Békés Megyei Népújság, 1971. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-10 / 34. szám

Balogh Ferenc harminc fotója Kamara kiállítás a Jókai Színház előcsarnokában Háromszor tíz alkotását állí­totta ki Balogh Ferenc a Jókai Színház előcsarnokában. Való­ság, Tükör, Költészet — ezek a harminc képet elrendező gondo­latok. Költőien tükrözni a való­ságot — ez látszik a művész mai szándékának. Melyek a jó s melyek a rossz fotók a bemutatottak közül? — eldöntésére nincs objektív mér­ce. Még pontosabban fogalma­zott Melyek a jobb s melyek a gyengébb fotók? —■ kérdés el­döntésére sem vállalkoznánk szívesen. Afrika című, különleges techni­kával készített, szürke színei­vel is egyszerre vakítóan ragyo­gó és mélyfekete férfiarc; s a gyengéd lírájú, varázslatosan szép lányfejet sej tető-teremtő Fényportré. A Költészet-ciklusból kiemel­kedett az arckép-finomságú, szelíd ívű Linea venusta; a kü­lönös technikával alakított, a címmel művészi teljességével polemizáló Torzó; s a végsőkig stilizált, gondolkodásra, ma­gunk-vizsgálatára serkentő Tabu. Amire felelőtlenség nélkül fe­lelhetünk; melyik kép tetszett, nem tetszett s miért, miért nem? A Valóság-sorozatból tetszett a szépen komponált, jellegzetes ottani hangulatot árasztó Szent­endre; a vízparti tájat nagyon egyéni látásmóddal és a műfaj technikai lehetőségeit felső fo­kon felhasználva ábrázoló Látó. más képünk s a Kráter és az Ábra, mely fatörzs- és kerítés­részletet villant elénk, új tulaj­donságait, érdekességeit mutat­va meg e mindenki által szám­talanszor — csak éppen nem így — látott tárgyaknak. A Tükör-téma legszebb darab­jai voltak a hagyományos esz­közökkel tökéletesen megoldott humánus és döbbenetes tartal­mi hatású, bölcs erőt, illetve kín. zó nyomorúságot kifejező Mun­kás és Ezer év című portrék; az S ami nem tetszett? — a csak. szép Könnyhullató; a beállított- nak tűnő — bár egy korábbi pá­lyázaton díjat nyert — Görgő; az inkább formai tanulmánynak számító Fotografika; s a szép gondolatat túl-direkten megfo­galmazó Főnix. Ez a lista jóval rövidebb, mint a dicsért, tetsző fotóké. Vagy a másik oldalról: sokkal több kép tetszett, mint ahányat gyengébbnek gondo­lunk. A képek nagyobb fele pon­tosan, élménytadóan, a fölényes mesterségbeli tudás birtokában fejezte ki a szerző mondaniva­lóját, okos, nemes, humanista gondolatait. ...Háromszor tíz — köztük tucatnyi nagyon megkapó — fo­tót láttunk a Jókai Színházban. Emlékezetes kiállítás volt a Ba­logh Ferencé. Daniss Győző : Az Orosházi Üveggyár ÜVEGGYÁRTÓ AUTOMATA GÉPEK MELLÉ gépkezelőket keres felvételre Jelentkezhetnek: lakatosok, gépszerelők és egyéb vasipari szak­mával rendelkezők. Jelentkezhetnek továbbá szakmával nem rendelkezők is, akiket a gép kezelésére a gyár betanít Kezdő kereseti lehetőség 1800—2400 Ft havonta. Vidékiek részére munkásszállást biztosít a gyár. étkezési lehetőség biztosítva van. Jelentkezni lehet a gyár munkaügyi osztályán. 216630 Biztosítani kell a dolgozók részvétét a vezetésben és a munka magszervszésében Tanácskozott a KPVDSZ megyei küldöttértekezlete A Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szak- szervezetének Békés megyei Bi­zottsága kedden a békéscsabai Ifjúsági és Üttörőház nagytermé­ben tartotta megyei küldöttérte­kezletét. Csaknem 13 ezer tag képviseletében 170 küldött vett részt az értekezleten, hogy meg­vitassa a legutóbbi választási ciklus óta eltelt időszak eredmé­nyeit és a jövő tennivalóit ma­gába foglaló határozati javas­latokat, Az elnöklő Hortobágyi János- né köszöntötte a megjelenteket és üdvözölte az elnökségben he­lyet foglaló dr. Krekács Györ­gyöt, a KPVDSZ központi veze­tőségének titkárát, Nagy Istvánt és dr. Takács Lőrincet, a Szak- szervezetek Megyei Tanácsának vezető titkárát, illetve titkárét, Inokai Jánost, az MSZMP Bé­kés megyed Bizottságának osz­tályvezető-helyettesét és Sarkadi Istvánt, a MÉSZÖV elnökhe­lyettesét. Az előzetesen kiadott írásos beszámoló részletesen foglalko­zott a szakszervezethez tartozó dolgozók munkájával, a gazda­sági feladatok végrehajtását se­gítő szakszervezeti tevékenység­gel. Elemezte a fizetőképes ke­reslet és a kínálat összhangjá­nak néhány jellemző Vonását és utalt arra, hogy a forgalom nö­vekedése mögött elmaradt a ke­reskedelmi hálózat fejlődése. Az írásos anyag nagy helyet szentelt o dolgozók élet- és mun­kakörülményeinek javítását szolgáló tevékenység elemzésé­nek. Általában elmondható, hogy a kereskedelmi vállalatok­nál viszonylag magas a munka­erővándorlás, ami részben a nem minden esetben. megfelelő ke­reseti lehetőséggel, részben ® szociális körülmények elégte­lenségével magyarázható. líosz- szú évek óta visszatérő gond a •flMaiHMi»ntia*iaccceNan«Nn*nc(HHi munkaidőbeosztás és a túlmun­ka megnyugtató rendezése a ke­reskedelemben. Gyakran előfor­dult, hogy a kollektív szerződé­sek sem ezt, sem azt nem sza-i bályozták. E témakör tapaszta­latait összefoglalva az írásos anyag készítői megállapítják, hogy a munkajogi szabályok maradéktalan betartásának el­lenőrzése nemcsak szakszerve­zeti feladat, hanem a vállalati belső ellenőrzés fontos tenni­valója is. A KPVDSZ-hez tartozó dol­gozók szociális ellátottsága — bár az utóbbi években sokat ja­vult — még mindig nem kielé­gítő. A dolgozók felének nincs megfelelő öltözőhelyisége. A meglevő mosdóhelyiségek szá­ma a jogos szükségletnek csak mintegy 25—30 százalékára te­hető. A küldöttértekezlet elé ter­jesztett határozati javaslatok a szakszervezeti mozgalom továb­bi erősödését, a választott szer­vek irányító és vezető tevékeny­ségének fejlesztését célozzák kü­lönös tekintettel az 1971—75. évi kollektív szerződések megköté­sére. Rákóczi Ferenc, a KPVDSZ megyei bizottságának titkára szóban egészítette ki az írásos beszámolót. Utalt az üzemi de­mokrácia fejlesztésének lehető­ségeire és elmondotta, hogy a szakszervezeti jogkörök bővülé­sével párhuzamosan biztosítani kell a dolgozók részvételét az üzem, vállalat és szövetkezet ve­zetésében és a munka jobb meg­szervezésében. A titkári kiegészítő és á számvizsgáló bizottság jelenté­sének meghallgatása után a kül­döttértekezlet résztvevői hosszan foglalkoztak a szakszervezeti mozgalom aktuális, helyi prob­lémáival. Kovács Gézáné, a gyulai ÁFÉSZ szb-titkára a ke­reskedelemben dolgozó nők és fiatalok helyzetét elemezte. Tóth Ferenc, a vendéglátó vál­lalat küldötte hibának minősí­tette, hogy a munkahelyek kor­szerűsítése elmarad a forgalom növekedésétől is, és a jogos kö­vetelményektől is. Hárs György, az Állami Biztosító Békés me­gyei fiókjainak figyelemreméltó fejlődéséről, illetve az elkövet­kezendő évék fejlesztéséről szá­molt be. Kovács László, az Élel­miszer Kiskereskedelmi Vállalat dolgozója napközi és óvoda lét­rehozására tett javaslatot. Dr Varga Imre, a békési ÁFÉSZ igazgatósági elnöke felszólalá­sában a gazdasági vezetés és a szakszervezeti bizottság kapcso­latát értékelte. IMauszki István­ná, a mezőkovácsházi ÁFÉSZ küldötte elmondotta, hogy a ve­zető beosztásban levő nőkkel szemben gyakran magasabb kö­vetelményt állítanak, mint férfi kollégáik elé. Dr. Takács Lő­rinc, az SZMT titkára a szak- szervezeti munkát értékelve el­mondotta, hogy az folyamatosan fejlődött és erősödött. Nőtt a szakszervezeti bizottságok önál­lósága, de nemcsak a lehetősé­gek bővülése miatt, hanem a tennivalók felismerése és az ál­talános elvek mindennapos gya­korlattá tétele révén is. A vitát Rákóczi Ferenc fog­lalta össze, majd a küldöttek egyhangúan elfogadták • KPVDSZ megyei bizottságának beszámolóját és a számvizsgáló bizottság jelentését. Ezt követő­en dr. Krekács György a szak-; szervezeti mozgalomban kiemel, kedő munkát végző kilenc tár­sadalmi aktivistának adott át emlékplakettet. Végezetül a küldöttek 'meg­választották a KPVDSZ 31 ta­gú megyei bizottságát Az új megyei bizottság megtartotta első ülését és saját soraiból 11 tagú elnökséget választott. ÍZAB0~fÓLYOp)i l4/$Tó ÉLTUjzm A A kocsi elindult. Megint csak csend ült hármuk közé, mintha valamennyien a gondolataikba mélyedtek volna. Blake nem merte megtörni a csendet. Félni kezdett. Csak, amikor kiértek a hollywoodi dombok közé, akkor szólalt meg a gépkocsit vezető japán: — Engem érdekelnek az ön tervei, hogy vissza akar kerülni a flottához... — De én csak vicceltem... — próbálta Blake elvágni a to­vábbi ajánlatok lehetőségét... — Ne komolytalankodj ék ... Mondjon el mindent Jimmie Campbellről. Mindent, amit tud mondta ’elentőségteljesen Ya­mamoto. — Tulajdonképpen kicsoda ön, s hogy képzeli, hogy én a flotta egy hivatásos tisztjéről felvilá­gosításokat adjak? Az ilyesmit a törvény bünteti... — Ugyan már, ne legyen ne­vetséges... Hallgassa csak... Valami kattant, s Blake a kö­vetkező pti'anatban felismerte a saját hangját. Szó szerint az a beszélgetés hangzott el. amelyet Konóval korábban folytatott, s amely elsősorban arra irányult, hogy kiugrassa a nyulat a bo­korból, s meg tudja a zömök kis japántól, tulajdonképpen mik a tervei és céljai? De eközben a magnetofon néhány olyan mon­datot is felvett Blake szájából, ami illetékesek előtti kissé kel­lemetlen színbe hozhatta volna az amerikait Blake úgy tett, mintha figyelmesen hallgatná a magnetofont. Ám eközben azon törte a fejét, vajon mit feleljen most? Mondja meg, hogy az egész Campbell-históriát ő ta­lálta ki? Hogy ilyen nevű is­merőse nincs is? Hogy vannak barátai a flottánál, de nem a Pennsylvanián? Hogy azért tu­dott a Pennsylvania Hawai-i tartózkodásáról beszélni, mert volt flotta társai mesélték neki: kikötés közben Honoluluban lát­ták a zászlós hajót? Ha mindezt elárulja, akkor végképp nem tudja leleplezni Konót és társát, aki minden jel szerint a főnök. Márpedig most már egyre világosabb — hiszer zsarolni akarják —, hogy kém­kedés áll a háttérben. Hátha még azt is tudta vo’na, hogy a ’apán hírszerző szo'g-’-t tiszt­jei százszámra költöztek át egy. két évvel előbb az Egyesült Ál­lamok területére, ahol különbö­ző, jelképes üzleti vállalkozá­sokba kezdtek vagy éppenséggel egyszerű, „halászként” tengették életüket a tengerparton, s azóta egyre-másra keresik a kapcso­latot a flottához... Különösen a Csendes-óceáni partrészeken... Biake tulajdonképpen azért érezte magát kutyaszorítóban, mert sejtette, mibe került bele... Ez esetben viszont az egészet már előzőleg meg kellett volna beszélnie az ONI-val, a flotta hírszerző és elhárító szolgálatá- vaL Mégis úgy döntött, hogy to­vább folytatja a játékot.. — Hát rendben... — sóhajtott egy nagyot — És mit kapok ezért? Nem szeretem a bizony­talanságot.. Tudni akarok előre mindent... Azt is, hogy nekem mit kell tennem... — mondta kis­sé akadozva, s közben kinézett az autó ablakán. Odakinn zöl­delltek a fák, a korai nyár pom­pás zöldbe borította a hollywoo­di dombokat — Hogy mit kell tennie, azt mi majd pontosan megmondjuk... — felelte Yamamoto. — Havi ezer dollár, és minden akció után két- kétezer... Rendben? — Rendben van — egyezett bele Blake. Ékkő- szólalt meg hosszú idő után először Kono, Chaplin volt komornyikja. — Haiiandó lenne Honolulu­ba utazni? — Ha jól megfizetik!?... — Az anyagi részét már emlí­tettem, a végrehajtás Mr. Kono dolga. Az ön fe1 adata az lesz. hogv Honoluluba utazzék és be­szélje rá CamnbelH, adjon bizo­nyos információkat.. — Mik lennének ezek? — Indulás előtt időben meg

Next

/
Thumbnails
Contents