Békés Megyei Népújság, 1971. március (26. évfolyam, 51-76. szám)
1971-03-14 / 62. szám
Dombegyház, Kisdombegyház, Magyardombegyház A helybeliek Lévés-ndk is nevezik Dombegyházát Zsóri Jó- sssef tanár, a tanácselnök társadalmi helyettese, a község szülötte ezt így magyarázza: — Még a múlt század elején Jobbágyok települték az itt levő Marci bányi birtokra. A település 1818-ban lett önálló község, amely Marcibány-dombegyháza nevét kapta. A földesúr fiát Lí- viusznak hívták, ebből származik a Lé vés. És hogy ne menjen minden feledésbe, a művelődési ház beat-zenekarát is Líviuszra .keresztelték’’. De térjünk vissza a község történetére. Egy és egynegyed század alatt jóformán alig változott az egykori jobbágyok élete. Cselédként, napszámosként dolgoztak a Nyékiek, Jakabffy- aík, Törökök, Abaffyak és más hasonló földesurak birtokán, míg a szovjet hadsereg felszabadító harcai nyomán vége nem szakadt ennek a keserves állapotnak. Se villany, se járda nem volt Dombegyházán és mdndösz- sze hat közkút adott vizet 3400 embernek. Vagy 600 család kapott 1945- ben földet A földosztó bizottság elnöke Fodor István volt Két neves szülöttjére büszke a község lakossága: Balsaráti Vitus Jánosra, a XVI. század orvostudósára és költőjére, valamint dr. Weil Emilre, a munkásmozgalom kimagasló személyiségére. A mai művelődési házat Weil Emilről nevezték, el. Meg kell még említeni, hogy 1948-ig három község, Dombegy. ház, Kdsdombegyház és Ma- gyardombegyház egy közjegyződéihez tartozott. MÉG NEM VOLT PANASZ Tapasztó Istvánt 1963-ban választották meg először a község tanácsa elnökének, majd 1967- ben is egyhangúlag esett rá a választás. A második ciklusban nevezetes esemény történt: a három község 1970. július 1-től közős tanács irányítása alá került. (A történelem tehát megismétlődött.) Már 1968-ban felvetődött eza kérdés, amikor az általános iskola felsó tagozatát Dombegyházán vonták esszé. Űj iskolai napközis konyha, étkezde épült több mint egymillió százezer forint költséggel. Községenként nem lehetett volna megoldani. Egyébként most is kevés a tanár és szűkében vannak a szemléltetőeszközök. Hasznosnak látszott a közös tanács létrehozása azért is. mert a 963 lakosú Kisdombegyházá- nak és a 666 lakosú Magyar- dombegyházának külön apparátust fenntartani költséges volt. Községfejlesztési alapként pedig annyira kis összeg állt a rendelkezésükre, hogy abból jóformán alig jutott valamire. Koncentrálódott tehát a „töke” is, amit most már célszerűbben lehet felhasználni. — Lényeg azonban, hogy a nagyobb hal ne egye meg a kisebbet — jegyzem meg. mire Taapsztó István így válaszol: — Még .nem volt- panasz- Egy község és egy lakos sem részesül előnyben — jelenti ki, amit azzal bizonyít, hogy például Kis- dombegyházán vágóhíd és klüb- fcönyvtár létesül. Saját erőből Három község, egy tanács (Fotó: Demény get főként a belvízkároknak tulajdonítja, de úgy véli, közrejátszott ebben az is, hogy a régi vezetés nem volt egységes. A végeredmény tehát: a korábbi években 5—7 millió forint nyereséget élérő gazdaság veszteséges lett. A IV. ötéves terv időszakában' a meglevő ágazatok szakosítását tűzik célul. A jelenlegi 11-ről négy növény termesztésé, re térnek át, mégpedig a búzára, kukoricára, lucernára, cukorrépára. Az állattenyésztésben csak a sertés marad. Feladat a komplex ágazati géászimtö j . . . M « W masak lennenek . $ pontjának kialak . ÉVEK ÓTA GOh A községi pá ikokti múlt év pktóber . , @ t sok mindennel fői. legfontosabb célját^ 3 három község hárr^? * megszilárdítását. Htaklahi kezdeményezést, hog„ portokat öszevonják. Ugyancsak fontosW W tartja a faluközpon^.- n> sát, ahoj a mai kone- he lelő lakóházak épüli ds ^ Nem megoldott a gyeia-.. nítása. Nyolctan terme,ta" pesftós. Ehhez több mezőgazda- sági gépészre, szakmérnökre, agrármérnökre, állatorvosra és szaktechnikusra lesz szükség. Jó kilátás ez annak a három dombegyháza fiatalnak, akik tanulni akarnak. Azt sem árt tudni, hogy a gazdaság 1975 és 1985 között rátér a moriokulturális kukoricatermelésre és az iparszerű sertésnevelésre. Közben egyebek közt meg kell oldani a szakemberek letelepítését is, A gazdaság most évenként három dolgozójának ad 40—40 ezer forint hitéit lakásépítésre. Segítséget nyújt az anyagszállításhoz is. De hol épüljenek a lakások? Papp Tibor Dombegyházán javasolja. Esetleg társulva más építtetőkkel emeletes lakóházakat is létre lehetne hozni, amelyek alkali§fp építésé- IHesen csak Sülni. Hatói van szó! körzetre van van szükség, aminek százán, mert hez a község természíjs község be. részben tud hozzájárt isis községszáznegyven tanulóra orvosa, de 6 Még egy orvosi lja ellátni a felszükség Dombegyía Jánosnak, a oda járnak a két kik a dombegy- tegei is. Igaz, a k)Zer így jellemeznék van egy id-t: már nehezen f u,.mber jár hozzám a adatát. Csizma^ alatt, hogy köszön, tanács tjtkárájekik. házi orvos e% gondot jelent a közte a helyzet10gy nincs helyben a — Annyi _/.nak villanyszerelője, rendelési \ és pénteken jönnek két- ni is sok jzőhegyesről, s ha közben Évek óJjjj a villany, várhatnák. <’ Valamit tenni kell. Gépe- az egész gazdaság, de a Keddj,OSságnait jg igen megnehezíti , r helyzetét — mondja a tanácselnök. Végül megoldára váró feladat 1a, a három községnek a külvilággal való jobb összeköttetése. Nemegyszer kérte már a tanács a Volán 8. sz. Vállalattól, hogy állítson a menetrendbe egy buszjáratot Medgyesegyházára, amelynek Dombegyházáról reggel 8 és 9 óra között van az indulási ideje. Főként a szülőotthonba és a nőgyógyászatra bejáró asszonyoknak volna erre szükségük. Egyszer válaszolt is a vállalattól valaki a tanácsnak: „Ha lesz időnk, kimegyünk”. Dombegyházán, Kisdombegy. házán és Magvardombegyházán is az ország egészéhez igazodva formálódik az élet De a fejlődésben egy kicsit a perifériára szorul. Érdemes lenne tehát több gondot fordítani rá. Pásztor Béla hajló az ember, másodszor érjen el eredményt a gazdaság, hogy tudjon fizetni a tagoknak, harmadszor pedig legyen becsülete, tekintélye a vezetőnek, hogy hallgassanak rá az emberek. Bizonyára így igaz ez. Fontos célként tűzte maga elé mindjárt kezdetiben, hogy kialakítsa a szakembergárdát és meg is tartsa azt. Sikerült Gondot fordít a fejlesztésre. Tavaly készült el például egyí 108 férőhelyes istálló, az idén pedig — bár az 1970. évi eredmény gyenge volt — egy 132 férőhelyes növendékmarha-istálló, a központi majorban magtár épül. A közös tanács támogatásával pedig talán már 1972-ben elkészül a bekötőút a központi; majorba. —1 A község lakosságának nagy része a tsz-toől él. A legtöbben derekasan helytállnak a közös munkában és igen jól jövedelmező a háztáji állattartásuk is. Urbán József többek között Nid István taraktoros és Marosán János serbésgondozó szorgalmát dicséri. CSAK PÉNZ NINCS Ott, ahol az út Magyardomb- egyházáról elágazik, nagy a sürgés-forgás. A magyardombegy- házi Rákóczi Tsz vontatói tengelyig érő sárban hordják szarvasba a trágyát. Az emberek kedvetlenek, nehéz őket szóra bírni. Végül Csizmadia Mihály mégis kiböki: — Minek örüljünk, ha öt hónapja egy fillért sem kapunk. — Miért? — kérdezem. A választ már Szilasi Sándor traktoros adja: — Mert hitelképtelen a tsz. A zárszámadási közgyűlésen kihirdették, hogy egy munkaegységre 36 forint jár, csak pénz nincs. Kovács Lajos és ifj. Deák András traktoros is bekapcsolódik a beszélgetésbe. Jóformán mást sem leliet hallani tőlük mint panaszt. Elmondják, hogy -.a tsz-ben állandó a, vita a vezetők között. Emiatt > szakem- bérék Äozül égy sem-ínarad meg. Hosszabb ideje nem volt például főkönyvelő. A tossz helyzet miatt többen, főként a sokgyermekesek, máshová mennek dolgozni, pedig szívesen maradnának 'és dolgoznának becsülettel. De miből tartsák el a családjukat? Ifjú Deák András egy kicsit mégis bizakodik: — Majd kialakul. Jó földek vannak — próbálja a társait megnyugtatni. Fülöp Sándor, a három község, pártbizottságának titkára, is hallgatja a beszélgetést. Nem szól bele, csak a végén mondja: — Most lesz a tervtárgyaló közgyűlés. Magukon múlik, hogy a ■ vezetés kap-e bizalmat vagy sem. ,JÓ kilátás fiataloknak : Az immár 22 éves DombegyÍ ázi Állami Gazdaságnak sem ozott szerencsét az elmúlt esztendő. Papp Tibor igazgató, aki tavaly augusztusiban vette át itt a vezetést, az eredménytelemé-A tsz-székház és az egészségház Kisdombegyházán. ezt nem tudta volna megvalósítani. Magyardambegyházán egyelőre a művelődési otthon korszerűsítése a feladat Á két kisebb község arányosan képviselteti magát a tanácsban, száz lakosra jut egy tanácstag. A községek neve természetesen megmaradt NÉGY ÉV KRÓNIKÁJA A dombegyházi községi tanács sikeres munkáját természetesen más is fémjelzi. Az elmúlt négy esztendő alatt létesítették a már előbb említett napközis konyhát és étkezdét bővítették a művelődési házat másfél kilométer hosszú járdát építettek, 167 lámpát szereltek fel a közvilágri tás javítására és létrehozták a sertésátvevő-helyet ahol a három község lakossága átadhatja az állatait A négy év krónikájához tartozik, hogy a helyi ÁFÉSZ több mint egymillió forint költséggel vendéglátó egységet alakított ki, ahol van étterem, presszó és söntás. Említést érdemel az új ruházati, az élelmiszer-, a vasműszaki, valamint a papirés az írószefbolt is. Miről beszéljünk még? Talán arról sem szabad megfeledkezni, hogy a sportpályához bevezették a vizet és a villanyt, a könyvtár könyvállománya pedig 1200-kötettel bővült .A fejlesztésben — mint látjuk —- az ifjúságra is gondolnak. , Mert a fiatalok nemigen hagyják el Dombegyházát A Petőfi Tsz-ben, főiként a gépcsoportnál és az állattenyésztési telepen sokan megtalálják a bofldogujá- sukat Hamarosan ládaüzem létesül, ahol ugyancsak lesz munkahely. Az állami gazdaságnak is kell az utánpótlás. DEREKASAN HELYTÁLLNAK A kisdombegyházi Táncsics Tsz-ben február elején tartották meg a zárszámadási, nemrég pedig a tervtárgyaló közgyűlést. Bár a tavalyi eredmény a ked- . vezőtlen időjárás miatt , itt is elég gyenge volt a hangulat bizakodó. Urbán József hat éve tölti be az elnöki tisztséget. Azelőtt váltották egymást a vezetők. Hogy mi a titka annak, hogy megtudott kapaszkodni, arról ő így beszél: , — Először is ne legyen részreAz iskola napközis konyhája Dombegyházán. Az orvosi rendeld Magyardombegyházán. Étterem és sönté.s Dombegyházán.
