Békés Megyei Népújság, 1971. március (26. évfolyam, 51-76. szám)
1971-03-14 / 62. szám
Ke várjunk egy újabb, megyék közötti vetélkedőre — Önmagunk gyönyörűségére tegyük szebbé városunkat — Százezer forint a tét — MOSTANÁBAN levelek egész sora érkezik a Szerkesszen velünk rovat címére a megyeszékhely: Békéscsaba tisztaságáról, parkosításáról. Városukat szerető emberek fognak kezükbe tollat, hogy felhívják a figyelmet: nem mehet ez így tovább, valamit tenni kell a város tisztaságáért. Néhányat már közöltünk e rovat hasábjain, de mivel egyre sűrűbben jelentkeznek az ilyen lévelek, úgy gondoltuk, nagyobb teret biztosítunk lakunkban e témának. A levelek közül egy különösen figyel emire méltót idézünk. Ügy gondoljuk, hogy a benne leírtakat megszívlelhetnék azok, akik eddig nem sokat tettek Békéscsaba szebbé tételéért. „Nem sok reménnyel és még kevesebb bizalommal veszem kezembe a tollat, mert kísért & gondolat, hogy úgy sem történik semmi. Nemrégiben olvastam egy újságcikket Békéscsabáról és kezdtem örülni, végre valaki merészen kiáll gondolataival és valóban a jóindulat vezette soraival tesz valamit azért, hogy kicsit felébressze ezt a várost. Mi történt ezzel szemben? Talán egy kézlegyintés. Most csupán egyet szeretnék kiragadni, ami egyaránt vonatkozik mindenkire, ami megszabja egy város képét — a tisztaság. A napokban végigjártam busszal és gyalog, s nvugodtan mondhatom, annvt piszkot és szennyet, nam'rhulladékot — legyen az főtér, mellékutca — még nem láttam, mint Békéscsabán. Szógvelltam magam mindenki helvett, főként a köztisz-. tasági vállalat miatt. Ré-en firvelem a KuMeh Ovula Lakótelepen az ABC-áruház működését. Szűk kis téren történik a rakodás és az összes hulladék az ABC raktára előtt van ■ felhalmozva. Egész nyáron szemétdombon játszanak a pici gverekek az 5-ös épület mögött levő játszótéren. Rothadt diny- nyehóitól, kukoricacsutkától és egvébb szennvtől fertőzött területen „védjük” kicsinyeink I — elsőként, 1946. február 1-én, a köztársaságról szóló törvény- javaslatot alkotta meg. Ahogy 1918 novemberében, a törvény- javaslat megszavazása és az első köztársasági elnök megválasztása után (az addigi miniszterelnök, a kisgazdapárti Tildy Zoltán lett a köztársasági elnök), a kormány tagjai és képviselők a parlamenti lépcsőkre vonultak és népgyűlést tartottak. A fiatal magyar köztársaság ellenségei — akiknek még bőségesen voltak szövetségesei az országgyűlésben is — spekulációval. a közellátás elleni támadásokkal igyekeztek rontani a hangulatot. Falun a földbirtokosok — a Kisgazdapárt jobbszárnyának támogatásával — a föld visszaszerzésével próbálkoztak. A tömegek rendkívül nehéz kö- rülménvek között, sokszor éhezve dolgoztak az úiiáénítésen, amelynek újabb .és újabb sikerei születtek. Nem egyszer tüntetésekkel adtak hangot a reakció mesterkedései feletti felháborodásuknak. Az úionnan földhöz iuttatottak küldöttségei esv- mást érték Budapesten. A földreform elleni támadásokat tették szóvá. Legnaevohb bizalmuk a kommunista pántban, a kommunista kénviselőkben, miniszterekben volt. S a kommunisták is bíztak a népben. A tömegekhez fordultok a nehéz helyzetekben 1946. március 7-én a Hősök terén a Baloldali Blokk, amelyben a kommunisták javaslatára az MKP. a Szociáldemokrata Párt, a Parasztpárt és a Szakszervezeti Tanács tömörült, latalmas tömeggyűlést rendezett Ez a háromszá zezres munkásgyűlés. s az országszerte lezajlott hasonló megmozdulások egészségét? Még a vetélkedőm' felbuzdulva kiásták az árkokat, a j bokorültetés miatt. Azóta is ott! tátongnak, veszélyeztetve a gyerekek. felnőttek testi épségét és várják az újabb vetélkedőt.. j Írtam abban a reményben, hogy valamit tettem."1 Cs. M. OLVASÓNKKAL egyetértünk, s a levél nyomán mi is elindul* tunk kicsit körülnézni, amit láttunk, annak csak töredékét rögzítjük, szemléltetve ezzel, hogy van tennivaló bőven. Kezdjük a városközpontban: A Szabadság téren jórészt közintézmények vannak, mégsem mondhatjuk, hogy nagy a tisztaság Különösen a boltok előtt található nap mint nap szemét és egyéb hulladék. A vásárlók „hagyatékai” ezek. Találhatunk — ki tudja, mióta — itt heverő keramit téglarakást is az egyik épület előtt. Az István téren sem „rózsásabb” i a helyzet. Főleg a buszmegállók és elárusító pavilonok környékén. Láttunk felborított kő virágvázát is, melyet ugyan visz- szaállítottak, de a belőle kihullt földkupac hosszú ideig „díszítette” a járdát Sorolhatnánk tovább azokat az intézményeket és boltokat, melyek előtt „senki sem seper”. A Kulich Gyula Lakótelepre is ellátogattunk, s az egyik buszmegállóban beszélgetésre i lettünk figyelmesek. Három asz- szony éppen ilyen témáról foly-! tatott eszmecserét. — Felháborító, és az ember, csak mérgelődni tud — mondotta az egyik —■, hogy az ősszel ütették ide a szegélybokrokat és sok helyen a járművek már le is taposták, — Az ifjúsági ház előtt la — ott dolgozom — így folytatta a másik — sokszor látom, hogy, szemetelnek a gyerekek és keresztülvágnak a parkon. Ha ilyet látok, nem vagyak rest figyelmeztetni őket. Ez még hagy| ján, de mit tegyék, ha ugyanI azt csinálják a felnőttek? Szei«K3sa®eeesG’*»8®ffle®eE»s*aeens®®5®BssíB#B®s«B®®««> megmutatták, hogy a parlamenti! arányszámok nem tükrözik ti • valódi erőviszonyokat A Balol- s dali Blokknak a nagygyűlés ha-1 tározatával alátámasztott köve- ! telésére a Kisgazdapárt kizárta 1 a pártból Sulyok Dezsőt és húsz § legexponáltabb jobboldali kép- j viselőjét, miután a Kisgazdapárt ; demokratikus szárnya nyilváno- • san is magáévá tette a Baloldali • Blokk követeléseit. A jobboldal ; bomlása megkezdődött. S aztán tovább folytatódott : az úgynevezett Magyar Közösség ; leleplezésével. Ez a titkos társa- * ság, amely ellenforradalmi puccs : előkészítésén munkálkodott, bi- ■ zonyos szálakat talált a Kisgaz- 5 dapárthoz, és a vezétése alatt S álló Parasztszövetséghez. Az ! összeesküvést a demokratikus ■ rendőrség, amelynek élén Rajk ■ László kommunista belüeymi- j niszter állt. 1947 januáriéban ! leleplezte. Egymást követték a ■ fejlemények. Nagy Ferenc mi- j niszterelnölk ,a nyílt imperla- : lis^a-barát politika támogatója : Svájcba utazott „szabadságra”, j Amikor 1947. má jus 28-án a ; kormány hazahívta, hogy tlsz- > tázza magát, a miniszterelnök : maga helyett egv levelet kül- : dött: lemondott és Amerikába ; emigrált. Néhány nap múlva ; illegálisan átlépte a határt Var- ; ga Béla, a Kisgazdapárt alelnö- 'm ke, a ti Ház alel nőké is. Amikor 1947. június hó 10-én Kossá István alelnök hosszabb szünet után (az előző ülés április 22-én volt) megnyitotta a Ház ülését. Guba Mhály képviselő, a Kisgazdapárt nevében, napirend előtt szót kért: Pintér István (folytatjuk) ‘ rintem büntetni kellene a park- rongálókat. — Itt sem kell messzire menni, ha piszkot és hulladékot akarnak látni — szólt a harmadik. — A 10-es számú iskola előtt egy csomó tégla van az úttest mellett. Senki sem viszi el. A sarkon feltúrt útszél — gödrös, földikupacos — a járműveknek kerülgetni kell. Az ülő nő szobra előtti medencében papír- és tejzacskók. MOST pedig idézzünk még egy levélből: „A Gyulai úton levő csemegeboltnál az árokban és a járdán szieméthalmok egész sora látható. Ha lenne módom, lefényképezném és bizonyítékként elküldemén Önöknek. De biztos vagyok benne, hogy személyesen is meggyőzödnek róla.” Meggyőződtünk és magunk is megdöbbentünk a látványon. A levél végül ezekkel fejeződik be: „Nem vagyok újságíró, ez kitűnik a fogalmazásból is, de bízom a szerkesztőségben, hogy a közösség érdekében megjelentet egy cikket, hogy ráébredjenek az illetékesek erre a szomorú jelenségre.” Olvasóinknak igazuk van. De szerintünk nemcsak az illetékesekről van szó, hanem önmagunkról is. Mindjárt egy-két példát erre: Az Ihász utcai kockaházakban az ingatlankezelő vállalat pasztell színű zománcfestékkel vállmagasságban befest tette a lépcsőházat. Olyan szép munkát végeztek a festők, hogy csak gyönyörködni lehet benne, de ha a lábunk elé nézünk, elszomorító a látvány. Sok a szemét, csikk, papír és egyéb hulladék egyik-másik lépcsőházban. A lakók szórják szét és a házmesterek — tisztelet a kivételnek — sem tesznek meg mindent, hogy a szép falhoz illően tiszták legyenek a lépcsők. VAN POZITÍV példa is: A Micsurin, a Szőlő, a Kolozsvári, a Madách, a Bercsényi utca lakóinál évek óta egészen természetes az utca takarítása, csinosítása. Ehhez nemrég az Áchim Lakótelepen élők is csatlakoztak. Megunták, hogy csak „felháborodjanak”, maguk fogtak hozzá a környék rendbehozásához és azóta is éberen őrködnek a tisztaság felett. Hát igen, valahogy így és itt kellene kezdeni? Persze az We+^kooek sem maradnak ki. s örömmel közöl 'fik, hoqv ..történik valami” A köz- tisztasági vállalat 1971-ben 4.5 millió forintot fordít parkosításra. s a régi hagymán vökhöz híven a palántákat, növényeket ingven adia azoknak, akik szépíteni akarják az utcát, környezetüket A szemétszállítás is moggvorsuU. ügv lejárt szállítót, valamint öt tehergépkocsit állítanak be. ezzel nő a géppark, s reméliük, munkáink az eddiginél eredményesebb lesz. A városi tanács vb a tisztasági mozgalom ismételt megszervezésére kérte fel a Hazafias Népfront és a Vöröskereszt városi bizottságát, s ehhez anyagi alapot is biztosított. Versenyt szerveznek hát a kerületek között, s a leeiobb eredményt elérő első hel vezeti 50. a második 30. a harmadik pedig 20 ezer forintot kap. melyet a kerület tdvábbi szépítésére lehet fordítani A versenvt a jövő év, és azt követően minden év márciusában értékelik, kiosztják a díjakat. Menetközben persze állandóan figvelommel kísérik és értékelik a kerületek versenyét 9 hogv az eredmény nyilvánosságra is kerüljön, arra 'amink ha- lehetőséget TÖRTÉNIK tehát valami a város tisztasága érdekében és most rajtunk a sor. a lakosságon. Ne várjunk esy úiahb megyék közötti vetélkedőre önmagunk gyönyörűségére tegyük szebbé városunkat Kasnyik Judit A kongresszus előtt Március 19-én kezdődik Bu-' dapesten a Pedagógusok Szak- szervezetének IX. kongresszusa. Békés megyét kilenc küldött képviseli a tanácskozáson. jelentése — melyet a komgnas»- szus elé terjeszt — elkészült „Hatezerhétszáz Békés megyei pedagógus és oktatásügyi dolgozó megbízását kell képviselnünk a kongresszuson, tájékoz, íatta munkatársunkat Mayemé. Bori Györgyné, a békéscsabai 7. sz. általános iskola igazgató- helyettese már a megyei küldöttgyűlésen is felszólalt, és elmondta véleményét a pedagógusnők helyzetével kapcsolatban, A kongresszuson is erről beszélne legszívesebben. „Fontos kérdés ez, mondja. Lényeges megbízásunk annak újbóli hangoztatása, hogy a pedagógusok bérrendezése időszerű, és szükséges. Megnyugtató,, hogy ezt az igényt minden szinten elismerték, és hamarosan; megoldódik. Valamennyien hallgattuk Nyers elvtárs nyilatkozatát a televízióban, szintén erről beszélt és megnyugtatóan. Ha módom lesz rá, elmondanám a kongresszuson, hogy tovább kell erősíteni a pedagógusok erkölcsi megbecsülését is, de azt is hozzátenném, hogy ezt kivívni első helyen a pedagógus dolga. Terveink? Támogatni mindé» jó kezdeményezést, mely a pedagógiai módszerek megújítását szolgálja, inspirálni a külföldi tapasztalatcseréket, és hozzájárulni — a szakszervezet erejével — az egységes pedagógiai szemlélet kialakításához, a tantestületi egység megteremtéséhez. Es — természetesen — a kongresszus határozatainak végrehajtásához,” , Fontos, mert a pedagógusok zöme nő. Ez a körülmény két problémát Is eredményez. Először: állandóan javítanunk kell a pedagógusnők helyzetét, élfoglaltságukat csökkentem, másrészt: növekszik a társadalmi elvárás, a pedagógus önmagával szembeni igénye, és ez a tanítónőkre, tanárnőkre is ugyanúgy vonatkozik. A változtatás lehetősége is kétoldalú, ami kötelező, ami előírás, azt teljesíteni kell, de kedvezőbb óraelosztással, igazságos munkabeosztással sokat segíthetünk a nőknek. Lényeges könnyítést csak a kötelező óraszámok és az adminisztratív munka csökkentés® jelentene. Ehhez azonban sokkal több diplomás pedagógus kell, és lankadatlan küzdelem az újra felbukkanó bürokra- tizmusssal szemben. Meggyőződésem, hogy a pedagógusok helyzetének javítása a tanulóifjúság, az egész társadalom érdeke. Nincs az a modem oktatógép, amely a - pedagógus személyes ráhatását, lényének kisugárzó erejét pótolhatná Azt I hiszem, néha ezt is elfelejtjük mostanában.” Dr. Ribai István a közelmúltban lett a pedagógusok szak- szervezetének békéscsabai városi titkára. Érzi a feladat nagyságát, mégis derűlátó. „Bizottságunk már megtartotta első ülését Felmértük a helyzetet és a tennivalókat. Sok van. Javasoltuk, hogy 4—5 állandóan helyettesítő pedagógus alkalmazásával segítsünk azokon az Iskolákon, ahol az előírt óraszám dupláját is kénytelenek vállalni a nevelők. Megszervezzük a békéscsabai pedagógusok klubját, egyelőre ez még csak terv, most keresünk helyiséget, ahol hetenként legalább egyszer öv:-’»lőhetnénk és a szórakozáson kívül szakmai vitákat, előadásokat is rendeznénk. Szeretnénk, ha az Ifjúsági ház befogadna bennünket. Nagy gondunk, hogy a városi szervezetnek nincs önálló helyisége sem, csak egy asztalfiókja nálam. Ez és a feladat nagysága, nem ülik össze... A kongresszus tanácskozására nagyon kíváncsi vagyok, és — remélem — rengeteg tapasztalattal jövök majd haza, Békéscsabára. Mint küldött, pillanatnyilag ezt tartom legfontosabb feladatomnak." • Maycr Andrásáé, a szakszervezet megyei bizottságának titkára. A megyei küldöttgyűlést előkészítő szakszervezeti tanácskozásokon maid a küldöttgyűlésen is az őszinte és nyílt szó volt a jellemző. A kongresszuson az Ellátási Szekció vezetője. Feladatuk, hogy elemezzék & béren kívüli juttatások összességét. ezek hatását a pedagógusok életkörülményeire. A szekció már többször tanácskozott, A kilenc küldött közül hárman nyilatkoztak. Szavaikban mern énk hatezerhétszáz oktatásügy! dolgozójának kérdései, problémái kaplak hangot. Várjuk a folytatást! S, K BÉKÉS klETPs IlHA. flftA&LÍUS A4. 5
