Békés Megyei Népújság, 1971. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-20 / 67. szám

fl Központi Statisztikai Hivatal jelentése (Folytaié» ar 1. oldalrőt} —1969 években volt számottevő (évi 3—4 százalék), ami 1967- ben jórészt « nagymértékű ter­melésnövekedés, 1968—1969 években pedig főleg a munka­idő-csökkentés hatására követ­kezett be, A teljesített munkás­órák száma 1968 óta csökkent, ill. stagnált és 1970-ben alig 2 százalékkal haladta meg az öt évvel azelőttit. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés az első két évi növeke­dés után 1068-ban és 1969-ben lényegében változatlan maradt, 1970-ben ismét emelkedett. Az ötévi növekedés 20 százalék volt a tervben előirányzott 24—27 százalékkal szemben. A terme­lés növekedésének kisebb része (61 százaléka) származott az egy főre jutó termelés emelkedésé­ből, mint amekkorával a terv kidolgozásakor számoltak. — Az egy teljesített órára jutó tér. melés 1968-ban és 1969-ben is az előző évekhez hasonlóan emelkedett, öt év alatt a terme­lésnövekedés 95 százaléka szár­mazott az egy órára jutó ter­melés emelkedéséből. A termelés- és a termelé­kenységnövekedés részben abból származott, hogy a III. ötéves tervidőszakban az ipari beruhá­zás 43 százalékkal nagyobb volt, mint az előző öt évben. A be­ruházásokon belül különösen kiemelkedett néhány nagy, köz­pontilag elhatározott fejlesztési program. A beruházásoknak, különösen a központilag elhatározott fej­lesztési programoknak is sze­repük volt abban, hogy a III. ötéves terv időszakában folyta­tódott az ipari struktúra kor­szerűsítése. A terv célkitűzései-; nek megfelelően a vegyipar, a j villamos-energiaipar és a gép» ipar az átlagosnál gyorsabban fejlődött, arányuk a termelésben ! emelkedett Csökkent az iparon belül a bányászat, elsősorban a szénbányászat, az építőanyag-; ipar és a könnyűipar súlya, míg a kohászaté gyakorlatilag nem változott A szénbányászat ará­nyának csökkenése hozzájárult az energiastruktúra javulásához, az építőanyagipar mérsékelt fej­lődése azonban nem volt össz­hangban a népgazdaság növekvő szükségleteivel 1966—1970. években jelentősen változott az energiatermelés és felhasználás szerkezete. A szén- termelés öt év alatt — a gaz-, daságtalanul működő üzemek le- ! állítása folytán — 11 százalék-! kai csökkent, a szénhidrogének termelése és behozatala a terv-, időszak folyamán lényegesen fo­kozódott A földgáztermelés több mint háromszorosára emel­kedett Mindezek folytán a szén- hidrogének 1970-ben az energia- hordozók termelésének 35 száza- | lékát, felhasználásuknak 44 szá­zalékát adták. (A terv a felhasz- J náláson belül legalább 38 száza­lékos arány elérését írta elő). A villamosenergia-kapacitás lényegében a tervezett mérték­ben, 930 mw-tal bővült az Im­port fokozása érdekében meg­épült a 400 kilovoltos távveze­ték. 1970-ben 14,5 milliárd kwó villamosenergiát termeltünk, 30 százalékkal többet mint 1965- oen. Ennél nagyobb arányban nőtt a villamosenergia import 1965-ben a felhasználás 13 szá­zaléka 1970-ben 21 százaléka származott importból. A kohászaton belül emelkedett az alumíniumkohászat súlya. Az alumíniumipar komplex fejlesz­tésére mintegy 8 milliárd Ft-ot fordítottunk. A bauxitvagyon gazdaságos kihasználásához nagyban hozzájárult a Szovjet­unióval és Lengyelországgal lé­tesített nemzetközi együttmű­ködés. A bauxittermelés az 1965. évi 1,5 millió tonnáról 1970-ben 2,0 millió tonnára, a timföldé 267 000 tonnáról 441000 tonnára emelkedett. Alumínium-félgyárt­mányokból 1965-ben 50 000 ton­9 békés UU. MÁKC1US 29. nát, 1970-ben nyolcvannégy­ezer tonnát termeltünk. A vas­kohászat elsősorban a megfelelő termelőberendezések korszerű­sítésére, intenzívebb kihaszná­lására, valamint a termelés ösz- szetételének javítására, például a finomkohászati termékek ará­nyának növelésére törekedett. A nyersacél-termelés öt év alatt 3 százalékkal, 3,1 millió tonnára nőtt. A vegyipar ötéves beruházá­sai meghaladták a 20 milliárd forintot Elsősorban a kőolajki­termelő és feldolgozóipari, a mű­trágya termelő és a gyógyszer- ipari beruházások voltak jelentő­sek. A nitrogénműtrágya-gyártás a tervidőszakban átállt a kor­szerű és gazdaságos földgázbá­zisra. 1970-ben 1,7 millió tonna nitrogén műtrágyát ter­meltünk (hatóanyagban 517 000 tonnát), az 1965. évinek 2,4- szeresét. A felhasználás több mint 80 százaléka 1970-ben ha­zai termelésből származott A műanyagtermelés öt év alatt megkétszereződött, de a terve­zett mennyiséget nem érte el. A műanyagszükséglet nagyobb há­nyadát behozatalból fedeztük. A műszálgyártás öt év alatt más- félszeresre, ezen belül a szinté- tikus alapú szálaké két és fél­szeresre emelkedett A gyógyszeripar termelése őt év alatt 78 százalékkal, az érté­kesítés kb. felét kitevő export kétszeresére emelkedett Az utóbbi években a kivitelen be­lül nőtt a tőkés export aránya. Az építőanyagipar termelése öt év alatt 24—26 százalékkal emelkedett A gyorsabb fejlő­dést kapacitás, és munkaerő- hiány, a beruházások elhúzódá­sa, egyes ágazatokban gyakori üzemzavarok stb. gátolták. Az építőanyagiparon beiül a ki­mondattan építési anyagokat termelő ágazatok termelése mérsékelten, a fogyasztási cik­keket is gyártó iparágaké — a finom-kerámia iparé és az üveg. iparé — jelentősebben emelke­dett. 1970-ben 2,8 millió tonna cementet termeltünk, 16 száza­lékkal többet, mint 1965-ben. és 1,2 millió tonna cementet im­portáltunk, ami a felhasználás majdnem egyharmadát tette ki. Az építőanyagipar viszonylag mérsékelt fejlődése és az építke. zések nagyarányú növekedése folytán az építőanyagellátás a jelentős import ellenére sem volt zavartalan. A gépipar termelése 1966— 1970. években 46 százalékkal emelkedett Leggyorsabban és legegyenletesebben a híradás- és vákuumtechnikai, valamint a műszeripar fejlődött A terv­időszak végén a híradás- és vá­kuumtechnikai ipar, valamint a t műszeripar termelésének több, mint felét olyan termékek tet­ték ki amelyeknek a gyártását a III. ötéves terv folyamán kezdték meg. A híradástechni­kai iparban nőtt a szerepük az exportcélra készülő nehézhír­adástechnikai termékeknek, a fogyasztási cikkek közül a mag­netofonoknak, egyes tv-készülé- keknek stb. A műszeriparban főleg az ügyvitel- és Irányítás­technikai berendezések gyártá­sa emelkedett, és arányuk elér­te az ágazat termelésének egy­ötöd részét, A közlekedési eszközök gyár­tása 1970-ben gyorsult meg nagymértékben. Az ágazat ter­melésének szerkezeti átalakulá­sára elsősorban a közúti jármű­program kibontakozása hatott. A program keretében az autó­busz-termelés az 1965. évi 2688 darabról 1970-ben 5979 darabra emelkedett. A termelés nagy ré­sze — 1970-ben 4745 darab — exportra került. Külföldi licenc alapján megkezdődött a nagy szériájú autómotor, és futómű- gyártás is. A mezőgazdasági gépgyártás az utóbbi években csökkentette a traktorok és növelte a mun­kagépek gyártását. — Az építő­ipar szükségleteinek megfelelő­en emelkedett a fém épüleitsaér» kezetek és az lpax^ fémszerke­zetek termelése. — A gépek és gépi berendezések gyártása az 1966—1968. évi gyors fejlődés után 1969—1970. években stag­nált. A KÖNNYŰIPAR termelésé­nek 26 százalékos növekedésén belül a papíripar termelésének gyors fejlődése ellenére a papír, ellátásban a tervidőszak folya­mán emelkedett az import sze­repe. A papírtermelés 1970-ben megközelítette a 260 000 tonnát, az 1965. évinek majdnem másfél., szeresét, a tervezett 290—300 ezer tonnát azonban nem érte el­A ruházati ágazatok termelé­sében az utóbbi években előtér­be került a korszerűbb, moder­nebb cikkek gyártása, a szinte­tikus anyagok és a fejlettebb technológiai eljárások fokozot­tabb alkalmazása. A tervidőszak első három évé­ben az ipari értékesítés kevésbé nőtt, mint a termelés, a készlet- felhalmozás fokozódott. 1969-ben és 1970-ben a termelés jobban alkalmazkodott a kereslethez, az értékesítés növekedése mégha. ladta a termelését, a készletfel­halmozás mérséklődött. 1968. január 1-vel megválto­zott a termelőd árrendszer. 1969­ben a termékek egyharmadának az ára rögzített, ill. maximált volt. kétharmada szabad-mozgó- áras kategóriába tartozott. Az 1988. január 1-4 árrendezés nyomán az ipari termelői árak majdnem 6 százalékkal, ezt kö­vetően 1969-ben & 1970-ben évi 2—2 százalékkal emelkedtek, így az 1970. évi árszínvonal mintegy 10 százalékkal volt ma­gasabb az 1967. évinél. ÉPÍTŐIPAR A m. ötéves terv időszakában az építőipari termelés a 24—28 százalékos növekedési előirány­zatot jóval meghaladó mérték­ben, 62 százalékkal emelkedett. A növekedés nagyobb volt, mint az előző ötéves időszakok bármelyikében. Az állami épí­tőipari vállalatok termelése 45 százalékkal, az építőipari szö­vetkezeteké 61 százalékkal, a nem építőipari szervezetek épí­tőiperi tevékenysége pedig több. mint kétszeresre emelkedett. Mezőgazdaság — Élelmiszeripar — Erdőgazdálkodás A mezőgazdaság bruttó ter­melése 1966—1970. években kb. 16 százalékkal volt nagyobb, mint az előző ötéves időszakban. (A terv 13—15 százalékos emel­kedést Irt elő.) Az összes terme, lésen belül a növénytermelés 17 százalékkal, az állattenyésztés 14 százalékkal nőtt. A termelés növekedése a me­zőgazdasági keresők számának a korábbi éveknél mérsékeltebb csökkenése mellett ment végbe és teljes egészében a termelé­kenység emelkedéséből adódott, A termelékenység emelkedését elősegítette a gépesítés, az öntö­zés, a műtrágyák és a növény­védő szerek felhasználásának fokozódása. öt év alatt a mezőgazdasági üzemek 30 300 traktort, 7000 gabonakombájnt, 5700 traktoros sorvetőgépet. 14 800 traktorekét, 4300 silókombájnt vásároltak, az öntöző berendezésekkel ellátott területet 370 000 hektárról 460 000 . hektárra növelték, 450 000 szarvasmarha és 810 000 * sertés számára új férőhelyeket létesítettek, a magtárak befoga­dóképességét 400 000 tonnával bővítették. A jelentős beruházás ellenére a traktorbeszerzés és a talajjavítás elmaradt a tervezet. tőL A mfltrágvafelhasználás a terv előirányzatának megfelelően emelkedett és az 1966—1970. években kétszer annyi volt, mint az előző öt évben. Egy hektár területre (szántó, kert, szőlő, gyümölcsös) hatóanyagban 1965- ben 63 kg, 1970-ben 146 kg mű­trágya Jutott. A mezőgazdasági termelés szerkezete a gazdaságpolitikai intézkedések hatására a népgaz­dasági igényeknek megfelelően változott. A kenyérgabona-ter­més. a tervidőszakot megelőző évektől eltérően, minden évben fedezte a szükségletet. A ko­rábbi nagyarányú telepítések termőre fordulásának eredmé­nyeként a növénytermelésen be­lül emelkedett a gyümölcs, és a szőlőtermelés aránya Bár az állatállomány időszakonként csökkent, a hústermelés évről évre emelkedett A mezőgazda- sági üzemek termelésének szer­kezetét módosította az ün. ki­egészítő tevékenység gyors üte­mű elterjedése és növekedése Is. A mezőgazdasági terület, azon belül a szántóterület is, valami, vél kisebb volt, mint az előző ötéves időszakban. A vetésterü­leten belül nőtt a kenyérgabona, a zöldség, egyes szálastakar- mány-növények aránya, a kuko­ricáé alig változott, több nö­vényé viszont (köztük az árpáé, cukorrépáé, a burgonyáé) csök­kent. A termésátlagok emelked­tek és a tervben számítottnál is magasabbak voltak. A FONTOSABB NÖVÉNYEK TERMÉSMENNYISÉGE ÉS TERMÉSÁTLAGA évi átlagos termés­mennyiség, millió tonna termésátlag, q/hektár 1961—1965 1966—1970 1961—1965 1966—1970 Búza 8,8 Árpa 1,0 Kukorica 3,3 Cukorrépa .3,1 Burgonya 1,7 Az állattenyésztés termelésé­nek növekedése nagyrészt az ál­lomány minőségi változásaiból adódott. A mezőgazdaság átszer­vezése óta fokozódott az új faj­ták tenyésztése, nőtt a húster­melő állatok aránya, csökkent a tenyésztéshez, hizlaláshoz szük­séges idő. a termelés intenzíveb­bé vált A hozamok az állatte­nyésztés minden ágában emel­kedtek. A vágómarhaitermelés. az el­múlt öt év átlagában évi 300 000 tonna volt, 20 százalékkal több, minit a II. ötéves tervidőszak­ban. A vágósertés termelés az előző öt évhez képest 6 száza­lékkal nőtt és éves átlagban 8,0 18,6 24,3 0,8 18,7 21,2 4,0 26,1 32,3 3,2 246,4 325,2 L7 79,1 104,5 690 000 tonnát tett ki. Átvágó­baromfi-termelés kb. 28 száza­lékkal. a tojástermelés 34 szá­zalékkal, a tejtermelés 5 száza­lékkal volt több, mint az előző öt évben. A tehenenként! tejho­zam 12 százalékkal emelkedett. Az ötéves terv a hozamok emelése mellett elsősorban a szarvasmarha, és juhállomány növelését tartotta szükségesnek. A szarvasmarhaállomány 1970. decemberében 1,9 millió darab volt, kb, akkora, mint 1965. év végén. A sertésállomány a terv­időszak végén 7,3 millió darab volt, 11 százalékkal nagyobb az öt évvel korábbinál. A juh­állomány öt év alatt kismérték­ben csökkent, a baromfláUo-j mány jelentősen emelkedett, A mezőgazdasági termékek áruforgalma a termelést megha­ladóan, öt év alatt 25 százalék­kal nőtt Az arányok javítása céljából a tervidőszakban több­ször emelték a mezőgazdasági termékek termelői árát és ár­színvonaluk 1970-ben 33 száza­lékkal haladta meg az 1965. évit A tervidőszak alatt az állami gazdaságok és a termelőszövet­kezetek gazdálkodása önállóbb lett A termelői árak emelése lehetővé tették, hogy a beruhá­zások nagyobb részét fedezzék vállalati eszközökből és növelte a vállalati jövedelmet te. Az adó- és a pénzügyi rendszer az eltérő adottságokból származó különb­ségeket részben kiegyenlítette, a kedvezőtlen természeti adottsá­gú gazdaságok azonban a je­lenlegi árszínvonal mellett sem voltak jövedelmezőek. Az élelmiszeripar 1970. évi termelése 24 százalékkal megha­ladta az 1965. évit A fogyasztói igényeknek megfelelően a ha­gyományos ágazatok — malom­ipar, sütő- és tésztaipar — ter­melése csak kismértékben emel­kedett 1970-ben a húsipar ter­melése 23 százalékkal a baromfi- és tojásíeldogozó-iparé 80 szá­zalékkal, a tartósítóiparé 68 szá­zalékkal haladta meg az 1965. évit A növekvő belföldi szükség­let mellett a tartósítóipari ter­mékek iránt külföldön te nagy volt a kereslet 1966—1970-ben az előző öt év­hez képest 15 százalékkal nőtt a fakitermelés és kedvezően ala­kult a kitermelt fa választéka. A keménylombos fafajokat na­gyobb arányban használtuk fel farost- és í or gácslem ez gyártás céljaira. Megszűnt c tűzifa be­hozatala és nőtt a paptrfa-ex- port SZÁLLÍTÁS—HÍRKÖZLÉS A közlekedési vállalatok áru­szállítása (áru tonnakilométer alapján) 1970-ben 25 százalékkal volt nagyobb mint 1965-bea, a nem közlekedési vállalatoké pe­dig több mint kétszeresre emel­kedett Az elmúlt öt évben a szállításban tovább nőtt a gép­kocsi közlekedés szerepe. 1970- ben a vasút áruszállítási teljesít­ménye 15 százalékkal a teher­gépkocsi közlekedési vállalatoké 67 százalékkal múlta felül az 1965. évit A MÁV kevesebb, a HÉV több utast szállított, mint 1965-ben, a városi villamosokat* utazók száma számottevően nem változott A távolsági és a helyi közlekedést lebonyolító autóbu­szokon 1970-ben 27, ill. 30 szá­zalékkal többen utaztak, mint öt évvel azelőtt KÜLKERESKEDELEM, IDEGENFORGALOM A külkereskedelem szerepe a népgazdaságban az elmúlt öt évben tovább nőtt 1970-ben 134 országgal volt kereskedelmi kap­csolatunk. Legjelentősebb külke­reskedelmi partnerünk változat­lanul a Szovjetunió és a többi szocialista ország. Ezekkel az or­szágokkal az áruforgalomnak majdnem kétharmadát a nem szocialista országokkal 35 szá­zalékát bonyolítottuk le. A terv a külkereskedelmi te­vékenység javítása érdekében előírta az exportképes áruk ter­melésének növelését a devizaho­zamnak, valamint az árukivitel gazdaságosságának fokozását A gazdaságirányítás új rend­szerében több, mint 60 termelő és kereskedelmi vállalat kapott felhatalmazást önálló külkeres­kedelmi tevékenység folytatásá­ra. Változott a termelő, a for­galmazó, valamint a külkeres­kedelmi vállalatok kapcsolata, a vállalatok jobban alkalmaz­kodtak a nemzetközi piac igé­(Folytatát a 3. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents