Békés Megyei Népújság, 1971. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-11 / 35. szám
(Folytatás az 1. oldalról) sajátos hatáskörének megáUapí. tása, tehát a különféle tanácsszintek közötti differenciálás. Ez a későbbiek során sokban akadályozta a hatáskörök célszerű decentralizálását. A törvényjavaslat viszont a feladatkörök mellett a színtereknek megfelelő hatásköröket is megállapít, sőt különbséget tesz még — adottságaik, szerep, körük különbözősége miatt — a helyi tanácsok között is. (Pl.: a város és a nagyközség fenntarthat középfokú oktatási és egészségügyi intézményeket, a község nem.) Az önállóság és a felelősség meg*eremtésének fontos biztosítéka tehát a hatáskörök tanácsi szervezeten belüli megfelelő elhatárolása. A törvényjavaslat elismeri, hogy a tanács szerveinek, különösen a végrehajtó bizottságoknak és a szakigazgatási szerveknek olyan feladatai is vannak, amelyekkel jogszabály vagy a felettes végrehajtó bizottságok ruházzák fel azokat. Éopen ezért a tanácsnak, mint elsősorban a helyi érdekék képviselődének, nem lesz joga a végrehajtó bizottságot utasítani, határozatait megsemmisíteni | vagy megváltoztatni . olyan ügyekben, amelyeket jogszabály utal annak önálló hatáskörébe, vagy amelyeket a felettes végrehajtó bizottság, illetőleg a Minisztertanács rendelkezése alap. ján intéz. A törvényjavaslat megszünteti a képviseleti-testületi és az igazgatási tevékenység merev el- válasz+ását. A végrehaitó bizottságok szervezését, alá- és fölérendeltségüket, valamint a j szakigazgatási szervek hatáskö- j rét úgy szabályozza a törvény- j javaslat, hogy optimális feltétekkel biztosít az államigazgatási tevékenység | színvonalas ellátásához. A szervezeti keretek és hatás. ; körök helyes megállapítása mel_ I lett az államigazgatási munka ! jó elvégzésének más előfeltételei i is vannak. Ilyen a vezetők és ügyintézők politikai, szakmai j műveltsége, képzettsége, köteles- i ségtudata és kulturáltsága, az apparátusban dolgozók megfelelő erkölcsi és anyagi megbecsülése. Különösen előtérbe kerülnek ezek a követelmények a vá. rosi és községi tanácsoknál, amelyek számára nem elegendő csak nagyobb hatáskört adni, hanem annak személyi és egyéb feltételeit is meg kell teremtenünk. A miniszter kiemelte: az apparátusnak úgy kell dolgoznia, hogy az állampolgárok, az ügyintézőkben valóban a szocialista állam képviselőit, a nép szolgálóit lássák még olyan esetekben is, amikor egyes ügyekben nemet kell mondaniuk. ' A miniszter ezután azt fejtegette, hogy a tanácsi igazgatási szervek rendszerében újszerű megoldást alakít ki a törvény- tervezet a járási tanácsi hivatalok létrehozásával. Emlékeztetett arra, hogy az új választójogi törvény értelmében a járásokban a jövőben nem választanak tanácsi képyiseleti testületeket. — A hármas fokozatú tanácsi szervezetet (megye, járás, közion VVRRIUK í NÉPÚJSÁG t mi. FEBRUÁR H. 11 Parlamentből jelentjük ségj azért is egyszerűsítettük — folytatta —, hogy a helyi tanácsok önállóságát, képviseleti testülete- ik szerepét növeljük, a korszerű igazgatási követelmények megvalósítását segítsük elő. A járási tanácsi hivatalok, mint a megyei végrehajtó bizottságok önálló igaz. gatási szerved —, s ezt külön is hangsúlyozná kívánom —, fontos szerepet töltenek be ebben a folyamatban. Segíteniük kell a községi tanácsok és szerveik önálló tevékenységének kibontakozását, az államigazgatási munka színvonalának emelését az ehhez szükséges feltételek megteremtését. Jó működésükkel fontos láncszemet jelentenek a megyei és a községi tanácsok között. Ha a jövőben a járásoikban nem is működik majd választott tanácstestület, a hivatalok testületi és társadalmi ellenőrzésére szükség lesz. Ezt a megyei tanácsok, a bizottságok, valamint a járási társadalmi szervek végzik. A járási tanácsi hivatalokról elmondottak értelemszerűen vonatkoznak a megyei városok kerületi hivatalaira. > A t^aácsi bizottságok és a tanácstagok szerepének növelése szintén fontos rendelkezése a törvényjavaslatnak, mert ezzel is erősíti tanácsrendszerünk demokratikus vonásait a bizottságok szervezetében, feladatkörében és működésében az eddigiekhez képest több változás lesz. így tagjai lehetnek nem tanácstagok is. További változás, hogy véleményező, javaslattevő és ellenőrző szerepük mellett feladatukká válik többek között a tanács működési területén mind az ágazaton belüli, mind pedig a több ágazat közötti tevékenység összehangolása. A tanácsok működési területein más állami és gazdasági szerveik is dolgoznak. A törvényjavaslat rendezd a tanácsi és nem tanácsi szervek együttműködésének elvi kérdéseit. Olyan előírásokat tartalmaz, amelyek biztosítják, hogy az együttműködés valóban hatékony legyen. Természetesen kölcsönös együttműködésről van szó. A törvényjavaslat előírja, hogy a tanácsok is kötelesek tájékoztatást adni a nem tanácsi szerveknek mindazon célkitűzésekről, amelyek azok tevékenységét, vagy dolgozóik érdekeit érintik. A bírósággal, ügyszséggel, rendőrséggé] való megfelelő kapcsolatok elősegítik, hogy a tanácsok eleget tehessenek a törvény által reájuk ruházott feladataiknak a jogszabályok végrehajtásában, a szocialista törvényesség, a társadalmi tulajdon védelmében és erősítésében, az állampolgári jogok és kötelezettségek érvényesítésében, az állami és társadalmi rend biztosításában, a honvédelmi feladatok ellátásában. A tanácsok központi irányításának új szabályozásáról szólva j az igazságügyminiszter kiemel- j te: a törvényjavaslat ezt a fel-; adatot úgy kívánja megoldani, i hogy a központi irányítás hatékonyabbá váljék. «n 0 0 Ennek formái és módszerei a következők: Az országgyűlés irányító szerepe úgy érvényesül elsősorban, hogy törvényekben határozza meg a tanácsok fő feladatait, alakítja ki szervezeti és működési kereteiket, továbbá biztosítja számukra a szükséges anyagi eszközöket és forrásokat Emellett a törvények végrehajtásának ellenőrzése útján — ideértve az Elnöki Tanács és a kormány beszámoltatását is — őrködik a tanácsokra vonatkozó jogszabályok jó végrehajtásán. Az Elnöki Tanácsnak a tanácsok működése felett alkotmányos felügyeleti jogköre lesz. Az Elnöki Tanács feladata a tanácsok önkormányzati jogainak védelme, törvényben biztosított jogaik tényleges érvényesülése feletti őrködés. Kiemelkedő jelentőségű rendelkezés a törvényjavaslatban annak kimondása, hogy a jövőben nemcsak a végrehajtó bizottságok, hanem az egész tanácsszervezet a kormány irányítása és törvényességi felügyelete alá kerül. E jogkörök ellátásához megfelelő eszközöket is biztosít a törvény. Így a kormány: A tanácsok tevékenysége, működése tekintetében általános elvi irányítást gyakorol. Figyelemmel kíséri, elemzi és ellenőrzi munkájukat. Ezen túlmenően megsemmisítheti a megyei (fővárosi) tanácsok — mint testületek — jogszabályba ütköző vagy a társadalom érdekeit sértő rendelkezéseit. Ez működésük törvényességének fontos biztosítéka. A központi irányítás hatékonyságát szolgálja az is, hogy a Minisztertanács dönt a miniszter és a megyei tanács, illetőleg a végrehajtó bizottság között keletkezett vitában. A Minisztertanács a törvény által ráruházott feladatkörét a tanácsi hivatal közreműködésével látja el. A törvényjavaslat szabályozza a miniszterek és a tanácsok kapcsolatát. A tanácsi szakigazgatási szerv központi-ágazati irányítását a miniszter nem közvetlenül, hanem a megyei végrehajtó bizottság útján látja! el Ez a gyakorlatban már néhány éve így történik. A tanácsok hatáskörének növelése a demokratizmus szélesítése, az önállóság nem fogható fel, mint mindentől és mindenkitől való függetlenség. A központi vezetést és a helyi önállóságot csakis egymástól elválaszthatatlan egységben szabad értelmezni és gyakorolni — úgy, hogy az egyik segítse a másik helyes érvényesülését, társadalmunkban ennek minden feltétele adott. Rajtunk múlik, hogy e feltételekkel az egész társadalom érdekében maximálisan éljünk. A törvényjavaslat —- elfogadása esetén — a soron következő általános választások napján lép hatályba. A tanácsok és szerveik az állampolgárok milliói között dolgoznak. Naponta ezrek és tízezrek fordulnak meg a tanácsoknál ügyes-bajos dolgaik intézése végett. A lelkiismeretes és gyors ügyintézés, az állampolgárok törvényes jogainak' védelme, egyik leghathatósabb módszere a hatóságok és a la- j kosság jó kapcsolatainak. Szocialista államapparátusunk eredményes munkája él sémi képzelhető a dolgozó tömegek i aktív közreműködése, segítsége ] és ellenőrzése nélkül. Az az elv,1 hogy a hivatal van a dolgozókért és nem fordítva, csak a szocializmus körülményei között valósulhat meg. Nálunk nem lehetséges a társadalomtól elkülönült, attól idegen államapparátus. A törvényjavaslat jó feltételeket teremt ahhoz, hogy a tanácsok és a lakosság kapcsolata tovább fejlődjön és erősöd-: jön. A tanácstörvény megalkotására előterjesztett javaslat részben érinti alkotmányunk egyes rendelkezéseit — mondotta a miniszter. — A választójogi törvény módosításakor követett eljáráshoz hasonlóan az alkotmány átfogó módosításának közeli időpontjára tekintettel a kormány azt javasolja, hogy előzetes alkotmánymódositó törvényjavaslat előterjesztésétől az országgyűlés tekintsen el. A benyújtott törvényjavaslat 75. paragrafus (2) bekezdésében foglalt eljárási mód államjogi szempontból alkotmányos és törvényes. Mindazokból, amivel a törvényjavaslatot indokoljuk következik az is, hogy ha az országgyűlés a javaslatot legalább kétharmados szótöbbséggel törvényerőre emeli, azzal lényegében módosítja az alkotmány megfelelő rendelkezéseit is. A kormány megbízásából azzal a meggyőződéssel terjesztem elő a tanácsokra' vonatkozó törvényjavaslatot, hogy az abban foglaltak elfogadása jól szolgálja társadalmi céljaink elérését ás időtállóan szabályozza államunk fontos szektorának jövőbeni működéséit. A törvény jó eszköze lesz jövőnk még sikeresebb építésének és jól segíti elő azoknak a feladatoknak megoldását, amelyeket az MSZMP X. kongresszusának határozatai állítottak mdndannyiunk elé Kérem a tisztelt országgyűlést, hogy az előterjesztett törvényjavaslatot vitassa meg, fogadja el és iktassa az ország törvényei közé Fehér Lajos beszéde Felszólalt a vitában Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese. Bevezetőjében utalt arra, hogy az alkotmány elfogadása óta most harmadszor foglalkozik az országgyűlés a tanácsokkal. Méltatta a tanácsok húszesztendős munkáját, majd így folytatta: A tanácsok szervezői a mind Jobban kibontakozó tervszerű város- és községpolitikad fejlesztési tevékenységnek, amihez mind több anyagi eszközzel rendelkeznek. Költségvetési bevételük 1951-ben még 2.8 milliárd forint volt, a múlt évben már csaknem 24 milliárd forinttal gazdálkodtak. Fejlesztési eszközeik ugyanezekben az években alig több | mint 1 milliárd forintról 19 milliárd forintra nőtték. Az utóbbi 15 évben közel 100 milliárd forintot fordítottak beruházásokra. Az elmúlt évben mintegy 800 millió, az évek során több milliárd forint értékű társadalmi munkát szerveztek a 'lakosság körében. Számottevően fejlődött gazdálkodásuk. Jelenleg a tanácsi gazdaságban csaknem 800 vállalat és mintegy 20p (költségvetési üzem működik. A kormány határozatának megvalósításában elismerésre méltó szervező munkát végeztek a lakosság, főként a kevésbé iparosodott területeken élők és a nők foglalkoztatásának megoldásában, a vidéki ipartelepítésben és fejlesztésben. Tanácsaink hivatásszeretettel szolgálják a lakosság érdekeit. Ilyen jellegű feladataik megoldásában 15 ezer intézményük működik közre. Húsz év alaitt — a népgazdasági tervek végrehajtásaként — 40 ezer óvodai helyet, csaknem 10 ezer általános iskolai, 220© középiskolai tantermet, 1000 kultúr- hazat, 20 000 gyógyintézeti helyet, 1174 körzeti orvosi rendelőt, mintegy 15 000 szociális otthoni helyet létesítettek. A tanácsi közművelődési könyvtárak könyvállománya tizen- négyszeresére nőtt A tanácsszerveknek nagy szerepük van az állampolgárok jogainak, biztonságának védelmében, a szocialista törvényesség érvényesítésében. Gyorsult és tartalmában is javult hatósági ügyintéző munkájuk, ha nem is vetkőzte még le a bürokratikus vonásokat. E munka méreteit és egyben politikai jelentőségét érzékelteti, hogy a tanácsok évente mintegy 1,5 millió hatósági ügyben döntenék, e hozzávetőlegesen 20 millió ügyfélnek adnak tanácsot, tájékoztatást — mondotta Fehér Lajos elvtárs, majd a tanácsokról szóló törvényjavaslat jelentőségéről szólt Tanácsrendszerünk korszerűsítését a tanácsok és szerveik munkájának továbbfejlesztését szocialista rendszerünk fejlődésének olyan tényezői teszik időszerűvé és szükségessé, amelyek miatt állami életünk egészének továbbfejlesztése napirendre került A három évvel ezelőtt bevezetett gazdaságirányítási reform hatására a tanácsok életében is egészséges folyamat indult meg. A ko-ábbip<si nagyobb önállósággal rendelkeznek. Ezen az úton tovább kell haladnunk. A szocializmus teljes felépítése érdekében előttünk álló feladatok megkövetelik az állami szervek, köztük a tanács munkájának hatékonyabbá tételét Ezért tovább kel] növelnünk a tanácsok önállóságát és felelősségét' Szervezetüket és munkájukat jobban hozzá kell igazítanunk a szocialista építés, a dolgozó nép növekvő igényedhez, a hazai sajátosságokhoz és a helyi állami szervek munkája iránt támasztott nagyobb követelményekhez. E cél megközelítését, a tisztelt országgyűlés elé terjesz- (Folytatón a, 3. oldalon)
