Békés Megyei Népújság, 1971. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-25 / 47. szám

Váróterem, ahová nem lehet bejutni „Olyan panasszal szeretnék Önökhöz fordulni, amely több utazótársamat is érint —• írja Sajben János olvasónk — feb­ruár 14-én, azaz vasárnap haj­nali 2 órakor a gyulai vasútállo­más várótermébe akartam be­menni, de* csodálkozásomra, az nem volt nyitva. Kint már vára­koztak néhányan. Én a forgalmi irodába mentem, ahol azt a fel­világosítást adták, hogy a vonat indulása • előtt 30 perccel van nyitás, mégpedig azért, mert Gyula nem elágazó állomás és a rendőrség határozata plapján történt így. Lehet, hogy ez így van, de ak­kor feltehetem azt a kérdést, hogy Csorvás, Sarkad és még néhány állomás váróterme miért van nyitva éjjel is?” Olvasónk ezután humoros ver­set is mellékelt, melyben a Vil­la Negra című népszerű dalra improvizált. A versike közlésétől eltekintünk, viszont igen fur­csának találjuk mi is, hogy egy vasúti váróterem nem áll min­denkor az utazóközönség rendel­kezésére. Nem állt módunkban ellenőrizni, hogy ez mindennap így van-e, de ha egyszer is elő­fordul, akkor sem fogadható el az a kifogás, amit olvasónk a forgalmi irodában kapott tájé­koztatásképpen, vagyis hogy: a várótermet vonatindulás előtt 30 perccel kell kinyitni. A bírálat után intézkedtek Két válasz — és javaslat A MÁV már meg is kezdte az út elsimítását, de a kerítés inellett még ott van a sok szemét, és építőanyag, amit mások­nak kell eltakarítani. Lapunkban „Sürgős segítséget” címmel korábban megjelent cik­künkre két válasz is érkezett. Az egyiket a MÁV Szegedi Igazga­tóságának vezető-helyettese, a másikat Kádár Pál, a MÁV bé­késcsabai pályafenntartás főnö­ke írta. Az előzményekhez tartozik, hogy 60 békéscsabai garázstulaj­donos kifogást emelt a MÁV gépkocsijaival közösen használt út rossz állapota ellen. Gyakran került sor vitára a hivatásos és nem hivatásos gépkocsivezetők között, ám a probléma megnyug­tató megoldása — bár ezt az il­letékesek is szorgalmazzák —, még mindig késik. Az út közös használatára és karbantartására az előbb idé­zett két válaszlevél írója a kö­vetkezőket javasolja. A MÁV az utat a tavaszi száradás után rendbehozza, illetve elsimítja. Fölajánlja továbbá a garázstulaj- i donosoknak, hogy a későbbiek- j ben a fenntartási munkálatok- j hoz az úton közlekedő gépkocsik I arányában közösen járuljanak hozzá. „Amennyiben ilyen meg­állapodást kötni nem tudunk, és a garázstulajdonosok túlzott igénnyel lépnek fel, — írja a MÁV Szegedi Igazgatóságának vezető-helyettese —, a kerítés mellett levő öt méter széles sá­vot elhatároljuk és így saját gépkocsijainkkal kizárólag a sa­ját területünkön közlekedünk. Ez utóbbi megoldás minden to­vábbi vitának elejét veszi”. Az útvita feltehetően a jó idő beálltával sem kerül le a napi­rendről. Nem látszik azonban in­dokoltnak az ötméteres sáv el­határolása, hiszen az itt rendel­kezésre álló terület amúgy is elég szűk. Az azonban feltétle­nül szükséges, hogy a garázstu­lajdonosok a közlekedés bizton­sága érdekében megtisztítsák a kerítés mellett levő területet az építőanyagtól. A békéscsabai Vasipari Szö­vetkezet tv-javító részlegével kapcsolatban lapunk január 28-i számában „Egy téma két variá­ciója” címmel bíráló cikk jelent meg. A szövetkezet elnöke, Áfra Gyula válaszolt cikkünkre. Bár sokáig vártunk erre a válaszra, mégis örülünk, mert .tulajdon­képpen a megjelent cikk utáni vizsgálat és intézkedés eredmé­nyét közli velünk és olvasóink­kal. „Az újságcikkben foglalt birá. lat felhívta a figyelmet szövet­kezetünk televíziós részlegének működésével kapcsolatban arra a hiányosságra — olvassuk a le­vélből —, hogy a szerelők a ja­vítás időpontjának előzetes köz­lése nélkül járnak a házakhoz javítani és így sok felesleges utat tesznek meg, ugyanakkor a megrendelők is bosszankodnak, mert készülékük megjavítása el­húzódik. Hasonló bosszúságok elkerülése végett úgy intézked­tem, hogy a jövőben a szerelők vagy a hiba bejelentésekor azonnal, vagy ha ez nem lehet­séges. akkor levélben közük a megrendelőkkel a helyszíni ki­szállás pontos időpontját. Olyan esetekben. ha senkit sem talál­nának otthon, a postai kézbesí­tőkhöz hasonlóan, értesítést hagynak a megrendelő lakásán arról, hogy eredménytelenül je­lentek meg. Ennek végrehajtása előreláthatólag megakadályozza majd a hasonló panaszokat.” Az intézkedést köszönjük. Füstös kocsma mélyén... Harc a tiszta városért S2úkszavú levelet küldött hozzánk egyik békéscsabai, Tolnai utcai ol­vasónk, de annál tartalmasabbat. Szeretné felhívni figyelmünket és egyben' a város vezetőinek figyel­mét is egy mozgalom beindítására, melynek ez lenne a címe: Harc a tiszta városért. Egyben mindjárt ja­vasolja is, hogy e mozgalmat a Tol­nai utcában kellene megkezdeni, mi­vel a jelenlegi állapotokat figyelem- ; bevéve, énnek lehetne odaítélni az „Arany-kuka” díjat. Hogy miért éppen a Tolnai utca kaphatná meg e „díjat”, azt olva­sónk a következőképpen indokolja meg: itt még a karácsonyfák leszü­retelt gallyait is megtalálhatjuk a vizesárkokban. Az utcán végig ki­rakott kukatartályok, a legtöbbször telítve vanak. fedetlenül hagyják, s a szemét lepotyog az úttestre. Nem hisszük, hogy Békéscsabán lenne még egy ilyen piszkos utca. Ami a tisztasági mozgalmat illeti, ; olvasónkkal nagyon is egyetértünk. Rövidesen itt a tavasz, ideje lenne valóban egy nagytakarítást rendezni a városban. Jó lenne, ha ebben nem­csak a köztisztasági \ általat dolgozói, iianem a lakók is reszt vennének Buss vár ót kérnek a gyerekek BuSzbérlettel a lovas kocsin A napokban két olyan levél is érkezett rovatunkhoz, amely a békéscsabai autóbusz-közleke­déssel kapcsolatos. Az egyik ké­rés, a másik panasz. Íme; két ki viszi haza? • Szerencsére (?) jött egy lovaskocsi, felvette a fiamat, aki azóta is beteg. így végződött a lovaskocsin autó­buszbérlettel való utazás”. Kozma József sarkadi olva- ; sónk írja. Mellékelten küldök egy verset, ha egyáltalán annak ! lehet nevezni, őszintén szólva sokszor a legelemibb helyesírási I szabályok ellen is vétek, éppen ezért mellőzöm az írásjelet. Olttasőnk megnyugtatására közöljük, hogy a modern líriku­sok — korántsem a helyesírási j szabályok ném ismerése miatt I — gyakran írnak verset írásjel j nélkül. Költeményét különben, j amely az „Alkoholisták” címet j viseli, nagy figyelemmel olvas­tuk el. A teljes közléstől azon­ban eltekintettünk, nem elsősor­ban tartalmi, mint inkább for­mai okok miatt. Kárpótlásként azonban és az alkoholizmus el­leni közös harc jegyében versé­nek kezdő sorait közreadjuk: Füstös kocsma mélyén boroz- gatnak / Sűrűn néznek fenekére a poharaknak / A pont a mon­dat végéről — ragaszkodva c szöveghűséghez — szándékosan maradt el.) A kérés Lénárd László, Tanya «48 szám alatti lakos leírja, hogy1 az V. ke. rületi, Orosházi út és Madách utca sarkán az Orosházi út fe­lőli megállónál nincs autóbusz- váró. Pedig szükség lenne rá, hiszen az 5- és 6-os általános is­kolában tanuló gyerekek egy ré­sze a tanyavilágból jár be, és a délutáni buszra várva, sokszor ázik-fázik. Táskájukat csak a járdára, a porba vagy sárba tud­ják letenni. Levélírónk kéri egy autóbusz- váró létesítését, mert a délután 2—fél 3 körül már fáradt gye­rekek, általában 15—20-an, bi­zony szívesen leülnének a váró padjára. A panasz Ó. J.-né, Fürjes tanyai lakos leveléből idézünk: „Másodikos kisfiam tanyáról jár be az 5-ös számú iskolába. Többször előfordult, hogy vagy befelé, vagy kifelé nem vitte el a busz, pedig bérlete is van. Február 6-án délután felszállt az orosházi buszra a Madách utcában, de a Bercsényi utcánál a kalauz kijelentette, hogy szán­janak le azok, akik a Hfabovsz- ki kovács megállóig akámak menni, mert csak a csanádapá- caiakat viszik tovább. Vajon a többi tanyai gyere­n MML&BMZ 1971, FbbivUÁR 25. fzmÖ'fOLVO^í: 17. Mai' javában tartott az, estély, amikor Leopold odavezette hú­gát a nyomorék Goebbelshez, aki mélyen meghajolt. Mintha valamivel tovább tartotta volna a lány kezét a kezében, mint az egyébként szokásos a bemutat­kozásnál... Ruth azonban túlsá­gosan tapasztalatlan volt, hogy megértse a jelet. Legalábbis még akkor. S bár a kifejezetten csúnya, nyomorék, szinte törpe­szerű Goebbels visszataszító volt, Ruth nem mondhatott el­lent, amikor rendkívül behízelgő hangon táncra kérte a kis gnóm. A feljegyzések szerint Goebbels, tuskólába ellenére is, igen jól táncolt Bizalmas együttlétben. karjával a lány derekán, a ha­talmának csúcsán levő Goebbels feltehetően hatott a fiatal lány­ra. Goebbels köztudottan kéjenc volt. Márpedig a kéjenc számá­ra a szüzesség jelenti az egyik legnagyobb szexuális vonzóerőt. Ruthtnak nem sok esélye le­hetett egy Goebbelsszei szembe­ni hadakozásra: már akkoriban is mint morális kötelességet hir­dették a nárik, hogy mindenki­nek alá kell vetnie magát a führer akaratának, vagy annak, aid a führer akaratát képviseli. S Ruth azok közé tartozott, akik hajlandók voltak feláldozni ma­gukat a tisztaság oltárán, ha a führer legbizalmasabb barát­járól volt szó. Néhány nap múlva Ruth Kühn az idétlen törpe szeretője lett. Persze nem tudta, hogy csak egyike a nagyhatalmú tá­jékoztatásügyi miniszter sok­sok szerelmi áldozatának; Goeb, bels letépte ezeket a nőket, ami­kor megkívánta — és eldobta, amikor már úgy érezte, hogy unalmasak. Ráadásul a náci ve­zér nem is volt elég titoktartó ahhoz, hogy kiterjedt szerelmi ügyeinek részletei ne kerüljenek nyilvánosságra. Szerelmi ügyein mulatott mindenki, a führertől egészen a kabinet magántitkárá­ig. Bizonyára tudott ezekről Goebbelsné is. de úgy látszik, hogy az a különös varázs, a po­zíció, a rang, amely elbűvölte a nácikat, őt is hatalmába kerí­tette, mert sohasem okozott fér­jének ezzel kapcsolatban -selle- metlenséget. és végül 1945-ben, a háború utolsó napjaiban is mcgriéP’dett azzal, hogy férje kezéből vegye át a mérget sa­ját maga és gyerekei számára.. Hogy egészen pontosan mi történt Ruth Kühn esetében, az később sem derült ki — bár' Ruth ma is él Németországban. Tény, hogy Goebbels hirtelen eldobta magától a lányt és úgy határozott, hogy hagyja el Né­metországot A berlini egyetem Geopoliti­kai Intézetének vezetője, bizo­nyos Haushoffer tábornok fia. Goebbels legbensőbb barátai közé tartozott. A tábornok leg­több diákja, Ribbentrop külügyi kémszolgálatának lett a tagja. Haushoffer már 1914 óta szoros kapcsolatot tartott fenn a japán kémszervezettel és a sors úgy hozta, hogy pontosan akkor, amikor Goebbels szakított Ruthtal, a japánok arra kérték, legyen segítségükre abban, hogy kémszervezetük számára euró­paiakat állíthassanak szolgálat­ba. Ugyanis az egyik legnagyobb nehézség-, amellyel a japán ké­meknek mindig meg kellett küz­deniük, szinük és faji jellegze­tességük volt, amely mindenütt • feltűnővé tette őket, ha kilép­tek országuk területéről. Tokió kérése és a német pro­pagandaminiszter elhatározása egvbeesett. Amikor Goebbels előadta problémáját barátjának, a tábornok fiának, s ez elmond­ta apjának, Haushoffer közölte, hogy nemcsak Ruthot, hanem az egész családot tudná használni. És semmi sem jöhetett volna jobban a kis Janómnak, mint­hogy egy ilyen akcióval az útjá­ban álló lányt a szó szoros ér­telmében a világ* másik oldalára küldie. így történt, hogy a Kühn család megérkezett a Csendes- óceánhoz — Leopold kivételé-

Next

/
Thumbnails
Contents