Békés Megyei Népújság, 1971. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-21 / 44. szám
/ Közlemény a választások ■ ■-rr r r rr I kitűzéséről (Folyóttá» az 1. oldalról) községi, városi, megyei, várost, fővár««! kerületi) tanácstagjeUUt jelölése előzi meg, ez választó- kerületenkint történik. A törvény értelmében egy választókerületben egy vagy több személy jelölhető. Az országgyűlési képviselőjelöltek és a tanácstag jelöltek jelölési jogát ia választópolgároknak a lakóterületeken, továbbá az üzemekben, a vállalatoknál, termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban, a hivatalokban és intézményekben, valamint a fegyveres erőknél, fegyveres testületeknél és rendészeti szerveknél március 15—31. között tartott jelölögyűlésel gyakorolják, A jelölőgyfilésekcn s jelöltekre a Hazafias Népfront szervei, s társadalmi szervezetek, az üzem (termelőszövetkezet, más szerv) dolgozóinak közössége, Illetőleg tagsága, továbbá bármely választópolgár javaslatot tehet. A jelölőgyűléseket a Hazafias Népfront helyi bizottságai, a választási elnökségek és az országgyűlési választókerületi bizottságok közreműködésével szervezik. A szavazás A kormányrendelet a továbbiakban a szavazással, a szavasatok összeszámlálásával és a választás eredményének megállapításával foglalkozik. A választási elnökségek 1971. április 15-én választási hirdetményt tesznek közzé, amely tartalmazni fogja a szavazás kezdetének és befejezésének időpontját, a szavazókörök sorszámát és terület! beosztását, a szavazóhelyiségek pontos megjelölését, továbbá azt, hogy az egyes ezavazókörökben mely választókerületek szavazói szavaznak. A szavazás április 35-én t érától 18 óráig tart. Abban az esetben, ha a névjegyzékbe felvett választók valamennyien szavaztak, a szavazatszedő bizottság 18 óra előtt is lezárhatja a szavazást. A kormányrendelet részletesen tartalmazza a szavazatok összeszámolásának rendjét, szói a választás eredményének megállapításáról és úgy intézkedik, hogy a megválasztott képviselőknek éa tanácstagoknak a mandátumot (megbízólevelet) április 28-ig kell átadni. (MTI) iüiiügpiiiiiszferiiR dániai látogatása (Dánia). Fredsrikshívn 'Alborg ♦ Sander* Koppenhága:Esbjerg SJteli And Frederici densisW BAL Tt-TENGER■; N DK Bátor János, hazánk külügyminisztere február 23 és 26 között látogatást tesz Dániában, i A fontos tengeri és szárazföldi utak találkozásánál fekvő 43 043 km2 területű, 4,9 millió lakosú ország Európa legfejlettebb árutermelő mezőgazdaságával és magas színvonalú feldolgozó iparral rendelkezik. Erősen szakosított, értékesítő szövetkezetekbe tömörült parasztgazdaságai kiemelkedő helyet foglalnak él Nyugat-Európa, különösen Nagy-Britannia élelmiszer-ellátásában. Vezető ágazat a mezőgazdasági kivitel 70 százalékát szolgáltató állat- tenyésztés, amelynek alapját a hűvös éghajlat és a gyengébb talajok ellenére a nagymértékű szerves, és műtrágya-felhasználás következtében magas termésátlagokat felmutató takarmánytermesztés teremti meg. Legfőbb mezőgazdasági kiviteli cikket hús és élőállat, vaj (a világexport 20 százaléka), sajt (a világexport 15 százaléka) és hal. Ipara, amely ma már a dán gazdaság vezető ága, a társadalmi össztermék 50 százalékát adja — főleg mezőgazdasági termékeket dolgoz fel. Híres hajó- I gyártása a világon a hetedik helyen áll (1969-ben 599 ezier bruttó regiszter tonna hajót bocsátottak vízre), jelentő® élelmiszeripari-gépgyártása, de magas színvonalú építőipara is. A dán építészet technológiai eredményeit hazánkban is alkalmazzák. Gazdasága nagymértékben függ a külkereskedelemtől. Exportjának fele az EFTA (Európai Szabadkereskedelmi TársuT lás) országokba, egy negyede pedig az EGK (Európai Közös Piac) felé irányul. Dánia, a legnagyobb piacot jelentő Nagy- Britanniával együtt csatlakozni kíván az EGK-hoz. Behozatalában a fűtőanyagok, nyersanyagok mellett a takarmány és az élelmiszerek (zöldség, gyümölcs) is szerepelnek. Hazánk Dániába 120,4 millió devizaforint értékű árut exportált, Dániából pedig 77,1 millió devizaforint értékben importáltunk 1969-tíen. (Dánia az EFTA és a NATO tagja) Hétfőn érkezik hazánkba sir. Luhomir Sfrongal Mint jelentettük, dr. Lubomir Strougal, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Szövetségi kormányának elnöke — Fock Jenőnek, a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnökének meghívására — hétfőn délelőtt néhány napos hivatalos baráti látogatásra érkezik hazánkba. (MTI) fiz amerikai nép vessen gátat a laoszi invázlinak Szufanuvang herceg, a Laoszi Hazafias Front Pártja központi bizottságának elnöke, nyűt levélben szólította fel az amerikai népet, hogy vessen gátat a délvietnami zsoldosok dél-laoszi inváziójának. „Javasoljuk önönknek, tegyenek meg minden erőfeszítést és elszántan szabjanak szembe a véres laoszi hadművelettel — hangsúlyozza nyílt levelében Szufanuvang herceg. — Követeljék, hogy a Nixon-admiinisztrá- ció haladéktalanul szüntesse be a laoszi agressziót és vonja ki az összes amerikai csapatokat IndokínábóL" Phournd Vongvichit, a Laoszi Hazafias Front Pártja Központi Bizottságának főtitkára sürgős üzenetet intézett a Szovjetunió- : hoz és Nagy-Britanniához —, j jelenti szombaton a Patet Lao j hírügynöksége. Felkérte az 1962. évi genfi konferencia társ- | • elnökeit: hatékony intézkedésekkel és határozott lépésekkel kényszerítsék az Egyesült Államokat és a thaiföldi kormányt a laoszi intervenciós és agresz- szív cselekmények beszüntetésére. (AP) Haláslalanná vált Izrael érvelése A világszervezet New York-i1 székhelyén egyre elterjedtebbé válik az a felfogás, hogy Izrael többé nem kerülheti el azt, amit mindig is elkerülni óhajtott: az általa „biztonságosnak” tartott határok megjelölését A Jarringnak adott igen pozitív, sőt a Reuter egy „nyugati”, forrása szerint „elragadó” j egyiptomi válasz teljesen hatástalanítja a mindezidáig legerősebb izraeli érvelést. Az EAK ugyanis — mint ezt széles körben tudni vélik — hajlandó aláírni a békeszerződést a zsidó állammal. Talán ezze] magyarázható az Egyesült Államok közél- keleti politikájának kisebb mérvű módosulása is. Érdekelt diplomáciai köröket Idézve az AP azt írja, hogy Washington rá akarja bírni Izraelt, válaszoljon Jarringnak, mivel Egyiptom pozitív válaszaiban „soha vissza nem térő alkalmat” lát a megegyezésre. (Reuter) 2 1 DU. I tííitUAK 2L így látja a hetet liírmagyarázfin^, Pálfy József: A „nagykövetek , ' • n teoja Abbern a történelmi folya- [ matban, amely Európa békéjének szavatolásához, biztonságának megszervezéséhez vezet, a hét a Varsói Szerződés tagállamainak bukaresti külügyminiszteri értekezeletével újabb szakaszt nyitott meg. A hét külügyminiszter a román fővárosban megrendezett kétnapos értekezletén egyhangúan jutott arra a következtetésre, hogy az egy hónap híján éppen két esztendeje megfogalmazott javaslatnak, az összeurópai értekezlet gondolatának megvalósítása érdekében most már el kell következniük a többoldalú tanácskozásoknak. „A nagykövetek teája” előbb- utóbb esedékes lesz már, hogy a diplomáéig hétköznapi nyelvében használt kifejezéssel é1- jünk. Azt az elgondolást nevezik „a nagykövetek teájának”, hogy az európai biztonsági értekezlet megrendezésében érdekelt országod küldjék el valamelyik fővárosba — például Helsinkibe, amely már jelentkezett is az értekezlet házigazdájának és egy előzetes megbeszélés'vendéglátójának — képviselőiket, ha mást nem, nagyköveteiket. Azok aztán akár kötetlen formában — egy csésze tea mellett! — kezdjenek megbeszélést a biztonság és az együttműködés konferenciájának előkészítésére... Nos, a Varsói Szerződés országainak külügyminiszterei Bukarestben az európai helyzet alapos elemzése után — ne feledjük, a tanácskozás két napig tartott! — arra a következtetésre jutottak, hogy az eddigi, kétoldalú megbeszélések után a sokoldalú tanácskozások következhetnek. (Persze nem a ..mindent vagy semmit” elve szerint: igenis lesznek, lehetnek további, külön kettős eszmecserék is; éppen a magyar diplomácia szolgáltat erre példát, amikor külügyminiszterünk Péter János a közeli' napokban a dán fővárosba utazik, hogy koppenhágai kollégájával a két országot érdeklő kérdéseken túl megvitassa az európai biztonság és együttműködés kérdéseit, az összeurópai konferencia előkészítésének ügyét.) 1969 márciusában, amikor az emlékezetes „Budapesti felhívás” elhangzott, tudnivaló volt, hogy hosszú és fáradságos az út,1 amely a felhívásban foglalt szó-, cialista javaslatok elfogadásáig, megvalósulásáig vezet. Mindenkinek számolnia kellett azzal,1 hogy elsősorban az Egyesült Államok fogja ellenezni a terv életre keltét. Azt is várni lehetett,hogy Washington a NATO-t fogja felhasználni a szocialista országok kezdeményezésének elutasítására vagy legalábbis az értekezlet összeültének halogatására. Érdekes ma egybevetni, hogy a jövő héten Péter János, a Varsói Szerződéshez tartozó Magyar Népköztársaság külügyminisztere a NATO tagállam Dánia kormányának képviselőivel fog tárgyalni, a most véget ért héten pedig Brosio NATO- főtitkár igyekezett újabb akadályokat gördíteni az európai konferencia létrejöttének útjá-1 ba. Brosio, az Észak Atlanti Sző-! vétkéé főtitkára — olasz. Római diplomácia szolgálatában állott, amikor a hidegháború éveiben moszkvai nagykövetként tevékenykedett. A NATO főtitkári székében valójában „nemzetek fölötti” funkció várt rá, de ész-1 re lehet venni, hogy Brosio nem annyira a NATO-t és annak 15 tagállamát szolgálja, hanem inkább az Egyesült Államokat.. Nyílt titok, hogy Brosio már a hattyúdalnál tart: magas kora miatt valószínűleg a nyáron visszavonul a főtitkári tisztségből. Utódja előreláthatólag Luns eddigi holland külügyminiszter lesz, aki másfél évtizedes pályafutása alatt ismertté tette nevét, egyéniségét, sajátos stílusát. Nem kétséges, hogy Luns is szőres kapcsolatban áll a washingtoni vezető körökkel, de az szintúgy bizonyos, hogy frissebb értesülései, realistább meglátásai lehetnek a szocialista világról, mivel az utóbbi esztendőkben sorra látogatta a szocialista fővárosokat. Emlékezhetünk mi is budapesti tárgyalásaira. (E sorok írója fültanúja volt annak, mikor aztán Brüsszelben, a NATO külügyminiszteri értekezletén Luns szólt a magyar fővárosban szerzett tapasztalatairól, arról, hogy a magyar kormány miként képzeli él az európai biztonsági értekezlet ösz- szehívását..) A NATO —az amerikaiak nyomására, az európai konferencia együk előfeltételévé tette, hogy előrehaladás történjen a Nyugat-Berlin vitás ügyeinek rendezésére hivatott négyhatalmi, nagyköveti szinten folyó megbeszéléseken. Ezen a héten jutott el a szovjet, az amerikai, az angol és a francia nagykövet a 15. üléshez. A kiszivárgott hírek szerint van előrehaladás..: Willy Brandt nyugatnémet kancellár úgy is nyilatkozott* hogy most már igazi' tárgyalásról lehet beszélni Nyugat-Berlin ben. A bonni kancellár ezt éppen Nyugat-Berlinben mondotta, egy sajtókonferencián. Egy hét alatt már kétszer fordult meg a korábban elvbarátai által is „fhontvárosnak” nevezett, makacsul az NSZK részének tekintett Nyugat-Berlinben. A városban küszöbönálló választásokkal magyarázza sűrű jelenlétét: „segíteni” akar a nyugat-berlini szociáldemokratáknak... egy kancellár látogatása, egy Bun- destag-ülés, egy politikai párt kongresszusa, konferenciája újra meg újra csak az NDK és a szocialista világ pro v okál ásá- nak szándékát jelzi. Ez nem könnyíti meg a bonyolult kérdés rendezését! Pedig Brandt szavakban kifejezésre juttatja, hogy a négyhatalmi megállapodás után Bonn kész lenne az NDK-val tárgyalni Nyugat- Berlinről. Elsősorban az odavezető utak „szabadságáról”. Mia Európában a diplomáciai küzdelem békés formái jelentkeznek, Délkelet-Ázsiában tovább dörögnek a fegyverek, a Közel-Keleten pedig eltelt a fegyvemyugvás harminc napjából az első tizenöt. Mindkét vonatkozásban a várakozás hangulata a jellemző. Indokínában azt figyeli a világ, miként alakul a laoszi hadihelyzet, s hogy a Nixon által májusra beígért „pacifikáció” mit jelent maid a gyakorlatban? Az amerikai elnök nem átallotta fenyegetéseit kiterjeszteni a Vietnami Demokratikus Köztársaságra is. A Közel-Kelettől várt hír: Izrael kormánya mit válaszol Jarring közvetítő javaslatára, amelyet az Egyesült Arab Köztársaság hajlandó elfogadni. A jövő héten alighanem az izraeli válasz ismeretében éppen a Közel- Kelet helyzetéről kell majd bővebben beszélnünk. /