyamán kikovácsolt gazdasági és katonai hatalom tette lehetővé a Szovjetuniónak, hogy gazdasági, politikai, diplomáciai és katonai támogatásban részesítse Európa, Ázsia és Amerika fiatal szocialista államait. Csaknem másfélezer vállalat épült és épül a szocialista országokban a Szovjetunió segítségével és közreműködésével. A Szovjetunió a maga egész hatalmával és tekintélyével védi a szocialista államok szabadságát és függetlenségét az imperializmus fenyegetéseivel szemben. A világ ipari termeléséhek 40 százaléka a szocialista országokra jut. Ezekben az országokban áz ipari termelés évi növekedési üteme 1,5—2-szeresen szárnyalja túl a kapitalista országok megfelelő mutatószámát. Ázsiában és Afrikában a Szovjetunió segítségével már felépült vagy most épül mintegy 600 különböző objektum, közöttük olvan óriások, mint a Bhilai Kohászati Kombinát, Indiában és az asszuáni gát az Egyesült Arab Köztársaságban. Huszonhétezer külföldi diák — nagyrészt ázsiai és afrikai országokból — tanul a szovjet tanintézetekben. Az a sokoldalú segítség és tá- ■ mogatás, amelyben a Szovjet- ■ unió az ázsiai és afrikai népeket-: részesíti, a világszocializmus és ■ a nemzeti felszabadító mozga- ! lom érdekközösségén alapszik. : A Szovjetunió Kommunista Párt- £ jának programja kimondja,• hogy „az SZKP a gyarmati és : a félgyarmati igától megszaba- j dúlt népekkel való testvéri sző- • vétségét úgy tekinti, mint nem- : zetközi politikájának alapkő- ■ vét”. A kommunista párt és az : egész szovjet nép tudja: attól, £ hogyan folynak a dolgok a Szov- ■ jetuníóban, sok tekintetben függ : az is, milyen nagy és milyen : mély hatást gyakorol a Szovjet- ■ unió külpolitikája a nemzetközi ■ helyzetre. Ez nagy felelősséget : hárít a szocializmus első orszá- £ gára, az ország népére. A szövi et nép napja- jj inkban nagy lelkesedéssel készül ! az SZKP XXIV. kongresszusára : és ezt a munkában kivívott új ■ győzelmekkel teszi emlékezetes- ! sé. A március végén összeülő : kongresszus feladata, hogy elfő- i gadja a Szovjetunió kommunis- £ ta építésének soronkövetkező, £ 9'. ötéves tervét. E terv teljesí- £ tése a kommunisták sokmilliós ; seregének, és az egész szovjet £ népnek újabb internacionalista £ hozzájárulása lesz a forradalmi £ erők világméretű győzelméhez. £ V. Jakovlev : Többet dolgozunk — többet fogyasztunk A címként választott, természetes párhuzam bővíthető. Például így: jobban dolgozunk, értékesebbet fogyasztunk. Vagy: hatékonyabb munka, növekvő jövedelem, nagyobb fogyasztás. Tény, hogy a negyedik ötéves tervben a fogyasztás részesedése a nemzeti jövedelemből — 75 —77 százalék — lényegében azonos lesz a harmadik ötéves tervben létrejött aránnyal. Mivel azonban a nemzeti jövedelem évi tálagos növekedési üteme — 5,5—6 százalék — emelkedik, a fogyasztás is gyorsabban bővülhet, s ugyanakkor ösz- szetétele is változik. A több és értékesebb áru megtermelésének forrása: az ésszerűbb, hatéko- konyabb, elsősorban nem meny- nyiségben, hanem minőségben több munka. Mert csak a mesékben van „terülj, terülj asztalkám”. A társadalom, s annak minden tagja, munkájából, annak eredményéből él. Tegnaptól holnapig Tizenöt esztendő alatt, 1955 és 1970 között az élelmiszerek forgalma megháromszorozódott, az iparcikkeké viszont megnégyszereződött. A fogyasztás meny- nyiségi emelkedése mellett egyre erőteljesebb szerepet játszanak a minőségi változások. Például: 1950-ben 85 db tojást, fogyasztott átlagosan hazánk egy lakosa. A múlt esztendőben 220-at. A hús és húskészítmények esetében 34,3 kg-ról 58,9-re nőtt az egy főre számított fogyasztás. A mosógép, a televízió, a hűtőszekrény térhódítását aligha kell számokkal bizonyítani ... Mindehhez természetesen termelési háttérre volt szükség. Az ipar, a mezőgazdaság, technikai és technológiai bővítésére, korszerűsítésére, új beSüldő-kínálat a piacokon Tavaly több ezer kocát állítottak tenyésztésbe a háztáji gazdaságokban. Ezek egy része a téli hónapokban lefialt. A piacokon most igen nagy a választott malac, illetve a süldőkínálat. Tavaly 61 ezer süldőt vásárolt fel a Békés megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat. Ezzel lényegében a piacon jelentkező süldőkínálatot átvették. Ebben az esztendőben tovább növelik a süldőfelvásárlást. Ösz- szesen 65 ezer jó minőségű süldőre számítanak. Ennek nagyobb részét az év első felében vásárolják fel és szállítják ,az állami hizlaldák feltöltésére. ruházások százaira, s persze, a foglalkoztatottság növelésére. Azért is, hogy többen termeljenek, s azért is, hogy a több kereső a családok életkörülményeit befolyásolva, nagyobb fogyasztást tegyen lehetővé. A negyedük ötéves terv a belkereskedelmi forgalom 34—36 százalékos növelését jelöli még feladatként. Ez a gazdasági élet minden területe számára is program, hiszen a forgalomnövekedés árufedezetének előteremtése a fa- és a textilipart, a mezőgazdaságot, a gépipart, s a többi ágazatot egyaránt érinti. A gépipart például úgy, hogy a tervről szóló törvény kimondja kötelezettségként „a korszerű háztartási gépek, fogyasztási cikkek és alkatrészek” termelésének gyors növelését A textál- és textilruházati-ipart úgy, hogy 35—36 százalékos növekedéshez, a korszerűbb áruk arányának emelkedéséhez 14 milliárd forintra rúgó rekonstrukciós ösz- szeget biztosít a tervtörvény. A mezőgazdaságot elsősorban a húsprogram végrehajtása kötelezi nagy erőfeszítésekre, hiszen annak eredményeként az egy főre jutó évi átlagos hús- és húskészítmény-fogyasztás nyolc kilogrammal nő a tervidőszak végére. A tyúk vagy a tojás? Itt persze megint előtérbe tolakszik az örök kérdés: először a nagyobb fogyasztás, s majd annak fejében a nagyobb teljesítmény, vagy fordítva. Azaz, ismét a tyúk meg a tojás. s. ám a gazdasági életben értelmetlenség bajlódni a legendás hírű tyúkanyóval, ahogy az aranytojással való példálózgatás sem bizonyult minden tekintetben okos dolognak. Termelni kell, s anyailag, erkölcsileg ösztönözni a többet, hogy e több — a növekvő jólét, a mindennapok könnyebbsége — a serkentés újabb forrásává váljék. Ezért, hogy a tervtörvény a reálbér növekedéséről szólva közbeszúrja e nagyon fontos félmondatot: „a hatékonysági követelmények teljesítése mellett”. Azaz, valamit valamiért. Tegyük fel, hogy a Kovács, vagy a Nagy család becsülettel eleget tesz ennék. Többet dolgozik, többet keres, s fogyasztása is nagyobb lesz. Álljunk csak meg! Mindenből nagyobb lesz? Aligha, Nem vesznek csak azért több kenyeret, hogy a nyakukra száradjon. Üjabb hűtőszekrényt sem, ha már egy megbízhatóan működik a lakásban. Tehát? Hivatalosan szólva.: fogyasztási szerkezetük módosul majd a nagyobb anyagi lehetőségek birtokában. Az élelmiszereknél csökken a liszt- és tésztafélék, s a burgonya fogyasztásának mennyisége, növekszik viszont a zöldség és gyümölcsé, a húsé. Az átlagosnak tekintett Kovács vagy Nagy család egy tagja 88,3 kg zöldséget, s 73,6 kg gyümölcsöt fogyasztott 1970- ben. 1975-ben viszont zöldségből 100, gyümölcsből 90 kg lesz a család egy-egy tagjának kvótája, azaz fogyasztásuk 13, illetve 22 százalékkal emelkedik. Több tej, tejtermék kerül asztalukra — 21 százalékkal több —, tovább nő cukorfogyasztásuk. Igényesebbek lesznek a ruházati üzletekben, s elsősorban a kötöttárukat keresik majd, felső- és alsóruházatként egyaránt, aminek eredményeképp 47 százalékkal többet használnak föl e termékekből, míg a kevésbé tetszetős, kevésbé korszerű pamutárukból csak nyolc százalékkal emelkedik a felhasználás. Nő viszont a gyapjú- és gyapjú típusú szövetek közkedveltsége, közülük is a műszállal keverte- ké, 30 százalékkal;.. Kovácsék; Nagyék, s az általuk jelképezett családok tíz- és százezrei az értékesebbet, szebbet, korszerűbbet, divatosabbat keresik majd. S kevésbé lesz keletje annak, ami avult, ormótlan, silány. Nemcsak az említett áruknál. A tartós fogyasztási cikkek esetében sem tesznek majd másként: jogosan, helyesen. A pulton túl is Tartós fogyasztási cikkek... Néhány éve még úgy tűnt, legalábbis sokak szemében, hogy valami sajátos jelentést hordoznak magukban. Státusz-szimbólumot, a „frizsider-szocializmus” mérgét vélték bennük fölfedezni, s iám, napjainkra, közönséges árucikkek lettek. Még inkább azzá válnak — a többet dolgozunk, többet fogyasztunk elválaszthatatlan párhuzamának eredményeként — a következő öt esztendőben. 1970-ben ezer lakosra 170 mosógép jutott, 1975- ben ez a szám 210 lesz, televízióból a 173 240-ré tornázza fel magát, a hűtőszekrények vásárlása — no persze gyártása, importja is! — meg egyenesen akrobataként röppen fölfelé, az 1970-es ezer lakosra jutó 98-ból a tervidőszak végére 212 lesz... Nézzünk a pulton túlra is. Az Ikarusban — s a vele kooperáló üzemekben — a többletmunka 41 ezer autóbusz kibocsátását eredményezi, fölépül 400 ezer lakás, hozzávetőleg tehát 1.2 millió ember költözhet új otthonba ..; elkészül egymillió hektoliter kapacitással a borsodi sörgyár, termelni kezd a be- remendi cementmű, hogy az építezők se járják le a lábukat, amikor cementet keresnek, nő a viliamosenergia-termelés, mert a gyárak új gépeihez éppúgy több áram kell, mint a hűtő- szekrények újabb százezreihez..^ Elválaszthatatlan?! — Igen. Többet dolgozunk — többet fogyasztunk. S hogy biztosak lehessünk a dolgunkban, ne tévesszük szem elől a sorrendet...’ M. O. A Békéscsabai Baromfi, feldolgozó Vállalat azonnali felvételt hirdet 2 fő gyakorlott gépírónőj állás betöltésére; .Jelentkezni a gyár személyzeti osztályán; BÉKÉSCSABA, Orosházi út 16. 249946 r A Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat azonnali felvételre keres mélyépítő-technikusi végzettségű dolgozókat: mélyépítő-kalkulátori mélyépítő-technikusi mélyépítő-művezetői beosztásba. Jelentkezni lehet írásban vagy személyesen, Szolnok, Ady Endre út U7/c, személyzeti osztályon. 189495 3 mäMmm 1971. MÁRCIUS 85.
