Békés Megyei Népújság, 1971. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-07 / 32. szám
A KSH jelentése a népgazdaság 1970. évi fejlődéséről SÉHANT FONTOSABB CIKK TERMELÉSE 1970-BEN mennyi1969 ség %-ában Szén, millió tonna 27,8 105 Kőolaj, millió tonna 1,9 111 Földgáz, milliárd köbméter 3,5 107 Villamos energia, milliárd kwó 14,5 103 Nyersacél, millió tonna 3,1 103 Autóbusz, darab 5979 125 Televíziós műsorvevő, ezer darab 364 105 Hűtőszekrény, ezer darab 242 113 Nitrogénműtrágya, millió tonna 1,7 117 Műanyagok, ezer tonna 54,9 139 Cement, millió tonna 2,8 108 Húzott üveg. millió négyzetméter 9,2 110 Papír, ezer tonna 25 9 103 Pamutszövet, millió négyzetméter 304 98 Cipő, millió pár 30 110 A mezőgazdasági termelés U66—1969-ben a korábbi évek növekedési ütemét meghaladó mértékben (évi átlagban 5,1 százalékkal) emelkedett 1970- ben a kedvezőtlen időjárás, valamint a bel. és árvíz okozta károk miatt a termelés mintegy 5 százalékkal elmaradt az előző év kiemelkedően magas színvonalától, főleg az árvíz által sújtott területeken csökken jelentősen a termales, aminek következtében az e területeken működő mezőgazda- sági üzemek nagymértékű kárt szenvedtek. Emiatt az előző évhez képest számos gazdaságban stagnált, illetve csökkent a személyes jövedelem is. Az üzemek folyamatos gazdálkodásához az állam jelentős pénzügyi támogatást adott. A kedvezőtlen természeti tényezők elsősorban a növénytermelést sújtották. Ennék az ágazatnak a termelése összességében mintegy 12—15 százalékkal kisebb volt. mint 1969-ben. Az állattenyésztésen belül á szarvasmarha-állomány csökkenése 1970-ben mérséklődött, a sertésállomány pedig az évfolyamán jelentősen nőtt. Az állattenyésztés termelésének értéke az előzetes számítások szerint kb. 7 százalékkal meghaladta az 1969. évit. A mezőgazdasági termelés egészéneK csökkenése mellett a termelés szerkezete az igényeknek megfelelően változott A fontosabb növények közül az 1970. évi búza- és rozstermés mintegy háromnegyede volt az előző évi rekordtermésnek. A megtermelt 2,9 millió torma kenyérgabona így is elegendő a belföldi szükségletek kielégítésére. A cukorrépatermés a kenyérgabonánál nagyobb mértékben (kb. 34 százalékkal) maradt BÉKÉS 191JL IfclíKUÁR 7, él az egy évvel korábbi memy- nyiségtől. A zöldség- és burgonyatermés 5—10- százalékkal, a bor- ég gyümölcstermés 20 szá- j zalékkal kevesebb vóüit az 1969. évinél. A növénytermelés csökkenése a lakosság ellátásában nem oko- zott fennakadást. Az alacsonyabb terméseredmények elsősorban az export-árualapot csökkentették. A takarmánynövények közül kukoricából — az előzetes ada- | tok szerint — kb. 4 millió tonna termett, 700 000 1 tonriával kevesebb, mdnt 1969-ben, a szá- j las takarmányok közül a lucerna. és vöröshere-termés kedvező volt A trakitoráUomány az év kö-1 zepén kb. 09 000 darab volt. A 1 hektáronkénti műtrágyafelhasználás (szántó-, kert-, szőlő- és gyümölcsös területre számítva) az 1969. évi 125 kg-ról 146 kg- j ra emelkedett. Az állattenyésztés fejlődése 1970. második felében élénkült, j A belföldi húsellátás szempont- i jából különösen fontos sertés-! állomány az év második felében meghaladta az eddigi legnagyobb év végi állományt: 1970. december 31-én 7,3 millió darab sertés volt az országban, 1,6 millió darabbal több, mint egy évvel korábban. A szarvasmarha-állomány évek óta tartó csökkenése 1970. második felében mérséklődött: a december 31-i állomány 1 911 000 darab volt. Valamivel kevesebb, mint 1969. december 31-én. A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztése érdekében hozott intézkedések hatására elsősorban a tehenek száma és aránya növekedett, ami kedvező a szarvasmarha-állomány jövőbeli alakulására is. A vágósertés-értékesítés az év második felében megélénkült, ennek folytán 1970-ben lényedében ugya-annyi volt, mint egy évvel korábban. A 1970-ben a külkereskedelmi forgalom élénk volt. Volumenét tekintve a szocialista országokkal, százalékosan a nem szocialista országokkal nőtt nagyobb mértékben a forgalom. Az év folyamán a szocialista országokkal az összes forgalom kétharmad részét bonyolítottuk le. 1970-ben a kivitel értéke 11 százalékkal nagyobb volt, mint 1969- ben. A magas világpiaci árak hatására számottevően fokozódott egyes kohászati termékek exportja. Jelentősen nőtt az alkatrész-kivitel is, nagyrészt a járműprogrammal összefüggő kooperáció keretében. A gépexport 14 százalékkal emelkedett egy év alatt. A korábbi évekhez képest változást jelentett, hogy a nem szociabsta országokba több mint máfélszeresére növeltük a gépkivitelt, bár az exportált gépeknek így is elég kis részét (10 százalékát) értékesítettük ezekben az országokban. Aa élelmiszertermékek exportja 1970- ben is tovább nőtt, amit jelentős részben az 1969. évi kedvező növénytermelési eredmények tettek lehetővé. Az 1970. évi vágőállatkivitel mennyiségben nem érte el a tavalyi szintet, de a magasabb árak folytán a devizabevétel meghaladta az 1969. évit 1970-ben az ipari fogyasztási cikkek exportját a lakosság áruellátásának javítása, a választék bővítése érdekében nem növeltük. Azokban az árucsoportokban, ahol a lakosság igényei indokolták a kivitelt az 1969. évihez képest csökkentettük és növeltük a behozatalt Az összes behozatal 1970-ben nagymértékben, 30 százalékkal emelkedett. A termeléshez szűk- I séges anyagok és gépek importja, valamint a lakosság ellátásé-,1 hoz szükséges élelmiszerek és1 fogyasztási cikkek behozatala egyaránt jelentősen emelkedett, j Az anyagimport 22 százalékos I elejére hazánkban magas foglalkoztatottsági szint alakult ká- 1970 folyamán a létszámnövekedés üteme az előző éveiknél mérsékeltebb volt. Az egész népgazdaságban a keresők száma nem egészen 1 százalékkal emelkedett, ami a munkások ée alkalmazottak számának kb. 2 százalékos növekedéséből és a mezőgazdasági keresők számának kismértékű csökkenéséből adódott. A munkás-alkalmazotti népesség körében 1970-ben a korábbi éveknél nagyobb mértékben emelkedett a rendszeres havi keresetek összege. A havi átlagkeresetek növekedéséhez az egyéni teljesítmények emelkedése és központi bérintézkedések mellett hozzájárult az is, hogy a gazdálkodó szervek 1970-ben a részesedési alapnak az előző évinél nagyobb részét fordították bérfejlesztésre és kisebb hányadát egyéb bérjellegű kifizetésre, mindenekelőtt nyereségrészesedésre. 1970-ben a munka bérkifizetések összesen 8 százalékkal magasabb, az egyéb bérjellegű kifizetéseké 3 százalékkal alacsonyabb volt, minit egy évvel korábban. A két tétel együttesen 7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Mivel a munkások és az alkalmazottak száma is nőtt, az egy foglalkoztatottra jutó kereset, ill. jövedelem ennél kisebb mértékben emelkedett a nomináikeresetek vásárlóerejét a munkások és alkalmazottak fogyasztód árindexének kb. 1,2 százalékos emelkedése mérsékelte, így e népességcsoport egy keresőre számított reál. bére 1970-ben az előző évhez képest mintegy 4 százalékkal emelkedett. A munkások és alkalmazottak egy főre számított reáljövedelme az előző évekhez hasonlóan 1970-ben is jobban nőtt, mint a reálbér. Ebben a foglalkoztatottság emelkedése mellett jelentős szerepe volt a társadalmi juttatások — nyugdíjak, táppénz, gyermekgondozási segélv, stb. — 15 százalékos emelkedésének. A bér-, a létszám- és a társadalmi juttatások növekedését együttesen tükröző reáljövedelem emelkedése a munkás-alkalmazotti népességnél az elmúlt évben kí>. 6—7 százalékot tett ki. Jelentős mértékben emelkedett a parasztság reáljövedelme is. Nőtt a termelőszövetkezetektől származó bevételek összege. Ebben szerepet játszott az, hogy 1969. évi kiemelkedő termés egy részét a mezőgazdasági nagyüzemek 1970-ben értékesítették, ígv különösen a év első felében jelentős mértékben növelték a munkadíj-ki fizetéseket. Az 1970. évi gyengébb termés- eredményekkel összefüggésben az év második felében a tsz- murikadíjalk kifizetési üteme jelentősen mérséklődött. A tsz-munkadfjak növekedésében szerepe volt annak is, hogy a termelőszövetkezetek a rossz termés miatt kieső mező- gazdasági árbevételt kiegészítő tevékenységük fokozásával részben ellensúlyozták. Ugyancsak emelkedett a háztáji termelésből származó jövedelem, amely a parasztság mezőgazdasági eredetű jövedelmének több mint 40 százalékát adja. A háztáji gazdaságok termelésében ugyanis döntő súlya van a sertés. és baromfitenyésztésnek, amely az év folyamán jelentősen emelkedett, ugyanakkor a növénytermelés általános csökkenése a háztáji gazdaságokat kisebb mértékben érintette, mivel a növénytermelés aránya Itt kisebb mint a mezőgazdaság egészében. A háztáji gazdaságok termelése az előzetes számítások szerint nagyjából megközelítette az előző évi szintéit. Ugyanakkor a felvásárlási áremelések miatt növeke(Folytatás a 3. oldalon) vdgőmartia-értékesítés az év utolsó hónapjaiban elérte a múlt évi szántét, az óv egészében azonban 7 százalékkal elmaradt attól. A baromfi- értékesítés és export egyaránt mintegy 30—30 százalékkal, a toj ásórtékesítés több, mint 40 százalékkal nőtt összességében a mezőgazda- sági üzemek 1970-ben az előző évinél valamivel kevesebb árut adtak el a szocialista iparnak és kereskedelemnek, ami elsősorban a növényi termékek értékesítésének csökkenéséből adódott, a vágóállatok és állati termékek értékesítése meghaladta az 1969. évit. A mezőgazdasági termékek termelői ána 1970-ben, részben az idénycikkek áremelkedése, nagyobb részben hatósági intézkedések folytán átlagosan 8 százalékkal haladta meg az előző évi szintet. Ezen belül a növényi termékek árszínvonala, 2 százalékkal, a vágóállatoké és állati termékeiké 13 százalékkal emelkedett. Az idény cikkek áremelkedése kismértékben hatással volt az egész fogyasztói árszínvonalra is. A hatósági áremelés az élelmiszeriparnak nyújtott állami támogatás növekedését eredményezte, a fogyasztói árak emiatt nem változtak. Az élelmiszeripar termelése 19fo-ben 3 százalékkal haladta meg az előző évi szintet. Az állati termékeket feldolgozó iparágak erőteljesebb fej’ődése mellett a növényi termékeket feldolgozó ágazatok termelése mérsékeltebben emelkedett, vagy némileg csökkent. Szállítás — Hírközlés 1970-ben a közlekedési vállalatok 281 millió tonna árut szállítottak, 6 százalékkal többet, mint 1969-ben. A szállítási távolság növekedése következtében az árutonna km teljesítmény 9 százalékkal nőtt. 1970-ben a közlekedési vállalatoknak a hosszan tartó _ tél, majd az árvíz (a védekezés, azután a helyreállítás) külön nehézséget okozott. A szállítási igényeket a munkaszervezés javításával, a járműállomány korszerűsítésével, a népgazdasági erőforrások koncentrálásával a kritikus időben is jórészt kielégítették. Az őszi csúcsforealmat mérsékelte, hogy a növénytermelés 1970-ben nem érte el az 1969. évi szintet. A vasúti közlekedésben folytatódott a vontatás korszerűsítése. A villamosított vonalak hossza 159 kilométerrel nőtt. 1970-ben a villamos és Dieselvontatás együttes aránya 66 százalék volt. A járműállomány kanszérűsítéíiére a vasút 24 vil-i Kü kereskedelem — Idegenforgalom lány-, 36 Diesel-mozdonyt és 8 motorvonatot szerzett be. A vasúti teherkocsibeszerzés 2300 darab volt 1970-ben, több az 1969. évinél, de kevesebb, mint amennyi a kiselejtezett kocsik pótlásához szükséges. A tehergépkocsi -közlekedés szállítási teljesítményei 1970-ben is gyorsabban nőttek, mint a vasúté, az év folyamán csaknem kétszer annyi új tehergépkocsit állítottak üzembe, mint az előző évben. 1970 végén a tehergépkocsi közlekedési vállalatok gép- kocsiparkjának több, mint egynegyede egy évnél fiatalabb volt. A távolsági személyszállításban a szállított utasok száma! (1 017 millió fő) 2 százalékkal, I az utaskilométer-teljesítmény 3 százalékkal nőtt. Az ország személygépkocsi ál-| lománya 1970-ben 23 százalékkal emelkedett, s az év végén 236 000 darabot tett ki növekedésébe® a termelés megélénkülése mellett szerepe volt az árvízzel kapcsolatos védekező és helyreállítási munkáknak is. A gépimport 40 százalékos fokozódását elsősorban a beruházások megélénkülése váltotta ki. A viszonylag nagy élelmiszerimport-növekedés (30 százalék) az 1969. évi alacsony állatállomány, ill. a hústermelés csökkenése miatt vált szükségessé. Az állattenyésztés fejlesztése jelentős fehérjetakarmány importot is szükségessé tett. Legnagyobb mértékben a fogyasztási iparcikkek behozatala emelkedett 1970-ben a behozatal növekedése is és volumene is nagyobb volt, mint a kivitelé, a külkereskedelmi forgalom egyenlege passzívummal zárult. 1970-ben 6 320 000 esetben utaztak külföldiek Magyarországra, ebből 3 600 000 esetben magyarországi tartózkodás cél-1 jából. A látogatók nagyobb része, kb. 90 százaléka a szomszé-1 dós szocialista országokból, első. | sorban Csehszlovákiából és Jugoszláviából érkezett. A Bulgá-! riából, Lengyelországból és: NDK-ból érkezők száma is í meghaladta a 300—300 ezret. A J tőkés országok közül legtöbb j látogató Ausztriából és az NSZK-ból érkezett. Az Európán kívüli országokból 120 ezren Iá. j togatták meg hazánkat, elsősor. 1 ban az USA-ból és Kanadából, j A magyar állampolgárok 1970- j ben egymillió esetben utaztak külföldre, zömében a szomszédos országokba. 1 I lakosság anyagi élelkSriilmányel A harmadik ötéves terv időszakában, különösen 1968—1969. ben a keresők száma viszonylag gyorsan emelkedett és 1970. év Mezőgazdaság — Élelmiszeripar 1970-ben a szocialista ipariján átlagosan 1 756 000 fő dolgozott, 10 000 fővel, 0,6 százalékkal több az 1969. évinél. A létszámnövekedés lényegesen ikisebb volt, minit az előző években. Budapesten 3 százalékkal kevesebben, vidéken 2,6 százalékkal többen dolgoztak, mint 1969-ben. 1970-ben a munkaerő fluktuációja az iparban a korábbá éveikhez képest némileg mérséklődött. A munkahelyváltoztatások egy része spontán volt, nem járult hozzá a létszámhelyzet, a létszámstruktúra javulásához. 1970-ben egyes vállalatoknál munkaerő-hiány volt. 1970-ben az ipari termelékenység alakulását — az előző két évvel ellentétben —, már nem befolyásolta a rövidített munkaidőre való áttérés. Az iparban az egy foglalkoztatottra jutó termelés, az 1968—1969. évi stagnálás itán 6,8 százalékkal emelkedett, csaknem olyan mértékben, mint az egy órára jutó termelés (7,2 százalék). A termelés növekedése több mint 90 százalékban adódott az egy főre jutó termelés emelkedéséből. 1970-ben az építőipari termelés kb. 9 százalékkal volt nagyobb, mint 1969-ben. Az ösz- szes építési tevékenység több mint felét végző állami építőipari vállalatok termelése 6 százalékkal emelkedett, az építőipari szövetkezetek és a tsz- közös vállalkozások építkezései az átlagot meghaladóan nőttek. 1970. folyamán az építőipar erői jelentősein bővültek. A rendelkezésre álló gépek teljesítőképessége 15 százalékkal, a létszám 5—6 százalékkal haladta meg az j969. évit. Az árvíz elleni védekezés és a helyre- állítási munkák növelték az építőipar és az építőanyagipar feladatait. A kormány intézkedésére az építőipar az árvíz következtében tönkrement lakások újjáépítését döntő részben befejezte. Az állami építőipari vállalatoknál 1970-ben az egy építőipari munkásra jutó termelés 6 százalékkal, az egy órára jutó j termelés 5 százalékkal emelkedett. E vállalatoknál a terme-1 lés növekedése teljes egészében | a termelékenység emelkedéséből adódott, az építőipar más területein a termelékenység növekedésének a termelés emelkedésében kisebb szerepe volt.
