Békés Megyei Népújság, 1971. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-04 / 29. szám
Megkezdődött az NDK — NSZK eszmecsere Szerdáin megkezdődött Bonniján az NDK—NSZK eszmecsere ötödik szakasza. Michael Kohl-nak, az NDK államtitkárának vezetésével öttagú delegáció érkezett a nyugatnémet fővárokba, repülőgépen. Ez az első eset, hogy egy NDK-repü* lőgép leszállt az NSZK területén. Az NDK küldötted a kőin— bonni repülőtérről nyugatnémet állami kocsikon azonnal a kancellári hivatalba hajtattak, ahol Egon Bohr vezette NSZK-kül- dötfcség tagjai vártak rájuk. Az előző eszmecserékről hivatalosan semmit sem közöltek a nyilvánosággal, td^utet- tel arra, hogy megállapodtak a titoktartásiban. Egon Báhr államtitkár a legutóbbi találkozó után azt mondta, hogy még csak eszmecsere folyik, s nem jutottak él a voltaképpeni tárgyalások stádiumába. (MTI) Az intervenciósok szítják a háború tűzet Laoszban Jelentés a feszült helyzetről Nyugati hírügynökségek jelentése szerint Laoszban a népi erők szerdán elfoglalták a fővárostól mintegy 160 kilométerrel északra fekvő Muong Suoi városát. A stratégiai fontosságú város a múlt év októberének közepén került a kormánycsapatok kezére. A Reuter vietnami tudósítója szerint az esős évszak elmúltával a laoszi utak felszáradtak és most országszerte a népi erők nagyarányú csapatösszevonásai figyelhetők meg. Souvanna Phouma, a laoszi központi kormány miniszterelnöke szerdán reggel válaszolt külföldi újságírók azon kérdésére, kormánya miért hallgat azokkal a szombat óta keringő hírekkel kapcsolatban, hogy Laosz déli részében a saigoni kormánycsapatok és az amerikaiak Intervenciója van folyamatban. A miniszterelnök mindössze ennyit jelentett ki:' „Várunk. Nincs megerősítésünk arról a hírről, hogy dél-vietnami csapatok akciót folytatnának Laoszban. A hír csupán feltevéseiken alapúi, s e feltevések nem elegendők ahhoz, hogy nyilatkozhassunk.'’ Az AFP vietnami tudósítója ottani megfigyelők véleményét idézi, akik szerint Souvanna Phouma szófukarsága a kormányfő zavaráról tanúskodik. A mostani szűkszavúság arra is bizonyíték, hogy a laoszi központi kormánynak nyilván nincsenek pontos értesülései a helyzetről és semmilyen ellenőrzést sem gyakorol az ország déli vidékei fölött. A thaiföldi miniszterelnök szerdáin kijelentette, hogy az Egyesült Államok „esetleg délvietnami csapatokat használhat fel Laoszban a kommunisták ellen”. Ugyanakkor határozottan cáfolta azokat a vientianei jelentéseket, amelyek szerint „észak-vietnami csapatok hatoltak be Thaiföld északkeleti részébe”. Vientiane: jelentések szerint szerdán hajnalban nemcsak Muong Suoi városa került a népi erűk kezére, hanem öt másik megerősített támaszpont is, így Luang Prabang körzetében is több állás. Az AFP vientianei tudósítója szerint kedden este a laoszi főváros repülőtere körül korábban soha nem tapasztalt erősségű katonai csapatösszevonásokat hajtottak végre. A DÍFK külügyminisztériuma nyilatkozatban ítélte él a Laosszal kapcsolatos amerikai politikát, megállapítva, hogy a Nixon-kormány új katonai kalandra készül a laoszi nép ellen és még veszélyesebbé teszi az indokínai helyzetet (AFP) Moszkvai visszhang „Indokína lángban” — „Szélesedik a laoszi agresszió” — „Az intervenciósok szítják a háború tüzet” — ilyen és hasonló címek alatt számolnak be a szerda reggeli moszkvai lapok Brutális támadás Los Angelesben az amerikai zsoldban álló saigoni bábhadsereg egységeinek Dél-Laoszba való betöréséről. Közvetlenül az intervenciósok rohama előtt 400 amerikai repülőgép bombázta Laosz déli vidékeit. Mint Moszkvában aláhúzták: Dél-Vietnam és Kambodzsa után Laos®; a harmadik indokínai ország, ahol a Pentagon irányításával intervenciós csapatok tevékenykednek. A szovjet főváros politikai köreiben felhívják a figyelmet arra, hogy a laoszi agresszió szorosan összefügg a vietnami háború „vietnamizálásának” terveivel. Az Egyesült Államok Laoszban a jobboldali eleinek megerősítésével és a nemzeti mozgalom erőinek elfojtásával erőszakos módon a maga javára akarja megváltoztatni az erőviszonyokat. A szovjef helyzetelemzők különösen két körülményt hangsúlyoznak az új agresszióval kapcsolatban- X. A Nixon által beígért, „békekorszak” frázisa mögött a délkelet-ázsiai háború méreteinek kiterjesztése húzódik; 2. Az Egyesült Államok indokínai agressziójának immár egy évtizede folyó „eszkalálása” egyben az amerikai kudarcok „eszkalációja” is. (MTI) Los Angeles keleti negyedében »mexikói származású amerikaiak tüntettek az Egyesült Államok indokinai háborúja és * ; rendőrség brutalitása ellen. A tüntetést az amerikai rendőrség ■ szétverte. Képünkön: A rendőrség támadásától megsebesült j tüntetőket elsősegélyben részesítik. (Telefotó—AP—MTI—KS) j Folytatja útját | az Apollo—14 | 5 A három űrhajós, Shepard,) /Iitchell és Roosa, második pi-‘ henőjük után egy órakor ébred- | tek és azonnal bejelentkeztek az űrközpontba. Valamennyien nyugodtan töltötték az űréjszakát. Napi programjukra vonat-) kozólag közölték, hogy újabb pályamódositásra n-ncs szükség! mivel az Apollo—14 az előírt pálya közelében halad a Hold felé. Roosa beszámolt arról, hogy kevéssel a pihenő előtt tapasztalta azokat a rejtélyes fónyje-j lenségeket, villanásokat, amelyeket a korábbi holdutazók is észleltek, sokszor lezárt szemhéjuk mögött is. A tudósok kozmi- í kus sugárzást gyanítanak aj fényjelenség mögött. 1 Az űrhajósok csütörtökön ér- : nek a Hold közelébe és Shepard,; valamint Mitchell pénteken; száll le a Fra Mauro kráter kö- S zelében az égitestre. Először a j parancsnoki kabinban levő nyo-j más alá helyezik a holdkompot, j maid szabaddá teszik a 81 centi- : méter széles alagutat, amelyen; átmásznak a másik egységbe.! Ennek során újra ellenőrzik a • felbocsátás után oly sok gondot ■ okozó dokkolási manőver meg-! bfzhatóságát. Shepard és: Mitchell több mint egy órát tölt j az Antares ben, ott-tartózkodá- ; sukból negyvenöt percet tele-ví- ! zión közvetítenek a Földre. Az űrközpontban egyébként| „a csendes űrhajósoknak” ne- ■ vezték el az Apollo—14 legény-« ségét, mert megállapították, I hogy minden korábbi űregység} személyzeténél kevesebbet tár-S aalognak a Földdel (Reuter) I iiiiiiMMnuiiiimiHifNHiiiiHiiiiuuniiiin UT47ÁS ttILTIKVMPA | Riga—- Szalaszjii’sz—Jurmula O i Nagyszerű benyomásokkal vettem búcsút a szovjet Észtország fővárosától, a kedves Tallintól. Utam második állomása Riga, a Lett Szovjet Szocialista Köztársaság fővárosa. A két város között repülővel egy óra az út, ami nagyon hamar eltelik. Az időt arra használtam fel, hogy kutassak emlékezetemben, mit is tudok erről a ^városról, a lett emberekről. Nos. Rigát a történelem már a XIII. század elején említi. A város a XIII. és a XV. században a német lovagrendek hatalmi vetélkedésének színtere, egyben virágzó Hanza-város, mindenekelőtt kedvező földrajzi fekvése folytán. Ahogy az ember tovább kutat emlékezete mélyén, eszébe jutnak a lett munkásosztálynak, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom oldalán harcoló lett lövészeknek hervadhatatlan érdemei. Lettország ma a Baltikum iparilag legfejlettebb országa: nálunk is közkedveltek a rigai gyárak elektrotechnikai cikkei. Riga egyben a Baltikum legnagyobb városa, megközelítően 700 000 lakossal A város a nyugati Dvina torkolatában fekszik, a folyó két részre tagolja. A bal parton az ipari negyed, a jobb parton pedig a tulajdonképpeni város. Az utóbbi úgy hat, mint egy stílus- történeti múzeum. Megtaláljuk itt a román építészet és a gótika elemeit éppúgy, mint a reneszánszot, vagy a barokk-ot, a klasszicista épületeket és századunk modem irányzatait. Személyes benyomásom alapján azonban mégis a százade’eji építkezési stílus a meghatározó. Valószínű, hogy Riga is — akárcsak Budapest belső kerületei — a kapitalizmus gyors fejlődésével egyidőban, nagyjában, egészében hasonló stílusban épült. Riga belvárosának építkezési stílusára, akárcsak a budapesti Nagykorúira — a szecesszió a jellemző. A város legszebb épületeinek, műemlékeinek egyike a Jakab- tempom. Az eredeti templomot ugyan többször átépítették, a hajdani forma, a szentély és a háromajtós bazilika azonban ma is jól felismerhető. Mindjárt az első pillanatbaa feltűnik, inagy a Nehéz okol találni az optimizmusra U Thant gondosam megválogatott szavait a közel-keleti tűzszünet „de facto” meghosszabbítására irányuló, kompromisszumos felhívásként értékelik m ENSZ-ben. U Thant-ot —- amint ezt az ENSZ „első embere” a Biztonsági Tanácshoz intézett jelentésében elmondotta — már maga a Jarring-tárgyalások ténye is „optimizmusra” ösztökéli. Az EAK felfogása szerint —■ mutatott rá kedden egy egyiptomi ENSZ-megbízott — e pillanatban nehéz okot találni az optimizmusra. Izrael nem hajlandó kivonni csapatait a megszállt területekről, sőt ígéretet sem tesz a kiürítésre. Ez a béke tagadása. Ennélfogva Egyiptomnak tett „engedménynek”, az egyiptomi álláspont méltánylásának tekintik a világszervezetben azt, hogy U Thant felhívása nem tartalmaz határidőt a tűzszünet meghosszabbítására, sőt a „tűzszünet” szót nem is említi. Arra számítanak, hogy a tűzszünet de facto alapon folytatódik hivatalos megállapodás nélkül, de világos jelzésével annak; hogy a harc nem újul fel, hacsak a (Jarring-vezette) tárgyalások félbe nem szakadnak, vagy végleg zsákutcába nem jutnak. Egyiptom azt óhajtja, hogy — amint ez a Jarringhoz intézett memorandumban olvasható — a Biztonsági Tanács hozza meg a szükséges intézkedéseket Jarring missziójának előmozdítására, az Izrael által megszállt területek kiürítésének keresztülvitelére. Ezzel kapcsolatban az ENSZ-ben azt mondják el, hogy a tűzszünet lejártáig túlságosan kevés az idő a Biztonsági Tanács összehívására, illést tartanak viszont a nagyhatalmak ENSZ-fődelegátusai (csütörtökön), s olyan hírek keltek szárnyra, hogy esetleg egyhónapos határidővel újabb jelentést fognak kérni a Biztonsági Tanács számára. Ez az egy hónap hallgatólagos határideje lehet a harmadik tűzszünetnek. (Reuter) padsorok nem a szentély felé fordulnak, hanem a főbejárattal szembe. Ennek oka, mint megtudtam, hogy a templomban rendszeresen orgonakoncerteket és kórushangversenyeket rendeznek. Riga egvkori Hanza-városi mivoltáról árulkodnak a belvárosban, a várkömyóki keskeny utcákban emelkedő XIV—XV. századbeli k^-ezkedőhá-tak, raktárépületek. Építési stílusuk hasonló az amszterdami kereskedőházakhoz. Homlokzatuk csúcsán mindenütt megtaláljuk a csigasor helyét, amelynek segítségével a többszintes épületek ajtajain, vagy ablakain beemelték az árut Ezeket a régi házakat, rendre-sorra tatarozzák, hogy visszavarázsolják eredeti szépségüket. A külföldi vendégeknek a rigaiak gyakran azt tanácsolják, látogassanak el Szálas zpilszbe. Ahogy elhagyjuk Rigát, a Dau- gavpilsaki országúton haladva a 17-es kilométerkőnél földút ágazik el az erdő irányába. Valamikor itt katonai lőtér volt. A német megszállás idején élő emberek szolgáltak itt célpontul Az egykori haláltábor kapuja helyén 100 méter hosszú, 12 és fél méter magas monumentális betonfal szimbolizálja az élót és « halál határát A betonjalcc:
