Békés Megyei Népújság, 1971. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-25 / 47. szám
Jó munkás-közérzetet! Módszer a burgonyavírus felkutatására A burgonya vírus kimutatására új módszert dolgoztak ki a Keszthelyi Agrártudományi Egyetemen. A veszedelmes megbetegedést eddig csak akkor vették észre, amikor már jelentős kárt okozott a táblákon, holott as idejében végzett tisztogatással megakadályozhattak volna a fertőzés továbbterjedéséit. A kutatók a különböző vírusokat nyulak vérébe oltották. Az állatok ellenanyagot termeltek, amelyet kivontak a vérből. Az értékes kivonat szérum formájában kerül a gyakorlati szakemberek kezébe, akik a laboratóriumokban néhány perc alatt megállapítják a gumóból, illetve á levélből préselt lé néhány cseppjének felhasználásval a fertőzöttséget. Ha a lé zavarossá válik, pozitív a lelet, A burgonya öt veszedclmesvírusát tudják kimutatni a szerológiai eljárással: a 30 százalékos terméskiesést okozó „Y” vírust, valamint a Morofilt különböző módon és mértékben megtámadó „X”, „S”, „M” és „K” vírusokat. Nőtt a boltok forgalma Békésen A Békés és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet kereskedelmi forgalma tavaly elérte a 190 millió forintot, ami 20 százalékkal magasabb a tervezettnél. Az eredmény főként annak tulajdonítható, hogy a szövetkezet évközben több boltot szakosított, néhány kisebb boltból pedig műszaki és ruházati áruházat szervezett. Az áruház forgalma júliustól az év végéig meghaladta a 25 és fél millió forintot. Az idén a kereskedelmi hálózat áruforgalmának a terve 214 millió forint. Ezt főként a vásárlók igényének megfelelő árucikkek beszerzésével törekednek elérni. Több üzlet korszerűsítésére is sor kerül, az élelmiszerboltokat pedig hűtőberendezéssel látják el. Év végén nyílik meg a tanácsháza mellett az ABC-áruház és tej ivó. Senkinek sem, de kiváltképpen az üzemi vezetőknek nem lehet mindegy, hogy milyen a munkahelyi légkör. Sok szó esett erről a témáról a mostani szakszervezeti küldöttértekezleteken. A felszólalások alapján érdemes felidézni, hogy a munkások, a gyárak, intézmények tulajdonosai hogyan is vélekednek a munkahelyi légkörről? Szükséges erről beszélni azért is, mert 1970-ben többek között az élelmiszeriparban a dolgozók 40 százaléka cserélődött ki. Ez országos adat. A megyében kisebb volt a fluktuáció, de ez sem lehet egyáltalán megnyugtató. Várnai László, a Békéscsabai Konzervgyár dolgozója a munkásvándorlás fő okozójának az üzemen belüli őszinte légkör hiányát tartja. Azt mondja, ha nem beszélik meg az emberekkel, a tulajdonosokkal az üzem előtt álló feladatokat, gondokat, problémákat, akkor felborul a rend és a fegyelem. Az elkiabált utasításokkal ma már nem lehet tervet teljesíteni. Egy üzem munkásgárdája, amely becsületesen és jól dolgozik, igényli azt, hogy közvetlen vezetői őszintén beszéljenek vele. Ha nem őszinte a légkör, akkor helytelen irányba csúszik a bérpolitika, a vezető és a munkások közötti kapcsolat egyik fokmérője. Ha a vezetőség nem megfelelően gazdálkodik a munkabérrel, akkor nem ösztönöz a jó munkára. Ennek az a következménye, hogy a munkások között bérfeszültség keletkezik. Van ebben valami igazság. Várnai Lászlónak feltétlen igaza van, amikor a munkásvándorlás egyik fő okozójának az őszinte légkör hiányát tartja. Ha mélyebben nézzük ezt a témát, akkor láthatjuk, hogy a munkások egymás között, üzemrészen, műhelyen belül hogyan igyekeznek rendezni a termeléssel összefüggő dolgaikat. A Békéscsabai Konzervgyárban mű- helyszínten a párt- és a szak- szervezet jól összedolgozik. Nagyon jó kapcsolatot alakítottak ki és kölcsönösen beszélik meg a kollektíva előtt álló feladatokat. Abban az egységben, ahol Várnai László is dolgozik, így mennek előbbre az ügyek. Ügy éreztük fejtegetéséből, hogy a műhelyszínt fölött már nem megy minden ennyire kézzelfogható módon. Egy-egy üzemben megnövekedett a vezetők és a dolgozók feladata. Az üzemi demokrácia fejlesztése viszont elválaszthatatlan a termelés színvonalától. Érdekes ez így is, de az is igaz, ' hogy többet termelni csak az a l dolgozó képes, aki az üzemi demokrácia adta lehetőségekkel él, aki bele is szól abba, hogy mi, hogyan legyen. Valahol ezen a részen fakadnak azok a gondolatok, melyeket üzemen belül a munkások, a tulajdonosok közérzetének alakulásáról vallunk. Mit érez a munkás, a tulajdonos akkor, ha valamilyen feladatból eleve kirekesztik alkotó kezdeményezését? Ha a vezetés adott esetben olyan, hogy ennek kibontakozását csökkenti vagy kizárja, akkor a munkás nem tudja önmagából azt a bizonyos pluszt adni a termeléshez, amire a gyárnak, az üzemnek, az intézménynek szüksége lenne. Az országban munkáshatalom van. Ez üzemen belül azt jelentheti, hogy ott is csak olyasmi történhet, ami a tulajdonosok érdekével megegyezik. Ezért is érthetetlen, hogy egyes vezetők miért csak fennhéjázva beszélnek a munkásokkal. Vajon ezt így igényli egy üzem munkásgárdája a hatalom birtokosa? Nem! Érdemes bepillantani egy-egy munkástanácskozásra. Az emberek nagy élettapasztalatuk bölcsességével szólnak hozzá az őket érintő kérdésekhez is, mint ahogyan történt ez a túlóra-ügyben. Az élelmiszeriparban 1970-ben bevezették a 44 órás munkahetet. Ezzel szemben a dolgozók 52 órás munkaheteket teljesítenek! Sok a túlóra és ami szembetűnő, ezzel az egész túlóráztatással a dolgozó nőket vonják el családjuktól. Ebben az iparágban ugyanis a foglalkoztatottak majdnem fele nő. A szakszervezeti bizottságok tavaly nem igen emeltek szót a túlóráztatás ellen. Mintha lemondtak volna arról a jogról, hogy munkás- és embervédelem ügyben szót emeljenek. A munkásember egészségét, szabadidejét viszonyaink között sem szabad egyszerűen üzleti vállalkozásnak tekinteni. Egyes vezetők annyira elmerülnek a nyereség hajhászásában, hogy nem törődnek a dolgozók fizikai- és egészségi állapotával. Meg sem hallgatják a szakszervezet véleményét a túlóráztatásról. De az sem érdekli őket, hogy jut-e idő pihenésre? Egy a lényeg: a tervezettnél több nyereséget érjenek el, hogy a .vezetői prémium meglegyen. A szakszervezeti bizottságoknak jobban oda kellene figyelniük a dolgozó ember védelmére. Példák igazolják, hogy a túlóráztatást meg lehet előzni a munka újbóli hatékony átszervezésével, az intenzitás növelésével. A dolgozó nők helyzetével majdnem minden fórumon foglalkoznak. Érthető, hiszen a nők egyenjogúsítását Népköztársaságunk alkotmányában kimondtuk ugyan, de a munka érdemi részével lehetőségeinktől elmarad- j tunk. Az egyenlő munkáért ] egyenlő bért elve még nem érvényesül úgy, ahogyan a felszabadulást követő 26. esztendőben érvényesülnie kellene! De nem megfelelő a nők, az anyák megbecsülése sem. Jól példázza ezt a szülési szabadságról visszatérő nők megítélése. Vannak üzemek, ahol új munkaerőnek tekintik a szülési szabadságról visszatért 1971 FEBRUÁR 25. anyát. Ezért részére alacsonyabb órabért vagy kereseti lehetőséget biztosítanak, mint annak a kollektívának, amelyből három évvel ezelőtt szülési szabadságra ment Az anyaság védelmét nálunk törvények írják elő. S aki gyermeket szül és vállalja, hogy három éven át szülési szabadsága idején gondozza, nem szakítja meg munkakapcsolatát az üzemmel. így munkába állása után nem helyes olyan megkülönböztetett szankciót érvényesíteni vele szemben, mint ahogyan egyesek ezt napjainkban az új belépő dolgozóval teszik. A szak- i szervezeti bizottságoknak nagyon I a sarkukra kell állniuk, hogy érvényt szerezzenek annak a korábbi határozatnak, mely szerint a szülés következtében egyetlen nő sem kerülhet hátrányos helyzetbe! A munkáskollektívák figyelemmel kísérik üzemük sorsát, a termelési terv alakulását és a helytállás megbecsülését. Tavaly a rendkívüli nehéz esztendőben 13 százalékkal több kolbászt készített a megye húsipara, 18 százalékkal több baromfit dolgoztak fel, 44 százalékkal került több tojás a felvásárlóhoz, 8 százalékkal növekedett a főze- lék-konzerv tartósítása és 26 százalékkal több mélyhűtött áru készült, mint 1969-ben. Mégis a dolgozók anyagi és erkölcsi megbecsülésével problémák vannak Csökkent a kiváló dolgozók száma. Miniszteri kitüntetésre, kormánykitüntetésre kevesebb javaslat érkezett, mint a korábbi években. Ugyanakkor a termelésben elért eredmények elismerésre méltóak. Semmi sem indokolja, hogy a termelés növekvő színvonala mellett a vállalat, az intézmény vezetőinek ilyen irányú kezdeményezése csökkenjen! A munkahelyi légkör javításának sok összetevője van. Főként akkor mehetnek jól az ügyek, ha a dolgozók és a vezetők között őszinte, elvtársias a kapcsolat. Üzemi fórumaink — brigádgyűlések, termelési tanácskozások, szakszervezeti gyűlések — alkalmasak arra, hogy a munkáskollektívák kifejtsék véleményüket napjaink nagy témájáról, a munkások és vezetők, vagyis a tulajdonosok kapcsolatának helyes formálásáról, ahogyan tapasztaltuk is ezt a küldöttértekezleten. Szarvason a főútvonal mentén újabb épülettel gazdagodik a város. A városi tanács közeié- j ben épült a talajjavító vállalat, j valamint a Szarvasi Állami Gaz- j daság irodaháza, melynek földszintjén kap helyet a takarék- * Hadkötelesek összeírása A Magyar Néphadsereg Békés megyei Kiegészítő Pranesnoksá- gán kapott tájékoztatás szerint az 1653-ban született magyar állampolgárságú férfiakat 1971. március 1-től, a honvédelemről szóló törvény 14. §-a és a 4/1964. (II. 9.) kormányszámú rendelet 10. §-a alapján összeírják. A Kiegészítő Parancsnokság felhívja az összeírásra kötelezett férfiak figyelmét, hogy a megye valamennyi községében, városában falragaszokon, hirdetményeken jelöli meg azokat a helyeket és az időpontokat, ahol és amikor egy-egy községi, város hadköteles férfiamak összeíráson meg kell* jelenniük. Azt is elmondták az illetékesek, hogy a jelzett időpontokban és helyen azok a magyar állampolgárságú férfiak is kötelesek megjelenni, akik bármilyen okból összeíráson, eddig még nem vettek részt; Az összeírásra kötelezetteknek a Kiegészítő Parancsnokság név szerinti értesítést küld az elkövetkezendő időben., amelyen a pontos időt és helyet is mégha- lározza, ahol az állampolgárnak jelentkeznie kell. A Kiegészítő Parancsnokság az összeírásra kötelezettek figyelmét arra is felhívja, hogy a megjelenés alkalmával a személyigazolvá- nyon kívül be kell mutatniuk a legmagasabb iskolai végzettséget igazoló bizonyítványt, valamint a személyre szóló felhívásban megjelölt egyéb igazolványait Is. Arra kéri azokat a hadköteleseket, akik az összeíráson bármilyen okból megjelenni nem tudnak, azt írásiban vagy hozzátartozó útján szóban a Kiegészítő Parancsnokságnak jelentsék. Várakozáson felüli siker a Centrum-hétfőn A téli vásár után a Centrum áruházban ismét megtartották a szokásos Centrum-hétfőt, amikor 20 százalékkal olcsóbban adnak a vásárlóknak bizonyos cikkeket. Békéscsabán ezúttal az ágyneműgarnitúrákat és műszáltakarókat adták 20 százalékkal olcsóbban. A siker várakozáson felüli volt. Akadt olyan vásárló, aki 3—4 ágynemű garnitúrát is vett egyszerre. Ezen az egy napon a Centrum Áruházban 180 ágyneműgamitúra és 70 darab takaró lelt gazdára húsz százalékkal olcsóbban. Az osztály összesen 91 ezer forintot forgalmazott ebből a két cikkből, a vásárlók — mivel húsz százalékkal olcsóbban kapták az árut — 18 ezer forintot „takarítottak meg”. Érdemes megjegyezni, hogy más napokon átlagosan öt, esetleg nyolc ágyneműgamitúra fogy el az áruházban. szövetkezet és az Állami Biztosító üzlethelyisége. Az irodaház mellett épül az ABC-áruház az élelmiszer kiskereskedelmi vállalat beruházásaként mintegy 4,5 millió forintos költséggel. (Fotó: Barnára) Az Orosházi Üveggyár GÉPKEZELŐI MUNKAKÖRBE 18 éven felülj férfi dolgozókat keres felvételre Kezdő havi kereseti lehetőség 1800—2400 Ft: Keres továbbá 18 éven felüli női dolgozókat is ÜVEGOSZTÁLYOZÓ munkakörbe. Étkezés és szállás biztosítva van. Házaspárok részére havonta és személyenként 200 Ft albérleti hozzájárulást fizet a gyár. Felvétel esetén az útiköltséget megtérítjük. Jelentkezni lehet a gyár munkaügyi osztályán személyesen vagy levélben. • • • • Címünk: CM Orosházi Üveggyár, Orosháza 216784 Dupsi Károly Új ÁBC-áruház és irodaház épül
