Békés Megyei Népújság, 1971. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-04 / 29. szám
Őrségi tapasztalatok hasznosítását szervezi a vízügyi igazgatóság Á Körösök térségében elterülő kötött, tossz vízgazdálkodású talajokon a csapadék- és a hóolvadásből származó víz altalaj- lazítás nélkül nem tud a mélyebb rétegekbe jutni, miivel a felszín alatt — 80—100 centiméteres mélységben — igen tömör, vizet át nem eresztő agyagos réteg húzódik. Az olyan évjáratokban, mint 1970 is volt, e réteg fölött összegyűlt, felhalma- zódott a víz és összefüggő borítások alakultak ki a talaj felszí, nón. Az ország nyugati szélén fekvő őrségben hasonló kötött talajokon gazdálkodnak. Itt azonban már több helyen elvégezték az altalajlazítást, melyet dréne- rezéssel is összekötöttek. Jó tapasztalatokra tettek szert. A Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság az őrségi tapasztalatok hasznosításait szervezi a Körösök Kenyérüzem és bűié létesül Kaszaperen Kaszaperre évek óta Mezőfco- vácsházáról szállítják a kenyeret, ami azonban nem mindig érkezük időben, sokszor pedig nem friss. A községi tanács, valamint a Mezőkovácsháza és Vidéke ÁFÉSZ ezért kenyér- üzem létrehozását határozta el. Az ÁFÉSZ erre a célra 1 millió 400 ezer forintot irányzott elő, a tanács megfelelő épületet biztosítóéi.. Az üzem várhatóan a nyár elejéig elkészül, hogy aratáskor már innen láthassák el kenyérrel a lakosságot. Az ÁFÉSZ a boltok felújítására is jelentős összeget, mintegy 700 ezer forintot fordít. Az orosházi és a tótkomlósi út kereszteződésénél pedig másfél millió forint költséggel büfét létesít, ahol majd meleg ételt is fogyaszthatnak a vendégek. térségében. A békéscsabai MáA pártbizottság napirendjén Az építők múlt évi munkája ás idei feladatai litván nyelvű felirat: „E kapuk mögött zokog a föld”. Jártam már Auschwitzban. Láttam a halálialat, a krematóriumokat, ahol százezerszámra égették el az embereket. Láttam az auschwitzi múzeum hatalmas vitrinéiben tonnányi emberi hajat, több tízezer szemüveget és gyerekcipőt. A szalaszpilszi tábor helyén nem találkozunk ilyen brutálisan az emberi borzalmakkal, inkább az itt emelt monumentális képzőművészeti alkotások hatása az, ami felkorbácsolja az ember érzéseit. A száz méter hosz- szú betonfal tetejéről jól látható az emlékmű valamennyi szobra és a foglyok átal épített úgynevezett Szenvedések útja. Az út mellett csipkebokorral jelölték meg a barakok helyét, s teret, ahoi minden esztendőben a megemlékezést tartják, kétféléi fenyőfáikkal övezték. Egy részüket még annak idején a foglyok ültették. Innen vezet az út az erdőbe, erre vitték az embereket a kivégzéshez. A bejárattal szemben, a Szolidaritás, a Fogadalom, a Vörös Front és a Megalázott nő szobrai. A monumentális szoborcsoport a legkitűnőbb lett szobrászok alkotása. Nem messze hatalmas márványtömb. örökkön égő modem kandeláberrel, az év nádadén szakában sok-sok jus 1 Tsz területén üzemi vízrendezés folyik. A tsz vezetői e munka keretében kérték fel a vízügyi igazgatóságot, hogy egy kisebb öblözetben kíséreljék meg az altalaj lazítást drénere- zéssel együtt. Erre a munkára, a tapasztalatok terjesztésére felfigyelt a Magyar Hidrológiai Társaság és a Magyar Agrártudományi Egyesület Békés megyei Szervezete is. Együttesen kérték fel dr. Szekrény! Béla és dr. Szabó László kandidátusokat, hogy sokéves megfigyeléseikből tartsanak előadást a Mezőgazdasági Könyvhónap keretében Gyulán, a vízügyi igazgatóság előadótermében. Ma, február 4-én délelőtt mindkét előadó elmondja referátumát az őrségi talajok javításában szerzett tapasztalatokról. Megjelent a Békéscsabai Míísorkalauz februári száma A napokban hagyta el a nyomdát a Békéscsabai Műsorkalauz februári száma. A kis tájékoztatóban — melynek januári kiadványa nagy sikert aratott — ezúttal is az Ifjúsági és Úttörőház, a Jókai Színház, a Megyei Könyvtár, a mozik, a megyei művelődési ház és első alkalommal a TIT békéscsabai programját közük. Az eseménynaptárt ismeretterjesztő jellegű cikkek, tudósítások egészítik ki. A műsorkalauz ízléses nvomdai kivitele a Békés megyei Nyomdaipari Vállalat békéscsabai üzemét dicsér friss virággal, hirdetve, hogy az élők nem felednek... Az utazó, a szovjet repülőte- rek várótermeiben kedvére válogathat a színes és ízléses, több nyelvű prospektusok között. Ezek közül talán az egyik legszebb kiállítású a sok színű rigai. A prospektust böngészve, egész oldalas, nagyszerű színes képen csodálhattam meg a tengerpart szépségét, az aranysárga homokfövenyt, á partot övező fenyőket. Már a kép láttán elhatároztam, hogy mindenképpen ellátogatok a rigai tengerpartra, a Jurmaiára. Lettül a jura — tenger. A Jurmala a Rigai-öböl partján 15 kilométer hosszú, három kilométer széles. Ebben a dünékkel és fenyvesekkel borított övezetben szanatóriumok, vízgyógyintézetek, penziók, üdülők, úttörőtáborok és kis nyaralók sorakoznak. Évenként ötszázezren keresnek itt üdülést és gyógyulást. Ügy mondják a Jurmala éghajlata különösen a magas vérnyomásban szenvedők számára rendkívül jóhatású. A késő ősz ellenére a parton sok száz ember sétált, beszélgetett, gyönyörködve a tenger szépségében s felüdülve a tenger felől érkező, sós, jódos levegőben. A sétálóknak én csak hangjukat hallottam, lépteiket elnyelte a nedves homok fő vény. Boros Béla Január végén Iga István pb- titkár elnökletével kibővített ülést tartott a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat párt- bizottsága. Rendkívül időszerű volt a tanácskozás, mivel az elmúlt gazdasági év tapasztalatainak összegezése után az idei főbb célkitűzéseket és feladatokat határozta meg. Ezzel jő munkaprogramot adott a vállalat vezetőinek és dolgozódnak, akikhez a télutón — az előrejelzésekből ítélve — most már úgy tűnik, az időjárás is kegyes lesz. Az ülésen, amelyen részt vett és felszólalt Bankó Mihály, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetője is, Korek Ferenc műsziki igazgatóhelyettes szóbeli tájékoztatóval egészítette ki az írásos beszámolót Megfelelő alapról Az élőterjesztésekből mindenekelőtt az derült ki, hogy az elmúlt ötéves tervidőszak megfelelő alapot nyújt a további fejlődéshez. A vállalat a harmadik ötéves terv idején mintegy 46 százalékkal növelte termelését. A szürke százaléknál többet mondanak a számok. Öt esztendő alatt egymilliárd 700 millió forintot tett ki a létrehozott építésszerelési .termelési érték. Gyárakat, üzemeket, középületeket és mezőgazdasági létesítményeket emeltek, s a fehérgyarmati árvizes otthonokká] együtt 2620 lakást építettek. A jövőt tekintve, az elmúlt öt év egyik kedvező tapasztalata, hogy a termelésnövekedésnek nagyrészt a termelékenység volt a forrása. Ennek feltételeit az építési technológiák korszerűsítésével (minit például a téglapanel, a könnyűszerkezetek és a csúsizózsaluzat alkalmazása) -és különböző szervezési intézkedésékkel teremtették meg. S bár a fejlődés szemmel látható, mégsem bizonyult elegendőnek ahhoz, hogy az összes építési igényt kielégítsék. így akárcsak az országra, megyénkre is jellemző: a beruházási piacon továbbra is fennmaradtak a feszültségek. Csökkentésük olyan feladat, amelyet nem lehet az idén sem, de azután sem figyelmen kívül hagyni. A tavalyi nehéz esztendőben — több kedvezőtlen tényező ellenére — a saját termelési értéket a tervezetthez képest 12 százalékkal, az úgynevezett generál-termelést viszont mintegy 20 százalékkal növelték. Ám akadtak ennél kedvezőtlenebb tapasztalatok is. Ilyen volt többek közt, hogy a béralapot 2,9 százalékkal túllépték, s ami ennél figyelmeztető tanulság: olykor-olykor bizony a kifizetett bérek mögött nem mindig volt meg a kellő ellenérték. De elgondolkoztató az is, hogy az 1969. évi 41 ezerről tavaly 150 ezerre növékedett a túlórák száma. S hogy így történt, annak nemcsak az árvíz az oka, hanem az is, hogy anyagellátási zavarok, «őt esetenként szervezetlenség miatt is sok volt a veszteségidő és a kényszer- pihenő. DÉGÁZ GYULAI KIRENDELTSÉGE gyulai munkahelyre azonnali belépéssel felvesz KUBIKOSOKAT, SEGÉDMUNKÁSOKAT. Jó kereseti lehetőség. Jelentkezés: Gyula, Nürnbergi u. 10. 109089 íme, ezek megváltoztatásával is lehetne keresni néhány milliót. És kell is az idén! Úí év — új tervek A céltudatos munka fontos követelménye a lehetőségekkel reálisan számoló, ugyanakkor a fejlődésre ösztönzően ható terv. A pártbizottság az idei főbb célkitűzések és feladatok meghatározásánál messzemenően követte ezeket az elveket. Nem épít légvárat, de a mércét sem állítja alacsonyra, amikor a tavalyinál 8—9 százalékkal magasabb termelésnövelést ajánlott a vállalat számára. Éppen a beruházási piacon továbbra érvényesülő feszültségek miatt szükséges most is a munkák rangsorolása. Ennek megfelelően az első helyen a kormány által kiemelt beruházások megvalósítása szerepel. Mégpedig Békéscsabán, a Kner Nyomda befejezése, a hűtőház mirelit-üzemének és kapcsolódó létesítményeinek befejezése, Orosházán pedig az üveggyár fejlesztésénél a vállalatnak kijelölt objektumok üzemeltetésre való átadása. A vállalat idei munkaprogramjának fontos és jelentős részét teszik ki a lakásépítkezések. A tervek szerint 595 lakást építenek fel és adnak át a megyében. Méghozzá úgy, hogy a lakóépületeknek 64 százaléka paneles, 31 százaléka blokkos technológiával készül. A lakásprogram ezzel azonban korántsem teljes, mivel Fehér- gyarmaton az idén be kell fejezni a 80 árvizes lakást, valamint ötszáz, 1972-re átmenő lakás építését kell megkezdeni. Ezenkívül egy sor állami hitellel támogatott beruházás befejezése és indítása hárul a vállalat dolgozóira. Mindez megkívánja a gépesítés fejlesztését éppúgy, mint a jobb előkészítést, az élőmunka hatékonyságának növelését, s az ehhez szükséges anyagi ösztönzés céltudatos alkalmazását. Erről különben többen szóltak a vitában, s mondtak véleményt eddig tapasztalataikról és az idei feladatokról. Hatékonyabb munkával A felszólalásokat a fenti címszavakkal lehetne röviden ösz- szefog'lalmi. Figyelemre méltó javaslatot tett Galovicz György szb-titkár. Mint mondotta: a termelékenység növelésének egyik fontos feltétele a belső tartalékok feltárása és hasznosítása. De legalább ennyire az is, hogy a korszerű építési módokat még jobban kiterjesz- szék, s hogy a vezetők állandóan javítsák, tökéletesítsék a termelésszervezést. A bérgazdálkodás fejlesztésének szükségességéről beszélt Kovács János, az üzemgazdasági és pénzügyi osztály vezetője. A bérek kifizetésénél — hangsúlyozta — nemcsak a munka mennyiségét, hanem minőségét is jobban vegyék figyelembe. A tervezett II Hűtőház felvesz hűtőházi raktárnokokat, hűtőházi mérlegelőket, lakatos szakmunkásokat, gépkocsirakodókat, hűtőházi rakodó- munkásokat, villanytargonca-kezelőket. Jelentkezés a munkaügy) vezetőnél. lakások átadásának meggyorsítására — javasolta Zsolnai György alapszervezeti párttitkár —, elengedhetetlen a szakszerelőipar fejlesztése és az együttműködés javítása. Hasonló igényről szólt Apáti Gábor kubikos szocialista brigádvezető. Elmondta: már az alapozásnál jobban oda kell figyelni az építkezéseknél. De arra is, hogy a szocialista munkaversenyhez a vezetők jobban megteremtsék a szükséges feltételeket, mert csak akkor lesz eredményes. Több kedvezőtlen jelenséget említett meg Benke László, a gépészeti osztály vezetője. A technikai eszközöket— tapasztalata szerint — nem mindig becsülik meg kellően. Előfordul, hogy egyes építkezéseken indokolatlanul visszatartják a gépeket és berendezéseket, s ezzel másutt hátráltatják a termelést. A mostani, építkezésekre és alapozásra igen alkalmas időszakiban nagy előnyt lehetne szerezni. Csakhogy ehhez — panaszolta Kárpáti Károly, a termékgazdálkodási osztály vezetője — jóval több kavics és cement kellene. ígéretet sokat kaptak és kapnak. Annál kevesebb anyagot és szállításhoz szükséges vasútí kocsit. Sajnos megyénk eléggé távol esik ezektől az anyagforrásoktól, s ennék lépten-nyomon érzik a hátrányát. Jó lenne vegre, ha fent is jobban odafigyelnének erre, a munkát, az építkezések gyorsítását nehezítő körülményre. A vállalat tavalyi eredményeit értékelve Bankó elvtárs megjegyezte: 1970-ben jelentős volt a fejlődés, mert megkezdődött és meghonosodott a téglapaneles és a könnyűszerkezetes épí tési mód. Ám ezzel nem lehet megelégedni. Az építőipar kapacitásának növelését ugyanis indokolja, hogy a negyedik ötéves tervben mintegy 11 és fél milliárd forintra tehető a megyében az igény. Ezért feltétlenül szükséges a más vállalatokkal való kooperáció fejlesztése, a szervezés és a termelés feltételeinek a javítása De közben tanácsos azt is megnézni, hogy mi mibe kerül. Vagyis a vállalat gazdasági és műszaki vezetőinek körében egyre jobban meg kell követelni és honosítani a közgazdasági szemléletet Az idei feladatok sokoldalú vitájában Mihalecz Mihály a téliesítés jó előkészítését és megszervezését javasolta. Papp Ferenc festő-brigádvezető pedig arról beszélt, hogy mennyire elősegítené a termelést, ha mindig időben kapnák meg a munkaterületet, s ha a kisgépesítési jobban fejlesztenék. Megfontolandó az is, amit. Bene Pál orosházi építésvezető mondott. A szakipari munkák gyakran összetorlódnak, s a hibát tetézi, hogy eközben a különböző szakmunkások sem becsülik meg kellően egymás munkáját. Doma László KISZ-titkár a szakmai utánpótlás elméleti és gyakorlati oktatásának fejlesztését sürgette. Ám — mint mondotta — a művezetők képzésével is többet kellene törődni. A pártbizottság a vitában elhangzott véleményekkel és javaslatokkal együtt elfogadta az írásos és szóbeli beszámolót, majd Betkó László vb-tag és Iga István pb-titkár előterjesztése alapján jóváhagyta az alapszervezetek vezetőségválasz_ tásárói szóló jelentést, valamint a végrehajtó bizottság és a pártbizottság idei első félévi munkatervét. P. P. 3 1971. FEBRUÁR i.
