Békés Megyei Népújság, 1971. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-24 / 70. szám

A hűtőház termékbemutatója [ Mi lesz a Várdai gyerekek sorsa? Bemutatjuk megyénk iparát címmel sorozatot indított Békés­csabán a Megyei Művelődési Központ. Minden hónap negye­dik hétfőjén ipari létesítmé­nyeink vezetőit látják vendégül. Első ízben — március 22-án es­te — a Magyar Hűtődpar Békés­csabai Gyárának vezetői talál­koztak a fogyasztókkal Tájékoz­tatták őket a7 üzem nyolcéves múltjáról, jelenéről és a továbbá fejlesztésről. A jelenlevők ezen kívül bepillantást nyerhettek hűtőház gyártási „titkaiba”, megtekinthették az ez alkalom mai rendezett termék-kiállítást A rendezvényen kóstoló is volt a hűtőház termékeiből, Üjra megkezdik a termelést a tégla- és cserépgyárak Másodszor kezdődök most az idei tavasz a tégla-és cserépipari egyesülés csaknem 200 gyárá­ban. Február második telében a tavaszias időjárás hatására már hozzáfogtak a termeléshez, megindították a tégla préseket Sajnos az időjárás, a tél máso­dik rohama keresztülhúzta szá­mításukat. A márciusi fagyok es hófúvások min begy 60 millió téglát tettek tönkre a szárítóhe­lyeken. Az iparág gyárai most, hogy ismét kitavaszodott, má­sodszor is megkezdték a mun­kát A gyárak dolgozói az idén is nagy erőfeszítéseket tesznek, hogy teljesítők az előirányzatot. A helyreállítási munkák támo­gatása érdekében tavaly 53 mil­lióval több téglát készítettek a lakosság részére, ebben az év­ben pedig további 50 millióval többet, összesen 1305 millió tég­láit szállítanák a belkereskede­lem építőanyagtelepednek, tehát a lakossági építkezéseknek. Eb­ből a többletből mintegy 2500 családi otthon épülhet. (MTI) A levelet Várdai Sándor s®r- kadS lakos újév napján írta. Ke­serű kifakadás minden sora. A szerkesztőség segítségét kéri, hogy visszakapja négy gyerme­két. A levélíró és felesége ugyanis eredménytelenül kilin­cselt hónapokon keresztül a sarkadd tanácsnál. A kapcsolat ellenben annyira elmérgesedett köztük és az ügyintéző között, hogy hajszál híján tét idegesség­re került sor. Ifjúság elleni bűntett Az asszonynak az első férjé­től két gyermeke született Ha­marosan elvált tőle és Várdaá- val kötött házasságot. Az egyik gyermeket a volt férjének, a másikat neki ítélte a bíróság, így került Margitka a mostoha­apja otthonába. Várdai Sándor édesanyjával lakott, a idehozta a feleségét is. Mivel édesanyját több ízben bántalmazta, az ügy bíróság elé került. Az ítélet pe­dig úgy szólt, hogy Várdai csa­ládjával együtt költözzön ki anyja lakásából. Ekkor kezdő­dött a vita a tanáccsal. A kila­koltatást ugyanis az igazgatása csoport főelőadója hajtotta vég­re. Szerencsére a férj nem tar­tózkodott otthon. Az asszonyt erőszakkal kellett kivitetni a házból. Várdai munkáltatója, a Sarkad! Építőipari Ktsz azon­ban segítségére sietett s úgy­szintén a tanács is. A Várdai család telket kapott, ahol OTP- kölcsönből hamarosan megépült a házuk. Az asszony eközben négy gyermeknek adott életet A családra egyre nagyobb gond nehezedett Az egyébként is lob­banékony természetű Várdai kü­lönösen a mostohalányával bánt gorombán. InduLatosságát fokoz­ta az, hogy a kislány gyakran fordult panasszal a tanácshoz, Oszlács Pálné gyámügyi előadói hoz. Az egyik nap törött karral állított be a hivatalba. Sírva pa­naszolta, mi történt Üjabb bí­rósági tárgyalás következett A vád: Várdai Sándor olyan bru­tálisan bántalmazta mostohalá­nyát, hogy eltörte a karját A bíróság ifjúság elleni bűntett miatt ítélte szabadságvesztésre. Hamarosan azonban a feleségé­vel szemben is büntető eljárás indult Öt is szabadságvesztéssel büntették. 1970-ben szabadultak mindketten. Közben először Margitkát, majd Sándort, Józse- | fet, Etelkái; és Gábort is állami gondozásba vette a tanács. Szomorú karácsony Várdai Gyulán, az építőipari vállalatnál dolgozik. Magas, mo­gorva férfi. — Mi csak úgy belekevered­tünk ebbe az ügybe. — Milyen ügybe? — Ami Margitkával történt Rámfogták, hogy eltörtem a ke­zét, pedig nem igaz. A bírósá­gon egy kukkot sem szólt a kis­lány. ebben a helyiségben fogyaszta­nak. A terem sarkában egy rekedi hang harsan fel:->- Egy litert a jobbikból: Szántód! csak röviden szem­revételezi az odakintieket és gyakorlott szemmel azonnal lát­ja, hogy mi a tét. Nem fél, eszébe sem jut, hogy veszíthet Nyújtja a kezét Luciánó felé. Megkötik a fogadást. Valaki azonnal el is vágja. Szántód! szép nyugodtan nekikészülődik a lökésnek, a terem elcsende­sül, mindenki feláll, az asztal köré sereglenek és feszülten fi­gyelnek. Szántódi diadalmasan mosolyog, ilyen „Pali” ritkán akad horogra. Olyan gyengén akarja meglökni a golyót, hogy az semmiképpen ne borítson fel egyetlen egy bábut sem. A go­lyó azonban valami oknál fog­va, talán valami metafizikai instrukció hatására, mintha ma­gától gurulna az asztalon, kí­sérteties lassúsággal elgurul az asztal másik végébe a piros go­lyóhoz, azt ugyanilyen irreálisan gyengén megkoccintja, s a piros golyó előbb a falnak ütődve, lassan közeledik a bébusor felé. Amikor a legszélső kettes értékű bábúhoz ér, már alig van jártányi ereje, éppen csak meg­érinti, de a bábú ettől a gyen­ge érintéstől is megbillen, és befelé dőlve, felborítja a mel­lette álló hármas értékű b&bút. A teremben a légyzúgást is meg lehet hallani. A felíró em­ber tisztéhez illő tárgyilagosság­gal állapítja meg a tényállást- Öt Szántódi halottsápadt, egyál­jttM» nem érti, hogyan történ­A Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat azonnali felvételre keres hetett a dolog. Rémülten nézi dákója hegyét, majd a két fel­borult bábut Luciánó szerény mosollyal ki- . húzódik a teremből. Átmegy az ! övéihez, akik mit sem sejtenek. : A direktor éppen a számlát ; akarja kiegyenlíteni, amikor. S Luciánó a vállára teszi a kezét: S — Hagyd kérlek. Aztán a pincérnőhöz fordul, és ■ átmutat a másik terembe Szán- : tódira, aki még mindig megkö- : vülten áll. — Az az úr fizeti ki ezt a : számlát. * A pincérnőnek tátva marad a szája. — Igenis. Darnógyöngyei ahelyett, hogy hálás lenne Luciánónak, felhá­borodik. — Akkor miért nem ihattunk még egy fröccsöit legalább? — Csak maradjatok veszteg. Talán lehet itt még valamit ke­resni. — De az állatok még nincse­nek megetetve — méltatlankodik Darnógyöngyei. — Rendben van, én megete­tem az állatokat, de akkor... Darnógyöngyei elhárítja ezt a sértődést. — Jó, jó. Ne vedd mindjárt a szívedre. És nyomban intézkedik is, rámutatva a társulat három fér­fitagjára: — Menjetek etetni! A másik szobában ez alatt ter­mészetesen abbamaradt a já­ték, Szántódi savanyú arccal egyenlíti ki az elébe tartott te- • temes számlát, és még most sem ! tud mást mondani: — Nem értem. (Folytatjuk) — Hány éves a mostok alanya? — Nem tudom. De nem róla van szó. Mi csak a négy közös gyermekünket követeljük visz- sza. — Mennyivel tartoznak az OTP-nek? — Míg be voltunk zárva, el­maradtunk a fizetéssel. De ez nem ok arra, hogy ne kapjuk vissza a gyermekeinket. Tűrhe­tetlen, ahogy beszélnek velünk a tanácsnál. Azt mondják rám, hogy agresszív vágyóik. Hát cso­da ez?! Ez a hercehurca (kiké­szítette az idegeimet. De a fele­ségemét is. Várdainé szintén Gyulán dol­gozik. Sarkadon nem akad szá­mára munka. A Pálffy-kollégi- umban takarít Ezt mondja: — Amin mi keresztülmentünk, arra nincsenek szavak. És ami­kor ez az eset volt Margitkával, mindenki ellenünk fordult Azt akarták, hogy menjek vissza az első férjemhez és hogy vallják Sándor ellen. Nagy ramazuri volt Foggal, körömmel védtem Sándor igazát Emiatt mentem fel a szegedi katonai ügyész­ségre is. A végén mégis bezár­tak engem is. A tárgyaláson összeestem, terhes voltam az ötödik gyéreikkel. Két hét múlva meg is szültem. De szegénykém nem sokáig élt Habzott a szája és nem bírt szopni. Én kilenc hónapot kaptam. Azt mondták, hamis vád miatt Mindegy. Nem ezen kesergek, hanem a gyer­mekeim miatt — Meglátogatták őket? — Nem mindegyiket Leg­utóbb Ekelkánál voltunk. Azt mondja a kis szösz!; apuka, anyuka haza szeretnék menni. Majd megszakadt a szívem. — & az a karácsony este? — Amelyikről a férjem írt a levelében? — Igen, — A tanács megígérte, hogy karácsonyra hazajöhetnek a gyerekek. Vettem két párnát paplant is. A férjem karácsony­fát vásárolt Aztán jött a szent este. És csak ültünk, csak néz­tük egymást A gyerekek nem jöttek. Hát miért bánnak így velünk? Ha nem kapom visz- sza a gyermekeimet akkor én olyat csinálok... már egyszer el­határoztam... Azt mondta Osz- láosné, ha dolgozni fogok, lehet róla szó. — Mennyi a keresete? — 990 forint. — És a férje? — ö is 900 körül keresett a múlt hónapban. Havonta 300 fo­rintot fizetünk az OTP-nek. Iz ügyintéző idegei Oszlács Pálné gyámügyi elő­adó: — A gyerekek állami gondo­zásba vételét addig halogattuk, ameddig csak lehetett. Várdaiék azonban visszaéltek a bizalom­mal. Margitka többször jött hoz­zánk panasszal. Reményked. mélyépítő-technikusi végzettségű dolgozókat: mélyépítő-kalkulátori mélyépítő-technikusi mélyépítő-művezetői beosztásba. Jelentkezni lehet írásban vagy személyesen. Szolnok, Ady Endre út 117/c, személyzeti osztályon. 189495 tünk, hogy a szülők változtatnák magatartásukon. Több ízben fi­gyelmeztettük őkét, de a segít­ség sem maradt el, hiszen in­gyen kapták a telket. És mégis! Várdai Sándor késeléssel fenye­getőzött, az igazgatási csoport vezetőjét' pedig leköpte. Az ügy­intéző idegei sincsenek kötélből. Ennek ellenére tapintatosan bántunk velük, a magánvádat is visszavontuk. — Margitka? — Amióta állami gondozásba került vagy tizenkét levelet kaptunk tőle. Jól érzi magát az otthonban. Értelmes, szorgalmas kislány. Talán kiheveri a leik! megrázkódtatást, *— A négy testvérének mi lesz a sorsa? — Az állami gondozásba vér tel csali ideiglenes jellegű. Hogy meddig tart, az Várdaiék tói függ. Megértem az édesanyát, de a gyermekeik sorsát is szem­eiét* kell tartani. Várdaiéknak bizonyítaniuk kell. — Mit? — Hogy nemcsak akarják gyermekeik hazajöttét, hanem szülőkhöz ülőén bánnák is majd velük. — Konkrétabban. — Legalább a legelemibb szükségleteiket biztosítsák: ágy takaró. — Várdainé szerint ez is meg. van már. — Továbbá az, hogy & férj és az asszony is dolgozzon. — Tudatták ezt a házaspár­ral? — Természetesen. Ha rends ze, résén fognak dolgozni, sikkor mi sem zárkózunk el kérelmüktől. Hiszen csak így tudják biztosí­tani gyermekeik számára a meg. felelő anyagi feltételeket — Miért nem kap a Várdai házaspár Sarkadon munkát? — A munkáltatók nem szíve­sen alkalmazzák őket, viszolyog- nak tőlük. Á jövő ígérete a gyermek. Le. hét belőle tudós, művész, szor­galma« munkás vagy a lét peri­fériáján kallódó ember. Mindez sok vonatkozásiban függ attól, hogy gyermekkorában milyen környezeti hatások érik. Az sem hagyható azonban figyelmen kí­vül, hogy a család az érzelmeik nevelője. Az állami intézetek, bármilyen nagyszerű feltétele- két tudnak is biztosítani, a csa­ládi otthon melegét nem pótol­hatják. Erre való tekintettel mondja ki a 6A969 (VIII. 30.) MM számú rendelet, hogy az ál­lami gondozásra csak végső esetiben kerülhet sor. Ameny- nyiben a szülők biztosítani tud. iák gyermekeik egészségi, szel­lemi és testi fejlődését, az ál­lami gondozást meg kell szüntet, ni. De ezen túl anyagilag és er­kölcsileg iß segítséget kell nyúj­tani a nagy családoknak. Várdaiék boldogulásának útját egyengetni kell Ne csak abban nyilvánuljon meg a segítség, hogy visszakapják gyermekeiket Megkell szüntetni azt a fennhé­jázó „viszolygást” is, ami kö­rülveszi őket. hogy megtalálják helyüket társadalmunkban. S amennyiben erre lehetőség van Sarkadon, legalább az egyik szülőnek munkahelyet kell biz­tosítani. Ezt indokolja a tény. hogy több gyermek eltartásáról kel] gondoskodniuk. Méltányta­lan lenne, ha az illetékesek er­ről, s a törvény rendelkezéseiről — amely a nagy családok sok­irányú támogatását írja elő — megfeledkeznének. Szerkesztőségünk őszinte se- gíteniakarással szegődött Vár­daiék panasza nyomába. Saj­nos. a ténvek azf is igazolják* nékik is változtatniuk kell ma­gatartásukon, hogy kérésük tel­jesüljön. Rajtuk is múlik, nem­csak a gyámügyi előadón. Ha gyermekeik sorsa iránt érzett fe­lelősségük őszinte, akkor ez meg is történik. Ez esetben azonban a tanács részéről a segítségnyúj­tásnak nem szabad elmaradnia! Serédi Jántg Kiállítási sarok és az érdeklődök. (Fotó: Varga Gyula)

Next

/
Thumbnails
Contents