Békés Megyei Népújság, 1971. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-17 / 64. szám

Je!ö!őgyu!ések

Március 17-én az alábbi helyeken és időpontban kezdődnek az országgyűlési választókerületek jelölőgyű- íései:

SZERDA. MÁRCIUS 17:

1- es számú választókerületben. Bé késcsaba, konzervgyár kultúrterme. 14.30.

2- es számú választókerületben. Békéscsaba, Építők kultúrterme, 14,30.

9-es számú választókerületben, Pusztaföldvár, újfalusi kultúrház, IS órakor.

15-ös választókerületben, Murony. kultúrház, IS órakor.

A bizalom megnyilvánulásai voltak az országgyűlési képviselőjelűlű gyűlések

Március 19-én lejár a négy évvel ezelőtt megválasztott országgyűlési képviselők mandátuma. Népünk április 25-én ismét megválasztja országgyűlési, képviselőit. Ennek első aktusaként — március 15-én — megyénk országgyűlési választókerületeiben megkezdődtek a je- lölögyűlések. Az első napon lezajlott jelölő- gyűléseket mint a szocialista demokrácia fejlesztésének egyik fontos történeti állomását értékeljük. A megítélés egyértelmű: a jelölőgyűlések sikere a bizalom általános megnyilvánulásai voltak a párt politikája, a Hazafias Népfront választási felhívásában kifejtett programja mellett. A jelölőgyűlések során növekedett a választópolgárok szerepe, önállósága és kezdeményező készsége a jelölőgyűlés iránt. Éltek azzal a jogukkal, melyet az új választási törvény biztosított számukra.

Lapunk munkatársai most a 15-én lezajlott öt választókerületi jelölőgyűlésről számolnak be, s ezt követően a továbbiakról is tájékoztatjuk olvasóinkat.

Törlesztenivalém van 4 mindazért, amit a várostól kaptam

Orosháza, 1971. március 15. A Petőfi Művelődési Központ előcsarnokában embercsoportok. Nők, férfiak, idősek, fiatalok. Van köztük gyárigazgató, tsz- tag, KISZ-titkár és pap. Választók. Az esemény: országgyűlési képviselői jelölőgyűlés. Lassan megtelik az impozáns színházterem, a reflektorok hosszú, vörös drapériás asztalt világítanak:. Az asztal mögött Darvas József, a Magyar Írószövetség elnöke, dr. Szabó Sándor, a megyei pártbizottság titkára, Gon- da József, az orosházi pártbizottság első titkára, Mihály András, a városi tanács vb elnöke, üzemek, intézmények, tömegszervezetek több képviselője. Az elnök, Szabó Ferenc, üdvözli a megjelenteket, ismerteti a jelölőgyűlés rendjét és a Hazafias Népfront javaslatát A 8-as számú országgyűlési vá-j lasztókerület képviselőjelöltnek! javasolja Darvas Józsefet, A politikust, az írót, a közéleti embert — az orosházit.

Ismét eltelt négy év. A teremben a számvetés hangulata. Kiló mérleget készít: az ország, a megye, a város, a választó, és a képviselő. Mit végeztünk az elmúlt négy évben? Gonda József „A két választás között eltelt időben sikeresen valósítottuk meg a párt IX. kongresszusának határozatait. A gazdaság- irányítási rendszer reformja következtében erősödött a népgazdaság anyagi bázisa, emelkedett az életszínvonal, fellendült a szellemi élet, a demokratikus légkör kibontakoztatta az emberek alkotó készségét. Van. mire büszikének lennünk.”

Orosházán is. Az egykori legnagyobb magyar faluban, ahol a hajdani honatyák azzal vetették el még a járdaépítés gondolatát is, hogy nem kell az, mert a gazdák úgyis csizmában járnak, ma 10 ezer embert foglalkoztatnak a milliárdos nagyságrendű értéket előállító üzemek. A faluszéli égökútból — ahogyan Darvas József nevezte' gyermekkori élményét — olaj és gáz folyik, a roggyant házak j helyén emeletesek magasodnak, I kinövi kopott ruháját a város. Ha valahol, akkor itt lépten- nyomon szembetűnő a megváltozott élet. S ha valahol, akkor itt felesleges életrajzi adatokkal bemutatni a képviselőjelöltet. Mert úgy is, mint az elmúlt négy év országgyűlési képviselője, s úgy is, mint író, együtt élt a várossal. „A legnagyobb magyar falu”, az „Egy paraszti

család története” könyv szerzője nemcsak tollal, hanem közéleti emberiként is sokat tetit azért, hogy megváltoztassa a várost

Plenter Lajos, nyugdíjas): „Ömlők annak, hogy a Hazafias Népfront újra Darvas Józsefet javasolta képviselőjelöltnek. Kevesen ismerik és szeretik úgy a várost, mint ő, s amikor tett érte valamit, nemcsak hivatalból, mint országgyűlési képviselő tette, hanem úgy iá,, mint közülünk való. így erezzen a jövőben is.” Az elnök szavazásra teszi fel a kérdést. Egyetérte- nek-e a választópolgárok azzal, hogy Darvas Józsefet vegyék fel a jelölőlistára? Ellenszavazat, tartózkodás nincs.

Darvas József: „Először az ismételt bizalmat szeretném megköszönni annak a városnak, amely engem elindított Itt kaptam élményeimét, itt érlelődtem kommunistává és emberré. Nem akarok túlzottan patetikus lenni, talán furcsán isi hatna ha elérzékenyülnék, de azt hiszem1 törleszteni valóm van mind- i azért, amit innen kaptam. S en- : nek megfelelően szeretném képviselni szülővárosom érdekeit.”

„Az előbb itt arról volt szó, mi mindem történt az utóbbi I négy évben. Ez igaz, hisz minden alkalommal mikor hazajövök, mindig újat, eddig ismeretSzarvas, hétfő délután háromnegyed négy. Szemerkél az eső, aztán nekilódul, esik. A művelődési ház előcsarnoka már zsúfolt. A ruhatárban kabátok, mikádók, bundák egymás mellett, a férfiak sötét ruhában, az asszonyok, lányok csinosak, ünnepélyesek.

Országgyűlési képviselőt jelölnek ezen a délutánon a szarvasiak. A feladat komolyságát érezni abban is, ahogyan megérkeznek, a csendes beszélgetésekben, és négy óra körül abban, hogy a hatalmas színházterem zsúfolásig megtelik. Kölent Iáitok. De nemcsak a megtett útra nézzünk, hanem előre is, úgy, hogy mi az amit még nem végeztünk el. Mert ilyen is van bőven. Tényleg gazdágodott ez a város, de vajon az anyagi felemelkedéssel együttjárt-e a szellemi gazdagodás? Mert egy várost nemcsak az ipara tesz várossá, hanem a kultúrája isi. Legyünk egy kicsit önmagunk ellenzéke, ne féljünk az ellentmondásoktól, kár lenne elhallgatni, hiszen ezeken keresztül jutunk előbbre. Ez nemcsak a véleményem, hanem megválasztásom esetén programom is.”

Nem döntöttek rosszul az orosháziak.

Seleszt Ferenc

zel hétszáz szarvasi választópolgár jött el ezen a március tizenötödiki délutánon, hogy meghallgassa a gyűlés szónokát és döntsön: ki legyen a város, a 10. számú választókerület képviselője a parlamentben.

A színpadon nemzetiszínű és piros drapériák között néhány- szavas felirat: „Programunk a szocializmus teljes felépítésének folytatása magasabb szinten.” A felirat mellett gyönyörű fénykép: a Parlament. Az Ország Háza. A képviselők tanács^

(Folytatás a 3, oldalon.)

Nagy feladatot vállal, aki rá akar szolgálni a bizalomra

Emlékiinnepség az úttörőmozgalom negyedszázados jubileumán

Fanfárok hangja nyitotta megj az úttörőmozgalom negyedszázados jubileuma alkalmából rendezett tegnapi emlékülést a békéscsabai Ifjúsági és Űttörő- ház nagytermében. A rendező: a KISZ Békés megyei Bizottsága az ünnepi eseményre meghívta mindazokat, akik az elmúlt 25 esztendő alatt sokat tettek az úttörőkért és kisdobosokért, s ott voltak a mozgalom bölcsőjénél is. A máskor a gyerekekkel, mosolygós fiatalokkal teli széksorokat ez alkalommal idősebb és igen-igen meghatódott felnőttek foglalták el s túl az édes-bús múltidézésen, a részvevők ismertetést hallottak az úttörőmozgalom történetének jelentősebb állomásairól és a jubileumi év kiemelkedő eseményeiről.

Az ünneipi emlékülés részvevőit Szabó Miklós, a KISZ megyei bizottságának titkára üdvözölte, maid dr. Szabó Sándor, az MSZMP Békés megyei Bizottságának titkára mondott ünnepi beszédet. A szónok többek között ezeket mondotta: „Nagy örömmel teszünk eleget annak a kötelességnek, hogy a mai ünnepségen köszöntsük gyermek, szervezetünk 25. évfordulóját, de az öröm kötelességet is jelent. Kötelez bennünket arra, hogy pontos, hű képeit alkossunk az úttörőmozgalom megtett útjáról, hiszen a jelen levő elvtársik nemcsak részvevőd voltak e nagyszerű mozgalomnak, hanem megteremtői is. Olyan elvtársak előtt beszélni a negyedszázados útról, akik teljes szívükkel, akaratukkal és erejükkel ennek az újnak az al. kötői voltak, csak a legnagyobb tisztelettel lehet.”

Dr. Szabó Sándor ezután értékelte mindazokat az eredményeket, amelyeket a gyermekszervezet elért. Méltatta azokat j az országos eseményeket, amelyek hatással voltak az úttörő- | mozgalomra és beszélt a Békés i megyei úttörők és úttörővezetők tennivalóiról. I

Ezután Román Aladár, Békés megye első úttörőtitkára lépett mikrofon elé és a személyes élmények alapján elevenítette fel a mozgalom kezdeti lépéseit. Beszélt az első nagyszabású akciókról, így többek között az első úttörőkongresszus sok ezer fiatalt mozgósító seregszemléjéről. A részvevők közül néhányat mint példáül Pepó György békési járási úttörőtitkárt — aki minit mindig, most is fényképezett — a szónoki emelvényről üdvözölte.

A jubileumi év programját Dankó Pál, a KISZ megyei bizottságának titkára ismertette. Az előadó vázolta azokat a főbb rendezvényeket, amelybe megyénk csaknem félszóz ezer úttörője és kisdobosa bekapcsolódhat. A június 13-ig tartó jubileumi eseménysorozat tervezetét a részvevők nagy tetszéssel fogadták.

Az emlékülés utolsó aktusaként Mihalik György, a KISZ megyei bizottságának első titkára az úttörőmozgalomban végzett kiemelkedő munka jutalmaként 60 részvevőnek adott át emlékdiplojnát. Itt vették át a díjakat a korábban meghirdetett pályázatok nyertesei is. Az első kategóriában, az úttörő- csapatok és úttörőházak történetének megírásáért jutalmat kapott Juhász Andrásné békéscsabai, Végh Mihályné körösla- dányi és dr. Palóc Józsefné szarvasi úttörővezető. Az úttörőmozgalom szervezeti életének bemutatásáért kiírt pálya-díjakat a dobozi Váradi Mihályné, valamint a békéscsabai Ancsin Pálné és Kárpáti János nyerte el.

Az ünnepség kedves színfoltja volt a 9-es számú iskola kórusának műsora. Amikor ugyanis a piros nyakkendős kislányok és kisfiúk régi és új úttörődalokat énekeltek, az emlékülés ősz hajú és meghatott részvevői is velük dúdoltak.

B. 1.

Négyen a részvevők közül: Román Aladár, Dankó Pál, dr. Szabó Sándor és Mihalik György,