Békés Megyei Népújság, 1971. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-10 / 34. szám

Megjelentek a lakásrendeletek

A Magyar Közlöny 144 oldalon 18 jogszabályt közöl

A jogszabályok sorát az El-1 nöki Tanács módosító rendelkezése kezdi: ez a Polgári Tör-| vénykönyvről megjelent 1959. j évi 4. törvény és az államigaz-! gatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi 4. törvény egyes jogszabályait változtatta meg. Többek között kimondja: a megfelelő laíkáselosztás érdekében a jogszabály elrendelheti, hogy a bérbeadó csak azzal a személlyel kötheti meg a bérleti szerződést, akit a végrehajtó bizottság illetékes szakigazgatási szervéinek határozata vagy az erre jogosult egyéb szervezet megjelöl. Az Eilnöiki Tanács módosító rendelkezései természetesen összhangban állnak az új kormányrendeletek intézkedéseivel.

A Magyar Közlönynek ezt a számát — mint ismeretes — a szokásosnál több példányban adják ki, s így szerdától már nemcsak az előfizetők, hanem más érdeklődők és magánszemélyek is megvásárolhatják a posta központi hírlapiroda boltjaiban. A lakosság széles körű tájékozitartása érdekében népszerű lákásremdeleti kiadvány is készül, s valószínűleg március végén, tehát még a lakbérmeg- állapításd munkák befejezése előtt megjelenik.

A kormányrendeletek és a végrehajtási rendeletek 1971. július 1-én lépnek életbe, kivéve a lakbérekről és a lalkbérhozzá- járalásról szólókat, amelyek már hatályba léptek, de csak július 1-től kerülnek alkalma| zásra. Minit ismeretes, a bérlők e határidőtől kezdve kötelesék | az új lakbért fizetni. A laikbér- | közléssel kapcsolatban azonban a bérlő észrevételt tehett a bérbe adónál, és az értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon bedül kérheti ennek felül- ■ vizsgálatát. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. A kérelemhez csatolná kell a lakbér- közlési lapot és jogosultság esetén a lakbérho'zzájárulást igazoló lapot. Ha a bérlő ezeket az okmányokat nem mellékeli beadványához, akkor kérvényét érdemi elbírálás nélkül el kell utasítani. A bérbeadónak 15 napon belül kell felülvizsgálnia az észrevételeket. i Ha elfogadta a megjegyzéseket, akikor a módosított lakbérközűiésit és lakbér- hozzájárulást igazoló lápot visz. szaküldí a bérlőnek, ha pedig nem fogadta el, akkor továbbítja felettes szervének, amely 30 napon belül bírálja el a kérelmet és végleges határozatot hoz, amely ellen fellebbezésnek nincs helye. Ezeket a tudnivalókat egyébként részletesen tartalmazza a lafcbérhozzájáruilásit igazoló lap, amelyet a lakbér közlésekor kap meg a bérlő.

A rendelet intézkedése szerint az új lakbér összegét legkésőbb 1971. május 31-ig kell megállapítani és írásban közölni a bérlőkkel. Ha a bérbeadó ezt a határidőt nem teljesítette, akkor a bérlő 1971. június 15-ig kérheti az új lakbér megállapítását. (MTI)

Mezőgazdasági könyvhónap:

Szakkönyvvásár Gyulán

A gyulai I szövetkezeti könyvesboltban állandóan nagy a forgalom. A gyulaialt nagyon szeretik a könyvet, a jó könyveket, és — mint ahogy erről Gab_ lik Jánosné, a bolt vezetője tájékoztatott — a szakkönyveket is: évtizedek óta ismertek ker- tészkedési kedvükről és eredményeikről.

— A melegágy! kertészkedéssel és általában a kertészkedéssel kapcsolatos szakkönyvek a legkeresettebbek — mondja Gablikné. — Most, a mezőgazda- sági könyvhónap alkalmából még nagyobb érdeklődésre számíthatunk, nagyobb tételben rendeltünk szakkönyveket.

— Mi lesz a sláger? Véleményem szerint Somos András: Műan3raggal borított berendezések a zöldségtermesztésben című műve, vagy a Zöldségfélék növényvédelme, a Katona József szerkesztésében megjelent Kertészek kézikönyve és a Galambos-féle Gombagyűjtőik kiskátéja.

A boltot 41 bizományos segíti, nemcsak Gyulán, hanem a környező községekben is. Tervezik, hogy alkalmi kiállításokat rendeznek és az úttörők segítségével házról házra járva is árusítják a mezőgazdasági szakkönyveket.

kés egymás mellett élés elvei alapján rokonszenvezett a szocialista világrendszer országainkon Nol, a „bábok bábja”, aki dél-vietnami csapatok és amerikai repülőgépek segítségével próbál hatalmon maradni.

•

val és belpolitikai elgondolásai ! között jelentős szerepe volt a ! dolgozó nép életének megjaví- 5 tására irányuló törekvésnek. Az ; amerikai légierő bombázásai és | a dél-vietnami csapatok kegyet. : lenkedései közepette uralkodó \ Lón Nol rezsim módot adott a 5 kambodzsaiaknak az összehason. \ lításra. Ez az oka annak, hogy • mind többen választják a fogy- ; veres ellenállás útját.

S mos!, mint legújabb fej- [

lemény, előtérbe került a dél- i vietnamiak és persze az ameri- ! Icaiak laoszi inváziója. Az ! Egyesült Államok Laoszban a jj maga javára akarja megváltoz- • tatai az erőviszonyokat azáltal, ■ hogy iparkodik megerősíteni a ■ jobboldali elemeket és elfojtani ■ a nemzeti mozgalmakat. Ily mó- I dón próbál hatást gyakorolni a • dél-vietnami helyzetre. Ez azon- : ban Laoszban csakúgy, mint In- : dokína egész térségében, ku- J darcra ítélt próbálkozás. Hiszen > az agresszorok, az amerikaiak és : helyi csatlósaik mindenütt a • néppel állnak szemben. Ez hosz. S szabb távon még akkor is kilá- jj tástalanná tenné a helyzetüket, ha az amerikai fegyvereik segít- ? ségével átmenetileg katonai sikereket tudnának elérni. j

Mészáros Ferenc őrnagy j

Első év — húszmillió forint

termelési érték

Évről évre iparosodik Sárrét „fővárosa”, Szeghalom. Az előzetes tervek szerint ez a jövőben tovább folytatódik és a negyedik ötéves terv időszakában egyre többen jutnak ipari munkához ezen a tájon is.

A Fővárosi Ruhaipari Vállalat 1969 novemberében létesített telepet Szeghalmon, ahol jelenleg kétszáz dolgozó — főleg nő — talál biztos megélhetést. Az elmúlt évben a szeghalmi telepen a termelési érték elérte a húszmillió forintot és termékük nyolcvan százalékát szovjet exportra készítették. A dolgozók eredményes munkájuk elismeréseként az elmúlt év végén 31 ezer forint jutalmat kaptak. A becslések szerint az idén egyhavi keresetnek megfelelő nyereségrészesedést osztanak az üzemben.

Kedvezően fogadták a TERIMPEX hizlalási versenyét megyénk szövetkezeteiben

Az 1971. évi vágómarha élőexport mennyiségi és minőségi növelésére megyénként szervezett versenyt a TERIMPEX, az Állat- és Terményforgalmi Külke- resk. Vállalat. A termelőszövetkezetek legjobbjai között a csoporton belüli három kategóriában, kereken 100 ezer forint jutalmat osztanak ki 1972. január 30-ig.

Az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt, valamint a TERIMPEX Külkereskedelmi Vállalat az ország 19 megyéjét három csoportba sorolta az 1970. évi vágómarha élőexport alapján. Békés megye Báccsal, Csongráddal, Győrrel, Hajdúval, Pesttel, Vassal, Veszprémmel és Zalával alkotja a Il-es csoportot.

— Milyen eséllyel versenyeznek megyénk termelőszövetkezetei a vágómarha élőexport tervfeladat teljesítésében? — kérdeztük Kardos Páltól, a Békés megyei Allatforgalmi és Húsipari Vállalat kereskedelmi igazgatójától.

— Tíz évvel ezelőtt évenként

4—4 és fél eze*r hízó marhát exportáltunk élve Békés megyéből. Tavaly már 15 és fél ezret. A fejlődés tehát igen jelentős. Országosan a mi megyénk a legnagyobb szarvasmarha-tenyésztő és hizlaló. 1970-ben 40 ezer 897 hízott marhát értékesítettek a termelőszövetkezetek. A minőség is kedvezően alakult. A megyék közül Szabolcs közelítette meg Békést legjobban, de néhány száz szarvasmarha hizlalásával lemaradt az itteni eredménytől.

A TERIMPEX versenyfelhívását kedvezően fogadták Békés megye közös gazdaságaiban. Eddig a lcétsopronyi Rákóczi Tsz, a békési Egyetértés Tsz, a csárdaszállási Petőfi Tsz, a kamuti Béke Tsz, a telekgerendási Vörös Csillag Tsz, a sarkadi Lenin Tsz, a gyulai Köröstáj Tsz,, a med- gyesegyházi Haladás Tsz, a mezőkovácsházi Üj Alkotmány Tsz, a nagybánhegyesi Zalka Tsz, a gyomai Győzelem Tsz, az end- rődi Lenin Tsz és a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz, valamint az Aranykalász Tsz.küldte be csatlakozását a megyei versenyre. Figyelemre méltó, hogy a medgyesegyházi, a mezőkovácsházi és a gyomai szövetkezet ebben az esztendőben 250- nél is több hízó marhát szállít a Békés megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalatnak.

Az állami gazdaságok közül a mezőhegyesi és a szeghalmi nevezett be. Az állami gazdaságok közötti versenyt a terület nagyságának megfelelően, országosan osztották négy csoportba. Az értékelés tehát nem megyei jellegű lesz, hanem a területi csoportnak megfelelően országos.

A TERIMPEX élőexport vergmmsssi 3

1971. FEBRUÁR 10.

senyében azok a hizlaló gazdaságok vehetnek részt — tsz-ek és állami gazdaságok —, melyek február 15-ig eljuttatják benevezésüket á Békés megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat felvásárlási főosztályára. Február 28-ig megyénkben is megalakítják a 7 tagú versenybizottságot, melyben az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat felvásárláHazábk külkereskedelme az I elmúlt évben új rekordforgal-1 mat ért el. A statisztikai ada- ! tok szerint >az export—import összértéké meghaladta az 56 milliárd devizaforintot, s ez az 1969. évivel szemben körülbelül 20 százalékos növekedést jelent. A múlt évben különösen az import nagyarányú bővülése volt jellemző; a behozatal 30 százalékkal emelkedett, míg a kivitel 11 százalékkal nőtt.

Az import egyaránt növekedett a szocialista és nem szocialista országokból, az utóbbiakból azonban lényegesen na- . gyobb ütemben. A szocialista országokból származó import 24 százalékkal haladta meg az 1969. évit, s mintegy 19 milliárd devizaforintot tett ki. A nem szocialista országokból a behozatal 43 százalékkal nőtt, összeségében 10,5 milliárd devizaforint volt. Az importtételeket vizsgálva az energia- hordozók és a villamos energia behozatala mintegy 18 százalékkal, az anyagok és félkésztermékek kategóriájába tartozó áruszállítások 22 százalékkal, a gépek, szállítóeszközök és beruházási javak importja pedig több mint 40 százalékkal bővült Legszembetűnőbb azonban a fogyasztási cikkek importjának emelkedése; egyetlen év alatt csaknem 70 százalékkal növekedett. Ezzel magyarázható, hogy a belföldi forgalomban az importáruk aránya 1965. évi 8 százalékról a múlt évben 16 százalékra bővült.

Exportunk mérsékeltebb

ütemben, de a népgazdaság átlagos fejlődését jelentősen meghaladva 11 százalékkal nőtt. A szocialista országokba irányuló kivitel mintegy 7 százalékkal, s nem szocialista államokba exportált termékek értéke pedig 20 százalékkal emelkedett. Szocialista relációba csaknem 18 milliárd devizaforint, a többi államokba pedig több mint 9 milliárd devizaforint értékű terméket szállítottak vállalataink. Kivitelünkben az anyagok, fél- késztermékek és alkatrészek csoportjába tartozó gyártmányok szállítása növekedett leggyrarsát irányító igazgató-helyettese mellett termelőszövetkezeti és tanácsi dolgozók is részt vesznek. A versenybizottság csak a termelőszövetkezetek versenyét értékeli. Az állami gazdaságok versenyének ellenőrzését az Állami Gazdaságok Kereskedelmi KFT irodája és az Állami Gazdaságok Országos Központja látja el.

sabban, körülbelül 20 százalékkal.

1969-ben csaknem 2 milliárd devizaforint aktívummal zárult külkereskedelmi mérlegünk, ezzel szemben a múlt évben — főként a tervezettnél lényegesen nagyobb importtételék miatt több mint 2,2 milliárd devizaforint volt a passzívum. A külkereskedelmi mérleg ilyen alakulására — kétségtelenül gyors, mintegy 11 százalékos export- növekedés ellenére számítottak gazdasági szakembereink, mivel figyelembe vették, hogy az új ötéves terv indulása előtt — elsősorban a beruházásokhoz — ugrásszerűen megnő a vállalatok importja. Külkerereskedel- münk egyensúlyának biztosítása érdekében a szocialista országokból származó importot külön is ösztönözték, . ennek, eredményeként a szocialista országokból különösen nagy mértékben, több mint 40 százalékkal nőtt a gépek, szállítóeszkö-. zök és beruházási javak behozatala. E folyamat hozzájárul a kétoldalú szállítások kiegyenlítéséhez, ezáltal lényegében uta nyit exportunk további fokozásához is.

A terv szerint az idei évben a külkereskedelemnek ismét aktívummal kell zárnia. A szocialista országokba irányuló kivitel a múlt évihez képest jelentősen nő, 11 -százalékkal, az innen származó import pedig — a terv szerint — 10 százalékkal haladja meg az 1970. évit. A villamos energia, valamint a kohászati cikkek importja az átlagosnál is gyorsabban nő majd. A nem szocialista államokba irányuló kivitelben 5 százalékos növekedést irányoztak elő, ezen belül a gépipari és vegyipari termékek az átlagosnál gyorsabb emelkedését, míg a behozatalban — a múlt évi rendkívül magas import- arányokat figyelembe véve — csupán kétszázalékos bővülésre számítanak. A beruházások gyorsítása érdekében az átlagosnál is jobban emelkedik azonban az építőanyagok, valamint a gépipari termékek im- prvri-'o N. U.

Rekordforgalommal zárta az 1970-es évet külkereskedelmünk