Békés Megyei Népújság, 1971. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-25 / 47. szám
17,5 milliárd forintos beruházás az élelmiszeriparban Ülést tartott az ÉDOSZ központi vezetősége A vállalati szakszervezeti testületek követeljék meg a gazdasági vezetéstől, hogy az éves és a középtávú terveket minden esetben vitassák meg a dolgozókkal és kérjék ki véleményüket az előirányzatokkal kapcsolatban — mutattak rá az ÉDOSZ központi vezetőségének szerdai ülésén, amelyen a negyedik ötéves terv és ezen belül az idei esztendő élelmiszeripari előirányzatait vitatták meg. A negyedik ötéves terv 26 százalékos elelmiszieripari termelésnövelést irányoz elő. Az iparágban előtérbe kerül a biológiailag értékesebb termékek gyártása. Növelik az állati fehérjéket és vitaminokat tartalmazó élelmiszerek előállítását. A háztartási munka könnyítésére a tavalyinál lényegesen több iparilag feldolgozott és korszerűen csomagolt élelmiszer kerül forgalomba. Az átlagosnál nagyobb mértékben növekedik a termelés a hús-i baromfi-, tej-, konzerv- és a hűtóiparban. Lassabb ütemű fejlesztést irányoztak elő a gabona-, a cukor-, a sütő-, az édes- és a dohányiparban. 1970-hez képest, a tervidőszak végére 37-ről 43 százalékra növekedik az állati termékeket feldolgozó iparágak teljesítménye, valamelyest csökken a növényi termékeket adó iparok termelésének részaránya: 55-ről 49 százalékra. A negyedik ötéves terv időszakában élelmiszeripari beruházásokra 17,5 milliárd forintot fordítanak. A központi vezetőség figyelmeztetett arra, hogy az elmúlt években tartósan emelkednek az építőipari árak, ezért az élelmiszeripari üzemeknek fel kell kutatniuk a viszonylag olcsó építési megoldásokat. (MTI) Sikerült megállítani a dizentéria-járványt Szabadkígyóson Az utóbbi napokban különböző rémhírek terjedtek el me- gyeszerte bizonyos megbetegedésekről. Egyesek száj- és körömfájásról, mások dizentériáról beszéltek. Dr. Maurer József főorvostól, a KÖJÁL igazgatójától kapott tájékoztatás szerint olvasóink megnyugtatására közöljük, hogy megyénkben csupán egy helyen — Szabadkígyósom — lépett fel járvány, mégpedig dizentéria, mely megfertőzte a mezőgazdasági szakiskola diákjait. A főorvos elmondotta, hogy az Alföld dél-keleti részén egyébként gyakoribb a dizentéria fellépése, bár tavaly egyáltalán nem volt Az idén Szabadkígyóson észlelték ezt a betegséget, s rövid idő alatt 153-an betegedtek meg. Éppen ezért a szükséges intéz- i kedéseket is megtették. Az isko- ! lát és a diákotthont járványkór- házzá alakították át és lezárták, minthogy azt ilyenkor feltétlen meg kell tenni. A kórház működtetésére, a betegek megfelelő ellátására Gyuláról a megyei kórháztól kértek orvosokat és ápolókat. Gondoskodtak a szükséges gyógyszerekről is. Vizsgálatot indítottak a jár- váryy okainak felderítésére. Eddig 600 személynél végeztek el szűrővizsgálatot A megállapítás: nem. élelmiszer és nem is víz okozta a járványt hanem csupán egy ember, s most azt vizsgálják ki volt ez. A KÖJÁL által megtörtént intézkedések eredményeként a járvány nem terjedt tovább. A szigorított szabályok mindaddig tartanak, i míg minden betegről kétszeri j vizsgálat után negatív ered- I ményt tudnak kimutatni •MtiSBMKSiftmmntfMxiiMflRtsMiulütHin társaság iránt. Ezek a kapcso«S9SBI vei, aki továbbra te Goebbels magántitkára maradt, s akit később valamilyen fegyelmi vétség miatt a szovjet frontra vezényeltek, ahol el is esett.. A Kühn család azzal az ürüggyel költözött a Hawaii-szigetekre, hogy dr. Kühn érdeklődik a japán nyelv és a sziget- csoport története iránt Semmivel sem keltettek gyanút azok között, akiknek feltétlenül gyanút kellett volna fogniuk, hogy egy német család ennyire távol telepedik le a hazájától. Még azzal sem hívták fel magukra a figyelmet, hogy Ruth és apja rendkívül gyakran utazgattak a környező szigetekre. Kühnné, a doktor felesége, teltkarcsú német asszony, nagyon tisztelte férjét, és volt egy rendkívül sajátos tulajdonsága: az agya amolyan irattárféle volt: nemcsak felfogta, osztályozta és értékelte a látott, hallott dolgokat, hanem a legapróbb mozzanatokat is el tudta raktározni. látszólag teljesen a családjának élt s ezzel a magatartásával megtévesztette azokat, akik bizonyára nagyobb figyelmet fordítanak rá, ha tudják, mi a valódi szerepe. Pedig Kühnné többször is ellátogatott Japánba, mint futár, és ilyenkor a Hawaii-szigetek tengerészeti és katonai védelmi berendezéseinek titkait vitte magával. Ruth még szebb lett, mint valaha, s feltűnően vonzó egyénisége meghívást szerzett számára minden társadalmi eseményre. Az ilyen alkalmak persze gyakran összehozták amerikai tengerésztisztekkel, akiket az otthontól való távoliét túlságosan fogékonnyá tett a női latok Ruth Kühn számára nagyon hasznos információkat jelentettek... i Kiütnék igen jól el voltak látva pénzzel is. Jólétük forrása állítólag egy rotterdami bank volt, és ebből többen arra következtetitek, hogy a doktornak valami igen ügyes befektetése leihet Hollandiában. Utóbb derült ki, hogy 1935- től 1941-ig, a Kühn-esalád több mint háromszázezer dollárt vett fel a japánoktól, de nem ez volt az egyetlen jövedelmi forrásuk. Kühnék nemcsak a japánok szolgálatában álltak, hanem minden adatot, amit továbbítottak, távol-keleti megbízóiknak, egyben eljuttatták Ribben- trop külügyminisztériumához is. A japánok persze nem tudtak Kühnéknek a nácikkal fenntartott kapcsolatáról. 1937-ban Ruth Kühn két kozmetikai szalont is nyitott, egyet Honoluluban, a másikat Pearl Harborban, e két fontos hadászati helyen . A kozmetikai szalonok sikere várakozáson felüli volt Az amerikai tengerészfeleségek órákon át fecsegték s ilyenkor Ruth vagy néhány megbízható alkalmazottja úgy szívta magába a híreket, mint szivacs a vizet Ruthnak az volt a fő feladata, hogy rendszeresen figyelje az Egyesült Államok csendesóceáni tengeri erőit, a hajók földrajzi helyzetét, indulásuk és érkezésük pontos időpontját bármely helyen, de különös tekintettel Pearl Harborra. (Folytatjuk) Huj u fars&iatji Ki a fánkk&ll Jelmezesek járják az eleki utcát Húshagyó kedden, a farsang utolsó napján jelmezesek járták az eleki utcákat. Szóit a harmonika, pergett a doh, rikoltott a duda. A négy nemzetiségű község német néphagyományai elevenedtek meg, szerezve ezzel különös látnivalót, élményt az elekieknek. Mint már évek óta, reggeltől késő estig, ha nem éppen másnap hajnalig tart a vigalom, A jókedv, a bolondozás kötelező ilyenkor, de az új vonás, hogy a község négy nyelven beszélő lakóinak közös ürmepe ez a nap. Messze környékein egyedülálló eleki farsangi szokás a húshagyó keddi álarcos felvonulás. A menet élén, mintegy elkülönülve a többiektől halad a vezető lovas, majd egy lovaskocsi, (melynek hajtója a régi hagyományokhoz híven nem visel jelmezt), rajta a felismerhetet- lenségig elmaszkírozott szereplőkkel. A házi készítésű jelmezek furcsák és komikusak; s iskább bohókósak, mint ijesztetek. A felvonulók az utcákat járják, leugrálnak a kocsiról — s a nézők nap-y örömére — járműveket állítanak meg, „molesztálják” a járókelőket — akik egyébként ezt csöppet sean veszik rossznéven —, táncolnák és még illetlen mozdulatokat is tesznek. A jelmezesek — ihkog- nitójúk biztos tudatában —bármit megtehetnek és meg is tesznek. Megállíthatják például a községen áthaladó távolsági autóbuszt; egy cipő erejéig megvámolhatják a kenyereskocsit; rögtönzött murit rendeznek a presszóban; elcsenhetik a kalapot, kucsmát, amit csak As álarc inkább tréfás mint ■ijesztő váltságdíjért adnák vissza; betérhetnek a házakba, hivatalokba. A menet végén halad, jobban mondva forog, egy rúdhoz csatlakozó kocsikerékre szerelve a mennyegzős bábu pár, a „Hantsl und Kredl”. A kikiáltó pedig nem mulasztja el felhívni a nagyérdemű közönség figyelmét az esti bálra. A hagyományos maskarás felvonulás forgatókönyve évről évre változik, új, aktuális vonásokkal gazdagodik. Mindenesetre a tédbúcsúztató, tavaszt köszöntő vigasság a korábbi évekhez viszonyítva szegényebb lett néhány látványossággal. Még pár esztendővel ezelőtt ugyanis két kocsi járt a jelmezesekkel: egy parasttszekér a mulatozásra adott bor összegyűjtésére szolgáló hordóval, és egv fedett kocsi, amelynek belsejében Csipkerózsika látható azok számára, akik a tréfásan reklámozott látványosságért lefizetik az 1 forintot. (Banner József és M ster György szerzőpár ä Farsangi néphagyományok az eleki németeknél című, a témát részletesen elemző dolgozatában olvasható, högy gyakran bizony vaskosabb látnivalóban volt része a kíváncsiskodónak...) A maskarások hagyományos eszköze a kancsó, amejvbe a bort töltik, s a nyárs, amelyre j a fánkot vagy jobb esetben a| tustöSt kolbászt tűzik, ma már inkább csak jelkép. A közönség inkább pénzben rója le köszönetét a jelmezeseik kedvcsináló attrakciójáért. A harsány hangú kiáltás is, ma már inkább csak az emlékezetekben él: Hu- ju farsang! Ki a fánkkal! Vagy kitöröm az ablakot! Nem ragaszkodnak az elekjeik ahhoz a régi-régi szabályhoz sem, hogy az álarcos felvonulók csak házas emberek lehetnék. Az utóbbi években egyre több legény és asszony is jelmezt öltött Persze ez csak a bálon (amelyet egyébként ők1 Szombat este. Remek idő. Mintha tavasz lenne. Kigombolt kabátban érkezik a legtöbb fiatal a medgyesbod- zásl kultúrházba. Főleg fiatalok. Irodalmi est kezdődik fél nyolckor, utána táncolni is lehet. Szó, ami szó, nem telik meg kezdésre zsúfolásig a nézőtér. — Többen szoktak lenni a nagytermi rendezvényeken. De most vadászvacsora van innen pár lépésre és a televízióban is jó lesz a műsor. Nehéz versenyben maradni — így mondja a kultúrház igazgatója, s megértjük. Van, persze, amire büszkék is lehetünk — folytatja —, a belterületen 1100 lakos él és majdnem ötezer kötetes könyvtárunk van. Az olvasók száma meghaladja a háromszázat Csak a lakásból nem könnyű kimozdítani az embereket. Aki azonban társaságra vágyik, idejön. Elektromos orgona tömör ak- koorpai harsának, szétnyílik a függöny, kezdődik az irodalma est * Kedves, csinos lányok jönnek a színpadra. Közülük ki pulóverben, ki blúzban, szoknyában, finoman trapézvonalú nadrágban, néhányan férfikalapban. Legtöbbjüknek sima, hosszú a haja. Verset mondanak. Ülve és állva, egymásba kapaszkodva és egyedül. Verseket, melyeket lány mond egy fiúról, egy fiúnak, verseket, melyeket fiú mondhat egy lánynak. Utóbbiakat adják elő a nyitnak meg) derül ki, hogy telki csoda. Éjfélikor, amikor nagy ceremónia kíséretében össze esketik; a most már megelevenedő jegyespárt, tndndenki levet az álarcot Éjfél után — bár a hagyományok értelmében akkor már hamvazószerda és a böjt is megkezdődött — nem ér véget a mulatság. Igaz ugyan, hogy tekintette! a reggeli munkakezdésre, 1—2 órán beiül elcsendesül a község. Vége a bálnák, vége a farsangnakBrackő István kalaposok. Néha kórusban. Ízléssel, halkan, mértéktartóan „Zöldül a sás, ól Zöldül a sás, ó! Életem csak lányok között, csak köztük volt csodás, ÖV Közben kimennek a színpadról az előadók, megszólal a zene, más versmondók jönnek, más. alakzatot vesznek fel. Valaki kezdi: „Korai még a konty nekem...” Üjra kiürül a színpad, újra orgonaszó, megint más lányok jönnek. Vagy ugyanazok? Pontosan nem tudni. Gyorsan forog, változik a kaleidoszkóp. » A könyvtárszobában gyűlnek össze az előadók. Egy-két kivételtől eltekintve, a mezőkovácsházi Hunyadi János Gimnázium első, második osztályos tanulói, s valamennyien a járási művelődési központ irodalmi színpadának tagjai. A Robert Burns költeményeiből öszeállított műsorral a Szánjatok, szép szavak! országos rádiós vetélkedőre készülnek Jó munkát végeztek, de azért még van javítani való. S mert még friss az élmény, jobban az agyakba vésődnek a rendezői tanácsok: még könnyedébben, vidámabban. a szöveget lobban ízlelve- élvezve mondani a verset, még többet adni önmagukból, jókedvükből, fiatalságukból. A lánvok figvelmesen hallgatják vezetőjüket. Aztán maguk is véleményt mondanak, újra indul a zsongás, kavargás. Üjra csak nem tudom megszámlálni, hányán vannak. Újra meglendül a kaleidoszkóp. D. Gy Bodzás— Burns — Kovácsháza
