Békés Megyei Népújság, 1971. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-20 / 67. szám

A Központi Statisztikai Hivatal jelentése (Folytatás a 2. oldalról!) nyeihez, változtattak termékösz- szetételükön. A fogyasztási cikkel? Import­ján belül a személygépkocsi, a rádió és a háztartási villamos­gépek aránya csaknem kétszer®-1 sére emelkedett. A ruházati cik­kek importja bővítette a bel-: földi árualapot, és hatással volt a hazai termelés minőségére és J választékára is. Az élelmiszer- i importon belül nőtt a déllgyfl-' mölcs, a nyerskávé és a kakaó-; bab aránya. Az import jelentő­sen gazdagította egyes élelmi-' szerek és élvezeti cikkek válasz- tékát is. Népesség, foglalkoztatottság, életszínvonal Az 1970. év végén az ország népessége 10 347 000 fő volt, 187 000-rel több mint 19651 év végén. Az 1000 lakosra jutó ter_ mészetes szaporodás az előző öt évben 3, az utolsó öt évben 3,7 volt. 1966—1970 években csaknem 750 000 gyermek született, 12 százalékkal több, mint az előző öt évben. Az 1000 lakosra jutó él vészül etés öt év átlagában 14,6 volt. az 1961—1965 évi .13,2 szá­zalékkal szemben. A születések számának növekedésében sze­repük volt az anyák helyzetét javító kormányintézkedéseknek. 1906-ban 4 hónapról 5 hónapra növelték a dolgozó nők szülési szabadságát, 1967-ben bevezették a gyermekgondozási segélyt. Hozzájárult a születésszám nö­vekedéséhez a szülőképes korú nők számának emelkedése is. 1966—1970. években 563 000-en haltak meg, 10 százalékkal töb­ben .mint az előző öt évben. Ezer lakosra éves átlagban 11 halálozás jutott (az előző ötéves időszakban 10,2). A halálozási arány emelkedé­sét a népesség öregedése Idézte elő: 1965 végén a népesség 16 százaléka, 1970 végén 17 száza­léka volt 60 éves és idősebb. A csecsemőhalandóság csökkent: 1906—1970 átlagában 1000 élve szülöttre 36 egy éven aluli meg­halt Jutott, 15 czázalékkal keve­sebb. mint 196t—1965-ben. 1966—1970 években állandó lakóhelyüket 11 százalékkal ke­vesebben változtatták meg. mint az előző öt évben. 3 százalék­kal csökkent az Ideiglenes jel­leggel lakóihelyet változtatók száma is. A ITI. ötéves terv időszaká­ban 13 községet nyilvánítottak várossá. Jelenleg 76 város van az országban. 1970-ben n népes­ség 45 százaléka, 4 700 000 em­ber élt városokban, 300 000-rel több, mint öt évvel korábban. Az aktív keresők száma a in. ötéves tervidőszakban több mint 300 000 fővel. 7 százalék­kal nőtt és 1970 végén megha­ladta az 5 milliót. A foglalkoz-, tatottság növekedése nagyobb ■ volt, mint az előző öt évben és nagyobb, mint a tervezeti A tervidőszak kezdetén a népesség 46 százaléka volt aktív kereső, a végén pedig csaknem 49 szá­zaléka. A kereső férfiak száma öt év alatt lényegében nem vál­tozott, a növekedés teljes egé­szében a nők fokozódó munka­vállalásából adódott. 1970-ben az aktív keresők kb. 60 százaléka volt férfi és kb. 40 százaléka nő. A III. ötéves tervidőszakban az aktív keresők száma a mező­gazdaságban valamelyest csök­kent, a többi népgazdasági ág­ban emelkedett. Az aktív kere­sők túlnyomó része, több, mint 96 százaléka a szocialista szek­torban dolgozott. Ez az arány öt év alatt lényegében nem vál­tozott. A szellemi munkakörben dolgozók aránya 1970-ben az öt évvel azelőtti 22 százalékról 26 százalékra emelkedett. A ITI. ötéves terv Időszaká­ban nőtt a munkaerő-kereslet. Szerepe volt ebben többek között a munkaidő-csökkentésnek, az összgazdasági szabályozóknak és a munkahely-változtatásoknak. A munkaerőszükséglet kielégí­tése érdekében a gazdálkodó szervek egvre nagyobb mérték­ben alkalmaztak nem telies munkaidőben dolgozókat, főleg nyugdíjasokat. Időnként és he­lyenként emelkedett a túlórák száma is. Az ún. inaktív keresők (nyug­díjasok. járadékosok, gyermek- gondozási segélyben részesülök stb.) aránya a népesség 9 szá­zalékáról csaknem 15 százaléká­ra emelkedett, az eltartottaké 45 százalékról 37 százalékra csökkent. A lakosság egy főre jutó ösz- szes reáliövedelme öt év alatt 34 százalékka] nőtt, a III. öt­éven tervben előirányzott 14— 16 százalékkal szemben, A reál- jövedelem évenkénti emelkedése az előző ötéves időszaktól elté­rően viszonylag egyenletes volt. A LAKOSSÁG EGY FŐRE .TOTO ÖSSZES REÁLJÖVEDELMÉNEK ALAKÚ VASA A n. ötéves terv A ül. ötéves terv időszakában előző év — 100 időszakában 1961 101 1966 105 1962 104 1967 106 1963 106 1968 106 1964 106 1969 106 1965 101 1970 107 1965 év 1970 év 1960 év százalékában 118 1965 százalékában 134 A reáljövedelem-emelkedés döntő mértékben a pénzjövede­lem növekedéséből adódott. Az egy lakosra jutó nominális pénz­bevétel öt év alatt 47 százalék­kal emelkedett. Mivel fogyasz­tói árak is emelkedtek, az egy lakosra jutó pénzjövedelem re­álértéke 1970-ben 42 százalékkal haladta meg az 1965 évit. A re­áljövedelem másik nagy tétele, a saját termelésből származó fogyasztás öt év alatt alig vál­tozott. A III. ötéves tervidőszakban a munkások és alkalmazottak egy főre jutó összes reáliövedel. me éves átlagban majdnem 6 százalékkal, a parasztságé több, mint 7 százalékkal emelkedett és az 1970 évi színvonal a mun­kás és alkalmazott népességnél •31 százalékkal, a parasztságnál 41 százalékkal volt magasabb, mint 1965-ben. Az eltérő fejlő­dés következtében a tervidőszak végére a fizikai dolgozók két alapvető csoportjának, a mun­kásoknak és a parasztoknak a jövedelmi színvonala országos átlagban kiegyenlítődött. A munkás-alkalmazotti né­pességnél a reáljövedelem-növe­kedés legfontosabb forrása a reálbér változása volt. Az álla­mi szektorban a teljes munka­időben foglalkoztatott munkások és alkalmazottak havi nominá­lis átlagbére öt év alatt 428 fo­rinttal, 25 százalékkal emelke­dett. A MUNKÁSOK ES ALKALMAZOTTAK HAVI ÁTLAGBÉRE AZ Állami szektorban (FT) 1965 1970 1970 év milliárd forint volt. 1965 év százalékában A társadalmi juttatások gyors Állami szektor összesen ezen belül: 1715 2143 125 növekedése is hozzájárult ahhoz, hogy az ötéves terv időszaká­Ipar 1767 2127 120 ban az alacsony jövedelmű ré­Építőipar 1839 2341 127 tegek színvonala közelebb került Mező-, erdő- s vízgazdálkodás 1576 2127 135 az átlagoshoz és számottevően Közlekedés és hírközlés 1743 2241 129 csökkent a legalacsonyabb jöve­Kereskedelem 1572 1970 125 delmi kategóriákba .tartozók Nem anyagi ágazatok 1547 2122 137 száma. 1965-ben a lakosság 18 A jövedelmeken belül az utóbbi években, különösen 1969- ben, nőtt a részesedési alapból kifizetett nyereségrészesedés sze­repe 1970-ben az Ilyen címen rendelkezésre álló összegnek az előző évinél nagyobb résziét, mint bért folyósították. Az át­lagbérek, valamint az egyéb bérjellegű kifizetések növekedé­sét a fogyasztói árak emelkedése mérsékelte, öt év alatt az egy keresőre jutó reálbér 18 száza­lékkal emelkedett. A mezőgazdasági munkából származó pénzbevétel öt év alatt jelentősen emelkedett. Ez egyrészt a termékértékesítés fo­kozódásából és az értékesítési árak emelkedéséből, másrészt a tsz-alkalmazottak számának nö­vekedéséből s a részükre kifize­tett bérek emelkedéséből adó­dott. A tsz-tagok a közös gaz­daságban végzfett munkáért is több pénzt kaptáik, mint koráb­ban és javadalmazásukban vál­tozást jelentett, hogy 1968-tól kezdve egyre több szövetkezet a végzett munka ellenértékének nagy részét rendszeresen havon­ta előlegfolyósítás formájában fizette ki a tagságnaík. A pa­rasztság jövedelmének még ma is csaknem egvharmadát ki tevő saját termelésből származó fo­gyasztása a tervidőszakban lé­nyegében nem változott A lakosság reáljövedelmének alakulását a munkából származó jövedelem mellett befolyásolják a pénzbeli és természetbeni tár­sadalmi juttatások is. Az elmúlt öt év alatt a természetbeni tár­sadalmi juttatások (ingyenes egészségügyi, oktatási, bölcsőuei ellátás stb.) egy főre jutó reál­értéke kb. 25 százalékkal, a pénzbeli juttatásoké mintegy 67 százalékkal emelkedett. A oénz- beli társadalmi juttatásokon be­lül a családi pótlók és a gyer­mekgondozási segély, valamint a nyugdíjak növekedése volt a legszámottevőbb. 1966- ban gyermekenként havi 50 forinttal emelkedett a mun­kások és alkalmazottak családi pótléka. A termelőszövetkezeti tagoknál bővült a családi pót­lékban részesülők köre. és a jogosultság feltételei azonosak lettek az alkalmazásban állóké­val. A családi pótlékban része­sülő családok száma öt év alatt 600 000-ről 700 000-re, a kifize­tett összes családi pótlóit az 1965 évi 1.6 milliárd forintról 1970-ben 2,8 milliárd forintra emelkedett. 1967- ben vezették be a gyer­mekgondozási seréivt, amely le­hetővé teszi a munkaviszonyban álló amváknak, hogv 3 éves ko­rig maguk gondozzák gyermekü­ket. 1970 végén 167 000 nő része­sült gyermekgondozási segély­ben, és az év folvamán e rímen 1,2 milliárd forintot fizettek ki. Az elmúlt öt év alatt többször emelték a nyugdíjakat, elsősor­ban az alacsony nyugdíjakat. A mezőgazdasági termelőszövetke­zeti tagokra vonatkozóan új nyugdíjrendszer lépett életbe, amely jelentősen közeledett az alkalmazásiban állókéhoz. Az egy nyugdíjasra jutó összeg ha­vi átlaga 577 forintról 757 fo­rintra emelkedett. 1970 végén 1 453 000 személy részére fizet­tek nyugdíjat, vagy járulékot, 300 000-re] többnek, mint öt évvel azelőtt A nyugdíjra folyó­sított összeg öt év alatt 69 szá­zalékkal nőtt és 1970-ben 13,1 százaléka élt hav! 600 forintnál! kisebb egy főre Jutó jövedelem-1 bői, 1970-ben kb. 5 százaléka. | A tervidőszakon belül részle­ges fogyasztói ármódosítás elő­ször 1966-ban volt Ekkor emel-; kedett a hús- és húskészitmé-| nyék. a vaj, a tejtermékek és aj tüzelő ára, valamint a helyi köz- j lekedés díja Egyidejűleg csők- i kerítették a zsír és szalonna- j félék, valamint bizonyos ruhá­zati termékek (ágynemű, kártolt szövetek, szintetikus harisnyák stb.) árát, Az élelmiszerárak át­lagosan 5 százalékkal, a fűtés- világítási kiadások 8 százalék­kal emelkedtek, a ruházati cik­kek ára 4 százalékkal, az egyéb iparcikkeké I százalékkal csök­kent 1968 januárjában olyan ár­rendszer lépett életbe, amely a fogyasztási cikkek viszonylag széles körénél lehetővé tette a szabadabb ármozgást. Ez az ár­rendszer a központi árellenőrzés mellett az alapvető fogyasztási cikkek árának hatósági rögzíté­sével, illetve maximálásával biztosította, hogy az általános árszínvonal ne emelkedjék az éves tervekben számítottnál na­gyobb mértékben. A szabadabb árformák viszont lehetővé tették a kereslet és kínálat fokozot­tabb érvényesülését és ezzel elő­segítették, hogy a termelés job­ban igazodjék az igényekhez. Az 1968. január 1-i fogyasztói ár­változások összességükben vala­melyest csökkentették az árszín­vonalat 1968. január 1-e után a folya­matosan vásárolt, egész évben fogyasztott élelmiszerek és él­vezeti cikkek (kenyér és liszt, hús és húskészítmények, tej és tejtermékek, vaj, cukor, üdítő és szeszes italok, konzervek stb.) árszínvonala gyakorlatilag nem változott Az idénycikkek — el" sősorban a zöldség- és gyü­mölcsfélék — bolti és piaci ára folyamatosan emelkedett. A ru­házati cikkek és a többi ipar­cikk árszínvonala — egyes cik­kek jelentős áremelkedése foly­tán — az utóbbi két évben évente 2—3 százalékkal haladta meg az előző évit. A parasztság által fogyasztott termékek és szolgáltatások ára kevésbé emelkedett, mint azoké, amelyeket a munkások és az al­kalmazottak vásárolnak. Ez annak a következménye, hogy a parasztság fogyasztásában ki­sebb azoknak a cikkeknek az aránya, amelyeknél nagyobb ár­emelkedés volt. A munkások és alkalmazottak fogyasztói árin­dexe az egész. tervidőszakban kb 5 százalékkal, a parasztságé mintegy 1,5 százalékkal emelke­dett. Bizonyos cikkek áremelkedése egyes rétegeik — alacsony jöve­delműek, sokgyermekesek, nyug­díjasok — számára az átlagos­nál nagyobb megterhelést jelen­tett. A zöldség és gyümölcs, va­lamint a burgonya ára az egész tervidőszak alatt elég jelentősen emelkedett. Az áremelkedés ki­terjedt néhány olcsóbb iparcikk­re is. mint például a gyermek- ruházati termékek. Emellett egyes olcsóbb cikkek kínálata csökkent, vagy időnként hiány volt belőlük. A közszükségleti cikkek importja bővítette az áruválasztékot, de emellett, egyes importtermékek kirívóan magas ármegállapítása folytán esetenként a hazai termékek ár­emelésére is ösztönzött. Az egy főre jutó fogyasztás 1970-ben 29 százalékkal volt na­gyobb. mint 1965-ben. Az élel­miszerek fogyasztása öt év alatt az összes fogyasztásnál mérsé­keltebben. mintegy 17 százalék­kal nőtt és az összes fogyasztás­nak az 1965 évi 38 százalékkal szemben 1970-ben kb. 34 százalé­kát tette ki. A tervidőszak fo­lyamán fokozatosan bővült az élelmiszerek kínálata: újfajta húskészítmények, tejtermékek kerültek forgalomba, szélesedett a konzervipari termékek, a lisztből készült termékek, a cso­koládék és más cikkek választó- ’ ka, nőtt a forgalomba Tiozott dé­ligyümölcsök mennyisége stb. Az árukínálatot mind mennyiségi­leg, mind minőségileg javította a termelőszövetkezetek közvetlen bolti értékesítésének emelkedé­se. Az alapvető élelmiszerek iránti keresletet a tervidőszak folyamán — a sertéshús kivéte­lével— maradéktalanul kielégí­tették. Az utóbbi években, az át­meneti hiányok ellenére, a ser­téshúsellátás is jobb volt, mint. korábban. Az élettani! ag értéke­sebb, fehérjedús élelmiszerek fogyasztásának gyors ütemű emelkedése mellett a sok kaló­riát tartalmazó liszt, kenyér- és tésztafélék fogyasztása valame­lyest csökkenti Gyors ütemben, évenként át­lagosan 7—8 százalékkal emel­kedett az élvezeti cikkek — ita­lok, kávé, dohányáruk — fo­gyasztása. A növekvő igényeket a kereskedelem gazdag válasz­tékban elégítette ki. A tervidő­szak elején időként jelentkező ellátási hiányok egves cikkekből a termelés és az import növe­kedése folytán jelentősen eny­hültek. Az alkoholmentes italok kínálata és fogyasztása a terv­időszak végén is alacsony volt. A ruházati cikkek vásárlása nagyjából a jövedelmekkel azo­nos mértékben nőtt, arányuk az összes fogyasztáson belül lénye­gesen nem változott. Az ötéves terv folyamán ruházati cikkek­ből az áruellátás színvonala lé­nyegesen javult, amit 1969-ben és 1970-ben az import jelentős fokozása is elősegített. A kínálat általános javulása mellett időn­ként egyes, főleg olcsó, cikkek hiánya, a nem megfelelő válasz­ték és minőség, az ellátás rend­szertelensége nehezítették az igé­nyek kielégítését. A lakosság fogyasztásán belül leggyorsabban a vegyesiparcák- kek fogyasztása emelkedett. A gyors növekedés mindenekelőtt a nagymértékű tartós fogyasztási cikkek — híradástechnikai cik­kek, háztartási gépek stb. —• használatának tömegméretűvé válásából adódott, A hazai ter­melés és az import fokozása le­hetővé tette, hogy a megélén­kült keresletet nemcsak meny­nyi ségi, hanem minőségi szem­pontból Is a korábbinál maga­sabb színvonalon elégítsék ka. 1970-ben a háztartások több mint fele rendelkezett mosógép­pel és televízióval, közel egy- harmada hűtőszekrénnyel. A személygépkocsi-állománv öt év alatt 1ÓO000 darabról 236 000 da­rabra emelkedett, A kiskereskedelmi forgalom értéke 1970-ben folyó árakon számítva, 139 milliárd forint volt, az öt évvel ezelőttinél 51 milliárd forinttal több. öt év alatt a növekedés folyó árakon számítva, 59 százalékot, összeha­sonlítható árakon 53 százalékot tett ki. A kiskereskedelmi üzletháló­zat, a foglalkoztatottak száma, a kereskedelem technikai szín­vonala nem fejlődött olyan mér­tékben, mint a forgalom. Elma­radt az igények növekedésétől a szolgáltató hálózat fejlesztése és a szolgáltató tevékenység minőségének javulása is. Ennek is szerepe volt abban, hogy a lakosság által vásárolt szolgál­tatások viszonylag mérsékelten emelkedtek. A III. ötéves terv időszakában összesen 327 000 lakás épült, 45 000-rel több mint az előző öt­éves időszakban és 27 000-rel több, mint amennyit a terv elő­irányzott A lakosság és a termelés cél­jaira a közművek 1970-ben 30 százalékkal több vizet szolgál™ tattak, mint 1965-ben. A III. öt­éves tervidőszakban a közmű­ves, vízvezetéki vízzel ellátott lakosság aránya 44 százalékról 55 százalékra, a csatornázott te­rületen élő lakosságé 24 száza­lékról 28 százalékra emelkedett, 1970. év végén 850 községben volt közműves vízellátás az 1966. évi 663-mai szemben. Je­lentős összegeket fordítottunk (Folytatás a 4. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents