Békés Megyei Népújság, 1971. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-21 / 44. szám
A MEGYEI PÁRT ß/ZOT TSÁG ÉS A MEGYEI TAN ACS L Világ proletárjai, egyesüljetek! fmsta 1971. FEBRUÄR 31., VASÄRNAP Ara: 1,20 forint XXVI. ÉVFOLYAM, 44. SZÁM MR: ——ii ....... K IK A KÉRDEZŐK? (3. oldal) MEGTAGADOTT HAZATÉRÉS UTÁN — ITTHON (5. oldail) LÉPJÜNK ELŐBBRE! <7. oldal) Közlemény az országaiig si képviselők ás tanácstagok általános választásának kitűzéséről A Kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány és a választási törvény rendelkezéseinek megfelelően az országgyűlési képviselők és a tanácstagok általános választását 1971. április 25-ére kitűzte. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa egyidejűleg az országgyűlési választókerületek számát 352-ben állapította meg és meghatározta az országgyűlési választókerületek területét és székhelyét. Az Elnöki Tanács megállapította egyúttal a fővárosi és a megyei tanácstagok számát is. Az Elnöki Tanácsnak ezek a határozatai a Magyar Közlöny február 22-i számában jelennek meg. A hivatalos lapnak ugyanezen száma tartalmazza a választások lebonyolításáról szóló kormányrendeletet is. Február 22-én megkezdődik a választók összeírása A választási törvény végre-5 hajtását szabályozó kormány- rendelet részletesen rendelkezik a választók összeírásáról és a választók névjegyzékének összeállításáról. A választójogosult állampolgárokról új névjegyzéket kell készíteni. Ebbe fel kell venni minden olyan magyar állampolgárt, aki nagykorú, tehát 1953. április 26. előtt született, továbbá azokat, akik házasságkötésük folytán váltak nagykorúvá. Nem lehet a választók névjegyzékébe felvenni azt, aki a közügyektől, illetőleg a választójog gyakorlásától eltiltó ítélet hatálya alatt áll, aki szabadságvesztés büntetését tölti, vagy előzetes letartóztatásban van, aki rendőrhatósági felügyelet alatt van, végül, aki elmebeteg, tekintet nélkül arra, hogy gondnokság alatt áll-e, vagy sem. A választásokon minden szavazásra jogosult állampolgárnak egy szavazata van. Minden szavazat egyenlő. A választók névjegyzékének összeállítása összeírólapok alapján történik, amelyeket a kijelölt összeíróbiztosok 1971. február 23—27. között osztanak ki. A választójoggal rendelkező személyek az összcírólapokat 1971. március 5-ig kötelesek kitölteni és aláírni. Ha valaki testi fogyatékossága miatt, vagy más okból (kórházi ápolás, üdülés stb.) az összeírólapot nem töltheti ki, azt helyettes hozzátartozója,szomszédja, vagy az összeíróbiztos is kitöltheti. Az összeíróbiztos a kitöltött összeírólapokat legkésőbb 1971. március 6- án szedi be és a végrehajtó bizottságnak átadja. Az összeírólapok alapján a végrehajtó bizottság megállapítja, kik vehetők fel a választók névjegyzékébe. Ennek alapján a választók névjegyzékét legkésőbb március 20-ig elkészítik és azt március 22—30-ig a végrehajtó bizottság hivatali helyiségében közszemlére teszik. A névjegyzék közszemlére tételével egyidejűleg minden választó a névjegyzékbe történő felvételéről írásban értesítést kap. A névjegyzékből történt törvényellenes kihagyás miatt a kihagyott személy, a névjegyzékbe történt törvényellenes felvétel miatt bárki kifogással élhet. A kifogást a tanács végrehajtó bizottságnál március 22—április 3. között lehet írásban vagy szóban bejelenteni. Ha a végrehajtó bizottság megállapítása szerint a választók névjegyzékéből történő kihagyás törvényellenes volt, a kihagyott személy adatait pót- névjegyzékbe kell felvenni. A végrehajtó bizottság az általa alaptalannak tartott kifogásokat elbírálás céljából átteszi a járásbírósághoz, amely a beérkezéstől számított 3 napon belül nem peres eljárásban, népi ülnökök közreműködésével, szükség esetén az érdekeltek meghallgatása után végérvényesen határoz. A végrehajtó bizottság a kifogások, illetőleg a járásbíróság határozata alapján és hivatalból módosított névjegyzéket — a pótnévjegyzékkel együtt — 1971. április 10—14 között ismét köz- , szemlére teszi. Ha választójogosult személy a választók névjegyzékének összeállítását követően állandó lakhelyét megváltoztatta, az új lakóhelye szerint illetékes végrehajtó bizottságtól kérheti felvételét a választók névjegyzékébe. A kérelemhez csatolni kell a korábbi lakóhely szerint illetékes végrehajtó bizottság által ki. adott igazolást arról, hogy a kérelmezőt a választók névjegyzékébe felvették. A választási szervek A választásokat különböző, j társadalmi jellegű választási szervek: választási elnökségek, országgyűlési választókerületi bizottságok és szavazatszedő bizottságok bonyolítják le. ' Az országos választási elnökség 1971. március 8-án alakul meg. Tagjait a Hazafias Népfront Országos Tanácsának Elnöksége jelöli ki. Az országos választási elnökség tagjai a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke előtt tésznek esküt. Az országos választási elnökség az ország egész területén őrködik a választások törvényessége felett; feladata a többi között a helyi választási elnökségek és az országgyűlési választókerületi bizottságok munkájának irányítása. Ezenkívül elfogadja és nyilvántartja az országgyűlési képviselőjelölteket, közhírré teszi a választás országos eredményét. 1971, március 8-án a fővárosban, valamennyi megyében, városban, fővárosi kerületben és községben választási elnökségek alakulnak. A helyi választási elnökségek tagjait a Hazafias Népfront illetékes bizottságai jelölik ki A helyi választási elnökségek tagjai az illetékes tanácselnök előtt tesznek esküt. Főbb feladataik: működési területükön örködnek a választások törvényessége felett, közzéteszik az egyes tanácsi választókerületek jelöltjeinek nevét, megállapítják a tanácsi választások összesített eredményét és szükség esetén pótválasztást tűznek ki. Minden országgyűlési választókerületben u. ancsak 1971. március 8-án a választások leve. zetésére választókerületi bizottságot kell alakítani. Az ország- gyűlési választókerületi bizottságok tagjait a Hazafias Népfront megyei, illetőleg fővárosi bizottsága jelöli ki. Az ország- gyűlési választókerületi bizottságok tagjai ugyancsak az illetékes tanácselnök előtt tesznek esküt. A választókerületi bizottság látja el az országgyűlési képviselő választásával kapcsolatos teendőket. A kormányrendelet intézkedik a szavazókörök kialakításáról és a szavazatszedő bizottságok megalakításáról is. A Hazafias Népfront helyi bizottsága javaslata alapján a választási elnökség 1971. április 14-én alakítja meg a szavazatszedő bizottságokat, ezeknek tagjai ugyancsak az illetékes tanácselnök előtt esküt tesznek. A szavazatszedő bizottság a választás napján levezeti a szavazást, gondoskodik a szavazás lebonyolításának törvényességéről és zavartalanságáról. megállapítja továbbá a szavazókörben a választókerületek szavazási eredményét. A jelölés A kormányrendelet a' következőkben a jelöléssel kapcsolatos feladatokat szabályozza. A választásokat a képviselőjelölt, illetőleg a helyi (községi, nagy- (Folytatás a 2. oldalon) A pénzügyminisztérium elszámolt az árvízkárokra befizetett összegekkel A Pénzügyminisztérium elszámolt azokkal az összegeikkel, amelyeket: a közületelk az 1970. évi árvíz- és belvízkárok eny-1 hítésére befizettek és — egy ko_' rabbi kormányrendelkezésnak megfelelően — tájékoztatja er-1 ről a lakosságot. A központi költségvetési szervek, a tana-[ csők, a minisztérium és tanácsi vállalatok és egyéb szervek ösz- szesen 1505 millió forintot fizettek be. Ebből Szabolcs megye 227,5 millió, Csoagrád megye 51,1 millió, Borsod és Békés megye 13,3, illetve 13,1 millió, Szolnok megye 11,8 millió, Hajdú megye 5,9 millió, Szeged város pedig 5,8 millió forintot kapott az árvíz elleni védekezésre, illetve a károk helyreállítására. Az említett befizetésekből térült meg a vízügyi szervek védekezési és helyreállítási költségeiből körülbelül egymilliárd forint, ezenkívül több-tízmillió forintos támogatást nyújtottak súlyosan károsult állami és társadalmi szerveknek, illetve mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa kezdeményezésére a mezőgazdasági tsz-ek 145 millió forint pénzben! és természetbeni támogatást ajánlottak fel. Ebből eddig 105 millió forintot már megkaptak a károsultak. (MTI) Legfontosabb a megelőzés! Ülést tartott a Békés megyei Közúti Balesetelhárítási Tanács Szombaton délelőtt ülést tartott Békéscsabán a Békés megyei Közúti Balesetelhárítási Tanács. Megtárgyalták az 1970-es évi baleseti statisztikát, szó volt a tavalyi munkaprogram végrehajtásáról, valamint az idei feladatokról. 1970-ben a korábbi évekhez képest tovább nőtt a balesetek száma, és magasabb volt az anyagi károk összege is. 1969- ben 32 halálos és 308 súlyos baleset történt megyénk közútjain. 1970-ben már 35 közlekedési baleset végződött halállal, 342 pedig súlyos sérüléssel. Az anyagi károk összege egy év alatt csaknem 900 ezer forinttal emelkedett Az 1242 közúti balesetből a motorosok okozták a legtöbbet, szám szerint 349-et. A Közúti Balesetelhárítási Tanács a megyeszerte megtartott KRESZ-előadásokon kívül nyolcezer forintot költött propagandacélokra, röplapok, piáltátok készítésére. Továbbra is működnek a közlekedési úttörőőrsök. Ezt a mozgalmat tovább szélesítik, bár igaz, hogy nem megy egyik pillanatról a másikra. Talán a legfontosabb baleset- elhárítási feladat azt szorgalmazni, hogy a vállalatok (főleg azok, amelyek nagyobb gépjárműparkkal rendelkeznek), hatékonyabban, intenzívebben foglalkozzanak a balesetek megelőzésével. Sajnos, ez még nem mindenütt sikerült. Pedig az, hogy ne legyen sokkal több baleset nemcsak egész társadalmunk, népgazdaságunk érdeke, hanem az egyes vállalatoké is. R. L. aeaaaaaaaaaaaaaaeQseasaaaaaaaaBaaaM Munkában a mffirágifaszőrók A csanádapácai Köztársaság Tsz-ben hozzáláttak az őszi búza fejtrágyázásahoz. A műtrágya* szóró brigád naponta 60—70 hold vetésre szórja ki a nitrogén tartalmú serkentő anyagot. (Fotó: Demény Gyula)