Békés Megyei Népújság, 1971. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-11 / 35. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! NÉPÚJSÁG 1971. FEBRUÁR 11. CSÜTÖRTÖK Ara 80 fillér XXVI. ÉVFOLYAM, 35. SZÁM MA; EZER LAKÁS TERVE (5. oldal) SZERKESSZEN VELÜNK! (4. oldal) «•* FARSANGI RENDEZVÉNYEK (5. oldal) A Parlamentből Jelentjük: Hz országgyűlés elfogadta a tanácsokról széló törvényjavaslatot Ma délei ölt 9 órait art A Pedagógusok Szakszervezetének megyei küldöttértekezlete Säaerda délelőtt 11 órakor ösz- aaeült az országgyűlés. Az ülésen részt vett Losoncéi Pál, a Népköztársaság' Elnöki Tanácsának elnöke; Kádár Já­nos, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságának első titkára; Fock Jenő, a For­radalmi Munkás—Paraszt Kor­mány elnöke, továbbá Aczél György, Apró Antal, Bénice Va­léria, Biszku Béla, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Németh Ká­roly, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban a Bu­dapesten akkreditált diplomáciai képviseletek több vezetője fog­lalt helyet Az ülést Kállai Gyula, az or­szággyűlés elnöke nyitotta meg. Megemlékezett a parlament leg­utóbbi ülésszaka óta elhunyt Németh Imre képviselőről, a Ha­zafias Népfront Országos Taná­csának tagjáról, a Borsod me­gyei Tanács Végrehajtó Bizott­ságának nyugalmazott elnökhe­lyetteséről. 1958 óta volt az or­szággyűlés tagja, megyéjének és választókerületének fáradhatat­lan hű képviselője. Emlékét az országgyűlés jegyzőkönyvben örökítette meg, a parlament tag­jai néma felállással adóztak em­lőkének. Kállai Gyula ezután bejelentet­te, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsa az országgyűlés leg­utóbbi ülésszaka óta alkotott törvényerejű rendeletéiről szó­ló jelentését az alkotmány ren­delkezéseinek megfelelően be­mutatta, a jelentést a képvise­lők kézhez kapták. Bejelentet­te továbbá, hogy a Miniszter­tanács megbízásából dr. Ko­rom Mihály igazságügyminisz- ter, az országgyűlésnek beter­jesztette a tanácsokról szóló törvényjavaslatot. A törvény- javaslatot előzetes tárgyalás céljából az országgyűlés ille­tékes bizottságai kézhez kapták és a képviselők között is szét­osztották. Kállai Gyula javaslatára az országgyűlés elfogadta az ülés­szak tárgysorozatát, amely a következő: Országgyűlésünkre most az a feladat vár, hogy új törvényt alkosson a tanácsokról. Az elő­terjesztett törvényjavaslat tár­gyalása jelentős állomása annak a jogalkotó munkának, amelyet társadalmi fejlődésünk követel­ményei szerint el kell végez­nünk. Államéletünk sokoldalú és rendszeres fejlesztése, erősí­tése, intézményeinek korszerűsí. 1. A Népköztársaság Elnöki Tanácsának beszámolója; 2. A tanácsokról szóló tör­vényjavaslat. Ezután a napirend szerint Cseterki Lajos, az Elnöki Ta­nács titkára ismertette a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsá­nak beszámolóját, melyet az országgyűlés a legutóbbi ülés­szak óta alkotott törvényerejű rendeletekről szóló jelentéssel együtt jóváhagyólag tudomásul vett. Az országgyűlés ezután át­tért a tárgysorozat második pontjára, a tanácsokról szóló törvényjavaslat tárgyalására. A törvényjavaslatot a kormány nevében dr. Korom Mihály igazságügyminiszter terjesztette elő. lése, az állami munka hatékony­ságának javítása politikánk egyik sarkalatos kérdése. Ez a törekvés hatja át az előterjesz­tett törvényjavaslatot is. Az állami szervek rendszeré­ben jelentős helyet foglalnák el a tanácsok. Szervezetük és mű­ködésük kereteit 17 évvel ezelőtt alkotott tanácstörvényünk sza­bályozza. A szabályozás megfe­leli az akkori helyzetnek és az állami irányítás akkori elméleti és gyakorlati követelményeinek. A társadalmi és állami fejlődés azonban túlhaladta a törvényt és mindinkább nyilvánvalóvá vált, hogy számos rendelkezése nem segíti kellő módon a to­vábbi fejlődést Korom Mihály ezután aláhúz­ta, hogy a törvényjavaslat elő­készítőé során figyelemmel voltak a társadalmi fejlődés, a gazdaságirányítási rendszer re­formjának bevezetése és kibon­takoztatása, az államélet és a szocialista demokrácia fejlesz­tésének követelményei terem­tette új helyzetre. A törvényjavaslat számos elő­írást és egyidejűleg garanciát is magában foglal abból a cél­ból — mondotta az igazságügy­miniszter —, hogy a tanácsi képviselet és önkormányzat több tartalmat kapjon, a taná­csok gazdasági önállósága, ha­tásköre és hatósági jogköre tény­legesen tovább szélesedjen és erősödjön. Jelenlegi tanácstör­vényünk — néhány kivételtől eltekintve — nem hatásköröket, csupán feladatköröket állapít meg. A tanács mint testület erede­tileg aránylag kevés hatáskört kapott, s ez később sem sokat bővült, hiszen egyszerűbb volt a vb hatáskörébe utalni az ügye­ket. Ez a megoldás és gyakorlat csökkentette a tanács testületi szerepét, de a tanácstagok sze­repét is. Mivel a törvény csak feladat­köröket állapított meg, elmaradt a különböző szintű tanácsok és végrehajtó bizottságok eltérő, (Folytatás a 2. oldalon) Ma délelőtt 9 órakor Békés­csabán, az SZMT székházának nagytermében kezdődik meg a Pedagógusok Szakszervezetének VI. megyei küldöttertekezlete. A küldöttértekezleten részt vesz Szalóki Lambert, a Pedagógu­sok Szakszervezete Központi Vezetőségének titkára is A megyebizottság beszámoló­A lakásbérleti jogviszonyra vonaikozó új szabályozások kö­zött általános érdeklődésre tarthat számot az Ingatlanke­zelő Vállalatokat, illetve a bér­lőket terhelő karbantartási, felújítási kötelezettség rende­zése. A lakásbérletről szóló kormányrendelet szerint a bér­beadó köteles gondoskodni az épület karbantartásáról, a falak és a közös használatú helyisé­gek hibáinak megszüntetéséről, a közterületre néző ajtók és ablakok külső felületeinek má­zolásáról. A bérlő gondja vi­szont a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és berende­zéseinek karbantartása: az elektromos vezetékekben a fo­gyasztásmérőtől kezdődően ke­letkezett hibák kijavítása, a kapcsolók és csatlakozóaljak cseréié, továbbá az épületben, annak központi berendezései­ben, a lakás berendezései­ben okozott károk h elvre ál Uta­sa, a lakás tisztántartása. Nsm köteles a bérlő a hibát kijaví­tani, ha azt elemi csapás, vagy a bérbeadó mulasztása okozta. A lakásberendezés felújítá­sával, cseréjével kapcsolatos költség 50—50 százaléka a bér­beadót, illetve a bérlőt terheli. Mentesül a bérlő: a községek­től, ha a felújítása, cseréje a bérbeadó mulasztásából vált szükségessé, vagy ha arra az épület felújításával kapcsolat­ban kerül sor, továbbá, ha a bérlő a lakásberendezés ha«z-1 nálatáért különdriat fizet. Hal viszont a berendezést a bériő hibájából kell felúütani, illető­leg kicserélni, akkor a teljes költség őt t°rheli. A bé'-b-’a^ó az életveszélyt okozó, továbbá Kétsopronyban kitavaszodott. Felszáradt a föld, s a parto­sabb táblákon, a Rákóczi Tsz Dózsa üzemegységében előké­szítették 50 holdon a mák vető­ágyát. Tegnap, február 10-én lófogatos vetőgépekke] elkezd­ték a vetést. Ebben a termelőszövetkezet­ben az idén 100 holdon ter­mesztenek mákot — mondotta I ját Mayer Andrásáé megyei titkár terjeszti elő, majd Kir- csi István ismerteti a szám­vizsgáló bizottság jelentését. A hozzászólások után választják meg a szakszervezet megye­bizottságát és számvizsgáló bi­zottságát, valamint a kongresz- szúsi küldötteket. Karbantartási kötelezettség, bérbeszámítás — Az új lakásügyi jogszabályok rendelkezéseiből Vetik a mákot Kétsopronyban az épület állagát veszélyeztető — általában azonnali beavatko­zást igénylő — hibák esetében haladéktalanul köteles intéz­kedni. Ha a bérbeadó, illetőleg a bérlő a kötelezettségét határ­időn belül, írásbeli felszólításra sem teljesíti, a másik fél a szükséges munkát helyette és költségére elvégeztetheti. Az életveszély elhárításához nem szükséges az írásbeli felszólí­tás, elegendő az egyidejű érte­sítés. A rendelet fontos szakasza a bérbeadási jogra vonatkozó répz. Ha a bérlő a bérbeadó előzetes hozzájárulásával emel- letráépítéssel, toldalék-építés­sel, műszaki megosztással stb. lakást létesített vagy helyreál­lított, a költségek 75 százalékát a lakbérbe beszámíthatja. Vi­szont a teljes költséget követel­heti, ha a lakás átadásakor észlelt hibák, hiányosságok megszüntetéséről — a bérbe­adó helyett — gondoskodott, vagy az átalakítással, korsze­rűsítéssel a lakás alapterületét, komfort-fokozatát, esetleg a la­kószobák számát növelte, to­vábbá, ha állami lakásban egyedi gáz- vagy elektromos fűtő-, illetőleg melegvíz-szol­gáltató berendezést szereltetett fel. Az említett költségeket a havi lakbér 75 százalékának megfelelő részletekben lehet „lelakni”. A bérlő bérmérsóklést kérhet, ha a lakás műszaki állapota különösen kedvezőtlen, ha a bérbeadó az ilyen irányú kérel­met nyolc napon belül nem is­meri el, a bérlő további nyolc­napon b“líil a bírósághoz fo- dúlhat. (MTI) Földvári József üzemgazdász. Szövetkezetük másik üzemegy­ségében egy-két napon belül szintén hozzálátnak a máit ve­téséhez. Ha még a hét végéig tart a jó idő, akkor a 100 hold mákot február közepéig elve­tik. Évekkel ezelőtt ilyen táj­ban még nem vetettek Két­sopronyban. Dr. Korom Mihály beszéde Tanácskozik az országgyűlés.

Next

/
Thumbnails
Contents