Békés Megyei Népújság, 1971. március (26. évfolyam, 51-76. szám)
1971-03-17 / 64. szám
Homályos amerikai ígéreíek ,A különböző szinteken létrejött üzenetváltásokban Amerika sohasem kötelezte el magát egyértelműen, csupán homályos ígéreteket tett és türelemre intette Egyiptomot, miközben az izraeli vezetők nyilatkozataiból világosan kitűnnek terjeszkedő céljaik” — mondotta Mahmud Riad egyiptomi külügyminiszter a parlament külügyi és arab ügyekkel foglalkozó bizottságának együttes ülésén. Riad nyomatékosan rámutatott az Egyesült Államok felelősségére, amikor hangsúlyozta, hogy az Izraelbe áramló amerikai segély eltéríti a jeruzsálemi vezetőket attól, hogy az értelem hangjára hallgassanak és ösztönzi terjeszkedő politikájukat. A félhivatalos Ai Ahram értesülése szerint Gunnar Jarring ENSZ-közvetítő közölte El Zaj- jat egyiptomi fődelegátussal, hogy továbbra is kérdéseket fog i intézni Izraelhez, amíg pozitív j választ nem kap tőle a megszállt területekről való kivonulást illetően. Ha mégsem kap ilyen választ, akkor jelentést terjeszt a Biztonsági Tanács elé, amelyben kifejti missziója kudarcának okát. (UPI) Feszült a helyzet Kelet- Pakisztánban Mudzsubur Rahman sejk, a választásokon győztes Avami Liga vezetője, kelet-pakisztáni politikus kedden Daccában találkozott Jahja Khan állomfővel — közölte a pakisztáni rádió. Tárgyalásaikon a keleti tartomány elszakadásával és polgár- háború veszélyével fenyegető válságról van szó. Közelebbi részletek eddig nem szivárogtak ki. Hatalomátvételi veszély Ankarában IbröKors zagten már ötödik napja tart a kormányválság, amelyet az robbantott ki, hogy a katonai vezetők ultimátumban szólították fel Demirel kormányát a lemondásra. Jól tájékozott források szerint még ínindig nincs hír arról, hogy Cevdet Sunay elnök felkért volna valakit az új kormány megalakítására. Az elnök legkorábban szerdán közli válaszát. Az új kormány előtt álló legfontosabb feladatokat, amelyek j elsősorban a „szélsőséges” poli- j tikai irányzatok megszüntetését ’ és széles körű „reformokat” je-; íentenek, az elnök hosszasan megvitatta Memduh Togmac vezérkari főnökkel és más katonai vezetőkkel. A politikai pártok vezetőivel azonban mindeddig csak rövid konzultációkat folytatott A török politikusok egyre nyíltabban' kifogásolják, hogy a fegyveres erők beavatkoznak a politikai életbe. A török hadsereg szándékai még mindig nem világosak. Továbbra is fennforog az a veszély, hogy a tábornokok közvetlenül saját kezükbe ragadják a hatalmat. (Reuter) Kelet-Pakisztánban egyébként változatlanul pattanásig feszült a helyzet. Hétfőn éjjel tüntetők ezrei vonultak fel az ugyanaz nap Daccába érkezett Jahja Khan pakisztáni elnök szigorúan őrzött rezidenciája előtt. Kelet- Pakisztánnak függetlenséget követeltek és lehurrogták Jahja Khant Miközben a főképpen diákok vezette békés * tüntetés folyt Jahja Khan bezárkózott lakosztályába és meghallgatta a katonai bíráskodásért felelős Tikka Khan vezérőrnagy jelentését á forrongó helyzetről. Három mérfölddel arrébb, Dacca elővárosában levő otthonában Mudzsubur Rahman sejk híveivel tanácskozott. (Reuter) Äz ügyész halált kért a vietnami tömeggyilkosra ü SÜLT első munkaülése Tegnap délelőtt Becsben megkezdődött a szovjet-amerikai SALT-tárgyalások negyedik for_ «lulója. . * A két delegációt kezdettől fogva ugyanazok a személyek vezetik: Vlagymir Szemjonov szovjet külügyminiszterhelyettes számos fontos nemzetközi tanácskozás résztvevője, illetve a nagykő, veti rangban levő Gerard C. Smith, az amerikai fegyverzetellenőrzési és leszerelési hivatal igazgatója. Megegyezés szerint mind a két küldöttség hat tagból áll. A bécsi tárgyalásokon is 20—25 szakértő és tanácsadó segédkezik a delegációknak. A Georgia állambeli Fort Benningben a katonai bíróság hétfőn folytatta a dél-vietnami My Lai-ban 1968. március 16- án elkövetett tömeggyilkossággal vádolt William Calley hadnagy bűnperének tárgyalását. Dániel százados katonai ügyész hétfőn, a töjneggyilkosság harmadik évfordulójának előestéjén mondta el vádbeszédét. Hangoztatta, a tanúkihallgatások és az eddigi vizsgálat alapján nem férhet kétség ahhoz, hogy Calley parancsára és közreműködésével védtelen délvietnami polgári lakosokat, nőket, gyermekeket, sőt csecsemőket gyilkoltak meg. A katonai ügyész kétórás vádbeszédében ismertette a My Laiban történteket. Emlékeztetett arra, hogy Calley hadnagy egysége a községbe érkezve nem ■ ütközött ellenállásba. Ennek ellenére katonáival hetvennél több embert tereltetett össze egy öntözőároknál, majd a védekezésre képtelen polgári lakosokat parancsára az árokba lökték és agyonlőtték. A katonai ügyész szerint maga Calley hadnagy is elismerte, hogy a. tömeggyilkosság elkö- ; vetésekor az öntözőárok mellett j volt és lövéseket adott le az j árokba. Egységének legalább öt; katonája vallotta, hogy látta, i amikor parancsnoka polgári l személyekre lő. Ezért az ügyész kérte, hogy a bíróság előre megfontolt szándékkal elkövetett 102 rendbeli gyilkosság miatt mondja ki bűnösnek Calley hadnagyot és ítélje halálra. (MTI) Grecsko marsall kitüntetése Walter Ulbricht, az NSZEP KB első titkára, az NDK Államtanácsának elnöke (balról) Moszkvában Kari Marx érdemrenddel tünteti ki Andrej Grecsko massallt, a szovjet honvédelmi minisztert, az NDK moszkvai nagykövetségén, (Telefotó —• TASZSZ—MTI—KS) AzSZKP XXtV, kongresszusa előtt Beszédes adatok fl Iáiét alapja 1966—70 között, a 8- ötéves tervben a nemzeti jövedelem I évenkénti növekedésének dinamikáját a következő számok jelzik: 1966— 207 milliárd rubel, 1967— 225,5 milliárd, 1968— 243 milliárd, 1969— 257 milliárd, í 1970— 275 milliárd. A nemzeti jövedelem 55 szá-; zalékát az ipar, 20 százalékát a mezőgazdaság, 9 százalékát az építőipar adja. A most befejeződött ötéves tervben megváltozott a nemzeti jövedelem felosztása, átalakult a két legfontosabb alap, a fogyasztási és a felhalmozási alap aránya, mégpedig a dolgozók közvetlen igényeinek kielégítését szolgáló kiadások javára. A nemzeti jövedelem 75 százalékát a fogyasztás kielégítésére, 25 százalékát pedig felhalmo- j zásra fordítják: ez utóbbi az újratermelés bővítésének fő forrása. Foglalkoztatottság Öt esztendő alatt a munkások és az alkalmazottak száma évenként emelkedett. 1970 végére a szovjet népgazdaságban 90 millió ember dolgozott (1965- ben 76,9 millió). Több mint 13 millióval növekedett tehát pt év alatt a mun- I kahelyek száma. Ezek közül csaknem 5 millió munkahelyre fiatal szakmunkások kerültek. 1966—70 között 7 millió 801 ezer főiskolát vagy szakközépiskolát végzett fiatal helyezkedett el képzettségének megfelelő munkahelyen. ;• . . j« • * • * Mi van a borítékban? Az SZKP XXIII. kongresszusán elfogadott irányelvek ki-1 mondták, hogy emelni kell a munkabéreket. Az alacsony és a közepes fizetési kategóriákban a havi átlagkereset az ötéves terv négy esztendeje alatt — 1966-tól 69-ig — csaknem 22 százalékkal lett _ magasabb. Felemelték az adózás alá nem eső fizetések határát: 40—45 rubel helyett általában havi 60 rubeles (kb. 780 forintos), bizonyos ágazatokban havi 70 rubeles. (kb. 910 forintos) bérminimumot szabtak meg. • 1968-ban átlagosan 15 száza- > lékkai növelték a gép- és fém- feldolgozó iparban dolgozók bérét 1969-ben jelentősen emel- : kedett a fizetés az építő- és az építőanvag-iparban. valamint az üveg- és porcelángyártásban. Az építőiparban és a javító-szerelő ágazatban például átlag 25 százalékkal, Ez utóbbi intézkedések 9 millió embert érintettek. A kongresszusi irányelvek az ötéves tervidőszakra a bérek legalább 20 százalékos növelését tűzték ki célul. Valójában ez idő alatt 26 százalékkal emel- kedtek a bérek és 1970-ben a j munkások és alkalmazottak havi átlagkeresete az 1965 évi j 95,6 rubelről (kb. 1250 forint- I ról) 122 rubelre (kb. 1600 forintra) növekedett. Hozzá kell tennünk, hogy a Távolkeleten, Szibériában, a Szovjetunió európai részének északi körzeteiben dolgozó munkások és alkalmazottak munkabérét jelentősen emelik a klímaviszonyok miatt folyósított és megemelt pótlékok. ... és a borítékon kívül? A társadalmi fogyasztási ala- ! pokat az állami költségvetésből, i a szakszervezetek, a kolhozok és a fogyasztási szövetkezetek eszközeiből képezik, ezekből fedezik a Szovjetunióban a kulturális és a szociális kiadásokat A társadalmi fogyasztási alapok öt év alatt 42 milliárdrói 63 milliárd rubelre növekedtek. Ezekből egy-egy szovjet állampolgárra havi átlagban 22 rubel (kb. 290 forint), egy-egy háromtagú családnak pedig 66 rubel (kb. 860 forint) jut A fogyasztási alapoknak,csaknem egyharmadát a felnövekvő nemzedék nevelésére és oktatására költik. , A szovjet. általános iskolákban ezek terhére 49 millió gyermek, a szakmunkás- képző iskolákban több mint 2 millió, a technikumokban és a felsőfokú oktatási intézményekben 9 millió fiatal tanul. Az egészségügyi és a sportlétesítmények fenntartására az ötéves terv utolsó esztendejében 9,2 milliárd rubelt költöttek. Az egészségügyi intézményekben 4,5 millió ember dolgozik, vagyis annyi, mint ahány lakosa van például Finnországnak vagy Norvégiának. A Szovjetunióban 41 millió ember kap öregségi nyugdíjat Ennek összege 1970-ben összesen több mint 16 milliárd rubelt tett ki, vagyis csaknem 5,5 milliárddal többet, mint 1965- ben. 1970-ben több mint 773 millió rubelt költöttek a dolgozók és gyermekeik szanatóriumi ellátására és üdültetésére. Egy év alatt több mint 8 millió ember kapott ingyenes vagy kedvezményes beutalót szanatóriumokba, üdülőkbe, diák- és turistatáborokba. Ezenkívül 7 millió iskolás pihent úttörőtáborokban. A közgazdászok számításai szerint a szovjet lakosság átlagos szükségleteinek 28 százalékát a társadalmi fogyasztási alapokból fedezik, vagyis a munkabéren kívül biztosítják. Garantált bér, nyugdíj és társadaSumbiztosítás a kolhozokban 1966. július 1-től a Szovjetunió kolhozaiban érvénybe lépett a garantált bérezés. A kolhoztagok szakképzettségük és a társadalmi termelésben való részvételük alapján havonta kapnak bért, a végelszámolásra pedig a mezőgazdasági év végén, a zárszámadó közgyűlésen kerül sor. Azoknak a kolhozoknak, amelyekben a termékértékesítés szezonjellege vagy más okok miatt nem rendelkeznek elég pénzzel, a Szovjetunió Állami Bankja kedvezményes feltételek mellett biztosítja a szükséges hitelt, hogy havonta pontosan fizethessék a kolhoztagok garantált bérét. A szovjet közös gazdálkodás történetében először kapnak öregségi nyugdíjat a tagok: a nyugdíjkorhatár a nőknél 55, a férfiaknál 60 év. A kolhoztagok III. országos kongresszusa határozatot hozott arról, hogy 1970-től a szovjet falvakra Is kiterjesztik a társadalombiztosítást és a kolhoztagoknak betegség esetén, a nőknek a szülési szabadság idejére kifizetik a havi átlagbért, bevezették a szanatóriumi kezelés idejére a fizetett szabadságot stb.