Békés Megyei Népújság, 1971. március (26. évfolyam, 51-76. szám)
1971-03-24 / 70. szám
Nem hamubasült pogácsával indítjuk a jelöltet Újítási szabályzatok •/ A jelöli (jobbról) a választók egy csoportjával. (Fotó: Barnácz) Bz vol t az alaphang a békéscsabai 11-es választókerület tanácstagi jelölőgyűlésén, melyet hétfőn este mintegy 150 választópolgár részvételével rendez- telk a megyei tanács tanácskozó- termében. Az egyik résztvevő sokaik nevében fogalmazta így mondanivalóját, kifejezve azt, hogy a jelölttől sóikat várnak, hiszen a rohamosan fejlődő, iparosodó város s az ezzel együttjáró urbanizációs gondok temérdek tennivalót raknak a jelölt tarisznyájába. A felszólalásból az is kicsendült, hogy e gondok megoldásában nem marad majd egyedül, mert a választókerület lakosai, mint eddig, ezután is készek segíteni, együtt munkálkodni a városfejlesztési elképzelések valóra váltásában. És az — úgy, mint eddig — sok mindent takar. Ezt pergette vissza dr. Sonkoly Kálmán, a városi kórház főorvosa, amikor előadói beszédében a város, benne a második kerület fejlődéséről, a lakosság odaadó szorgos munkájáról beszélt. Arról szólt, hogy a legutóbbi választás óta eltelt időszakban a megyeszékhely dinamikusan fejlődött és egyes területeken az országos átlagnál is gyorsabban. Példaként említette, hogy az ipar erőteljes fejlesztése révén Békéscsabán ma a 30 ezret is meghaladja az ossz foglalkoztatottak száma és biztatóan változtak a lakosság életkörülményei. Az iparban csaknem 50%-kal több embert foglalkoztatnak, mint 1965-ben. ötezernyi szakmunkás, csaknem ezer technikus, mintegy 300 mérnök, agrármérnök, illetve közgazdász tevékenykedik a város üzemeiben. Ezek a számok azt is példázzák, hogy jelentősen megváltozott Békéscsaba társadalmi szerkezete, egységesebbé vált a különböző rétegek politikai arculata. A lakosság jobb ellátására, élet- és munkakörülményeinek javítására fordított milliók ismertetése során a gyűlés résztvevői előtt a képék is megelevenedtek. A várva várt és felépült új lakások, a kígyózó gáz- és vízvezeték, a víztorony, az új utak, járdák, a sokat javult, de még sok gonddal küzdő egészségügyi ellátás, az új üzletek, az ifjúsági és úttörőház, a közművelődést szolgáló új iskolai tantermek, az épülő, bővülő üzemek, melyek a lakosság termelékeny munkájának, városvezetők és választópolgárok így van. A néppárt jelöltje már 1948-ban párizsi követ volt, majd különböző diplomáciai posztok betöltése után az osztrák ENSZ- misszió élére és végül Klaus kormányában a külügyminiszteri székibe kerülik Figyelőmbe véve azonban a köztársasági elnök tényleges és nem elméleti hatáskörét, a diplomáciai tapasztalat aligha esik majd különösebb súllyal latba a választásokon. Annál komolyabbnak látszanak azok a tényezők, amelyek a jelenlegi szociáldemokrata pártelnök, Jonas újjáválasztása mellett szólnak. Az egyik a stabilitás elve. A tapasztalat azt mutatja: ha egy hivatalban levő államelnök újra indul a választásokon, eleve kedvezőbb pozícióban van. Egy másik fontos tényező az ellenzéki néppárt megosztottsága és a párton belüli hatalmi harcok. Jellemző, hogy a párt olyan markáns képviselői, mint Klaus exkanoellár vagy Maleta, a pártszervezetek „szürke eminenciása” e hatalmi harcok miatt nem tudták elnyerni a jelölést. Waldheim így afféle kompromisszumos jelölt. Hivatalosan nem is tagja a néppártnak; diplomata-értelmiségi karaktere aligha vonzza külöegyüttas erőfeszítésének eredménye. És mi kerül a jelöltek, a majdan megválasztandó tanácstagok tarisznyájába? Ezt a városi tanács által már korábban elfogadott negyedik ötéves terv tartalmazza. Nekik kell majd ügyködni a választókkal, többek között, hogy 2640 család új hajlékhoz jusson, hogy minden évben megépüljön tíz kilométer járda, hogy továbbfejlődjön a város kereskedelmi hálózata, elkezdődjön az új, 1200 ágyas városi kórház építése, hogy az üzemek, intézmények erkölcsi és anyagi közreműködésével szaporodjanak az anyák gondját enyhítő gyermekintézmények, megépüljön a tíztantermes szakközépiskola, és újabb 400 tanuló költözhessen kollégiumba. Nekik kell majd jó gazda módján gondoskodni arról, hogy célszerűen, a lakosság mind jobb megelégedésére valósuljon meg az új ötéves terv során a háŰttörővezetők megyei tanácskozására került sor tegnap, március 23-án Békéscsabán, az ifjúsági házban, az úttörőszövetség megalakításának 25. évfordulója tiszteletére. A Forradalmi Ifjúsági Napok keretében megtartott rendezvényen az elnökségben helyet foglalt dr. Rusznák János, az MSZMP megyei bizottságának osztályvezetője, Nagy János, a megyei tanács eL. nöhkelyettese, valamint az állami és társadalmi szervek más képviselői. nősebben a néppárt paraszti vá- : lasztótömegeit. Jonas viszont „a ■ nép embere”: Ausztria első! munkássorból származó köztár- | sasági elnöke. Egy hónappal a választások : előtt tehát a mérleg nyelve in- ■ kább Jonas felé hajlik, bár a j küzdelem szorosnak ígérkezik és : meglepetések történhetnek. Az osztrák politika — és j az európai politika — szem- ■ pontjából is az elnökválasztás! igazi jelentősége közvetett. • Kreisky, aki számos belpolitikai ; kérdésben csak nehezen tudja; megvalósítani elgondolásait a ■ néppárt óbstrukciója miatt, : március elején azzal fenyegető- : zött: új választásokat ír M, * amennyiben az ellenzék tovább- • ra is akadályozza munkáját. : Ebből a szempontból az elnök- ■ választás afféle politikai szedz- ■ mográf szerepét játssza. Ha 'Jo. : nas elsöprő többséggel kerül új- : ra az áílamelnöki székbe, nagy 5 a valószínűsége annak, hogy J Kreisky új választások mellett | dönt. Waldheim sikere, vagy! nagyon „kicentizett” Jonas-győ- : zelem esetén a szociáldemokra- ; ta kancellár alighanem tartóz-; kodra fog egy kalandosnak ígér- • kező választástól. —i—e S rommüliárd forintos beruházási program, melyből jelentős summát a második kerület fejlesztésére fordítanak. És mit ígérhet, mit mondhat a jétolt, dir. Haraszti János? A programot, az ígiéretet a városi tanács ötéves terve tartalmazza. S ez a terv előtte nem ismeretlen. Jól ismeri annak fejezeteit, számoszlopait, mert mint a tanács vb megbízott elnöke, maga is részt vett annak kimunkálásában — s majd annak valóra váltásában is. • * * A tarisznya tehát telve van. Az elnöklő Kovács Ferenc, a Hazafias Népfront megbízottja, szavazásra szólítja a jelenlevőket. Karok erdeje emelkedik a magasba és a 11-es választókerület jelölőgyűlése bizalmat szavazva és segítséget ígérve elindította ói-. Haraszti Jánost a tanácstagi választásra. (— d -) A jelenlevőket Fabulya Balázs, a KISZ megyei bizottságának titkára üdvözölte, majd megnyitója után Mihalik György, az ifjúsági szövetség megyei első titkára mondott beszédet. Megemlékezett a három tavaszi nagy évfordulóról, majd a felszabadulást követő évről, az első úttörőcsapatok megalakulásáról szólt. Ezt követően fel. idézte a mozgalom 25 esztendejének jelentős állomásait. 1949-ben Békés megyében 160 úttörőcsapatnak 11 ezer 870 tagja volt. Beszélt visszaemlékezésében Mihalik elvtárs a különféle akciókról, amelyek ma már történelmi eseményeknek számítanak. „Segíts, ahol tudsz!”, „Forradalmi nyomolvasó”, „Hálazászló” mozgalom — mind a szép emlékek közé tartoznak. Az „Expedíció a jövőbe” mozgalomban megyénkben mintegy 2000 őrs vett részt. A megyei első titkár köszöntötte azokat, akik most, és akik már hosszú évek óta részt vesznek az úttörőmozgalom irányításában. Ezt követően Dankó Pál, a megyei úttörőelnökség elnöke a mozgalom mai helyzetéről és feladatairól beszélt majd Deák Ferenc, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője tartott előadást „Az úttörőmozgalom helye, szerepe az iskolai oktató-nevelő munkában” címmel. A tanácskozás programjában ezután szekcióülésekre került sor. Külön-külön beszélték meg eredményeiket, feladataikat a városi, a nagyközségi, a nevelőotthoni-tanyai kollégiumi, a2 osztatlan iskolai és a kisdobos csapatok vezetői. Délután plenáris ülést tartottak, majd Fabulya Balázs zárszavával ért véget a tanácskozás, Nemrégen tették közzé az Országos Találmányi Hivatal elnökének és a SZOT Elnökségének irányelveit az 1971—75. évekre szóló vállalati újítási szabályzatok kidolgozásához. Több ok miatt is szükség volt az irányelvek kiadására. Indokolta a többi között az új vállalati kollektív szerződések elkészítése, amelyeknek mellék-, létéként szerepelnek az újítási szabályzatok. Szükségessé tette az, hogy a jelenleg érvényben levő vállalati előírások egy része nincs összhangban a felsőbb állami rendelkezésekkel, sőt nem egy törvénytelenséget is tartalmaz. Más szabályozások nem tükrözik eléggé a helyi adottságokat, gyakori például, hogy a vállalati előírások egyszerű másolatai a korábban min_ taként kiadott szabályzatnak. Nyilvánvaló, hogy ezért sem lehetnek eléggé útmutatók vagy ösztönzőek. Szép számmal akad olyan újítási szabályzat is, amelyben lényeges kérdések nincsenek egyértelműen meghatározva, hiányzik belőlük pél_ dául a vállalat kötelezettsége vagy garanciái az újítók anyagi elismerésére, az újítások hasznosítására. A közelmúltban kiadott irányelvek nem jelentenek új állami előírásokat, változatlanul érvényben maradt az újításokról szóló régebbi kormányrendelet. Az irányelvek azt szolgálják elsősorban, hogy a műszaki haladásnak ez a fontos mozgalma még inkább összhangba kerüljön az önálló vállalaü gazdálkodással és céljai közvetlenebbek legyenek. Az újítási szabályzatokat — úgy is, mint a kollektiv szerződések mellékletét — a vállalatok vezetői a szakszervezeti tanácsokkal, Illetve a szakszervezeti bizottságokkal egyetértésben készítik ek Feltétlenül meg kell határozni bennük — mint azt az irányelvek tartalmazzák — a bejelentések és elbírálások rendjét; az újításokkal kapcsolatos vállalati felada. tolcat és hatásköröket; a kísérleti és hasznosítási szerződések tartalmi és formai előírásait; a hasznosság megállapításának és mérésének módját; az ellenőrzés rendjét és az ellenőrök hatáskörét; az anyagi elismerés mód. ját, formáit, garanciáit; az ügyintézés rendjét; az újítások nyilvánosságának módszereit. Szabályozni kell azt is, hogy a vállalatokon belül kik tartoznak a műszaki fejlesztéssel hivatásszerűen foglalkozók körébe. Nem megfelelő és anyagilag, erkölcsileg nem is eléggé ösztönző azonban az olyan újítási szabályzat, amely csak a kötelező előírásokat tartalmazza. Több vállalati tapasztalat bizonyította, hogy az újítói tevékenység ott marad meg mozgalomnak, ahol a szabályzatokban nem feledkeznek meg más ösztönzők meghatározásáról sem, amilyen például a kitüntetések rendje. Helyesnek bizonyult annak a megfogalmazása is, hogy az egyes vállalati vezetőknek milyen feladataik vannak az újító, mozgalom ösztönzésében, s hogy a társadalmi szervek — elsősorban a szakszervezeti bizottság — milyen kötelezettséget vállal a mozgalom fejlesztésében. Lényeges feladat ismét fellendíteni az újítómozgalmat. Számottevő alkotó eleme ez a műszaki fejlesztésnek. Jelentős vállalati, népgazdasági hasznot biztosítanak, újább értéket teremtenek azok az emberek, akik szakmai ismereteikre alapozva töprengenek, gondolkodnak, ho. gyan lehetne egyszerűbben és eredményesebben dolgozni, gyorsabban és jobb minőségben előállítani a termékeket és növelni a termés biztonságát. Ezek az újat alkotó, gondolkodó emberek valóban rászolgálnak arra. hogy jobban figyeljenek rájuk és megfelelő anyagi, erkölcsi megbecsülésben részesüljenek. Ezért tanácsos, hogy a következő évekre szóló újítási szabályzat elkészítésékor gondo. san vegyék figyelembe elsősorban az ő tanácsaikat, javaslataikat. Ahogy a kollektív szerződés minden része, úgy az újítási szabályzat is. akkor lesz megfelelő és ösztönző, ha közös munkával, sok-sok tapasztalatra épülve készül el, A tervezetek megszöve. gezése ezért igényli a vállalati és szakszervezeti szervek kollektív együttműködését. Különösen hasznos lehet a mérnökök, a technikusok, a magas képzettségű szakmunkások, a szocialista brigádvezetők tanácsainak meghallgatása, a műszaki körök — köztük a KISZ keretében működő Fiatal Műszakiak és Közgazdászok Tanácsának — közre- működése. A szakszervezeti testületek részéről azért is szükséges a tevékeny részvétel, mert az újítómozgalmat nemcsak a műszaki fejlesztés fontos részeként kell figyelembe vennünk, hanem úgy is, mint érdekvédői, mi, érdekképviseleti feladatot. Kovács András HaiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiifiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiittiiiiiiitiiw s Űttörővezetők megyei tanácskozása Békéscsabán
