Békés Megyei Népújság, 1971. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-20 / 67. szám

MINI Keserű madár..*? Felettünk szállnak I ■ Gyalogolni jó — Irta Móricz Zsigmond. Hát még repülni?!: Ha az ember fiatal, vonzza a távolság, a magasság, a sebesség. ; Szép, de nem könnyű mesterség a levegő óceánját járni, de aki £ egyszer belekóstolt, azt hiába is próbálnánk lebeszélni róla ■ Medovarszki György, a békés­csabai Rózsa Fe­renc Gimnázium tanulója. —> Amig be nem ültem a gép­be — megvallom —, féltem egy ki­csit. Régen ve­rettem volna re­pülő tenni, de nem tudtam hogy Gelegonya Jó- : zsef, a békéscsa- ■ bai Kemény Gá- ■ bor Gimnázium j elsős tanulója. £ Amikor a repülő- ■ téren jártunk, ■ először voilt ott. ■ — Tetszik a £ környezet, ahogy i eddig láttam, azt 5 hiszem, még job- j ban megszeretem S miként ismerked- £ Állatokról £ szőlő képes* ■ könyvet néze. 5 get egy mama j és három év ■ körüli kisfia A ■ gyerek kérdez, ! melyik állatot: hogy hívják. A £ mama válaszol: ■ mi Ez krokodil, ez orrszarvú, \ ez elefánt, ez keselyű. Ekkor a gyerek közbeszól: — Anyu, ne selypíts! Nem ke­selyű. hanem keserű. Így kell mondani- Tudod? keB jelentkezni. Aztán bejött a suliba az MHSZ képviselője, is­mertette a lehetőségeket, és én jelentkeztem. Nagy sebességűre, szuperszonikusra szeretnék menni. Érettségi után repülő­tiszti iskolára készülök, már vol­tam is orvosi vizsgálaton. Evek múltával, ha fehér kon* denzcsik jelzi az égen a szuper­szonikus repülőgép elhaladtát, talán Medovarszki Györgyre j gondolhatunk. líttörőparlamcnt Szeghalmon I Felnőtteknek különös talán hallani, hogy gyermekek tanács, koznak, javasolnak, bírálnak és határozatot hoznak. A szeghalmi úttörőparlament március 15-d ■ülése meggyőzött bennünket ar. rói, hogy erre is képesek a mai gyerekek. A játékos úttörők va­lóban tudnák komolyan gondol­kodni, dolgozni. Szinte mind a húsz felszólaló beszámolt a ne­mes tettekről, az idős emberek segítéséről, az eredményes gyűj_ tőmunkáról,' valamint a tanulás, ban elért eredményekről. Az egyik őrs vezetője elmondotta,* hogy őrsük a hulladékgyűjtésből 2500 forintot gyűjtött össze és küldött el az árvíz sújtotta is­kolák úttörőinek. Elmondta, hogy néha „piszkosan” tértek haza — szüleik nem nagy örö­mére, de jó érzéssel, mert tud­ták, hogy ezzel segítenek bajba került pajtásaikon. Érezték an­nak a bajnak a nagyságát, tér-: hét, hisz maguk is részesei vol- j talk a Körösök mentén fenyegető £ árvízveszélynek, öröm volt hal- ■ lani, milyen tisztelettel beszélt ■ a bdharugrai küldött szeretett : „Fald bácsijukról”, Szabó Pál £ íróról. Az őrsük védnökséget £ vállalt sírjának gondozása fölött. 5 Elhatározták, hogy ezt örökül * hagyják a kisebbeknek is: kis • községük nagy írója sírján soha : ne hervadjon el a virág. iá Kisdobos küldöttei is fel- • szólaltak. Olyanok, akik aligjj látszottak kj az asztal mögüL : Ügy nyilatkozott az egyik kül- • dött. hogy nagyon örülnek, ha a • névadó ünnepségeken ,a csöpp- S ségek” mellett díszőrséget áll- : hatnak. Derültséget keltett a • csöppség szó, hisz csak egy csöp- ■ pel nagyobb tízéves kisdobostól* hallottuk. Tolmácsoltak olyan véleményt: is, hogy egy-egy úttörő-túrán: milyen hosszú utat kell megten-j ni és a cél után hazaindulni, pe_ S dig „de jó lenne délután egy ki- : ősit játszani!” Bírálat volt ez,: őszinte kívánság. Sok-sok tippet; adtak egymásnak a pajtások, sok ■ javaslatot, hasznce tanácsot, | melyből reméljük, sokat fognak i a csapatok megvalósítani. Részt vettek a tanácskozáson j felnőtt vezetőik is, köztük Var- ; ga István, a járási pártbizottság ■ első titkára, Major János, a já- : ráai művelődésügyi osztály ve- j zetőe és több úttörőmozgalmat,; ifjúságot szerető vezető. Részt S vett és felszólalt Pék András £ elvtárs, az Országos Úttörő El- ; nökség munkatársa is. Ez alkalommal nyitotta meg • Boruzs József, a járási KISZ-bd- « zottság titkára a szeghalmi já- £ rásban a Forradalmi Ifjúsági ■ Napokat Megemlékeztek a paj- £ tások a három tavaszi ünnepről, " de nem hiányzott az összejőve- í télről a játék, a nóta sem. Kincses Imre : A Párt Központi Bizottságá­nak ifjúságpolitikai irányelvei nyomán a kormány 1970 máju­sában hozott határozatot az if­júságról szóló törvény megalko­tásáról. Azóta szakkörökben épp­úgy, mint a széles közvélemény­ben, sok szó esik a készülő jog­szabályokról Az igazságügymi­niszter első helyettesének veze­tésével megalakult kodifikációs bizottság elkészítette és az Or­szágos Ifjúságpolitikai és Okta­tási Tanács elé terjesztette a törvény előzetes tervezetét, a Tanács pedig felkérte a társa­dalmi szervezeteket, hogy az if­júság, a pedagógusok, a szülők, a munkahelyek képviselői, köz­életi személyek bevonásával, széles körben bocsássák vitára. A társadalmi vita lassan a befe­jezéshez közeledik. Eredménye: több ezer felszólalás, vélemény­nyilvánítás és több száz — fő­leg már a végrehajtási jogszabá­lyokra vonatkozó — javaslat. A törvényalkotás e demokrati­kus módszere nemcsak a nagy­fokú érdeklődést bizonyítja, de értékes segítséget is nyújt a törvényalkotók számára, akik a tapasztalatok felhasználásával átdolgozott tervezetet előbb újra az Országos Ifjúságpolitikai Ta­nács, majd a kormány elé ter­jesztik. Az országgyűlés még ez évben megtárgyalja és beiktatja az új törvényt. A jogszabály-tervezet elvi alapja a párt és a kormány if­júságpolitikája, jellegét elsősor­ban az határozza meg, hogy az ifjúság a társadalom része, alap. vető céljai és érdekei azonosak a szocializmust építő társadalom céljaival és érdekeivel. Ugyan­akkor az ifjúság — életkori sä­ten» meg a repüléssel? Filmek- ■ bői, dokumentumokból, s a bará- £ • tóm édesapja is repülős volt. t Otthon mit szólnak terveimhez? ! Azt mondják: ha jónak látom, S menjek. Én jónak látom. ■ ■ Helikoptere: ■ ■ Kiss Sándor ; 1968-ban kezdte ■ el a vitorlázó re-■ piilést 1969-ben £ repült először ön- £ állóan, — Akkor jár- ■ tam Kecskeméten ■ is, helikopter-ve- jj ze tőire jelenthez- ; tem. A békéscsa- i bai Rózsa Ferenc £ Gimnáziumba já- £ tőle, negyedikbe. Augusztus ele- £ jén kell bevonulnom. Tanulás, ■ repülés — sok órát elvesz, de £ szórakozásra is marad az időm- ■ bői Szüleim először nem akar- £ ■ ták, hogy ezt a pályát válasz- ■ szám, de aztán látták; szilárd 5 elhatározásom, $ nem is olyan t veszélyes hivatás lesz az enyém jj m m Vitaszck Zoltán £ (Fotó: Varga Gyula) ! A murmanszki lány cipót süt 1965, Lentngrád. Az itt tanuló magyar fiatalok egyik klubest­jén ismerkedett meg Borsos Csaba Kondratyenko Szvetlána PetrovnávaL A kislány a távoli északról, Murmanszkból került a fehér éjszakák városába. Az ismerkedésből szerelem, majd — ahogy ez már lenni szokott — házasság — lett Csaba afkkor végezte az egye­temet, Szvetlána pedig — nem vették fel az orvosi egyetemre — a sütőipari esti technikumot 1968-ban érkeztek Gyulára, a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság mérnöke lett, Szvetlána pedig a sütőipari vállalathoz került *•* A frissen sült kenyér illata egy kicsit hasonlít a mezőkön száradó széna illatához. A hal­kan zúgó kemencéből fehérru­hás pék, hosszúnyelű falapáton húzza ki a pirosbama cipókat Itt találkoztunk — a nemrég felépült és már üzemelő gyulai kenyérgyár laboratóriumában — Borsos Csabámé technikussal. Első látásra semmi különös nincs a fiatalasszonyon. Olyan mint a többi hasonló korú. Ma­gas, vékony, simára fésült haja hátul összefogva. Am, ha be­szélni kezd, mindjárt érződik rajta, hogy nem anyanyelv« a magyar. A laboratórium csillogó mű­szereivel vizsgálja a beérkezet* nyersanyag — a liszt — vízfel­vevőképességét és a sikérterűlé- sét. Mindig ő süti az első kis ci­pót a lisztből, majd csak ezt követően ad engedélyt a nagy­üzemi felhasználásra, ötéves, óvodás már á kis Szvetla is, aki még Leningrád- ban született. Most már egyfor­mán beszéli mind a két nyelvet — Kellett megtanítani, mert a mama, amikor látta először a kis Szvetooskát, sírva fakadt, mert nem tudott vele beszélni oroszul. Nem értette meg vele egymást Amikor mentünk leg­közelebb, már jól elbeszélgettek egymással Most megint készü­lünk menni haza Murmanszkba, csak nagyon messze van. A bá­bukká is várja már nagyon, hogy megint lássa — mondja a büszke mama. Közben a laboratórium kis elektromos kemencéjében kisül a cipó, Szvetlána kettévágja és a vizsgálat után kiállítja az en­gedélyt És nemsokára dagasztják a tésztát és újra megtelnek a kemencék kenyérrel. Béla Ottó játosságaiból és helyzetéből adó­dóan — sajátos szerepet tölt be a társadalom életében, követke­zésképpen sajátos kötelezettségei és igényei is vannak. Ezért a törvény a társadalompolitikai célokkal összhangban az ifjúság érdekvédelmét is biztosítani kí­vánja, célja: hogy körülhatárol1 ja az ifjúság legáltalánosabb kötelességeit és jogait, valamint az állami, gazdasági és társadal­mi szerveknek az if j üsággial kap­csolatos kötelességeit. Ily módon az új törvény „ifjúsági alkot­mány ”-nak is tekinthető. ■, A törvény jellegéből követke­zik, hogy elvi, általános rendel- kezésket tartalmaz, alapul veszi mindazokat a hatályos jogsza. bályokat, amelyek az ifjúsággal kapcsolatos kérdésekben, is ren­delkeznek, mint pl. a Munka Törvénye, a családjogi, — a honvédelmi, az oktatási törvény és természetesen az alkotmány. Ugyanakkor közvetlenül, az említett jogszabályokban nem szereplő rendelkezéseket is tar­talmaz és a megjelölt célkitű­zések gyakorlati megvalósítása érdekében, a végrehajtási jog­szabályok kiadását is előírja. Érdekes és sok vitára alapot adó kérdés: kiket tekintsen a törvény fiataloknak, kik tartoz­nak e kategóriába? Viszonylag könnyebb kérdés az alsó korha­tár megállapítása. Itt a rendező élv az, hogy a törvény a gyer­mekeket érintő kérdések szabá­lyozására is terjedjen ki. A fel­ső korhatárt illetően már nehe­zebb határvonalat húzni. Min­den esetre a törvény általában a 30. életévig tekinti fiataloknak az ifjú állampolgárokat. A törvény tervezete az emlí­tett életkori határok keretében az ifjúságot érintő kérdéseket egységesen kívánja szabályozni, de kifejezésre juttatja azt a kö­vetelményt is, hogy az ifjúság nevelésénél figyelembe kell ven­ni a fiatalok különböző réteged­nek és korcsoportjainak — tehát a fiúknak és a lányoknak, a gyermekeknek és a serdülőknek, a tanulóknak, a munkás-paraszt, értelmiségi és alkalmazott fia­taloknak a sajátos helyzetét, A törvénytervezet az alapel­vek meghatározását követően olyan szerkezetben készült el, amely a fiatalok jogait ás köte­lességeit, illetve a társadalom­nak az ifjúsággal szemben tá­masztott követelményeit és az ifjúság nevelésében reá háruló kötelezettségeit a különböző élethelyzetekben tárgyalja. így külön fejezet szól az ifjúság ne­veléséről a családban és az is­kolában, az ifjúság részvételéről az állami és társadalmi életben, valamint a munkában, az ifjú­ság szabadidő-töltéséről, kultu­rális és testi neveléséről, egész­ségének védelméről és végül az ifjúság saját szervezeteiről. Az alapelvek kiindulópontja a Magyar Népköztársaság ifjúság­politikájának általános célkitű­zése: az ifjú nemzedék szocialis­ta emberré nevelése, az egész társadalom ügye, érdeke és fel­adata. Ebben különös felelősség terheli a szülőket, az Ifjúság hi­vatásos nevelőit, az oktatási, kulturális és sportintézménye­ket, a társadalmi és tömegszer­vezeteket, valamint a munkahe­lyeket és a fegyveres erőket. Ugyanakkor a tervezet aláhúzza. ^ fiatalok felelősségét is annak érdekében, hogy a társkdalom biztosította esziközöket és lehe­tőségeket jól használják fed sa­ját nevelésükben, a közösség és a maguk javára. Ezt szolgálják azok a tervezett rendelkezések is, amelyek a fiatalok közélet­ben való részvételének, tovább­tanulásának, a termelőmunkába való zavartalan beilleszkedésé­nek és a családalapítás feltéte­leinek biztosításával foglalkoz­nak. Fontos szerepet szán a ter­vezet az ifjúság önkormányzati szerveinek, az ifjúsági szerveze­teknek a fiatalok képviseletében a közügyekbe történő bevonásár ban és érdekvédelmében. A fiatalok igényeinek kielégí­tését, így pL a kulturális, spor­tolási, turisztikai feltételek javí­tását illetően a tervezet a reális lehetőségekkel számol, de ugyan, akkor előre is mutat, tükrözi azokat a törekvéseket, amelye­ket — társadalmi összefogással — el kell érnünk. Ez a körül­mény is jelzi, hogy a törvény rendelkezéseinek végrehajtása a hatálybalépéssel csak elkezdő­dik és hosszú ideig tartó, folya­matos munkát igényed. Nádor György, az Országos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanács titkára Az ifjúság alkotmánya A sznpsrszónlkos Még elválik

Next

/
Thumbnails
Contents