Békés Megyei Népújság, 1971. március (26. évfolyam, 51-76. szám)
1971-03-14 / 62. szám
1 MINCS TRAKTA Varga Imre noyellála négy-öt wsmMy fa óit bámészkodik a folyosón. — Én vagyok itt, Zsófi, édesanyám — hallotta mindjárt a menye hangját— hazahoztuk Szabó Imrusé- hat Jöttek Szögedéből, s megálltak nálunk. Hát be az autóba, s hol ők hoztak minket, hol mink őket— Jöttünk Anna napot köszönteid — kedveskedett a meny, a doktornő, és már jöttek fa befelé másodunoka-testvé- réék, a Szabó doktor úrék is, gyerekestől. Meg csoma- gostól— Csak mikor bent ültek ® szobában, az asztalnál, akkor állt meg szívverése Vincze Annának. Bizony halálosan komolyan vette az ő ura parancsolatát. Nincs neki semmi enni, vagy inni. valója odahaza. Be is vallóé- fa teljes résteUkedéssel Akkor nevetni kezdett ez ő tanár fia. — Annyi baj legyen csak, édesanyám. Akkor most mindjárt felöltözik, és mindnyájan szépen elmegyünk a bodzáéi Luxorba. Azért is ott üljük meg az Anna-na- pót! Fütyülünk édesapámra, ha neki most a szénagereb- lyézés a fontosabba így van, gyerekekt Bs Vincze Anna ómig ® kisszobában reszkető kézzel húzta magára azt a fekete ruháját, amiben temetésekre szokott eljárogatni, a rémülettől elakadó szívvel hallotta azokat a történeteket az 0 uráról, amelyekkel fia, a tanár, a legjobb megyei téesz-szervező és sakkbajnok traJetálja Szabó dolcto- rékat Olyan történetekkel, melyed? mind-mind az ő hátán csattantak- Még akkor is eló-előpukkant belőlük e nevetés, amikor illő előzékenységgel kikísérték őt Szabó Imrusék kocsijához-. Agyban várta őket Kocsor Gergely, cigarettázva. Fülén volt rádiójának hallgatója. Csak a félhallgatót húzta is, hallani akarta azért <az adást Elvégre nem azért fizeti elő a saját rádióját hogy ne hallgassa is m egyedül ő hallgathassa. Hanem mikor fia megcsókolta, észrevette m bor szagát — Érzem, fiam, jó bort ittatok. Hol muriztatok eddig? — Hol, édesapám? A Luxorban. Elvittem édesanyámat, hadd legyen neki valódi nevenapja. — Ugyan már mért? Idehaza is volt neki— Különben nem izgat engem. Nem az én pénzem bánja. Hanem te! Súgd már meg." mennyit vertetek el? — Mennyit? Várjon csak— Én azt hiszem, kétszáz forintot fizettem. Szabó Imrus is igencsak annyit«, Hirtelen felült erre Kocsor Gergely. összehúzta számtalan ránccal koszorú- zott szemét. — Ide figyelj csak, fiam. Jövőre inkább add ide azt a kétszázat. Csináljuk meg itt azt az Anna-napot. Kihozom én neked kétszázból. Családi keretek közt, azért mégis meghittebb az ilyen névnap, nem gondolod? És nem értette, miért húzza félre a száját egyetlen fia, a tanár úr. Áchím Fiiadéin Mihály avaly szóm. hatra esett Anna napja, s mivel éppen szabadszombat kő. !» így pénteken <tték fel Vincze An- téeszbeü asszonyok, volt a mindene».., dott « virágoktól, 4, s nyargalvást ho- rukrászdából némi tát, azzal teuktáUa köszöntőket, iza nem szólt as e meggratuláldsról, orsan tésztát kavart, 5 maradjon szégyen- k ) valaki mégis rájuk v, De hiába iparkodott, mt ázott, mert Kocsoi U a kellő pillanatban tu. az istállóból, s elég mi H pillantás, máris * In avarra mutatott, guh ikább meleg vizet ad. $31 csattant a -szava, a gint 'leségé a vizet zúditot- hogy nutatott helyre, máris Vagy tatta rá az áldást csőé- •na is T Mit gyúrsz már menyit l Nem megmondtam, jutsz nincs tovább trakta?I toattad1 mégis készülsz az Ante vaki'pra? ózt hiszed, be- »ok Heide valaki is? Eszébe •még főzte valakinek is? Lát- tidod te Gergely napkor fa, nak eltolt, nyakadon maradt a Csak te <• « ** tészta! Mert ésszel... Ti”* ee tudsz- Nem gad... Mert ezeknek az urak- ja az emberini a szájuk izét. magad... De zzt nem éred fel még valaki, I csak hajtod magot aZ okosabi!Pe,ced moiuihat. hol a törülköző Ringatod csak Vincze Anna {Wketerüli azt «e: amíg dörgők™ B*m h*tL duroa vászonnal Útidig nyugta lesz. í * ® malom csak járt tn^ 0X1 *llí” - Adj tiszta msaltad mar egyáltal ß-fieffí AUS ®^■■brdbb. . Ki0S&' • Ia, úgy eldugja. De tőle elő- ■e kéri a törlesztést. Pedig Vincze Anna a prémiumát fektette a mosógépbe, s mivel nem volt elég, hát miniig törleszteni kell neki a tartozását, összehajtogatva most is az ura markába ingta a kölcsönkapott egyik izázast. És csak akkor merte elfordulva a szeme tortából a megbizonyosodás könnycseppjét szétmorzsol- rti, amikor megérezte az ura kölnivizének az illatát. Zsebkendőjébe cseppentette sz <5 drága ura. Mert nagyon is tudta azt Vincze Anna, miféle szénavételre indul az 6 ura, Kocsor Gergely. Hiszen ott áll Og Udvar sarkában két bontatlan boglya is, üt kaszálta a háznál Nincs már a háznál virágoskert, gyümölcsös sem, amit még az öregebb Kocsor Gergely ülteteti, gondozott ápolt, amíg élt. A jó szálas, száraz szénát Szalárdi Zsuzsa árulja. Dehogy is Hózsö Matyi. Nem is hordják azt soha az 6 udvarukba. Az a törlesztésben pénz inkább főalj- péznek kell. A kátéeszbeli asszonyok értesülése szerint Kocsor Gergely mindig egy piros bankót szokott Otthagyni az ötvenéves özvegynél., bánat úgy leverte, hogy ráborult a konyhaasztalra, s fel sem tűnt ne. ki, a vasaló zsinórja bedugva maradt. — Édesanyám, mi a jóistent csinál maga?! — rebbeni fel a kiáltásra. — Csupa füst a konyha! — Jaj, fiam! Hát te hogy kerülsz ide? — ugrott fel örvendezve is, holtraválUm is Vincze Anna, s míg a zsinórt kitépi a konnektorból, ámulva látja, hogy a Miholik Józseo Műteremsarok Mfra snraettbe nem tint bel« nem lehet téged megszelídíteni M Indulni és Düh vagy nekem ki belerúgtál az úri pereputy selymes fenekébe a a ravasz és álszent hatalommal szemben fölmutattad vicsorgó szivedet hogy szeretted a szép lovakat o a bort ■ míg a szörnyfllköddk bacchanáliákról kiabáltak okos homlokod függönye mögött kirajzolódott egy Jobb világ kékeo sziluettje ■ te Janót és Palyót biztattad an® magasodjon föl a teljes emberségig dirdahegy voltál a szegények ökte néptribun a míg snájdlg szónokok fröcskölték nyálas ígéreteiket te beledobbantál aa alvó Alföld perlha felkiáltójelnek ■ a fényes parlament folyosóin rólad suttogtak aa oszlopok Ezerszer áldott.« Turin István GA Párti*} KoramOn cjsatanártumászj) Versailles bosszúja nem ért tel Bsesség Milliók szive dobban ri vissza, Kommünár-sorsok vértanú-sorsai Értünk Is váltak. Héroszok titka Nem titok többé: példájuk láncol ~ S ÚJ hit parázslód ® lángolásból. Emlékük százszor átkozták, né|fe Ezerszer áldott ki nem téli haint Vak bolygónk hátán nines mentebb fétis As Igazaknál. Minden más talmi, A húsok elitek: példájuk lángol ■== Kínok születtek • lángolásból«, , 1 átlépni lomha szolgaság kínjáét Amelyben lélek, szív és agy tespeáft - {Hogy ember-voltuk érlsaék tisztásai. Bilincset tűrni bátrak kellek. Csak testük porlad: példájuk lángol «= S remény-tűs lobbant * lángolásból Kommflnár-sofsok vértanú sorsai Miértünk váltok. Dobbanjon vissza Harcukra mi vünk I Felnőttünk heaaft 8 kitárult Jövőnk méhének Utka. Ctunkon fényes példájuk lángol Egekre törtünk ® lángolásból 8 A híd S*g* Ervin a karcsú hid soha nem voll Ilyen erét harcosok Jönnek csendben kísérőjük az éj a fák a holnapok Jönnek a hídon egymás nyomába lépve a hold a felhők mögött a felhők a fák mögött Jönnek százan és ezren szivükben sziklahlt a remény hogy békét hoz egyszer a reggel madarak csirregését virágok pompáját szerelmek lángolását és gyerekek mosolyát hogy békét békét békét hoz a reggel) míg átér a hídon és a híd túlsó oldalán fekete haj* Sáoyvh táncolnak a fáradt harcosoknak tüzes tiszta gyönyörű saereluvaó ós békét békét békét i Vagy még ki Se mostad?!.* Akkor mért vettél mosógépet?!— így sincs tiszta ingem, úgy sincs. Az isten se látott ilyen asszonyt— Menni akarok Hőzsóhöz, a Kis- pince utcába. Száraz szénája van eladó— N-na, akkor vasald ki gyorsan az ingem. Fehéret, persze. De iparkodj, hé! Mert el talál menni otthonról Hózsö Matyi— Avval csak úgy, félmeztelen, ahogy volt, kiállt a gangra, nézgelődní Vincze Anna pedig rohanoást lepakolta az asztalt, vasalóruhát terített fel, melegítette a villanyvasalót, hogy a lehető legfürgébben kivasalja az ő urának a fehér inget, esők mehessen Hözsőhőz, száraz szénát venni Mert az 6 ura olyan erős akaratú, hogy még ma fa Bodzát nagyközség húsz magparasztja közé tartozik. Ritka ember az 0 ura, még a ráéSé is beszélt már róla, ötvenkilencben légiónyi népnevelő főzte, okította, agitálta. De még tulajdon fia, a tanár úr fa csődöt mondott nála, akinél pedig két megyében nem sikeredett jobb téesz-szervező. Sőt a tagosítások, ki- sebb-nagyobb macer álások ellenére máig is megmaradt aktiv magánparasztnak. Mert 6 olyan ember, hogy neki nem parancsol senki az égadta világon. Viszont annál Inkább 6, Vincze, Annának, a féleségének, — Mondd csak, hé, meddig várjak még arra aZ árva ingre? Azért adtam neked kölcsön hatszáz forintot a mosógépedbe, hogy most fa annyit várják, mint rég? Na, jó, nem bántalak már. Tudod — eszembe jutott valami. Mondd ceak, nem tud. nál törleszteni most? Adhatnál, hé, egy százast Leírom az adósságodból... Ilyen ez az ember. Van neki betétkönyve, de azt Vincze Anna még nem látottadat agy ktarfflfl poőmáMÜ)
