Békés Megyei Népújság, 1971. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-28 / 50. szám
KOROSTÁJ KULTURÁLIS MELLÉKLET Gyermekiül jsok a Munkácsy Mihály Múzeumban Kiállításról kiállításra Balog Törnie batik-képei emberi érzelmek elemzése minden megfestett darabja. Évszázadokon át próbált, sommázódott emberi magatartásformákat ábrázol, a- melyben konkrét a közösség állásfoglalása: az elutasítás, a megvetés, a szánakozó rettenet, a fanatikus hit, a büntető közönyösség, kíán y” — azt is bizonyítják, hogy Balog Tünde tragédiákat is értő és átélő erős egyéniségével rokon. Érett képek festőinek mágikus egyéniségével rokon. Érett tehát a gondolati líra kifejezésére is —, Weöres — illusztrációkból van egy újabb zsűrizett kiállításra vonzza őt egyre merészebb alkotások felé. Motívumrendszere a nép_ költészet világára épül — népdalokra, népballadákra; P. Turcsány Zsuzsa szerint egyenesen egyenértékű a népművészettel — annak vizuális formája. Szemlélődő alkat. A cselekvésnek csupán jelzéséi találhatók meg nála. Az váncsiság. Ezek „Ocskay László”, „Megöltek egy legényt”, „Kerekes Izsák”. „A halálba táncoltatott lány”, „A szolgalegény”- demonstrálják a közösség törvényerejű ítéleteit, ugyanakkor a művész biztonságát is ezen ítéleteket illetően. A „Kádár Kata”, „Kőmíves Kelemenné”, „Vadász- kolinda”, „Júlia szép leCsak én nem Szomráky Sándor Hát ennek is vége. Gyönyörű vagy, de már sohase nékem. Szemed kék álomvillanásán csak én nem tűnődöm. Csak én nem. Elmúlt ez is. Már végtelen szabadság lüktet az égen. Lehajtod fejed. Porrá vált a földön tündöklő önkényed. Például Mezei András Például pékszagot például bodza illatot aszfalt felett például kapucsöngöt mit el nem érhetek dühödt házmestert lakót például nagy futásoka' az Almássy térig labdát és gombokat például szabad utcát és nyitott kapukat válója. Többen említik Balog Tünde naivakkal rokon szemléletét. (Solymár István: Művészet 10. évf. 1. sz.; Trencsényi László: Művészet 11. évf. 9. sz.). Solymár István hangsúlyosan elválasztja a képet létrehozó indulatot a festői eszközöktől, általában a- zonfoan naívjainkra mindkét értelemben alkalmazzuk e jelzőt. Balog Tünde közvetlen környezete, amely élményvilágát táplálja — egy szűkös lakás, ahol hetedmagával él. Alkotó módszere a jelképpé sűrített motívumok, (emberalakok) szabad komponálása legtöbbször centrális maggal, illetve gyakran a friz-adta forrnák közé. A batikfestő különleges helyzetben van — épp a létrehozott alkotásokat illetően (ezt is említik a Balog Tünde művészetével foglalkozó cikkek). A festett vászon, illetve selyem - iparművészeti — képzőművészeti kettőssége nemcsak lendíti, erősíti, hanem gátolja is e művészet kibontakozását. Lendíti mert az eszközök szűkítése a többi festészeti műfajjal összehasonlítva sűrítést eredményez, ilyen értelemben kevesebb tévelygésre adhat okot. Sok azonban az ellenérzés ezek képzőművészeti jellegét illetően: a batikképeket funkcionálisan ipar- művészeti termékként alkalmazzák. anyaga, nagy felülete, dekoratív színei miatt. Tartalma — és értéke — azonban nem ilyen szférában mérendő. V. Kiss Margit férfi nem válhat újra gyermekké... De nem gyönyör, ködik-e a gyermek ártatlanságában és nem keül-e magának is egy magasabb fokon arra törekednie, hogy a gyermek igazságát reprodukálja? Nem a gyermeki természetben éled-e fel minden korszak sajátos jellege, a maga természetes igazságában? — írja Marx az ókori görög művészetről szólva a „Bevezetés a politikai gazdaságtan bírálatához” című munkájában. Az idézet azonban nemcsak a régi görögökre vonatkozik, hanem azóta és ma is általános érvénnyel bír. Hangsúlyozza a gyermeki látásmód, méghozzá a nem-koravén gyerekek látásmódjának érdekességét, önállóságát, fél. nőtt-figyelemre érdemes voltát. S hogy miért került éppen a mindig nagyon komoly kérdésekkel, az emberiség sorsának alakulá- sával-alakításával foglalkot zó Marx gondolata egy gyermekrajzkiállítás méltatásának élére? — mert ez is hangsúlyozni kívánja ennek a fiatalok-alkotta kis tárlatnak a komolyságát; mert nem lehet ennek a vállalkozásnak a komolyságát eléggé kiemelni. Igaz ugyan, hogy a megye húsz úttörőcsapatától, szakkörétől érkezett mintegy kétszáz festményt, rajzot, batik-munkát nem lehet a múzeum névadójának, vagy Derkovits Gyulának, vagy Picassonak, vagy Barcsay Jenőnek mélyebb gondolatokat tartalmazó, a mesterségbeli fogások tökéletes ismeretében alkotott műveihez hasonlítani, de nem szabad az általános iskolások őszinte kísérleteit felnőtt-alkotásokhoz mérni. Helytelen leime bennük felnőtt-világot, felnőtt-arányokat, felnőtt-színharmóniákat keresni. Igyekezni kell mindegyikben a tiszta, nem-koravén gyerekkor világát megtalálni. februárból, májusból, augusztusból? De gyerekkori emlékeiből, tíz, húsz, negyven év előtti álmáiból ugyanezek juthatnak az eszébe. És még valami kitűnik a gyerekek munkából. Hogy szívesen vesznek ecsetet a kezükbe, jó kedvvel fognak krétát, ceruzát, örömmel ügyeskednek festékkel, viasszal, ollóval —, nogy szeretnek kirándulni, hógolyózni, énekelni, hogy szeretik, becsülik i«ajíásjikat, a felnőtteket, hogy szeretik ezt a mostani gyerekéletet. Jó lenne, ha a kis alkotók ezután sem lennének hűtlenek rajzeszközeikhez, munkáját, köszönet a bírálóbizottság tagjait, a a kiállítást rendezőket, az igazán szép meghívót tervező és előállító felnőtteket; köszönet illeti a 9. számú általános iskolának a megnyitón közreműködő kamarakórusát — szépen énekelték a kiállítás mottójául is szolgálható kedves gyér. mekdalt: „Legyen hát mindig napfény!”; köszönet illeti mindazokat, akik lehetővé tették, hogy a gyerekművek a megyeszékhely múzeumában kapjanak ideális környezetet; végezetül pedig a Magyar Úttörők évek múlva is meg-megpró. bálnák színekkel, formákkal kifejezni gondolataikat. Ha minél többükben megmaradhatna az alkotás most érzett öröme. Köszönet illeti a művekért a beküldő fiatalokat; köszönet a csapatokat, szülő. Szövetségének megyei Elnökségét és az ifjúsági és úttörőházat, amiért ezt a szép, komoly, igényes kiállítást megszervézték. ...Nem szokás egy kiállítás méltatásakor ennyi köszönetét elmondani. Most azonban indolkotnák érezMert ezt a világot tükrözik a kiállított alkotások. Egy-egy műből idéződik a tél, a nyár, a munka; hóembert, evezősöket, tábortüzet, színes felvonulást látunk — a felnőtt talán nem ezt veszi észre elsősorban a két, szakköröket, amiért lehetőséget teremtettek gyermekeiknek a képzőművészeti próbálkozásokhoz; köszönet a rajztanároknak, szakkörvezetőknek, amiért segítették tanítványaik zük. Mert nagyon fontos dologról, a jövő nemzedékről van szó. S ennél fontosabb munkánk, törődésünk, feladatunk kevés van 1971- ben. Daniss Győző 1 —_ gyöntet űen po- \J zitívan nyilától koznak a szak- » írók Balog Tün- déről. Azt mondhatjuk, hogy az 1970-es év hozta meg számára az elismerő, biztató jóváhagyást. amely mágnesként
