Békés Megyei Népújság, 1971. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-27 / 49. szám
Takarékossőg, hitelezés, lakásépítés Az OTP vezérigazgatójának sajtótájékoztatóid Szirma» Jenő, az OTP vezérigazgatója február 25-én sajtótájékoztatót tartott a Magyar Sajtó Házában, Budapesten. Az OTP-nek az a célja, hogy a takarékpénztár mindinkább a lakosság bankjává váljon, s a tanácsokkal szoros kapcsolatot tartson fenn. Az elmúlt évi takarékossági adatokat elemezve kiderül, hogy kién elkedő, sót a takarékpénztár fennállása óta a legnagyobb a takarékbetétek 1970. évi növekedése, amely fl milliárd 977 millió forint, s a lakosság múlt év végi betétje összesen 42 milliárd 074 millió forint. A betétkönyvek száma meghaladja a 4 millió 140 ezret. Az egy betétkönyvre esó átlag 9359 forintot tesz ki, s az egy lakosra jutó összeg 4079 forint. A takarékpénztár mintegy 1 milliárd 278 millió forint kanta, tót írt Jóvá a betétkönyv- tulajdonosoknak az év végén. Változatlanul népszerű a gépkocsinyeremény - betét. Tavaly ennek összege kereken 700 millió forinttal emelkedett és az év végére meghaladta a 4,5 milliárd forintot Az elmúlt évben 1697 gépkocsit sorsoltak ki és ezzel a kisorsolt nyeremény- autók száma 8358-ra növekedett 1970-ben vezették be az Ifjúsági takarékbetétet. Az év végé. ig megkötött szerződések száma mintegy 100 ezer, a befizetések összege pedig eléri a 40 millió forintot Tovább*« ts kedveltek a kölcsönén segítő takarékpénztárak. Tagjainak száma 792 ezer, s a KST-betétekben 1 milliárd 520 millió forint gyűlt össze, ami 117 millióval több. az előző évinéL Tavaly 557 ezer KST-tag részére adtak kölcsönt, összesen 758 millió forintot. Jelentős gondot fordítottak az átutalási betét fejlesztésére. Budapesten 55 ezren, az ország más részein 47 ezren veszik igénybe ezt a kényelmes fizetési módot. A takarékszövetkezetek betét- állománya is jelentős, akárcsak a postai hálózaté. A takarékpénztár pénzügyi közreműködésével az elmúlt öt évben mintegy 223 ezer lakás épült. Tavaly az árvízkárok miatt 11 ezer lakás felépítéséhez, illetve megvásárlásához nyújtottak hitelt. Több mint 400 árvizes társasház, lakás és mintegy 2000 családi ház építése kezdődött meg • takarékpénztár beruházásában. Ebből év végéig 1485 lakás építése fejeződött be. A korábbi évihez képest a befejezett lakásépítések száma 15,4 százalékkal emelkedett. Az Országos Takarékpénztár tevékenységében jelentős szerepet játszanak a rövid- és középlejáratú hitelek, az áruvásárlási kölcsönök, a személyi hitelek, és a lakossági termelési kölcsönök. 1970-toem mintegy 20 500 telket adott el az OTP, s a III. ötéves terv során mintegy kétmilliárd totó- éa lottószelvényt, valamint sorsjegyet értékesített. A heti átlagos totó—lottószelvény-eladás tavaly 7,7 millió voLt Az előzetes tervek szerint az ország lakosságának betétállománya as idén 7 milliárd 200 millió forinttal nő majd, s az OTP pénzügyi közreműködésével mintegy 97 ezer 900 lakás készül et T, Z. Ma délelőtt 9 órakor: * Az Építők Szakszervezete megyei küldöttértekezlete Ma szombaton délelőtt 9 órakor kezdődik meg Békéscsabán, az Építők Munkácsy Mihály Művelődési Otthonában az Építők Szakszervezetének megyei küldöttértekezlete. Az előzetesen írásiban közreadott beszámolót Kneifel Antal, ai Építők Szakszervezete megyei bizottságának titkár« szóbeli tájékoztatóval egészíti W, majd a részvevők megvitatják a beszámolókat és s számvizsgáló bizottság Jelentését Végül pedig megválasztják s szakszervezet megyebizottságát és számvizsgáló bizottságát, valamint a kongresszusi küldötteket és érkezés! helyeit, útvonalát. Tudták azt is, hogy Kahiilibe két Mitsubisi bombázóval és hat kísérő vadászgéppel érkezik. Törzse ugyancsak vele repül. A támadás helyéül a Ka- hillitől 35 mérföldnyire eső területet választották, amely 11 perc repülésnyi időre esett attól a repülőtértól, ahol — a terv szerint — Yamamoto gépe le* szállni kíván. A feladat végrehajtására két radászrepülő-századot jelöltek ki. Az egyik század csalétekként szolgált azzal a céllal, hogy magára vonja a Yamamotót kísérő vadászokat, a másik század célja pedig az admirálist szállító gép megsemmisítése volt Ezt követően ltíválaszitották az akcióban részt vevő legénységet és gépeket, majd április 18- án elindultak a harci feladat végrehajtására. A két vadászszázad egész idő alatt megtartotta a szigorú rádiózási tilalmat, annak érdekében, hogy a japánok fel ne fedhessék köteléküket és nagv kerülővel repültek a megadott cél felé. Az előre meghatározott időpontok szerint találkoztak a Yamamotót és kíséretét- szállító repülőgépekkel. Az amerikaiak első vadászszázada magasan repülve magára vonta a japán vadászok figyelőt. A japán vadászok védelem nélkül hagyták a bőm- [ bázókat és az amerikai vadász- : gépek megtámadására indultak. * Ezt kihasználva a második ame- j rlkai vadászszázad megtámadta j » Yamamotót és törzskarát szál- ; lító két bombázót, és mind a ■ kettőt megsemmisítette; ezzel j megszületett az első visszavágás j a Pearl Horbor-i orvtámadásért. \ A japán titkosszolgálat alt- ; pos vizsgálatot tartott a történ- • lek után, azonban a szigorú 1 amerikai hírzárlat miatt nem! talált megfelelő magyarázatot. Nem tudtak arról, hogy rejtjelező gépeik titkát és rejtjelkulcsait az amerikai titkosszolgálat már régen megfejtette. A vizsgálatot azzal a végkövetkeztetéssel zárták, hogy Yamamoto admirális halála véletlen volt; az amerikaiak kis vadra vadásztak — és nagyot találtak. • E magyarázat volt az oka an- j nak is, hogy később sem vezet- i tek be előzetes ellenőrző intéz- • kedéseket. •; Yamamoto admirális likvidá- ; lásának tényét a második vi- | lágháború befejezése után hl- : vatalosan is bejelentették. Első : ízben Chester W. Nimitz, az; USA Csendes-óceáni flottájá- j nak volt főparancsnoka ésHan- • son W. Baldiin, a New York j Time® volt katonai szakértője | nyilatkozott erről egy sajtókon- : ferencián. : I Megtalálta iithon..í Egy volt a sok közül, akflc a| jobb életet keresték, azt az or-1 szágot, azt a helyet, ahol nem csattog a csendőrkardlap, ahol becsületes kenyér jut a munkás asztalára. Hosszú utat járt be, amíg eljutott abba az országba. Megtalálta Magyarországon 1945 Után. Tizenegy éve nyugdíjas téglagyári munkás Korossi János. Hetvenegy éves. Ráncoktól barázdált arcán az emlékezés felhője. Nehéz emlékek. Nagybányáról szökött át Magyarországra 20 évesen, a katonai szol. gálát elől. Szakmája nem volt. Munkát nem kapott, csavargóit Társai is akadtak, hisizen abban az időben sokan voltak munka nélkül. Az úri világban azonban nem találtak megélhetést. Hárman lépték át az osztrák határt lopva és meg sem álltak Bécsig. A walzerek városában akkor sokan próbálkoztak új életet kezdeni. Kevésnek sikerült. A nagybányai fiatalember és két társa sem boldogult Tartózkodási engedélyük nem volt, nem kaptak munkát Találkozás Bokányival — Nem voltunk kommunisták és mégis a Tanácsköztáraság egyik vezetője, Bokányi Dezső segített rajtunk. Amikor elmentünk hozzá, megkérdezte, „hát maguknak sem tetszik az úri Magyarország?” És elintéztél, hogy tartózkodási engedélyt kapjunk. így kerültünk egy építkezéshez. Nem sokáig örülhettünk azonban a keresetnek. Elfogyott a munka és hiába próbálkoztunk másutt Nagy űr az éhség. Hajtja az embert A három magyar fiú koldulva járta Ausztriát, majd Svájcot — Megmondom, ahogy volt Kéregettünk a tanyákban. Pedig mindkét társamnak jó szakmája volt. Nagy Karcsi kőműves, a másik — sajnos a vezetéknevére nem emlékszem —, Ferinek hívták, borbélysegéd volt De ahogy Itthon, úgy idegenben sem jutott tisztességes kenyér számukra. Elhatározták, hogy szerencsét próbálnak Franciaországban. A határon átjáró munkások közé vegyülve jutottak át „Lógott a tenyerGnkrOI a bőr” A túliéi munkástoborzó táborba kerültek. — A munkástoborzók jóllakattak bennünket és bort is fizettek. Aztán aláírtuk a szerződést A Hetange-Grand-i vasbányába kerültünk. Ha van embertelen munka, hát az az volt. Mázsás vasérc tömböket raktunk csillékbe puszta kézzel. Rongyokban lógott a tenyerünkről a bőr és a bérünk arra sem volt elég, amit mi megettünk. Átkozott egy bánya volt Nem is bírtuk sokáig. Fütyültünk a szerződésre és továbbálltunk. Metz külvárosában nagy építkezéseknél találtunk munkát Rendben is lett volna minden, de mivel útlevelünk nem volt, nem mehettünk be a városba. Rondilrkapltány — légió-ügynök Az építkezésen jól kerestünk. Ám a pallér, a fene tudja, miért, nem kedvelt bennünket. Különösen engem, mert ahogy mondta sokat pofáztam. A DEBRECENI KÖZÜTI ÉPÍTŐ VÁLLALAT 9. SZ. ÉPÍTÉSVEZETŐSÉGE raktárhelyisége! keres Ajánlatokat az építésvezetőség irodájára kérjük. BÉKÉSCSABA, Lenin u. 5. 249559 Elég az hozzá, hogy átadott] mindhármunkat a csendőrök-] nek. Olasz építészmérnökünk húzott ki a csávából. Megúsz-j tűk. Talán ez bátorított fel ben-j nünket és egyik alkalommal] mégis bemerészkedtünk Metz- ] be. Meg is bántuk. Detektívek! kezébe kerültünk. Kegyetlenül megnyomorgattak bennünket. A rendőrkapitány, amikor látta, I hogy puhák vagyunk, mint a vaj, felöltötte a Jó ember álarcát. „No, nem olyan vészes az ügy uraim — mondta —, lehetnek Önök francia állampolgárok. Itt ez a nyilatkozat, aláírják és minden rendben lesz” — és kitett az asztalra három ívj papírt Elég jól beszéltem már akkor a franciát ahhoz, hogy felismerjem a szövegben az idegen légió belépési nyilatkozatát' Két barátom, már ezt az esetet j megelőzően sokszor meditált azon, hogy belépnek a gyarmati hadseregbe. Mivel azonban én nem álltam kötélnek, hiszen a! katonai szolgálat elöl szöktem el itthonról ia, ők sem írták alá. A rendőrkapitányt tnajd szét vetette a düh. Lifekfldtem a vonat mellé A rendőrségről kivittek bennünket a detektívek a pályaudvarra. Fel akartak tuszkolni egy vonatra, amelyik Svájcba vitt volna. Tiltakoztam, kiabáltam, aztán levágtam magamat a peronon a vonat mellé A rendőrök egy ideig ráugattak, aztán megunták a dolgot és otthagytak. Boldogan eliszkoltunk. De; hát az ember fiatalon meggondolatlan. Ügy egy hónap múlva ismét bementünk a városba és szerencsétlenségünkre azok közül « nyomozók közül találkoztunk eggyel, akiknek a kitolom- \ col ást ej ,kellett volna végezni-] ük. Futóra vettük a dolgot Karcsi és Perl valamelyik kapualjba ugrott be, de a hekus engem tovább üldözött Már ld- ] futottam a városból, amikor két lovascsendőr elkapott Vagy nem akartak bajlódni velem, vagy tényleg jó érzésű emberek lehettek, elég az hozzá, azt mondták, menjek beljebb francia területre, ne legyek itt a határhoz közel, jobban bol_ dogulok. így is tettem. Párizsba mentem Rövidesen munkát is találtam egy bútorgyárban. Kocsi rakodó lettem. Eljártam a kommunisták gyűléseire és sok jó barátom lett a francia munkások között Ok szereztek aztán nekem személyi igazolványt is. A nagy gazdasági válság 1929-ben betette nekem is az ajtót Munkanélküli lettem. Tudtam, hogy itthon még rohadtabb a helyzet, hát próbáltam kijutni Amerikába. ■éger kocsma Valahogy elkeveredtem nyugatra, a tenger partjára Le- Havre-ba. Volt egy kevés pénzem. Lepénzeltem egy teherhajó két matrózát, hogy bújtassanak el. Meg is tették. Ám, amikor a pénz elfogyott — éppen az indulás előtti napon —, átadtak a rendőrségnek. Sok hozzám hasonló szegénylegény akart így kijutni a „korlátlan lehetőségek hazájába”, s talán ez volt az oka, hogy a hekusok nem bajlódtak velem. Néhány pofon és fenékberugás után elzavartak. A kikötőben barangoltam egy ideig és bánatomban bementem egy csapszékbe. Ttele volt négerekkel. Barátságos emberek voltak. Így kerültem a Havre-i vasgyárba. A rézöntők mellett dolgoztam — mindnyájan négerek voltak. — Egy idő után észrevettem, hogy minden étel, még a cigaretta is édes ízű. Rézmérgezést kaptam. Az orvos azt tanácsolta, menjek fa- | lura. Nem akartam elszakadni a nagyvárostól, egy idei« més! próbálkoztam dokkmunkásként» kikötőben, de nem sikerült. Le voltam gyengülve, nem bírtam a nehéz munkát ' S Bunkócska A régies bútorokkal berende» zett szobában már jócskán terjeng a cigarettafüst, a hamutartóban cigaretta végek. Több mint két órája mondja élményeit az idŐ6 ember. Vele együtt látja a krónikás is a helyszíneket s átéli a keserves megpróbáltatásokat — Vannak kellemesebb emlékeim is. Azt hiszem, említettem, hogy már Párizsban kapcsolatba kerültem a kommunistákkal. Feljártunk a Montmartre-ra. Ott 1925-ben ismét találkoztam Schulhoff Ferivel és Vér Imrével. Még Becsből Ismertem őket Ök vittek el egy gyűlésre. Ezen francia munkásdalárda olyan magyarsággal énekelte a Euiv- kócskát, mintha pestiek vagy éppen szegediek lettek volna. Ismeri ezt a forradalmi dalt? — és meg sem várta igenlésemet, dúdolt néhány taktust Kék szemeiben fiatalos láng lobbant — De hogy ott folytassam, ahol abbahagytam, 29-ben hát szót fogadva az orvosnak, otthagytam a kikötőt és lemen tens délre, a hegyek közé. Borjúkat loptam Tehenésznek szegődtem Nizza, fölött egy birtokra. Ott aztán jó hosszú ideig dolgoztam. Meg is ' erősödtem, az egészségem is helyreállt Bejártam Nizzába a munkások gyűléseire, és többek között megismerkedtem egy Lucian Torán nevű eívtárssaL O szervezett be a kommunista pártba 1939-ben. Amikor a németek megszállták Franciaországot, az erdőben egyre több lett az idegen. A gazdáinkhoz is lejártak. Volt közöttük egy szőke normandiai. Azt mondja nekem egyszer: „mikor mehetsz le te Jean Nizzába?” Mondtam neki, hogy amikor akarok. így lettem az ellenállók dohány szállító ja. Később ugyancsak as a normandiai félrehúzott a tehénistállóba és rámparancsolt, hogy éjszaka vigyek egy borjút az urasági parkba. Bármit látok, ne vegyem észre, csak kössem oda a jószágot valamelyik fához. így aztán, amikor arra parancsot kaptam, mindig bekötöttem egy borjút a park fáihoz. Láttam ugyan fegyveres embereket, de sem ők, sem én nem szóltunk egy szót sem. Vagy négy hónapig csináltam ezt, aztán... mit tagadjam, belém állt a félsz. Kapcsolatom akkor már régen megszakadt a párttal, lémetországba vittel Otthagytam a gazdaságot és elmentem Nizzába. Egyszer aztán belekerültem egy razziába. Németek gyűjtötték az utcán az embereket Lezártak egy teret) és aki ott munkabíró ember volt vitték az állomásra. Azt mondták, hat hónapot kell dolgoznunk Németországban, őszintén szólva még bizakodtam, úgy gondoltam, az a hat hónap nem a világ, kibírom valahogy. Linzbe kerültem. Kétszeres szögesdrót mögé, hatvan lengyellel egy barakba. Közülük 1945 májusát csak hárman élték meg •m Fáradtan, megtörtén ült a fotelben Korossi János. Hosszú utat Járt be egy délután emlékeiben. Hetvenegy év nyomja vékony vállait. A csabai téglagyárban dolgozott 45-től nyugdíjazásáig Most pihen. Ha éppen ráér. Mert még mindig a párt katonája. Aktív munkásőr. Botyánszkl János (Vége) un, FEUftUAft SL
