Békés Megyei Népújság, 1971. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-20 / 67. szám

Az üzemi demokratizmus új módszere / Osztják a pénzt Az Agrárifjúsági Tanács terveiből Aj étmátt napokban Gyulán «sálé* körben került megvitatás, m a gyulád Járási KlSZ-bdzott- ság mellett működő Agrárifjú­sági Tanács ez évi feladatterve. A program elkészítése során fi­gyelembe vették a X. pártkong­resszus irányelveit, a Tanács hároméves működésének tapasz, talataít, és as elkövetkezendő időszak feladatait A feladattervben kiemelkedő helyet foglal el az a bemutató, amelyet Mezőgyánban Július 1 és 15-e között rendeznek a Ma­gyar—Bolgár Barátság Termelő­szövetkezet területén, ahol Is­mertetik a fóliás sdlókészítést, a naszályi legelő hasznosításá­nak módját. Közismert, hogy a Magyar—Bolgár Barátság Ter­melőszövetkezetben magas fokon foglalkoznak a rét. és legelő- gazdálkodással. Doboson a helyt Petőfi Ter­melőszövetkezetben, ahol a kor­szerű szarvasmarha-telepen jő eredményeket értek el az állat- tenyésztésben, az intenzív szarvasmarhahlzlalásről tervez, mek bemutatót A terv foglalkozik tapaszta­latcsere szervezésével, amit a Mezőhegyes! Állami Gazdaság­ban rendeznek a cukorrépater­mesztés gépesítésének lehetősé­geiről. Kétegyházán megyed ve­télkedő lesz, a növényvédelmi szakmunkások részére. Üjkígyó. son és Telekgerendáson búza- és kukoricatermesztésről tartanak előadást Pontos feladata a tervnek a mezőgazdaságban dolgozó fia­talok élet- és munkakörülmé­nyeinek Javítása, valamint vizs­gálata és kapcsolatfelvételre tö­rekszenek a járási-városi agrár- szakemberek klubjával. Remélhetően ezek az elképze. lések, tervek a gyakorlatban igazolják majd, hogy az Agrár- ifjúsági Tanács az idén is követ­kezetesen folytatja három évvel ezelőtt megkezdett munkáját és • ennek eredménye lemérhető lesz a járás mezőgazdaságának fejlő­désében, a hozamok emelkedésé, ben. Az elmúlt hetekben néhány vállalati. vezető szóvá- tette, hogy mi értelme van an­nak a munkaügyi miniszteri rendelkezésnek, amely kötelező­en előírja, hogy az igazgatók az év első negyedének végéig tart­sanak beszámolót a kollektív szerződés előző évi végrehajtásá­nak tapasztalatairól. Hallottunk nézetet mely szerint ez az igaz­gatói beszámoltatás csak újabb teher a vezetők vállán. Volt aki azt említette: az ilyenfajta kö­telező előírás sérti a vezetői ön­állóságot. Akadt aki — ugyan­csak a kötelező jelleg miatt — a beszámolást a vállalati de­mokratizmus büroknaitizálódásá- nak tartotta. Azt hiszem nem érdemes hosszabban vitatkozni ezekkel a véleményekkel. Nyilvánvaló, j hogy nem a vezetői önállóság vagy a valóságos demokratizmus féltése van mögöttük, sokkal in­kább a kényelmesség^ vagy a dolgozók véleményének, bírála­tának a lebecsülése. Szerencsé­re az effajta ellenvetések nem túl gyakoriak, és a legtöbb vál­lalati igazgató a beszámoló je­lentőségéhez méltóan valóban felelősséget érezve kezdett hozzá a kollektív szerződés végrehaj­tásának elemzéséhez és tájékoz­tatója elkészítéséhez. Az igazgatói beszámolók többsége az előírásoknak megfe­lelően már a szakszervezeti bi­zottságok rendelkezésére áll. Az szb-k véleményével kiegészítve legtöbb helyen ezekben a na­pokban boosájfják a dolgozók nyilvánossága elé, hogy a való­ban illetékesek is véleményt mondjanak, javaslatokat, taná­csokat adjanak és igényt jelent­senek be az új szerződés előké­szítéséhez. A rendelkezés azt is előírja, hogy a beszámolóhoz el­hangzott munkásjavaslatokat Jegyzőkönyvben kell rögzíteni és a döntésről vagy az elbírá­lásról — megfelelő indoklással együtt — 15 napon belül választ kell adni. Néhány eddigi tapasztalat alapján szükségesnek látszik szót ejteni a vezetői beszámo­lókról Hiba lenne, ha ezeket egyesek úgy tekintenék, mint a szokásos termelési tanácskozáso­kat, bár az alapja mindkettőnek azonos: a vállalati demokratiz­mus megnyilvánulása. A mosta­ni igazgatói beszámolók inkább tartalmukban térnek el a ter­melési tájékoztatóktól.’ Ezúttal ugyanis olyan kérdésekről kell számot adni a dolgozóknak, amely közvetlenebbül érinti őket, napi életükkel és anyagi juttatásaikkal is kapcsolatos. Hogy csak néhányat említsünk: a beszámolók tartalmazzák, hogy a kollektív szerződés elő­írásait miként hajtottak végre. Megfeleltek-e a szerződés sza­bályozásai a helyi körülmények­nek, a vállalati sajátosságoknak, Hogyan és miként biztosították a dolgozókat megillető jogokat Érvényre jutottak-e az előírt anyagi és erkölcsi ösztönzők. Betartották-e a bérszínvonal, emelést, a premizálás, a jutal­mazás. a nyereségrészesedés el­veit. Mit tettek a vállalati törzs, gárda megbecsüléséért A kol­lektív szerződés végrehajtása során milyen gondok és nehéz­ségek merültek fel, s mik okoz­ták ezeket A dolcTOZÓk számára min­den lényeges kérdésben olyan tájékoztatást kell adni, ami ala­pul szolgál az elmúlt kollektív szerződés bírálatához, és az új szerződés megkötéséhez szüksé­ges vélemények, észrevételek, javaslatok kialakításához. Az igazgatói beszámolók új­szerű módját jelentik az üzemi demokratizmus bővítésének és így is kell számolni velük. Ugyanakkor jelentősen erősítik a kollektív szerződések, tekinté­lyét, amelyek végeredményben a dolgozók nevében és megbízá­sából kötöttek a vállalatok szak. szervezeti vezető testületéi. A beszámolóval és a kötelezően elő­írt válaszadással a dolgozód jog­körök érvényesülnek. Ezért le­hetne úgy is jellemezni ezt a vállalati eseményt, mint az üze­mi demokratizmus magasabb szintű érvényesítésének új mód­szerét Gyakran elhangzik mostanában az az igény, hogy a vállalatoknál olyan munkahe­lyi légkört kell teremteni, amelyben jól érzik magukat a dolgozók, és amely alkalmas ar­ra, hogy kifejlődjön benne a tu­lajdonosi érzés. Már eddig is sok tapasztalat bizonyította, hogy az igazgatói beszámolók segíthetik a jó munkahelyi lég­kör kialakítását, az öntudaton alapuló fegyelmet és fellősség- vállalásfc Kováé* András A HÜTÖHAZ 1970/71-ea tanévben érettségiző tiatalokat felvesz hűtőipari szakmunkás­tanulónak. Jelentkezés a személyzeti vezetőnél. MEGVETELEK FELAJÁNLUNK elfekvő készletünkből vállalatok részére kü­lönböző szövőgépalkatrészeket, előkészítő gépalkatrészeket és villamossági cikkeket. Pamuttextilművek Békéscsabai Gyára Telefon: 12—280 Ügyintéző: Lipták Dóra. 249851 am turnst. 5 1971, MÁRCIUS 29. Március második felében fizetik m vállalatok az előző esztendő gazdálkodási eredmé­nyeiről is valló nyereségrészese­dést Indokolt a magas hőfokú kíváncsiság: többet vagy keve­sebbet fizetnek, mint egy évvel ezelőtt? A dolgozók a nagyobb összeget örömmel, a kisebbet csalódottan veszik tudomásul. Az eseménnyel járó érzelmi ha­tások átmenetileg kedvezően, vagy kedvezőtlenül befolyásol­ják a munkakedvet, a munka­helyi közérzetet. A kedélyálla­pot hullámzása természetes, hi­szen senki számára sem közöm­bös, hogy mennyi pénzt kap még a szokásos 12 havi fizeté­sén felül A spontán érzelmi hatásokat célszerű azonban tudatos gaz­dasági elemzéssel párosítani, választ keresve a miértekre és a hogyan továbbra. A tavalyi eredmények alapján összesen 5,4 milliárd forintot fizetnek ki, ezekben a napokban ország­szerte. Több ágazatnál — így például a vegyiparban, a köny- nyűiparban, a hírközlésben, a kereskedelemben — a tavalyi­hoz képest növekedett a most kifizetésre kerülő összegek nagysága. Másutt viszont eset­leg kénytelenek kevesebbel be­érni. Különösen sok félre­értésre és mendemondára ad okot ilyen helyen a szükséges elemzés, a kérdések megvála­szolásának hiánya. Ahány iparág és vállalat, annyiféle tényező befolyásolta az eredményeket. A jó vagy rossz gazdálkodás mellett a leglé­nyegesebb: az 1970. év során végrehajtott bérfejlesztés. A vállalatok saját hatáskörükben döntötték el, hogy helyileg a személyi jövedelem növelésének melyik formáját tartják hatéko­nyabbnak: a nagyobb béreme­lést, illetve az év végi nyereség- részesedést Mindkettőnek közös forrása a vállalati nyereségből kihasított részesedési alap. Ahol tavaly nagyobb arányú béreme­léseket hajtottak végre, illetve a létszámhiányt túlórázással pó­tolták, ott eleve csökkentették a részesedési alap egyéb célokra fordítható részét. Nyíltan szük­séges elmondani, ha Ilyenkor kellemetlen is, hogy a teljesít­mények növelésére ösztönző bér­emelés, a konkrét feladatok el­végzésére serkentő évközi nye­reségjutalom, általában a része­sedési alap jobb kamatoztatását teszi lehetővé, mint a minden­áron márciusi kifizetésre való tartalékoláa A személy! jövedelem nö­velésének az a formája igazán hatékony, amely leginkább elő­segíti a vállalati feladatok tel­jesítését, a nyereség növelését így a feladatok ösztönzó telje­sítéséhez kapcsolódó évközi kifi­zetéseiknél is kívánatos követel­mény, hogy azok végeredmény­ben'ne csökkentsék, sőt kihatá­sukban növeljék a vállalati kol­lektíva egészének részesedési alapját A bérkorrekciók, a túl­órák gyakran nagyobb összeggel csökkentik a részesedési alapot, mint amennyivel növelik azt Mégis néha elkerülhetetlenek a munkaerő megtartásáért, illetve a kialakult létszámhiány pótlá­sáért folyó kiélezett versenyben. Ezek a kényszerű intézkedések azonban nem korlátozhatják a nyereség növelésére, a belső tar­talékok feltárására ösztönző év­közi kifizetéseket Az év végi nyereségrészesedés az egész kollektíva éves munká­jának Jutalma. Tükröződik ben­ne az évközben kellően nem lát­ható és honorálható tevékeny­ség: os anyagtakarékoaság, a gondos minőség, a többi dolgozó és más részlegek munkájáért, az egész vállalatért érzett tulajdo­nosi felelősség. Szükséges erre is gondolni, a mostani számvetés. néL Ha dolgozók felelősségét külön-külön és kollektíván mér­legeljük, nyilvánvalóvá válik, hogy csak differenciált mércéi alkalmazhatunk. Vannak példá­ul kulcshelyzetben levő munká­sok és részlegek, tőlük több függ, mint másoktól A vezetők szerepe általában kiemelkedő. A különböző szinten és eredmény­nyel végzett munka év végi anyagi elismerése is különböző mértéket kell, hogy öltsön. A Vezetés lényege az elő­relátás, amely legtöbbször nem egyetlen évben érleli be gyümöl­csét A nyereségrészesedés pil­lanatnyi összegszerűségben sem kizárólag csak a tavalyi eredmé­nyek tükröződnek, hanem az azt megelőző évek erőfeszítésed vagy mulasztásai, sőt a jövő kedvező, vagy kedvezőtlen lehetőségei is. A vállalati gazdálkodás minden határköve egyben a múlt, a je­len, a jövő sűrűsödési pontja. Az elemzés feladata feltárni eze­ket a sokrétű belső összefüggé­seket. Az esetleges mostani elé­gedettség nem feledtetheti a múltbeli erőfeszítéseket, botlá­sokat és a jövő nagy feladatait S egyáltalán nem biztos, hogy az a kollektíva dolgozott rosszul, amely jelenleg az alacsony nye. reségrészesedés miatt kesereg. Az előretekintés mindenütt a legfontosabb. A vállalatok új ötéves tervük kialakításán dol­goznak, s közben megkezdték annak végrehajtását is. Közis­mert, hogy a gazdálkodás felté­telei, a személyi jövedelmek nö­velésének lehetőségei 1971-től módosultak. Tovább fokozódtak a hatékonyság követélményed. Mind az évközi bérfejlesztések­re, mind az év végi nyereségré­szesedés növelésére ott nyílik nagyobb lehetőség a jövőben, ahol jobban hasznosítják a meg­levő munkaerőt, emelik a mun­katermelékenységet, mozgósítják a belső tartalékokat, s egyben változatlanul nagy figyelmet szentelnek a korszerű, jó minő­ségű termékek gyártására, álló- és forgóeszközeik célszerű ki­használására, a társadalmilag hasznos nyereség növelésére. Olyan középtávú vállalati ter­vek, tervszerű bér- és jövede­lempolitikai elképzelések kiala­kítására van tehát szükség, ame­lyek kockázatot, erőfesztitést, népszerűtlen feladatokat is vál­lalva hosszabb időszakra bizto­sítják a hatékonyság és a sze­mélyi jövedelem növelésének feltételeit. Ha a lelkesítő célok; m közérthető és mozgósító felada­tok hatékony ösztönzésével pá­rosulnak, altkor a dolgozók jö­vedelme év közben és év végén egyaránt tartósan növekedhet, népgazdaságunk negyedik ötéves tervének megfelelően. Kovács József BOT HÓNAPIG TART a Battonyal ÁFÉSZ bútorbemutatója Vásárlás a helyszínen. Március 15—április 15= ifr Nyitva reggel 8—este 6-lg. A BÉKÉS MEGYEI TANÁCS ÉPÍTŐIPARI VÄLLALAT felvételre keres: közgazdaság] technikumi végzettséggel rendelkezőket, számlalikvldátor-tarifőrl és bérelszámolási munkakörök betöltésére. Jelentkezni s vállalat személyzeti osztályán lehel Felvételre keres továbbá: kőműves, ács, központifűtés-szerelő és motorszerelő szakmunkásokat. Jelentkezni a vállalat munkaügyi osztályán, Békéscsaba, Kétegyházi út 1921/2. 249887 Vállalatunk 1971. szeptember l ével ipari tanulókat vesz fel az alábbi szakmákba: . kőműves, ács, festő, fapadlózó, hidegburkoló, géplakatos, épületlakatos. Üvegező, épületaszta­los, villanyszerelő, központifűtés-szerelő, vf*. és gázszerelő, építőgépész, épületbádogos, valamint műkőkéért tő. / A vidéki fiatalokat tanulóotthonban helyezzük d, teljes ellátásukról gondoskodunk. Jelentkezés: a 43. sz. Állami építőipari vallalat szakoktatási csoportjánál, Budapest, XI., Dombóvári út 19. AZ OROSHÁZI TERMELŐSZÖVETKEZETEK Építőipari közös vAllalkozAsa felvételre keres KŐMŰVESEKET £S SEGÉDMUNKÁSOKAT orosházi munkahelyre. Brigádok előnyben, csoportos haragyánrtá^t vi­dékieknek biztosítunk. Bérezés teljesítmény szerint Jelentkezés az orosházi Dózsa Mg Tsz központi irodájában. 216904

Next

/
Thumbnails
Contents