Békés Megyei Népújság, 1971. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-24 / 46. szám
A megyei tanács vb üléséről jelentjük: (Folytatás as 1. oldalról) téglagyárban. Jelenleg hasonló j munkálatok a füzesgyarmati tóg_ j lagyárban folynak. A vállalat Békéscsabáin az 1-es téglagyár- j ban ,üzemorvosi rendelőt tart ! fenn. A korábbi években az i üzemorvos teendői csak a békés- I csabai üzemeikre korlátozódtak, j 1968-tól a vidéki gyáregységeit j dolgozódnak felülvizsgálatát is elvégzők. Tekintettel a nődolgo. j zók nagy létszámára, nőgyógyászati szakrendelést is tartanak heteníként a két békéscsabai üzemiben. A vállalat valameny- nyi gyártelepén biztosítják az étkezőhelyiséget és az . étkeztetést. Sajnos, á dolgozók nincsenek megelégedve az ételek változatosságával és az ízesítéssel. A végrehajtó bizottság ígéretet tett, hogy hatóságilag felülvizs- j gálja az alföldi étkeztető vállalat ilyen irányú tevékenységét. I A végrehajtó bizottság dicsé- retesmeik tartotta a vállalat lakásépítési törekvéseit is: három év, alatt huszonegy új lakást építettek saját erőforrásból, ebből tizenkettőt Békéscsabán. A vállalat további törekvéseiről szólva; megvalósításra vár többek között a mezőberényi 1—2- es, valamint a békési és gyulai téglagyárak gázfűtésre való átalakítása. 1971-ben gázfogadóállomásokat készítenek, hogy 1972-től földgázzal égessék termékeiket. A gyártmányfejlesztés elképzelései között szerepel egy FÉRT gyártmányú gerendaüzem létesítése is. 1970-ben jóváhagyásra került egy új cserépgyár létesítése, amely csaknem 300 milliós beruházási költséggel előreláthatóan 1973-ra felépül. A IV. ötéves terv időszakára tervezett műszaki fejlesztés következtében a tervidőszakvégére égetett téglatermelésük 250 millióra, égetett cserépter- mélésüik mintegy 100 millióra fog növekedni. A termelékenység ez időszakban 25 százalékkal haladja meg a jelenlegi színvonalat. Gondjai is vannak a vállalatnak, melyék megszüntetéséhez a tanács segítségét kérte a vezetés. így többek között szükség van a gyermekintézmény és üzemi orvosi rendelő bővítésére, az üzemétkeztetés minőségének hatósági ellenőrzésére,, a közép- bloikkgyártó üzem területének, valamint a bányaterületnek a egység, noha ez a folyamat is meggyorsult az utóbbi hónapokban. A KB februári ülése előtt tartották meg a Nemzeti Front országos értekezletét, s Husák, a CSKP KB első titkára nagy beszédében vázolta a Front feladatait, szerepét a csehszlovák társadalomban. Erre a tisztázásra azért volt nagy szükség, mert 1968 nyarán és azt követően is egy ideig téves elképzelések voltak a Front szerepéről, a párthoz való „partneri” viszonyáról. Az értekezleten bejelentett személyi változás — Erban helyébe Husák került —, ugyancsak a pártvezetés megszilárdítását kívánta hangsúlyozni. Az értekezlet anyagát a Prágában tartózkodó nyugati tudósítók is élénk figyelemmel tanulmányozták; éppúgy a nem sokkal azután megtartott KB- ülés beszédeit, tudósításaikban is aláhúzták azt a tényt, hogy a párt számít a pártonkívüliek, az értelmiségiek, a vallásos tömegek együttműködésére is, velük együtt akarja megoldani az utóbbi években felgyülemlett problémákat. Nem vált be tehát az a célzatosan terjesztett jóslat, hogy a CSKP visszatér a No- votny-korszak módszereihez és eltaszítja magától az értelmiséget. Igaz, a tagkönyvcsere során az értelmiségiek közül aránylag Nagybánhegyes környékéin összegyűlt belvizet csak átemeléssel tudják levezetni a Szárazérbe. Képünkön Pálinkás István és Szabó Zsigmond MTZ-traktorral hajtatja meg az átemelő szivattyút. (Fotó: Demény Gyula) bővítésére, a gyomai és mező- berényi téglagyárakhoz vezető közutak kijavítására és Elek községbe való gázbevezetésre. A végrehajtó bizottság kinyilvánította segítő szándékát és megteszi a szükséges intézkedéseiket. Végezetül pedig az összmunkát alapul véve a végrehajtó bizottság jegyzőkönyvileg fejezte ki köszönetét és elismerését a vállalat vezetőinek és dolgozóinak az elért jó eredményeikért. A következő napirendben dr. Takács János osztályvezető tájékoztatta a végrehajtó bizottságot az ár- és belvíz okozta károk helyreállításáról. Arról már korábban beszámoltunk, hogy az 1970-es ár- és belvíz következtében. 2423 lakóház ment tönkre megyénkben, illetve rongálódott meg. Ebből 1576 épületet kell újjáépíteni, 847-et pedig helyreállítani. Ennek elvégzését kettő ütemben, tervezték. Megállapította a végrehajtó bizottság, hogy az elmúlt évben a rendelkezésre álló rövid időt és a lehetőségeket figyelembe véve, az első ütem feladatait eredményesen megoldották: 170 lakással több építkezéshez fogtak hozzá, mint ahogy ezt az első ütemtöbben rekedtek kívül a pár- : ton. A közzétett dokumentumok, * beszámolók szerint a párttagság • létszáma 20—25 százalékkal i csökkent, ezen belül az értelmi- ■ ségiek aránya eléggé nagy. Né- ! hány üzemben tett látogatásom : viszont arról győzött meg, pél- É dául a prágai Staropramen sör- » gyárban, s részben a Libereci ■ Autóművek jabloneci központjá- • ban is, hogy a műszakiak: mér- ; nökök, technikusok közül arány- ; lag keveset töröltek s még ke- • vesebbet zártak ki (ez utóbbi sú- ■ lyosabb fokozat) a párt soraiból. « S hozzá is tették a magyaráza- * tot: „mérnökeink és technikusa- S ink többsége a válságos időszak- S ban a munka folytatása, terme- ; lési, szállítási kötelezettségeink E teljesítése mellett foglalt állást”. ■ A jabloneci motorgyárat Mi- | roslav Bohdal mérnök, a mű- É szaki fejlesztési főosztály egyik s vezetője kíséretében jártam vé- ■ gig, a gyár külföldi kapcsolatai- ; ról Jaromir Provaznik tájékoz- jj tatott, az üzem történetével Mir. • ko Chramosta technikus ismer- 5 tetett meg. Mindhárman megerősítették, hogy munkájuk során nagy segítséget és támogatást jelent számukra az üzemi pártbizottsággal való kitűnő együttműködés. Bertalan Lajos (Következik: Látogatás Sko- dáéknál). ben meghatározták. Most az idei év az építkezések és helyreállítások folytatásának és a befejezésének éve. A második ütemben 826 épületet építenek újjá és 135-öt helyreállítanak. Ennek érdekében a végrehajtó bizottság utasította az építési, közlekedési és vízügyi osztályát — a második ütem elkészítése alapján — gondoskodjon azok végrehajtásáról úgy, hogy az újjáépítési és helyreállítási munkálatok ez év november 7-re befejeződjenek. Az anyagellátást elsősorban a tégla- és cserépmennyiséget a helyi üzemtől várják. Ugyanis a tégla- és cserépdpairi vállalat elsősorban a Békés megyei piac ellátását tűzte maga elé célul — amennyiben ezt nem gátolják még jobban a központi felügyeleti szerveik. — Néhány adat csupán; az elmúlt évben 97 millió téglát adtak a lakosság részére a 78 millió kontingenssel szemben. Ezen belül 20 millió téglával enyhítették az ár. és belvízkárok ellátásának anyaghiányát. 1971-re a keretszerződés 93 millió köbméteregység, melyet ismételten túl szeretnének teljesíteni, hogy megközelítsék a 100 millió téglát. Reméljük, ebből az igényeiknek megfelelően jut megyénknek is. Kimondotta a végrehajtó bizottság azt is, hogy szükséges meggyorsítani a kavicsellátást. A társadalmi ösz- szefogás is sokat segíthet —sajnos ebben a mimikában megyénk lakossága meg sem közelíti a Szábolcs-Szatmáriakat. Az építkezéseken túl intézkedések történitek a még belvíz által elöntött földterületek mentesítésére, a víz elvezetésére, átemelésére. A február elejei állapotnak megfelelően csaknem 18 ezer katasztrális hold föld áll víz alatt, s mintegy 60 szivaty- tyú működik éjjel-nappal. *»» Ezt követően a végrehajtó bizottság elfogadta a megyei szanálási bizottságnak az 1970. évi ár- és belvízkárok miatt veszteséges termelőszövetkezetek anyagi rendezéséről szóló jelentését. Majd jóváhagyta a tótkomlósa tanács vb kérését, miszerint 1971. március 1-i hatály- lyal megszünteti a Tótkomlós- Pusztaszőlős anyakönyvi kerületét. Az ülést bejelentéssel zárták. Rocskár János 1971, FEBRUAR 24. BÉKÉS MFCYfí NÍPÚJSAC1 Országos tanácskozás a vezetők és szakemberek továbbképzéséről A téma időszerűségét bizonyítja, hogy nemrég a Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Minisztériumban rendezett országos továbbképzési tanácskozáson több, mint 200 érdekelt élelmiszer- és fagazdasági szakember vett részt. A tárca területéhez tartozó oktató- és továbbképző munkában dolgozók, társadalmi szervek és az ugyancsak nagyon érdekelt állami vállalatok, termelőszövetkezetek szakemberei adtak itt találkozót egymásnak, cseréltek gondolatot a szakmai műveltség fokozásának különféle kérdéseiben. A továbbképzés korszerűsítését a minisztérium nem véletle- j nül tűzte napirendre — mon- | dotta bevezető előadásában dr. Gergely István mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes. Ellenkezőleg — számot vetettünk azokkal az élelmiszer- és fagazdasági fejlesztési feladatokkal — folytatta —, amelyek az MSZMP X. kongresszusának határozataiból, valamint a negyedik ötéves tervből fakadóan e fontos ágazatra hárulnak. S a tennivalók meglehetősen nagyok, hiszen a jövőben az eddiginél magasabb szinten kell feladatainkat megoldani. A gazdaságirányítás reformjának elmúlt három évi tapasztalata bebizonyította, hogy a nép- , gazdaság, ezen belül az élelmiszer és fagazdaság irányítása, a gazdasági folyamatok közgazda- sági módszerekkel történő szabályozása eredményesebb és hatékonyabb, ugyanakkor sokkal nehezebb és bonyolultabb feladat a korábbi tervlebontásos módszereken alapuló gazdaságvezetésnél. Az ehhez igazodó vállalatvezetési módszerek azonban még nem váltak általánossá, nem minden üzem alkalmazkodott megfelelően az új viszonyokhoz. Helytelen lenne az új vállalatvezetési módszereket uniformizálni. Nem volna célravezető, ha a minisztérium valamilyen egységes vállalatszervezési séma elrendelésével vagy általában központi szervezés- technikai -utasításokkal akarná korszerűsíteni a Vezetést. Ezek helyett az a járható út, ha az új, modern vezetési módszereket megismertetjük a vezetőkkel és ezek bevezetését, elterjesztését igyekszünk megkönnyíteni. A vezetők, a szakemberek követelmények szerinti képzése, szakmai műveltségük fokozása, elméleti tudásuk minél teljesebb megalapozása a gazdaságpolitikai feladatok teljesítésének fontos feltétele. Ebben nem kis gondot okoz az a tény, hogy éppen a tudományos és technikai ismeretek rendkívül dinamikus fejlődése következtében az alapképzés _egy-két lépéssel a tudomány és az élenjáró gyakorlat mögött áll. Egyáltalán hogyan is lehet leggyorsabban, leghatékonyabban elsajátítani az ismeretanyagot? Aligha lehet vitás, hogy az egyéni úton való továbbképzés, a szakkönyvek, szakfolyóiratok naprakész figyelemmel kísérése és tanulmányozása a szakmai kulturáltság fokozásának nagyon fontos feltétele, első lépcsőfoka. Az is tény viszont, hogy a tudomány és az élenjáró gyakorlat legújabb eredményeit, a konkrét munkaköri feladatkörhöz szükséges speciális ismereteit, valamint a vezetés tökéletesítésére vonatkozó ismeretanyagot és módszereket vezetőink elsősorban a szervezett továbbképzés során sajátíthatják el legjobban. Alapvető érdekeink fűződnek ahhoz, hogy a szakemberek és vezetők teljes köre éljen a szervezett tanfolyamos továbbképzés kínálta lehetőségekkel. A továbbképzés nemcsak társadalmi, hanem legalább annyira vállalati, szövetkezeti és egyéni érdek is. A megszerzett új ismeret- anyag birtokában kifejtett eredményesebb munka az egyén, a kisebb kollektíva és az egész társadalom érdekeit egyaránt szolgálja. Vezetőink és szakembereink túlnyomó többsége eddig is felismerte a legújabb tudnivalók elsajátításának fontosságát és törekedett ismereteinek rendszeres kiegészítésére. Nyomatékosan javasoljuk vállalatainknak, szövetkezeteinknek és intézményeinknek — mondotta dr. Gergely István — követeljék meg vezetőik és szakembereik rendszeres továbbképzését. Különösen azokban az üzemekben fontos a szakgárda új ismeretanyaggal való felvértezése, ahol a termelés műszaki fejlesztése terén jelentős változásokat terveznek, vezetnek be. Nagyon elgondolkoztató az a megállapítás is, mely szerint a mérleghiányos vállalatoknál, elsősorban a termelőszövetkezetekben a nem kielégítő színvonalon folyó gazdálkodásnak — a kétségtelenül fennálló objektív okok mellett — éppen a vezetők és a szakemberek elégtelen felkészültsége a fő okozója. Ezért helyénvalónak tartjuk — folytatta idézett bevezető előadásában a miniszterhelyettes — a szanálási bizottságok által olyan követelmény támasztását, amely hozzáértő, felkészült vezető és szakemberek alkalmazásához, illetve azok szervezett továbbképzéséhez is köti az állami támogatást. A szóbanforgó országos továbbképzési tanácskozás vitáját, a hozzászólásokat dr. Szűcs Kálmán, MÉM főosztályvezető „A szakoktatás és a továbbképzés helyzete és feladatai az élelmiszer- és fagazdaságban”, továbbá dr. Nagy Gyula, a MÉM Mérnök- és Vezetőképző Intézet igazgatójának „A szakember- és vezető-továbbképzés néhány módszertani kérdése” című előadása vezette be. Dr. Fehér Károly Olajkályha üzemeltetők figyelmébe ajánljuk: Ne kézzel, ÜNTIKOKSZ-szal koromtalanítsa kályháiét! Egy taisák tartalmát a tűztónbe szórjuk, az olajkályhát begyújtjuk. Égés közben fejti ki salaktalanító és koromtalanító hatását az „ANTIKOKSZ” Égy csomag fogyasztói ára: 11,20 Ft. KAPHATÓ: háztartási boltokban, .ABC-aruházakban, háztartási és vegyi cikkeket árusító boltokban.
