Békés Megyei Népújság, 1971. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-27 / 49. szám

A szocialista társadalom a humánumra épüL Minden tevé­kenysége a dolgozó emberek ja­vát szolgálja. Gondoskodása ki­terjed azokra is, akik koruknál fogva vagy más ok miatt kidől­nek a sorbóL Nem hagyja cser­ben az időlegesen vagy végle­gesen munkaképtelenné vált be­tegeket, rokkantakat sem, Érde­keiket számos rendelkezés védi. De vajon betartják-e mindenütt ezeket vagy igyekeznek kibú­vót keresni alóla? Olyan dolgozókat kerestünk fel, akik munka közben súlyos vagy csonkulásos, az egész éle­tükre kiható sérülést szenved­tek. A következőkben őket szó­laltatjuk meg. * Balogh Katalin, a Békéscsa­bai Baromfifeldolgozó Vállalat orosházi konzervüzemének dől. gozója. Még 1909 januárjában az álló dobozmosó gépen meg akart igazítani egy konzervdo­bozt. Közben valaki a gépel megindította. Hirtelen óriási fájdalmat érzett Kínjában fel- jajdult és ösztönösen elrántotta a kezét. Megrémült, amikor lát­ta, hogy a gyűrűs ujja szétrcn- csolódott. Perceken belül megérkezett a mentő. A kórházban azonnal műtétet hajtottak végre. Egy óra múlva már haza is mehe­tett és hat hétig volt táppénzes. Betegsége idejére így emlékszik vissza: — Sok látogatóm volt. Tóth Emőné szocialista brigádjába tartozom. Társaim naponta jöt­tek, elhalmoztak virággal, aján­dékkal. A vállalat kérés nélkül küldte a táppénz és az átlagke­resetem közötti különbözeiét. Szakszervezeti segélyt is kap­tam. Amikor visszajöttem, olyan helyre osztottak be, ahol egy kézzel is tudtam dolgozni. Fél­tettek, óvtak, amíg teljesen rendbe nem jöttem. A kerese­tem megmaradt, amikor pedig másoknak emelték az órabérét, engem sem hagytak ld. Kati 1986 óta dolgozik az üzemben. Ez évben lesz 5 éve, hogy egészen fiatalon ide ke­rült. Tavaly felvették a pártba Nem cserélne munkahelyet Es hogy még eredményesebben dolgozzon, elhatározta, hogy el­végzi a hároméves szakmunkás- képző iskolát. Később szeretne még tovább tanúink * Kakuszi József, az Orosházi Faipari Vállalat gépmunkása volt. Tavaly, május 24-én sza­lagfűrészen dolgozott, amikor egyszerre csak éles fájdalmat érzett a jobb kezén. Látta a vért is. Felkiáltott: — Jajj, a kezem! Ezután alig emlékezett vala­mire. Csak a kórházi ágyon tért magához teljesen. Akkor már csuklóban levágták a keze- fejét. A kórházban néhányan meglátogatták, de amikor 10 nap múlva hazament Rákóczi- telepre, ritka volt nála a ven­dég. Kapta a táppénzt. Négy hóna­pig a táppénz és az előző átlag- keresete közötti 500 forint kü- iönbözetet is, de az utóbbit szeptemberben megszüntették. Emiatt bement a vállalathoz, ahol közölték vele: néni jár, mert nem üzemű balesetről van szó. De miért nem üzemi baleset? Mert a vállalat munkaszüneti napon bérmunkát ''éreztetett az egyik saját dolgozója részére. Ezzel segítette az illetőt, hogy házat építsen. Ám Kakuszi Jó­zsef, aki a szalagfűrész megszo­kott kezelője, a részlegvezetőtől kapott megbízást arra, hogy dolgozzon, még ha az utasítás nem is „felszólító” módban hangzott el. A jegyzőkönyv tisztázza, hogy üzemi baleset történt. Ezt alá­írta Balogh János, az szb társa­dalmi munkavédelmi felügyelő­je és persze Madarász Lajos üzemvezető, egyben biztonsági j megbízott is. Igaz, ez év január- t jában a Társadalombiztosítási I Igazgatóság határozatot küldött;' melyben elutasítja a baleseti járadék iránti keresetet A be­szerzett adatok alapján megál­lapította, hogy a szerencsétlen­ség nem tekinthető üzeni bal­esetnek, mert nem a vállalatnak j végzett munka közben történt, hanem munkasziu.eti napon és egy társának dolgozott Csak egy valami maradt ki: a vállalat bérmunkában engedé­lyezte a gépek használatát. A vita majd eldől. Kérdés azonban, hogy a vállalat miért szüntette meg az 500 forint kü- j lönbözet kifizetését már tavaly j októberben, ha a Társadalom- biztosítási Igazgatóság csak az idén januárban küldte el a ha- í tározatot? • Tóth János az Orosházi Üveg­gyár 3-as hutájában, a 4-es gép­nél dolgozott. Tavaly június 4-j én délután egyik társát kérte, I hogy állítsa le az üveggyártó automata gépet Megtörtént Közben, amíg javított egy al-1 katrészt, a társa ismét elindí­totta a gépet, ami berántotta aj jobb karját, s azt a forró al- j katrészek közé préselte. Kínjá­ban felordított. A gépet azonnal leállították, de a karját csak jónéhány másodperc múlva tud­ták nagy nehezen kiszabadíta­ni. Rendkívül súlyos égési sebe­ket szenvedett, ráadásul a kar­ja egy helyen el is tört. Leírha­tatlan fájdalmat érzett. Az erő­teljes fiatalember fizikailag és lelkileg egyszeriben összerop-1 pant Tíz napig az orosházi, egy hó­napig a szegedi kórházban ke­zelték. Plasztikai műtétre is sor került. Csak ezután rakhat­ták gipszbe a karját Nagyon sokat szenvedett Ez év január 13-tól dolgozik. Két ujja érzéketlen, a keze erőt­len. Hűtőszalagkezelő lett. Az­előtt a havi átlagkeresete elér-; te a 3 ezer forintot, most 1800! forintra számíthat A csökkent munkaképességűeket elbíráló s bizottság határozza majd meg, j hogy hány százalékos rokkant * Egy bizonyos, anyagilag nem ér­heti hátrány. Még könnyebb munkakörben sem. Csanádapácán lakik feleségé­vel és két kisgyermekével. A ház körüli teendőket már nem tudja ellátni. Elhagyatottnak ér­zi magát Hogy mi lesz a sorsa, még nem tudja. Ügy gondolja, a feleségének is dolgoznia kellene. Érettségizett az asszony, talán kaphatna munkahelyet a köz­ségben. Ezt a kívánságot érde­mes is lenne figyelembe venni. • Stnka Ferenc a Nagval földi Kőolaj- és Földgáztermelő Vál­lalat kardoskúti üzemegységé­ben volt az egyik aggregátoros gépkocsi vezetője. Még 19G6 szeptemberében egy éjszaka szenvedett balesetet, mégpedig egészein különös módon. Az egyik olajkútnál bekap­csolta a szivattyút, amelyet a gépkocsi motorja működtetett. A vezetőfülkében tartózkodott. Hányingert érzett Kiszállt, az­után újra visszaült. Többre nem emlékszik... Szénmomoxid-mér- gezése volt. A kórházban tért magához másnap este. Görcsös fájdalmat érzett. Az orvosok három napig tartó küzdelmet folytattak a megmentéséért. Sok vért kapott, ma sem tudja, hogy kinek kö­szönje meg. Három hetet töltött az oros­házi kórházban, egyet Szegeden, a klinikán. A vezetők és a mun­katársai is többször meglátogat­ták. A vállalat és a szakszerve­zet 2 ezer forint segélyben ré­szesítette. Tizenegy hónapig kapott táp­pénzt, amit a vállalat kérés nélkül kiegészített a keresetkü- lönbözöttel. Aztán dolgozni kez­dett, formailag gépkocsivezető­ként, de az irodában kapott munkát. Hamarosan szállítás- rendező lett és 10, majd 11 fo­rint órabért állapítottak meg részéra Kérte, hogy gépkocsi előadói tanfolyamot végezhes­sen, ehhez is lehetőséget terem­tettek neki. Ma az órabére 12 forint 50 fillér. Jelentkezett a 2 éves forgal­mi tiszti iskolára és a vállalat javasolta. Sajnos az iskola el­utasította a felvételi kérelmét. Remélhetőleg nem végleges a döntés. Hadd említsük még meg, hogy amikor az orosházi kórházba került, az egész városban nem volt életmentéshez szükséges gyógyszer. Bállá Sándor, a szál­lítási üzemegység vezetője gép­kocsin két orvossal azonnal el­utazott Hódmezővásárhelyre és rövid idő múlva vissza is ért a gyógyszerrel. Sin ka Ferenc nem nyerte vissza teljesen az egészségét, a munkája azonban az új beosz­tásában teljes értékű. Hivatalos eljárás nélkül rehabilitálták. Amikor a történetet elmondia, befejezésül még ennyit fűz hozzá: — Soha sem tudom meghálál­ni a vállalatnak, amit értem tett Négy üzemi balesetről, négy nehéz helyzetbe jutott dolgozó sorsának az alakulásáról szá­moltunk be. Hogy egy-egy tör­ténetből milyen következtetést lehet levonni, azt az olvasókra bízzuk. Pásztor Béla H BÉkéfcssbai ÉpSfö- és Épü'eManlarlé Xlsz felvesz SZEGEZÖLAKATOST, ASZTALOS SZAKMUNKASOKAT, ASZTALOSÜZEMBE FÉRFI ÉS NŐI SEGÉD­MUNKÁSOKAT, KŐMŰVES SZAK. ÉS SEGÉD­MUNKÁSOKAT, VASBETONSZERELŐ SZAKMUNKÁST. Minden szombat szabad. Jó kereseti lehetőség! Jelentkezni: Békéscsaba, Kétegyházi út, munkaügy. T v-eíőseies t Holland est (kedd, 18 órától) ( ismét egy ország televíziós mű-1 sorának keresztmetszetét kíván­ja adni a televízió, ezúttal a holland tv-ét. Ezen belül a köny- nyűzenétől a jégvitorlás-sporton keresztül a képzőművészetig lát­hatunk műsorokat, s egy tv-fil- met — a Sajt címűt —, amely­ben egy hivatalnok arra tesz kí­sérletet, hogy nagystílű üzlet­emberré váljék. Lakatlan sziget (péntek, 21.00) új sorozat indul ezzel az adás­sal, amely — tervek szerint — kéthavonta jelentkezik. Lé­nyege a játék, s első alkalom­mal Adamis Anna, az Omega együttes szövegírója, dr. Lukács Tibor, a fővárosi bíróság elnök­helyettese, Pióker Ignác nyug­díjas és Zsolt István, a Nemzeti Színház főügyelője, labdarúgó- bíró vesznek részt a Mi lenne, ha... kezdetű játékban, miszerint ki mit vinne magával egy egyéb­ként összkomfortos, lakatlan szi­getre a művészeti alkotások kö­zül. Mi szórakoztatná őket eb­ben a helyzetben, s az adás ezt nyomban be is mutatja. Alekszej Arbuzov: Én, te, 6 (szombat, 20.00) párbeszédek két részben, a Thália Színház elő­adása, felvételről. Az elmúlt év tavaszán mutatta be a Thália Színház társulata Arbuzov drá­Népfront-rendezvény ............ mmmmmm ra i n "*» i T ájékoztató az általános biztosításról A Hazafias Népfront- békés­csabai V. kerületi elnöksége — munkatervének megfelelően — a lakosságot tájékoztató so- ronkövetkező előadását március 1-én rendezi meg a Rózsa Fe­renc utcai általános iskolában. A tájékoztatót Nyikó Tibor, az Állami Biztosító megyei igazga­tóságának munkatársa tartja az általános biztosítás tudnivalói­ról. Az előadás kezdete: este fél hét óra. máját, amit a világon már ti­zenkét országban játszottak — nagy sikerrel. A magyar fordí­tás Vas Zoltán munkája. A drá­ma az emberré érés éveiről, fo­lyamatáról szól. Három 17 éves fiatalember — Marat; Leonyi- dik és Lida — életéből életébe beleszól a háború; ám ők tervez­getnek, s a háború után hozzá­látnak a tervek valóraváltásá- hoz. 18 év telik el, s kiderül, hogy Leonyidik verseinek nin­csenek olvasói, hogy Lida nem lett kutató-orvosnő. Hogy egye­dül Marat épít hidakat, ha nem is olyanokat, amilyeneket el­képzelt... A főszerepeket: Mo- nori Lili, Valai Péter és Har- sányi Gábor alakítják. A. Gy. Több mint 7 millió múzeumlátogató — másfél ezer kiállításon Több mint hétmillió látoga­tója volt az elmúlt esztendő­ben hazánk 183 múzeumában megrendezett mintegy másfél ezer kiállításnak, — jelentette be péntek délelőtti sajtótájé­koztatóján a Magyar Nemzeti Múzeumban Verő Gábor, a Művelődésügyi Minisztérium Múzeumi Főosztályának he­lyettes vezetője. Az elmúlt évi eredményeket ismertetve, hangsúlyozta hogy 1969-hez képest, ismét mintegy 350 ezerrel gyarapodott a múze­umlátogatók száma a tavalyi másfélezer kiállításból 955 új rendezésű volt. A tárlatveze­tések is elérték a 44 ezret, és ugyanezen idő alatt 235 000 egyedi tárggyal gyarapodtak múzeumaink gyűjteményei. A leglátogatottabb a Hadtörté­nelmi Múzeum volt egy esz­tendő alatt 537 ezren nézték meg kiállításait. A legsikere­sebb időszaki kiállításnak a „25 éves a szabad Magyaror­szág” című tárlat bizonyult, amelyre 170 ezren voltak kí­váncsiak. (MTI) ÍZfi&Q ^fÖL YOp) ! „mit?? ^55.» Cw2 19. Felszínre kerültek olyan ko­rábbi vélemények is, amelyek szerint Japánban lehetetlen megfeleő ügynökhálózat kiépí­tése, a kapcsolatok tartása és az irányítás. Megállapították, hogy a szétforgácsolt, minden koordinációt nélkülöző amerikai titkosszolgálat nem volt alkal­mas a japán hírszerzés elleni harcra. A Pearl Harbor-i támadás után újjászervezett amerikai hírszerzés elsőrendű feladatá­nak tartotta, hogy a korábbi mulasztásokat, hibákat gyorsan megszüntesse és hathatós intéz­kedéseket tegyen a japánok el­len. Eredményeket mindenek­előtt a technikai eszközök szé­lesebb körű felhasználásával igyekeztek elérni. Ennek tulaj­donítható, hogy tevékenységük 1943-ra már sikerrel járt 1943 áprilisában az USA ten­gerészeti hírszerző központja le­hallgatott egy szigorúan bizal­mas japán rádióadást amelyet a japán tengerészeti főparancs­nokság küldött a Csendes-óceán déli térségében állomásozó ka­tonai erőkhöz. A lehallgatott anyag megfejtése után megál­lapították, hogy Yamamoto ad­mirális, a Pearl Harbor-i orv­támadás szervezője repülőgép­pel ellenőrző körútra indult A rádióadás utasította a japán flotta különböző egységeit* hogy készüljenek fel Yamamoto admirális fogadtatására. A rá­dióadás Yamamoto tervezett út­vonalának pontos menetrendjét is tartalmazta. A megfejtett anyagot, vala­mint az arra épülő akciótervet az USA haditengerészeti állam­titkára kapta meg, áld az USA elnökével hagyatta jóvá Yama­moto admirális likvidálását. A végrehajtást a Csendes­óceán déli térségében állomá­sozó amerikai haditengerészeti egységekre bízták. Á szigorúan titkos parancs utasította az il­letékeseket, hogy Yamamoto gé­pét — veszteségre való tekintet nélkül — szét kell rombolni, az akció befejezése után a harcot be kell fejezni és minden más konfliktust elkerülve vissza kell térni a kiindulási bázisra. A parancs a legteljesebb titoktar­tást követelte az akció előtt és az akció után is. 1943. április 17-én az egyik Csendes-óceáni amerikai repü­lő- és haditengerészeti bázison megkezdődött az akció végre­hajtásának pontos kidolgozása. A titkosszolgáiat először is megfelelő katonai vezetőket vá­lasztott ki az akció lebonyolí­tására. A kiválasztott két tiszt, John W. Mitchell és Thomas J. Laphier őrnagyok részletesen megbeszélték az akció menetét a titkosszolgálat tisztjeivel. Két tervet készítették. Az első terv , szerint a kahilli kikötőben hajt-1 ják végre a támadást, mivel fel­tételezték, hogy Yamamoto ad­mirális tengeralattjáró-vadász- hajón fog utazni. A két repülő­tiszt javaslatára ezt a tervet elvetették, mivel a levegőből nehéz kiválasztani a kívánt ha­jót a kikötőben horgonyzó sok hajó közül. A második tervet fogadták el, amely szerint Ya- mamotót repülőútja alatt teszik ártalmatlanná. A "megfejtett utasítá« alapján másodpercnyi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents