Békés Megyei Népújság, 1971. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-07 / 32. szám
fl KSH jelentése a népgazdaság 1970. évi fejlődéséről (Folytatás a 2. oldalról) dett az árbevétel. Jelentősen nőtték a parasztság társadalombiztosításból eredő bevételei is. A paraszti népesség egy főre jutó reáljövedelme az előzetes számításoik szerint 1970-ben mintegy 7—8 százalékkal emelkedett. A főbb rétegek átlagos jövedelememelkedésén belül az egyes családok egy főre jutó jövedelme nem azonos mértékben és irányban változott A jövedelemnövekedés mértéke függött a keresők és eltartottak arányának alakulásától, a munkaviszonyból származó jövedelem (kereset, tsz-javadalmazás) változásától, a társadalmi juttatások igénybevételétől, stb. A jövedelmek általános emelkedése mellett voltak olyan családok, amelyekben nem változott, vagy csökkent az egy főre jutó jövedelem. A lakosság jövedelmének növekedése erőteljesen fokozta a javak és szolgáltatások iránti keresletet. A növekvő igények kielégítését szolgálta a fogyasztási cikkek termelésének növelése, valamint e cikkek exportjának mérséklődése és importjának jelentős fokozása. A kis- és nagykereskedelem az előző évinél jóval több árut szerzett be, ami nemcsak az áruforgalom növelését, hanem a kereskedelem készletének feltöltését is lehetővé tette. A lakosság ellátása 1970-ben javult, a legtöbb vonatkozásban megfelelt az igényeknek és biztosította a fogyasztás növekedését, egyes cikkekből azonban időnként és helyenként továbbra is hiány volt. Az egy lakosra jutó fogyasztás 1970-ben országos átlagban 19 OOO forintot tett ki, összehasonlítható árakon számolva mintegy 6 százalékkal többet az előző évinél. Ezen belül kb. 2500 forintot képviseltek az ingyenes társadalmi juttatások (egészség- ügyi, oktatási és kulturális szolgáltatások, gyógyszertérítés, üzemi étkezési hozzájárulás, stb.). Az összes fogyasztáson belül az élelmiszerek fogyasztása az átlagosnál mérsékeltebben, de így is elég jelentősen .1—4 százalékkal emelkedett. Az élelmiszerellátást a legtöbb cikk vonatkozásában gazdag kínálat jellemezte, javult a húsellátás, amihez hozzájárult az, hogy az ev folyamán 57 OOO tonna húst importáltunk, az előző évinek majdnem háromszorosát: A ruházati fogyasztás, amely az előző években is meglehetősen gyorsan nőtt, 1970-ben kb. 7 százalékkal emelkedett. Az előző évinél valamivel nagyobb volt egyes olcsóbb ruházati termékek kínálata is. Az áruellátás javulását mutatja, hogy a ruházaton kívüli iparcikkek fogyasztása mintegy 14 százaléikíkai emelkedett, jóllehet ehhez az árufőcsoporthoz tartozik a legtöbb olyan cikk, amelyből a keresletnél kisebb kínálat folytán az igények egy részét, nem tudták kielégíteni. Különösen a tartás fogyasztási cikkek értékesítése nőtt. NÉHÁNY TARTÓS FOGYASZTÁSI CIKK KISKERESKEDELMI ELAD AS A 1970-BEN: Háztartási hűtőszekrény Motorkerékpár Személygépkocsi Rádió, zeneszekrény Televízió Magnetofon Valamelyest javult a szolgáltatások színvonala is, bár az igények és a rendelkezésre álló kapacitás között ezen a téren változatlanul feszültség van. Elsősorban ebből adódott, hogy a lakosság által igénybe vett szol. gáltatások 1970-ben is kisebb mértékben emelkedtek, mint az áruvásárlások. 1970-ben — előzetes adatok szerint— megközelítően 80 000 lakás épült, lényegesen több, minit az előző évben. A fogyasztói árak 1970-ben országosan, az év egészét tekintve, kb. 1,2 százalékkal emelkedtek. Az élelmiszerek és élvezett cikkek közül az állandóan, egész évben vásárolt termékek árszínvonala lényegében nem változott, az idénycikkek ára az év első felében — az 1969-es jó zöldség-gyümölcstermés következtében — alacsonyabb, az év második felében pedig a folyó évi gyengébb terméseredmények folytán maga. sabb volt az előző év megfelelő időszakánál. Bár az összes élelmiszerek ára éves átiaghan nem egészen 1 százalékkal haladta meg az 196'9-es szintet, júliusban, augusztusban, amikor a zöldség-gyümölcs áremelkedés nagyon erőteljes volt, a munka, sok, az alkalmazottak és a nyug. díjasok élelmiszer-árindexe 4—5 százalékkal felülmúlta az előző évit. Az előző két évihez hasonlóan 1970-ben is a ruházati cikkek árszínvonala emelkedett a legnagyobb mértékben: kb. 2,5 százalékkal, ami egyes cikkek ennél sokkai nagyobb áremelkedéséből, más termékek változatlan, esetenként alacsonyabb árából adódott. Az egyéb iparcikkek és a szolgáltatások átlagos árszínvonala 1,5—2 százalékkal haladta meg az 1969. éviit, míg a fűtésre, világításra fordított kiadások árszintje egykét százalékkal csökkent. A lakosság vásárlásainak nö1000 db 1969 %-ában 227 119 87 142 37 184 640 138 233 108 79 270 vekedése mellett nőtt a lakosság el nem költött pénze is. A takarékbetétállomány összege 1970. év végén 42,1 milliárd forint volt, az év folyamán 7 milliárd forinttal gyarapodott. A társadalombiztosítási juttatások összege, beleértve a nyug. díjakat is 1970-ben elérte a 30 ' milliárd forintot, a nemzeti jövedelemnek kb. 11 százalékát. A munkáltatók járulékbefizetései és a dolgozók nyugdíjjáruléka a társadalombiztosítási juttatásoknak 71 százalékát fedezte. 1970. végén a nyugdíjasok és járadékosok száma 1 453 000 volt, az év folyamán kifizetett nyugdíj összege kb. 13 milliárd forintot tett ki. Az egy főre jutó átlagos sajátjogú havi nyugdíjösszeg 1024 forintra emelkedett. 1970. július 1-től a dolgozók kórházi ápolást igénylő családtaigjiai, valamint a nyugdíjasok és családtagjaik is időbeni korlátozás nélkül jogosultak díjtalan kórházi ápolásra. Családi pótlékot 1970-ben több, mint 700 000 család kapott, részükre e címen az év folyamán összesen 2,8 milliárd forintot folyósítottak. — 1970. végén a gyermekgondozási segélyt 167 000 anya vette igénybe, e segély éves összege 1,2 milliárd forint volt Beruházás 1970-ben — előzetes számítások szerint — a szocialista szektor beruházásainak összege kb. 37 milliárd forint volt, ösz- szehasoml í iható árakon 14—15 százalékkal nagyobb az 1969. évinél. A tervezettnél is nagyobb fej- ■ lődós lényegében a vállalati és szövetkezeti pénzforrások gyors bővüléséből adódott. Ennek tudható be, hogy a vállalati beruházások 1970-ben 28 százalék- j kai meghaladták az előző évi szintet és jelentősen, mintegy 20 százalékkal nőtt a szövetkezetek fejlesztési tevékenysége is. Egyes nagyberuházások megvalósítási üteme azonban a tervezettnél lassúbb volt, néhány 1970-re tervezett üzembe- | helyezés a következő években valósul meg. A befejezetlen beruházások állománya 1970-ben tovább nőtt, és december végén kb. 68—70 milliárd forintot tett ki. 1970-ben az előző évi mérséklődés után, az átlagot meghaladóan 42 százalékkal nőtt az import gépberuházások, volumene (Az elmúlt három év átlagában a növekedés 7 százalékot tett ki.) Az import gépberuházásokon belül a szocialista viszonylatból származó import nőtt nagyobb mértékben A belföldi gyártású gépekből az óv folyamán kb. 10 százalékkal ruháztak be többet az 1969. évinél, és az építési beruházások növekedése is kb. 10 százalék volt. 1970-ben emelkedett a mező- gazdasági beruházásokra és a lakásépítkezéseikre fordított ösz- szegék aránya. A lakásépítkezések növekedésében szerepe volt annak is .hogy i970 folyamán a Budapesti 3. számú Házgyár megkezdte a termelést. Az állami kivitelezésben készült lakások kb. 40 százaléka házgyári lakás volt. 1970-ben kb. 77 milliárd forint értékű beruházást helyeztek üzembe. Többek között befejeződött a Borsodi Vegyikombinátban a PVC-üzem beruházásainak 2. üteme, amely évi 31500 tonna PVC termelését teszi lehetővé, továbbá a Dunai Kőolajipari Vállalat köolaj-extraháló és kenőolaj-hidrogénező üzemének építése. A Tiszai Vegyikombi- \ nát új polimer üzeme évi 24 000 tonna polietilén-granulátum termelését biztosítja. Ugyancsak elkészült a Magyar Viseosagyár polimerizáló részlege. Az Ikarus Karosszéria és Járműgyár Budapesten új szerszámüzemi, székesfehérvári telepén új járműgyártó csarnokkal bővült. Az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Gyár egri üzemében 7,3 millió darab tranzisztorgyártó kapacitás épült ki. Üzembehélyezték Vácott a Dunai Cement- és Mészművek 4. sz. kemencéjét, amely évi 300 ezer tonna cement előállítását teszi lehetővé. A Győri Pamut- szövő és Műbőrgyárban új műbőrgyártó csarnok létesült. Jelentősen bővült a Kner Nyomda doboz- és nyomtaibványgyártó kapacitása is. Az év folyamán a mezőgazda- ‘ ság és az élelmiszeripar isj új létesítményekkel gyarapodott: Szegeden nagy kapacitású tejüzemi, Kecskeméten bortároló, Szeksizárdon sertéshizlalda épült. Jelentősen bővült az ország gyümölcstároló kapacitása is. 1970-ben a Karcag—Nyíregyháza közötti szakasszal befejeződött a Budapest—Debrecen— Nyíregyháza vasútvonal villamosítása. Az úthálózat az M—7- es autóút Székesfehérvár—Bala- tonaliga közötti szakaszának megépítésével tovább korszerűsödött. A főváros közlekedésének fejlesztésében nagy jelentőségű volt a Metro kelet—nyugati 1. szakaszának megnyitása, a Keleti-pályaudvari csomópont, a Hungária körúti felüljáró üzembehelyezése. Üj kórház épült Kazincbarcikán, Cegléden, Vácott. Bővült az üdülőhálózat: Siófokon és Bala- tonszéplakon 600—600, Gyulán 400 férőhelyes üdülőt adtak át. 1970-ben két új szállodát vettek használatba, a budapesti Aero- Hotelt és a békéscsabai szállodát, ezek a szállodai férőhelyeket 212-vel bővítették. Népesség, népmozgalom, egészségügyi és kulturális ellátás Az ország népessége 1970. év végén 10 347 000 fő volt, 32 000 fővél több, mint egy évvel korábban. 1970-ben 152 000 gyermek született, ezer lakosra számítva 14,7. A születési arány magasabb volt, mint 1961—1967. években, de kismértékben alatta maradt az előző két évinek. A művi vetélések száma, amely 1969-ig állandóan emelkedett — feltehetően a korszerű születési- szabályozási módszerek elterjedése következtében — 7 százalékkal kisebb volt, mint az előző évben. 1970-ben 120 000 ember halt meg, az 1000 lakosra jutó halálesetek száma 11,6 volt. A viszonylag magas és növekvő halálozási arány azzal függ össze, hogy a népesség egyre nagyobb része tartozik az idősebb korcsoportokba. Az év folyamán is emelkedett a rosszindulatú daganatokban meghaltak száma és a tél végi influenzajárvány következtében többen haltak meg, mint egy évvel korábban. Az 1969. évihez képest 17 százalékkal nőtt a közúti baleset folytán meghaltak száma. A születési arány mérséklődése és a halálozási arány emelkedése együttesen azt eredményezte, hogy 1970-ben az 1000 lakosra jutó természetes szaporodás (a születések és a halálozások különbözete) 3,1 ezrelék volt, alacsonyabb az előző évinél. 1970-ben 96 500 házasságot kö. töttek, 1 százalékkal többet, mint 1969-ben. A válások száma (23 000) 5 százalékkal emelkedett. Az orvosok számának növekedése az év folyamán folytatódott. 1970 végén 23 500 orvos volt az országban, 10 000 lakosra számítva 23. Emelkedett a körzeti orvosok száma is. A kórházi ágyak száma 1970- ben 1000-rel emelkedett, és az év végén 84 500-at tett ki. 10 000 lakosra 82 kórházi ágy jutott. A megelőző intézkedések hatására évről évre csökkent az új tbc-s megbetegedések száma. 1970-ben számuk alig tízezret tett ki. Gyakorlatilag megszűnt a diftéria, és a járványos gyermekbénulás előfordulása. A védőoltások hatására jelentősen csökkent a hastífusz, a szamárDinamikus iparfejlesztést valósítanak meg a negyedik ötéves terv időszakában Gyulán: mintegy 700 millió forintot szánnak erre a célra és a termelés volumenét megkétszerezik. A Gyulai Húsipari Vállalatot 311 millió forintos költséggel bővítik. Az új nagy teljesítményű vágóhíd és üzem átadása után a jeköhögés és a tetanusz megbetegedések száma is. Az 1970/71-es oktatási évben kb. 1 800 000-en vesznek részt az általános, a szakmunkásképző, a középiskolai és a felsőfokú okta. tásban. Az oktatásban részt vevők száma az előző tanévihez képest 52 000 fővel csökkent. A mérséklődés azért következett be, mert az előző évinél kisebb az általános iskolás korú gyermekek száma. A középiskolákban és felsőfokú tanintézetekben többen tanulnak, mint az 1969/70-es tanévben. 1970/71. tanévben a szakmunkástanulók száma 223 000 volj, ugyannyi, mint az előző tanévben. A leánytanulók aránya sem változott az előző évihez képest, a szakmunkástanulók közül min. den negyedik leány. 1970-ben 66 000 fiatal tett szakmunkás- vizsgát, 5 százalékkal több, mint 1969-ben. Különösen a vasipari és az építőipari szakmákban vizsgázottak száma emelkedett. 1970-ben a nappali, esitá és levelező tagozatokon 66 000-en fe_ jezték be középiskolai tanulmányaikat, 7000-rel kevesebben, mint egy évvel korábban. A gimnáziumokban 4000-rel, a technikumokban 3000-rel csökkent az érettségizők száma, a szakközépiskolákban ugyanany. nyian érettségiztek, mint 1969- ben. Az elmúlt évben kb. 18 200- an szereztek felsőfokú oklevelet, 400 fővel többen, mint az előző évben. Az egyetemek esti és levelező tagozatain végzettek száma csökkent. 1970/71-ben gZ általános isko_ Iák felső tagozatán a tanulók 90 százaléka, a gimnáziumokban 97 százaléka részesül gyakorlati képzésben. A középfokú oktatáson belül a szakközépiskolába járók arányának növelése elősegíti a korszerűen képzett gyakorlati szakemberek számának emelését. 1970—71-ben a közép, iskolák nappali tagozatának 1. évfolyamára felvett fiatalok 49 százaléka került szakközépisko. lába. A felsőfokú intézmények nappali tagozatára iratkozott 1. évesek 30 százaléka felsőfokú technikumokban, szakiskolákban. főiskolákon tanul. A színház- és mozilátogatások száma az előző évihez képest lényegében nem változott, az év folyamán színházi előadásokra 5 600 000, mozielőadásokra 80 millió jegyet adtak el. A televízió-előfizetők száma 1970. december 31-én 1 77'0 000 volt, 173 000-red több. mint egy évvel azelőtt. A műsoridő heti 4 órával emelkedett és kísérleti jelleggel megkezdődött a színes adás. 1970-ben 4800 könyv jelenít meg, 47 millió példányban. A könyvek száma az előző évhez képest 6 százalékkal emelkedett. Budapest, 1971. február 6. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL lését az új üzem átadása után. A Gyulai Fa- és Fémbútoripari Ktsz ötvenöt millió forintos beruházással új bútorgyárat épít, s termelési értékét a jelenlegi 130 millióról az ötéves terv végére háromszáz millióra növeld. Űj üzemmel bővül a budapesti telefongyár gyulai leányvállalata is, az eddigi alkatrészgyárNagy beruházázok Gyulán ” NÉPÚJSÁG t 1971. FEBRUAR 7a 3 lenlegi 250 vagon helyett 500 vagon gyulai és csabai kolbászt készítenek. A vízgépészeti vállalat — amely számos államba szállít, víztisztító-berendezéseket, vizen úszó öntözőműveket — szinte megkétszerezi termetás helyett áttérnek a komplett híradástechnikai berendezésiek és a MÁV biztonsági berendezések jelfogók gyártására. A Tejporgyár fejlesztésére több mint százmillió forintot fordítanak.
