Békés Megyei Népújság, 1971. március (26. évfolyam, 51-76. szám)
1971-03-14 / 62. szám
Száz esztendeje született Áchini L. András * , Egy évszázaddal ezelőtt, 1871. március 16-án született Békéscsabán Achim L. András. Az évfordulón Írásaiból, kortársi do. koméntumokból, múzeumi emlékekből idézünk. i.'A XX. század első évfiziedé- <bea nagy erővel törtek előre a 48-as forradalom megoldatlan kérdésed, amelyek között első helyen állott a feudális nagybirtok elsöprése, a parasztság föld- Jfiöz juttatása és a teljes állami függetlenség kiharcolása. Ebben egyletben és pártjában, a Magyarországi Független Szocialista Parasztpártban, és követeléseiknek hangot adott a képviselőháziban, a megyefi és községi közgyűléseken.” (Tibori János: Az Achim Li. András-féle békéscsabai parasztmozgalom.) „Községünk lakosságát er. kölesben, tudásban, nevelni, a demokratikus szellemet terjeszteni, politikai és társadalmi kérdéseket megvitatni, azokhoz állást foglalni, esetleg a törvények tAvisáx tthift mm urna* we ür~ szafoáai“:“ BUDAPEST4. | IkMaa | at . | Jw | j»--“—I — I I I ~j ds nagyvárad 2.*563* 27* 18* 7* 50* s1 ** oinari ksruéte? parasztsága oent aksr.ia koevßusr.ek jgioemrvaiaszt kerek hogy elfogadja e a jeioe> tseget -i itve boűo aergeiy hegykoe^zpaiyi paraszt part einoe^ ** Bihar parasztsága is követének kívánta Achtmal az időszakban érlelődött hazánkban a polgári demokratikus (forradalom. E forradalom kibontakoztatására azonban a Szociáldemokrata Párt nem volt alkalmas, mert többek között elhanyagolta a parasztság szervezését, s így mérsékelte a feudális maradványok elleni támadásit A munkásmozgalomból tudatosan kirekesztett parasztokat Achim L. András szervezte meg A Békéscsabai Általános Népés jelein alapszabályok keretén belül megengedett mozgalommal azok ellen, vagy azok mellett síkraszállni. Buzgó működés oly szellem meghonosítására, amely ember, vallás és faj közt különb, séget nem ismer; egyedül a szabadság, testvériség, egyenlőség szabályait követi.” (A békéscsabai Általános Népegylet alap. szabályából.) „Igenis a paraszté, a munkásé a haza, de nem abban az értelemben, ahogy aat a nagyunaäc szeretnék, hogy a proletár a hazát csak kortes-jelszóra és az 6 általuk parancsolt időben használja, hanem tényleg is az övé legyen annak jogaival, annak kincseivel, ne pedig úgy, hogy az igéretföldjéből csak az ígéret legyen a népé, a fold pedig a nagyuraké. Mart mi a haza: a nép; és ha a nép nyomorult, akkor bizony mondom nektek, hogy a ha 2a is nyomorult, aminthogy igaz is. Itt éppen nálunk, Magyarországon, ahonnan évenként száz. és százezrek kénytelenek koldusbotot ragadni, családjaikat itt, éhínségben hagyni, s messze Amerikába vitorlázni megélhetést és kenyeret keresni.” (Achim főszerkesztői Beköszöntője a Paraszt Újság áL só számából.) »Muzsika szól, verbuválnak Csapj fel magyar úri pártnak, De hiába hitegetnek. Haspárti nem kell követnek; Síjen a magyar szabadság, Síjén Achim L. Andrási Búsan zengve, félve szói a Munkások riadója, Legyen végre harsogó dal, Így hirdesse hangos szóval: Éljen a magyar szabadság, Éljen Achim L. András! (A Kossuth-nótára énekelt 1905-ös kortesdal). „Címlapunkon bemutatjuk az első magyar szocialista követet, Áchim Andrást, a békéscsabaiak képviselőjét. Mikor megnyitották az országgyűlést, minden szem Áchim Andráson csüggötrt, ő volt a nap hőse, a képviselő- ház legérdekesebb alakja. Az első eset a magyar törvényhozás történetében, hogy szocialista képviselő kerül a törvényhozó urak elé. Tiszáék orrfincsorítva fogadták és nagyon idegenkedtek tőle, de az ellenzék és velük együtt az egész Magyarország jó szemmel látta, és mi, amerikai magyarok is szívesen üdvözöljük az első szocialista képviselőt... Címlapunk azt a jelenetet ábrázolja, amint Achim szocialista honatya a bámészkodó nép között a parlamenti gyűlés után hazafelé ballag.” (Az Űj Vüág című amerikai magyar folyóirat 1905. május 1-i számából.) „Oly társadalom, mély csak egyes, vagy néhány ezer kiváltságosnak nyújt vagyoni és politikai helyzetet, beteg társadalom, és beteg lesz lassanként még a kiváltságos osztályok tekintetében is. Oly társadalom, amely a munkások millióit részt, ben vagy egészben kizárja a jogok és nemzeti jövedelem élvezetéből, erkölcstelen és nem tarthat arra számot, hogy bármely becsületes ember tiszteletben tartsa ... A mai magyar jogrend a születés, a rang, a kiváltságos és a vagyon jogrendbékés lim. MÁK Cl US 14. 9 T. i B PARASZT ÚJSÁG® ■mii vMiuar Seperjen el ft Nép ítélet.. «Wiifcl m i—; « -M*l mein A**« 1MB. «*. V-te Úm±ZmUem tmk o* Ä, a Mg? W- Hhk. OSmusviUc* *»m £***"“ "****‘t^‘ ****' *’ ***** > ‘•P .<■“ hv““»-. 1 r**? í S*6 Ilii ■ II,II : • miUW tag ftb-H-nrf. I Ufe Ob» kkHI —T— fcgufc jjfeítejJoHi. ■ , Achte cikke ss utak választási visszaéléseiről. Jb... A hibás berendezés által gyakran a leghivatLanabbak gyakorolják a legnagyobb politikai és vagyoni hatalmat, és a leg- hivatotitabb elmék őrlődnek el a műhelyek rossz levegőjében, vagy, vagy a ksshdvatalok rabszolga módra fizetett állásaiban ... A mai jogrendszerben a békéscsabai népet kizsarolják a felsőosztályú kiváltságosok jafíagy Antal hagyományát folytatta.” (Féja Géza: Viharsarok.) »A leendő jogrend, amelyért én harcolok és melyért most iz- gatónak vagyok nevezve, a munka jogrendje lesz, amelyben egyas-egyedül az egyén által végzett munka, munkájának jelentősége és valódi értéke fogja & All Hí Az amerika* Cj Világ címlapjának részlete. vára; hogy egy csabai paraszt egy hold föld után 8—10 korona adót fizet, míg a főúr óriási birtoka holdanként alig egy koronát; egy kezdő iparos 28 koronát fizet iparengedélyért, az egykét segéde» iparos 90—100 koronát, de a gazdag gyáros adó- elengedést és 30—40 ezer korona évi állami szubvenciót jár ki magának; az árvaszéken özvegyek és árvák pénze elsikkadt; a békéscsabai népbanknál, hol csaknem az egész intelligencia részt vett a vezetésben, egymillió-hatszázezer korona sikkasztás történt, mindezek folytán a nép sok tagja tönkrement, általában a legkeserűbb elégedetlenség keletkezett, s mindezt a vezetőelemnek a néppel való rossz bánásmódja okozta.” (Achim kéziratos törvényszéki beadványából, mellyel a cikkei miatt emelt izgatást vád ellen védekezett.) „Achte egy nagy népitörténelmi folyamat természetes hulláma volt, az időben vállalható legnagyobb magyar feladatot vállalta: Dézsa, a Budai megadni a polgárnak a magia jelentőségét a társadalomban.” (Áchim törvényszéki beadványé, bóL) Egy évszázaddal ezelőtt, 1871. március 16-án született Békéscsabán Achim L. András. Írásaival, kortársi és múzeumi dokumentumokkal rá emlékeztünk. .• ; rJ!®>,>(*<< < f Ä / ' {mt Achim t. András-féh i \ 9: ■( ■MiMM Megjelent 1938-
