Békés Megyei Népújság, 1971. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-20 / 43. szám
Vándorzászlós KISZ-szervezet | jBeszélgetés Csonka Györggyel I Hol van már a tavalyi hó? H. János gyulai olvasónk verses levéllel örvendeztette meg a Mini Magazint. Igaz, a költeményt nem a szerkesztőhöz, hanem egy kislányhoz címezte. Ez a megállapítás annál is inkább helyén való, mivel az első strófa így kezdődik: Mikor először megpillantottalak '[ Nem is hittem, hogy meg is csókollak.- Ezután következik egy klasszikusan banális filozófiai megállapítás: Az idő múlik, az emlék mélyül / Az én szerelmem el nem évül. Reméljük, valóban nem „évült” el ez a nagy szerelem, bár őszintén meg kell mondanunk, hogy ezt a verset az ifjú költő még december derekán írta. Megkockáztatunk egy kérdést — idézve most egy régebbi, de némileg ismertebb poétát — hol van már a tavalyi hó? Végezetül még valami. Ifjú barátunk azért küldte el a szerkesztőség címére ezt a vallomással felérő verset, hogy az az újságban megjelenjen s az a bizonyos gyulai kislány elolvassa és megértse... Bár szerelmi levelezéssel, üzenetközvetítéssel nem foglalkozunk, ez esetben mégis kivételt tettünk. Hátha beigazolódik, hogy a házasságok nemcsak az égben, hanem a sajtóban is köttetnek. 25 év körűid fiatalember Csonka György, a Gyulai Vízművek IC ISZ-ti tikára. Három éve válasz, tottálk titkárrá. Kértük, beszéljen a K ISZ-szer vezetr ől. amely 1967-ben alakult meg, abban az évben, amikor a vállalat. Az ő titkársága idején 18-ról 53-ra gyarapodott a tagok száma. Az elmúlt évben végzett eredményes munkájáért a Vízművek alap.\ervezete kapta meg a gyulai városi KISZ-bizottság vándorzászlaját, amit minden évben a legeredményesebben tevékenykedő alapszesrvezetnek ítélnek oda. — Melyek voltak 1970-ban a legkiemelkedőbb események? — Elsőként a két kommunista műszakot említem, amelyeket április 4-re és a X. párt!komgresz_ szus tiszteletére ajánlottunk fel. Augusztus 20. alkalmából a kér. tészetd technikum KISZ-eseivel együtt virágkiállítást rendeztünk, ezenkívül több sportrendezvényt és klubdélutánt tartottunk. — Terveik? — A közelmúltban vettük fel a kapcsolatot az 1. számú általános iskola úttörőcsapatával, amely a KISZ-tag utánpótlást is biztosítja, s közös rendezvényeket szervezünk. Ebben az évben is szeretnénk virágkiállítást rendezni. Több sportrendezvényt tartunk, s ezek közül kiemelkedik a „Tanács Kupa”. Ebben a három gyulai tanácsi vállalat, a kertészeti, az építőipari és a vízművek KISZ-esci vesznek részt. Április 4-e és a decemberben tartandó KlSZ-kong- resszus tiszteletére kommunista műszakot szervezünk. Megalakítjuk az ifjúsági őrjáratot, amely a fiatalok érdekvédelmi képviseletét oldja meg az 1016- os rendelet alapján: Tehát az 1971-es év célkitűzéseit a következőképpen foglalhatom össze: „A pártkongresszus szellemében, a KlSZ-kongresszus sikeréért”. — Hogyan segíti a vállalat ve. zetősége a KISZ fiataloíkat? — Mind anyagilag, mind erkölcsileg nagyon sok támogatást kapunk. A pártvezetőség is állandó segítséget ad. Nádházi András igazgató és Tarkó Mi- hályné párt.titkár részt vesz tag. gyűléseinken, kulturális rendezvényeinken, ünnepi eseményein, ken — fejezte be a beszélgetést Gsgnika György KlSZ-tátkár. Ormosi Péter (br) iiiKiMfifiimuiimnn,!,,, ■■■■■■■■«■■a «:■■■■■■■ a mmmni Alfabét király és a negyven rabló Ugyancsak elcsodálkozott Zéró, az udvari bolond, amikor királya egyik pillanatról a másikra megszüntette a birodalomban garázdálkodó rablóbanda addig minden lehetséges eszközzel, fogd- megekkel és vérdíj kitűzésével, erővel és ravaszsággal folyó üldözését. Aztán egyszer a palota folyosóján sétált és talált egy levélkét, amit felséges ura ejtett ki véletlenül köntöse ujjából. A levélben ez állt: „Értesítjük t Felségedet, hogy eddigi működésünket — üldöztetésünk miatt — azonnali hatállyal megszüntetjük. Továbbá, hogy a jövőben rablótevékenységünket részvénytársasági formában kívánjuk folytatni. Továbbá, hogy e munkához nem értvén, részvénytársaságunk alakuló ülésén t. Felségedet választottuk szaktanácsadóul, mely — semminemű elfoglaltságot nem jelent —tevékenységéért az ön kincsesládájába gyorsfutárral fogjuk eljuttatni mindenkori hasznunk egy- harmadát. Haramiabarátsággal — a negyven főrészvényes.” Nézte-nézte a levelet Zéró. Nézte... és nem csodálkozott tovább. d _ iigiRiaiaa HHTAUfiWl Attól kezdve, hogy — a bibliai hagyomány szerint — Noé „nem ismervén a bor erejét”, tapasztalásból bizonyosodott meg annak káros hatásáról, nagyon sokféleképpen vélekedtek már a szeszes italról. Ősi babonák, balhiedelmek hirdették például az alkohol gyógyító, erősítő, betegségeket megelőző, férfiasító hatását. E hiedelmek szerint: az érett ember, a férfias jellem mindig kész az ivásra, szeme a legerősebb pálinkától sem lábad könnybe, s a legkülönb az, aki mindenki mást az asztal alá iszik. Ezzel szemben gyönge, anyámasszony katonája, aki nem iszik: ráadásul száraz, unalmas ember. Az alkohol mai népszerűségét megdöbbentő adatok bizonyítják. Vannak országok, ahol a lakosság 3—4 százaléka alkoholbeteg. Az Északamerikai Egyesült Államokban ötmillió, Angliában csaknem félmillió ember, Kanadában a lakosság 1,8 százaléka vergődik a szeszes ital, a folyékony hatalom rabságában. A modern kor jellegzetes népbetegsége lett az alkoholizmus; a vérkeringési zavarok és a rák után a legtöbben a mértéktelen alkoholfogyasztás következménye, ként halnak meg. Mi, magyarok már az Árpád-korban híres bortermelő nemzet voltunk. ízes, zamatos, édes és tüzes boraink; a villányi, a szekszárdi, a balaton. melléki, no és mindenekelőtt a „királyok itala”, a tokaji — már akkor Európa-szerte ismertek. Jellemző, hogy a különböző borkészítő szerszámoknak, pinceedényeknek, vödröknek, préseknek, kármentőiknek, fickóknak, sajtolóknak, csupa régi magyar nevük van. Nagy költőink: Zrínyi, Balassi, Csokonai, Petőfi bordalait, az egészséges iszogatást dicsérő énekeit, jól ismerjük. Valaha azonban tudtunk mértéket tartani: népünk megvetette, pipogya. dib-dáb embernek tartotta az iszákosokat, a nők és a fiatalkorúak szeszesital-fogyasztását pedig egyáltalán nem tűrte. Ez utóbbiaknál legfeljebb kivételes alkalmakkor engedélyezett az illem egy-egy pohár könnyű, édes vagy száraz borocskát. Napjainkban azonban mintha kezdenénk feladni a mértékletességet. Száz-százhúsz ezer alkoholistánkkal, az 1 százalékot meghaladó aránynyal, ma már az európai középmezőnyben foglalunk helyet. Évente 7 milliárd forintot költünk szeszes italra, többet, mint húsra, tejre, tejtermékre, tojásra, burgonyára együttvéve! De ki nevezhető alkoholistának? Sokféle válasz van erre. Dr. Strecker, az alkoholizmus világhírű kutatója így válaszol: „Olyan egyén, aki alkohol nélkül nem tud szembenézni a való élettel, képtelen alkalmazkodni hozzá, mindaddig, amíg nem iszik”. A modem lélektan leggyakrabban az alábbi jelzőket, mondatokat használja az alkoholbetegek portréjának megrajzolásához: índulatvezérlésű, könnyen elsodorható, a kudarcokat rosszul viselő, infantilis, irracionális egyén, aki rendszerint vagy túlbecsüli, vagy aláértékeli önmagát. Az orvostudomány és a pszichológia a fiatal- korúaknak a leghatározottabban tiltja az alkoholfogyasztást, de érett, felnőtt férfiakra sincs semmilyen kedvező hatással a szeszes ital. Az alkohol legfeljebb átmenetileg vált ki „erőérzetet”, de a valóságban már akkor is inkább csökken a szeszes italt fogyasztók fizikai és szellemi teljesítőképessége. Az alkoholizmus gyakori kísérője az impotencia. (Befejező rész a következő számban.) M imnM HRTRWK E heti számunkban két, a sző szoros értelmében vett VEZETŐ bemutatására vállalkoztunk. Mindketten fiatalok és békésiek^ A lány anyakönyvvezető, a fiú gépcsoportvezető. A gépcsoportvezető Tokaji Mihály, asz Egyetértés Tsz 3. üzemegységének gépcsoportvezetője. A szövetkezet ösztöndíjasaként szerzett diplomát Zsámbékon, a Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum üzemgazdasági szakán. A múlt év au- gustusától 3500 hold szántóföld gépi munkáit vezeti, hozzá tartozik 30 traktoros és 20 rakodó- munkás irányítása, erő- és munkagépeikkel együtt. Nyomát sem lehet látni rajta a fiatalos szertelenségnek. Kevés beszédű, fegyelmezett, határozott jellem. Reggelenként fél iratkor kezd. Az „eligazítás” után egy kivén- hedt 125-ös Csepelen tábláról táblára jár, megnézi, megméri mit végeztek a traktorosok, közben ellenőrzi az olajszintet, a vetőgépbeállítást. Sötétedéskor tér haza szüleihez. Az udvarlásra nem sok ideje marad. Minden második vasárnap szolgálatban van. Tokaji Mihály a szövetkezet ösztöndíjasaként szerzett diplomát. Az anyakönywezető A nászlndulő ismert akkordjaira, a násznép kíséretében, a jegyespár bevonul a házasságkötő-terembe. Szépek, elegánsak és életük legnagyobb eseményéhez méltóan nagyon ünnepélyesek. A mama mégegyszer megigazítja a fátylat. A csillárok ontják a fényt, kattog a fényképezőgép. A szemekben várakozásteli izgalom. A rejtett hangszórók elnémulnak, s belép egy fiatal lány, akinek évei száma egyenlő a menyasszonyéval, vagy talán kevesebb is. Fekete bársonykosz- tümjén címeres piros-fehér-zöld szalag. Mosolyog, hangja muzsikál. A hivatalos bejegyzések után közvetlen szavakkal — de folnőttes komolysággal — szól a fiatalokhoz, akik megilletődötten hallgatják. A szülők, vendégek szemüket törölgetik. Nem hatásvadászat, amit csinál. Mesterkéltség nélkül, nagy-nagy szeretettel beszél arról, amit nap- mint nap elmond az ifjú pároknak: a házasság komolyságáról, egymás megbecsüléséről, a családalapítás gondjairól és örömedről, Minya Anna — aki ismeri Ancinak szólítja — már két éve anyakönyvvezető. Szerette a verseket, s akármilyen kulturális, társadalmi esemény volt a községben, mindig szívesen szavalta Adyt, Juhász Gyulát, Tóth Árpádot. (Milyen nagy hasmát veszi most: kifejezésmódja választékos, szókincse gazdag, mindig tud újat mondám.) Területi KISZ-titkárrá választották és örömmel elvállalt minden megbízatást. Jó előadói képességét látva a vb ö jelölte, majd a tanfolyam e’végzése után kinevezte a község második anya- kömywezetéjévé. Két éve párttag, s tagja a tanácsi pártszervezet vezetőségének. Az ifjú párnak elsőként az anyakönyvvezető gratulál... Minya Anna szerette a verseket.
