Békés Megyei Népújság, 1971. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-24 / 70. szám

A hűtőház termékbemutatója

[ Mi lesz a Várdai gyerekek sorsa?

Bemutatjuk megyénk iparát

címmel sorozatot indított Békéscsabán a Megyei Művelődési Központ. Minden hónap negyedik hétfőjén ipari létesítményeink vezetőit látják vendégül. Első ízben — március 22-án este — a Magyar Hűtődpar Békéscsabai Gyárának vezetői találkoztak a fogyasztókkal Tájékoztatták őket a7 üzem nyolcéves múltjáról, jelenéről és a továbbá fejlesztésről. A jelenlevők ezen kívül bepillantást nyerhettek hűtőház gyártási „titkaiba”, megtekinthették az ez alkalom mai rendezett termék-kiállítást A rendezvényen kóstoló is volt a hűtőház termékeiből,

Üjra megkezdik a termelést a tégla- és cserépgyárak

Másodszor kezdődök most az idei tavasz a tégla-és cserépipari egyesülés csaknem 200 gyárában. Február második telében a tavaszias időjárás hatására már hozzáfogtak a termeléshez, megindították a tégla préseket Sajnos az időjárás, a tél második rohama keresztülhúzta számításukat. A márciusi fagyok es hófúvások min begy 60 millió téglát tettek tönkre a szárítóhelyeken. Az iparág gyárai most, hogy ismét kitavaszodott, másodszor is megkezdték a munkát A gyárak dolgozói az idén is nagy erőfeszítéseket tesznek, hogy teljesítők az előirányzatot. A helyreállítási munkák támogatása érdekében tavaly 53 millióval több téglát készítettek a lakosság részére, ebben az évben pedig további 50 millióval többet, összesen 1305 millió tégláit szállítanák a belkereskedelem építőanyagtelepednek, tehát a lakossági építkezéseknek. Ebből a többletből mintegy 2500 családi otthon épülhet. (MTI)

A levelet Várdai Sándor s®r- kadS lakos újév napján írta. Keserű kifakadás minden sora. A szerkesztőség segítségét kéri, hogy visszakapja négy gyermekét. A levélíró és felesége ugyanis eredménytelenül kilincselt hónapokon keresztül a sarkadd tanácsnál. A kapcsolat ellenben annyira elmérgesedett köztük és az ügyintéző között, hogy hajszál híján tét idegességre került sor.

Ifjúság elleni bűntett

Az asszonynak az első férjétől két gyermeke született Hamarosan elvált tőle és Várdaá- val kötött házasságot. Az egyik gyermeket a volt férjének, a másikat neki ítélte a bíróság, így került Margitka a mostohaapja otthonába. Várdai Sándor édesanyjával lakott, a idehozta a feleségét is. Mivel édesanyját több ízben bántalmazta, az ügy bíróság elé került. Az ítélet pedig úgy szólt, hogy Várdai családjával együtt költözzön ki anyja lakásából. Ekkor kezdődött a vita a tanáccsal. A kilakoltatást ugyanis az igazgatása csoport főelőadója hajtotta végre. Szerencsére a férj nem tartózkodott otthon. Az asszonyt erőszakkal kellett kivitetni a házból. Várdai munkáltatója, a Sarkad! Építőipari Ktsz azonban segítségére sietett s úgyszintén a tanács is. A Várdai család telket kapott, ahol OTP- kölcsönből hamarosan megépült a házuk. Az asszony eközben négy gyermeknek adott életet A családra egyre nagyobb gond nehezedett Az egyébként is lobbanékony természetű Várdai különösen a mostohalányával bánt gorombán. InduLatosságát fokozta az, hogy a kislány gyakran fordult panasszal a tanácshoz, Oszlács Pálné gyámügyi előadói hoz. Az egyik nap törött karral állított be a hivatalba. Sírva panaszolta, mi történt Üjabb bírósági tárgyalás következett A vád: Várdai Sándor olyan brutálisan bántalmazta mostohalányát, hogy eltörte a karját A bíróság ifjúság elleni bűntett miatt ítélte szabadságvesztésre. Hamarosan azonban a feleségével szemben is büntető eljárás indult Öt is szabadságvesztéssel büntették. 1970-ben szabadultak mindketten. Közben először Margitkát, majd Sándort, Józse- | fet, Etelkái; és Gábort is állami gondozásba vette a tanács.

Szomorú karácsony

Várdai Gyulán, az építőipari vállalatnál dolgozik. Magas, mogorva férfi.

— Mi csak úgy belekeveredtünk ebbe az ügybe.

— Milyen ügybe?

— Ami Margitkával történt Rámfogták, hogy eltörtem a kezét, pedig nem igaz. A bíróságon egy kukkot sem szólt a kislány.

ebben a helyiségben fogyasztanak.

A terem sarkában egy rekedi hang harsan fel:->- Egy litert a jobbikból:

Szántód! csak röviden szemrevételezi az odakintieket és gyakorlott szemmel azonnal látja, hogy mi a tét. Nem fél, eszébe sem jut, hogy veszíthet Nyújtja a kezét Luciánó felé. Megkötik a fogadást. Valaki azonnal el is vágja. Szántód! szép nyugodtan nekikészülődik a lökésnek, a terem elcsendesül, mindenki feláll, az asztal köré sereglenek és feszülten figyelnek. Szántódi diadalmasan mosolyog, ilyen „Pali” ritkán akad horogra. Olyan gyengén akarja meglökni a golyót, hogy az semmiképpen ne borítson fel egyetlen egy bábut sem. A golyó azonban valami oknál fogva, talán valami metafizikai instrukció hatására, mintha magától gurulna az asztalon, kísérteties lassúsággal elgurul az asztal másik végébe a piros golyóhoz, azt ugyanilyen irreálisan gyengén megkoccintja, s a piros golyó előbb a falnak ütődve, lassan közeledik a bébusor felé. Amikor a legszélső kettes értékű bábúhoz ér, már alig van jártányi ereje, éppen csak megérinti, de a bábú ettől a gyenge érintéstől is megbillen, és befelé dőlve, felborítja a mellette álló hármas értékű b&bút.

A teremben a légyzúgást is meg lehet hallani. A felíró ember tisztéhez illő tárgyilagossággal állapítja meg a tényállást- Öt

Szántódi halottsápadt, egyáljttM» nem érti, hogyan történA Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat

azonnali felvételre keres

hetett a dolog. Rémülten nézi dákója hegyét, majd a két felborult bábut

Luciánó szerény mosollyal ki- . húzódik a teremből. Átmegy az ! övéihez, akik mit sem sejtenek. : A direktor éppen a számlát ; akarja kiegyenlíteni, amikor. S

Luciánó a vállára teszi a kezét: S

— Hagyd kérlek.

Aztán a pincérnőhöz fordul, és ■ átmutat a másik terembe Szán- : tódira, aki még mindig megkö- : vülten áll.

— Az az úr fizeti ki ezt a :

számlát. *

A pincérnőnek tátva marad a

szája.

— Igenis.

Darnógyöngyei ahelyett, hogy hálás lenne Luciánónak, felháborodik.

— Akkor miért nem ihattunk még egy fröccsöit legalább?

— Csak maradjatok veszteg. Talán lehet itt még valamit keresni.

— De az állatok még nincsenek megetetve — méltatlankodik Darnógyöngyei.

— Rendben van, én megetetem az állatokat, de akkor...

Darnógyöngyei elhárítja ezt a sértődést.

— Jó, jó. Ne vedd mindjárt a szívedre.

És nyomban intézkedik is, rámutatva a társulat három férfitagjára:

— Menjetek etetni!

A másik szobában ez alatt természetesen abbamaradt a játék, Szántódi savanyú arccal egyenlíti ki az elébe tartott te- • temes számlát, és még most sem ! tud mást mondani:

— Nem értem.

(Folytatjuk)

— Hány éves a mostok alanya?

— Nem tudom. De nem róla

van szó. Mi csak a négy közös gyermekünket követeljük visz- sza.

— Mennyivel tartoznak az OTP-nek?

— Míg be voltunk zárva, elmaradtunk a fizetéssel. De ez nem ok arra, hogy ne kapjuk vissza a gyermekeinket. Tűrhetetlen, ahogy beszélnek velünk a tanácsnál. Azt mondják rám, hogy agresszív vágyóik. Hát csoda ez?! Ez a hercehurca (kikészítette az idegeimet. De a feleségemét is.

Várdainé szintén Gyulán dolgozik. Sarkadon nem akad számára munka. A Pálffy-kollégi- umban takarít Ezt mondja:

— Amin mi keresztülmentünk, arra nincsenek szavak. És amikor ez az eset volt Margitkával, mindenki ellenünk fordult Azt akarták, hogy menjek vissza az első férjemhez és hogy vallják Sándor ellen. Nagy ramazuri volt Foggal, körömmel védtem Sándor igazát Emiatt mentem fel a szegedi katonai ügyészségre is. A végén mégis bezártak engem is. A tárgyaláson összeestem, terhes voltam az ötödik gyéreikkel. Két hét múlva meg is szültem. De szegénykém nem sokáig élt Habzott a szája és nem bírt szopni. Én kilenc hónapot kaptam. Azt mondták, hamis vád miatt Mindegy. Nem ezen kesergek, hanem a gyermekeim miatt

— Meglátogatták őket?

— Nem mindegyiket Legutóbb Ekelkánál voltunk. Azt mondja a kis szösz!; apuka, anyuka haza szeretnék menni. Majd megszakadt a szívem.

— & az a karácsony este?

— Amelyikről a férjem írt a levelében?

— Igen,

— A tanács megígérte, hogy karácsonyra hazajöhetnek a gyerekek. Vettem két párnát paplant is. A férjem karácsonyfát vásárolt Aztán jött a szent este. És csak ültünk, csak néztük egymást A gyerekek nem jöttek. Hát miért bánnak így velünk? Ha nem kapom visz- sza a gyermekeimet akkor én olyat csinálok... már egyszer elhatároztam... Azt mondta Osz- láosné, ha dolgozni fogok, lehet róla szó.

— Mennyi a keresete?

— 990 forint.

— És a férje?

— ö is 900 körül keresett a múlt hónapban. Havonta 300 forintot fizetünk az OTP-nek.

Iz ügyintéző idegei

Oszlács Pálné gyámügyi előadó:

— A gyerekek állami gondozásba vételét addig halogattuk, ameddig csak lehetett. Várdaiék azonban visszaéltek a bizalommal. Margitka többször jött hozzánk panasszal. Reményked.

mélyépítő-technikusi végzettségű dolgozókat:

mélyépítő-kalkulátori

mélyépítő-technikusi

mélyépítő-művezetői

beosztásba.

Jelentkezni lehet írásban vagy személyesen. Szolnok, Ady Endre út 117/c, személyzeti osztályon. 189495

tünk, hogy a szülők változtatnák magatartásukon. Több ízben figyelmeztettük őkét, de a segítség sem maradt el, hiszen ingyen kapták a telket. És mégis! Várdai Sándor késeléssel fenyegetőzött, az igazgatási csoport vezetőjét' pedig leköpte. Az ügyintéző idegei sincsenek kötélből. Ennek ellenére tapintatosan bántunk velük, a magánvádat is visszavontuk.

— Margitka?

— Amióta állami gondozásba került vagy tizenkét levelet kaptunk tőle. Jól érzi magát az otthonban. Értelmes, szorgalmas kislány. Talán kiheveri a leik! megrázkódtatást,

*— A négy testvérének mi lesz a sorsa?

— Az állami gondozásba vér tel csali ideiglenes jellegű. Hogy meddig tart, az Várdaiék tói függ. Megértem az édesanyát, de a gyermekeik sorsát is szemeiét* kell tartani. Várdaiéknak bizonyítaniuk kell.

— Mit?

— Hogy nemcsak akarják

gyermekeik hazajöttét, hanem szülőkhöz ülőén bánnák is majd velük.

— Konkrétabban.

— Legalább a legelemibb

szükségleteiket biztosítsák: ágy takaró.

— Várdainé szerint ez is meg. van már.

— Továbbá az, hogy & férj és az asszony is dolgozzon.

— Tudatták ezt a házaspárral?

— Természetesen. Ha rends ze, résén fognak dolgozni, sikkor mi sem zárkózunk el kérelmüktől. Hiszen csak így tudják biztosítani gyermekeik számára a meg. felelő anyagi feltételeket

— Miért nem kap a Várdai házaspár Sarkadon munkát?

— A munkáltatók nem szívesen alkalmazzák őket, viszolyog- nak tőlük.

Á jövő ígérete a gyermek. Le. hét belőle tudós, művész, szorgalma« munkás vagy a lét perifériáján kallódó ember. Mindez sok vonatkozásiban függ attól, hogy gyermekkorában milyen környezeti hatások érik. Az sem hagyható azonban figyelmen kívül, hogy a család az érzelmeik nevelője. Az állami intézetek, bármilyen nagyszerű feltétele- két tudnak is biztosítani, a családi otthon melegét nem pótolhatják. Erre való tekintettel mondja ki a 6A969 (VIII. 30.) MM számú rendelet, hogy az állami gondozásra csak végső esetiben kerülhet sor. Ameny- nyiben a szülők biztosítani tud. iák gyermekeik egészségi, szellemi és testi fejlődését, az állami gondozást meg kell szüntet, ni. De ezen túl anyagilag és erkölcsileg iß segítséget kell nyújtani a nagy családoknak.

Várdaiék boldogulásának útját egyengetni kell Ne csak abban nyilvánuljon meg a segítség, hogy visszakapják gyermekeiket Megkell szüntetni azt a fennhéjázó „viszolygást” is, ami körülveszi őket. hogy megtalálják helyüket társadalmunkban. S amennyiben erre lehetőség van Sarkadon, legalább az egyik szülőnek munkahelyet kell biztosítani. Ezt indokolja a tény. hogy több gyermek eltartásáról kel] gondoskodniuk. Méltánytalan lenne, ha az illetékesek erről, s a törvény rendelkezéseiről — amely a nagy családok sokirányú támogatását írja elő — megfeledkeznének.

Szerkesztőségünk őszinte se- gíteniakarással szegődött Várdaiék panasza nyomába. Sajnos. a ténvek azf is igazolják* nékik is változtatniuk kell magatartásukon, hogy kérésük teljesüljön. Rajtuk is múlik, nemcsak a gyámügyi előadón. Ha gyermekeik sorsa iránt érzett felelősségük őszinte, akkor ez meg is történik. Ez esetben azonban a tanács részéről a segítségnyújtásnak nem szabad elmaradnia!

Serédi Jántg

Kiállítási sarok és az érdeklődök. (Fotó: Varga Gyula)