Békés Megyei Népújság, 1971. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-20 / 43. szám
Nyolcsxáas szlovák hálózó tapsolt a Balassi együttes új műsorának A Magyarországi Szlovákok Demolcratikn® Szövetsége által rendezett hagyományos szlovák farsangi bálon a MOM Művelődési Házban több, mint nyolc- száz nemzetiségi vendég és dr. Frantisek Dvorsi csehszlovák nagykövet előtt nagy sikerű műsorral szerepelt a Budapesti Szlovák Gimnázium bamarakó- rusa, szlovák népdalénekesek és a békéscsabai Balassi Tánc- együttest A Budapesten mindig szívesen látott együttes ez alkalommal három új, szép sikert elért számával debütált. A Summások című táncszám a Heves megyében élt, de az aratás idején az Alföldre járó szegénylegények életét elevenítette fel. A Balázsjárás című tánokompozíció a Balázs napján szokássá vált családköszöniések érdekes, vidám formáit mutatta be rendkívül dinamikus erővel. A két kompozíció Borlói— Bőm, illetve Holpert—Born feldolgozásában került színre. Különös élmény' volt, hogy mindezt először itt láthatta a közönség, akárcsak a harmadik, nagy sikerű számukat, a Szat- márvidék gyorsritmusú, figurákban gazdag kopogós számát, a Férgét eges-t. Az együttes végül a legrégibb, külföldön is nagy sikereket aratott számával, a Fonótánc-cal zárta előadását., Műsor után a táncegyüttes művészeti vezetőjével és koreográfusával, Born Mik’óssal és Litauszki Tiborral, a Megyei Művelődési Központ igazgatójával beszélgettünk. — 1947-ben alakult meg együttesünk, jövőre lesz huszonöt éves —- tájékoztatott Bőm Miklós. — Jómagam az együttes megalakulása óta mindmáig akjelenet a PünkösdölőbőL tívan táncolok is a csoportban. Egykori tagjaink azonban az idők folyamán sajnos „kiöregedtek” az együttesből és elbúcsúztak tőlünk. Jelenlegi tánccsoportunk tagjai átlag 3— 4 éve szerepelnek az együttesben. Tánccsoportunk évente 45— 50 előadáson, szerepel. Jártunk már az ország legkülönbözőbb helyein, de büszkén mondhatom, hogy külföldön is számtalan helyen felléptünk. A Szovjetunióban háromszor, Szlovákiában négyszer, Jugoszláviában két ízben, aztán nyugaton, több helyen, így Belgiumban, Ausztriában, Németországban, Hollandiában és Franciaországban is. Legnagyobb sikerük Szicíliában volt, ahol 1962-ben az Ag- rigen.tóban rendezett nemzetközi népitánc-fesztiválon 17 ország táncosai közül az I. díjat nyerték el. Táncoltak nagy államférfiak, miniszterek és királyok előtt. Sok izgalmas, érdekes élményt jelentett egy-egy útjuk. 1969. május 8-án a Párizs melletti Bognoien egy futballpá- lyán telt lelátók előtt szerepeltek. — Több nézőnk volt, mint mostanában a Népstadionban, egy-egy futballmeccsen — jegyzi meg mosolyogva Bőm Miklós. Az együttes most huszonöt tagú. Tavaly még függetlenített cigányzenekaruk volt, most a helyi zeneiskola zenekara kíséri táncműsorukat. Egyetlen nagy problémájuk még, hogy nincs önálló előadótermük. Litauszki Tibor reméli, hamarosan meglesz ez is. S akkor majd a további nagy sikerek új korszaka kezdődik el. Kívánjuk, hogy tartson nagyon sokáig. Zoltai Z. András Ara síi művészegyüttes Békés megyében Kellemes és érdékes estét töltöttek az elmúlt napokban, akik meghallgatták az aradi Művelődési Ház megyénkben vendég- szereplő népművészeti csoportjának műsorát. Az együttes nem ismeretlen Békésben, mert bár alig másfél esztendővel ezelőtt alakult, másodszor jár ha- j zánkban. Tagjai között vannak húszévesek és a hetedik ikszen is túl lévők, olyanok, akiket mindennapi munkájuk ipari üzemhez s olyanok, akiket az aradi szimfonikus zenekarhoz köt. Egyek azonban lelkesedésben, a népdal, a népzene szeretettében. Ezúttal is változatos népzenei műsorral érkeztek hozzánk a vendégek. Arad környéki dalokat énekelt Tigan Cornel, román népdalokat Viorica Hav- rincea, a Körös mentéről gyűjtött melódiákat Lucia Critsan, román és Zersnd környéki magyar népdalokat az együttes művészeti vezetője, Ion Zahu. Maros és Körös menü, valamint Arad környéki szvitet s bánáti dallamokat adott elő a zenekar, magyar és román melódiákat pedig hegedűn A. Go- zsori, B. Troian, J. Kovács, klarinéton és tárogatón Fetru Unc. Tehetségesen, lelkesen és rutinos biztonsággal adták elő számaikat az együttes tagjai, megérdemelten aratták mindenütt nagy tapsot, sikert. Jó szolgálatot téve ezzel a két szomszédnép közti barátság mélyítéséneit, erősítésének, egyszersmind azt is bizonyítva, hogy a népdal, a népzene — akárcsak Magyarországon — Romániában is eleven hagyomány, élő, mai valóság. |; <Fotó: Kollányi) Vásároljon házikertek szaküzletében, rendeljen vetőmagot, virággumőt, madár- és galambételt, növényvédőszert, műtrágyát Ajánljon fel eladásra tökmagot, kendermagot, és egyéb magvakat. MAGBOLT, Békéscsaba, Piactér, Jókai u. 27. 249234 RENDEZZE BE LAKÁSÁT KORSZERŰEN Keresse fel a Gyomai ÁFÉSZ lakberendezési áruházát! TÖBB MILLIÓS KÉSZLETBŐL VÁLOGATHAT Hazaszállítását megszervezzük. KÖZÜLETI IGÉNYEKET IS KIELÉGÍTÜNK Egy új sorozat és egy tragikomédia Arányaiban és a témák újsze. | rűségében is a szerdai televízió- i műsor volt a hét első felének legsikerültebbje. Először talán egy új sorozatról néhány szót. Mi újság címmel láttuk az egy évre tervezett műsor első részét, amelyről egyáltalán nem korai véleményt mondafii, hiszen permanens folyamairól van szó, s a szerkesztőknek módjukban áll új elemekkel kiegészíteni a sorozatot. Az ötlet kitűnő. Első hallásra — és erről kevéssé tehetünk —, az ember asszociál a rádió Szabó család sorozatára, vagy éppen Urbán. Ernő emlékezetes Kántor család riportjára Ez aztán egyfajta igényt is jelent, egyrészt fél a térjengősségtől (Szabó család), i másrészt sűrített drámai fe- j szültséget (Kántor család) vár. Az első tizenöt perc után azonban kiderül, — az egyiket reméljük, a másikat nem szeret- i nénk —, hogy nem bő lére eresztett folyamáról van szó, s inkább átlagosról, minit tipikusról. Az eléggé szürke, néhol közhelyszerű bemutatás legalábbis az utóbbira enged következtetni. (Fokozza ezt a vulgárissá egyszerűsített cím), s nem csigázza fel különösebben az érdeklődést. De elégedjünk meg egyelőre annyival, hogy ez volt az első rész, ami természeténél fogva nem lehet tetőpont, s bízzunk Balogh Mária szerkesztő-riporter korábbi sorozataiban bizonyított tehetségében, meg a jól kiválasztott alanyokban, a Fazekas család tagjaiban Az eddigi heti műsor — a Forsyte sorozat kivételével — első irodalmi feldolgozása Thomas Mann Lujzi című tragikomédiája volt.. A meditáló, filozofikus tartalmú novella magán viseli a manni életmű jellegzetességeit: sajátos szereplőiben az ezúttal dilettáns művészet és a lelki deformált világ szükségszerű együttjárását, konklúziójában a polgár nyomában szegődött író ítéletalkotását. Ezért több ez a novella az egyszerű, elképesztő csodálkozásnál : „Némelyik házasság olyan, hogy a legedzettebb szépirodalmi fantáziával sem lehet elképzelni, hogyan jöhetett létre.” Kérdés, hogyan adható vissza mindez a képernyőn? Megfelelő adaptálás, rendezői koncepció és színészi gárda esetén televízióra született novella. Szerencsére mindhárom feltétel biztosított volt, Selymes Judit, akinek első forgatókönyve a Lujzi a főszereplőre koncentrált. Ugyanakkor jó érzékkel rajzolta meg a mellékszereplőket, akiken keresztül tükröződött az írónak az üres, polgári világgal kapcsolatos ítélete. Szőnyi G. Sándor jól olvasztotta egybe a tragikomikus hős központi figuráját, és a mű filozofikus tartalmát. A tv-játék nagy élménye volt Szendrő József alakítása. Nemcsak külső adottságait használta fel, a szerencsétlen ember tragikus szerelmének megformálásához, hanem belülről érzékeltette a néhol nevetséges, de leginkább szánalmas áldozatot. A többi szereplő közül Ruttkai Éva, Latinovics Zoltán, Máthé Erzsi és Somogyvári Rudolf finom eszközökkel elevenítette meg a polgári világ egy-egy jellegzetes figuráját. Seleszt Ferenc A község is öregszik... Foglalkoztatási gondok Köröstarcsán A köröstarcsai vb nemrég tárgyalt a község munkaerögaz- dálkodásáróL A helyi vezetők ugyanis már évek óta törekszenek a lakosság minél teljesebb foglalkoztatására; - igyekezetük azonban sajnos, nem mindig járt sikerrel. A kosárfonó vállalat kihelyezett részlegében évek óta állandó a létszám. A békéscsabai ruhagyár helyi üzemében egyre többen dolgoznak,viszont az új munkások egyharmada — nem köröstarcsai. Folytak tárgyalások más gyárakkal, vállalatokkal is, eredmény nélkül. Ezek az intézmények azért nem vállalkoztak üzemtelepítésre, mert a község lakóinak nagy része évek óta más helységekben vállal munkát, sokan el is költöztek. v Az általános iskolái; nyolcadikosainak legutóbbi szülői értekezletén is kiderült, hogy a fiatalok főleg ipari szakmát akarnak tanulni, mezőgazdasági szakiskolára alig volt jelentkező. Ez megint azt jelenti, hogy a gyerekek megtanulják a szakmát, és nem Köröstarcsán helyezkednek el Csökken tehát a község lakosságának létszáma, de (ami még nagyobb baj) a tsz-ek mellett a község is elöregszik. A helyi termelőszövetkezet egyébként számol a kedvezőtlen munkaerőhelyzettel, ezért olyan növényeket vet, melyek termesztése gépesíthető. Csali fokozottabb kemizálással és a géppark további fejlesztésével tudja a tsz megnyugtatóan megoldani feladatait. A foglalkoztatási gondokkal* a fiatalok elvándorlásával osz- szefügg az is, hogy Köröstarcsán a fiatalok kulturális, szórakozási lehetőséged eléggé korlátozottak. A kulturális helyzet javítására nagy szükség lenne Köröstarcsán egy függetlenített kultúrház-igazgatóra. Az „öregedést” azonban csak akkor lehetne általában csökkenteni, ha egy olyan üzemet, vagy részleget kapnának a .tarcsaiak, ahol szakmát is lehetne tanulni, illetve ahol a fiatal szakmunkások (most már helyben) is meg tudnák találni a számi tásukat. R. L. FELVÉTELRE KERESÜNK gépészSeclmikusokat valamint gyakorlattal rendelkező esztergályosokat is hegesztőket BÉREZÉS: megegyezés szerint. 44 órás munkahét Jelentkezés: Vízgépészeti Vállalat n. ss. Gyáregysége, Gyula, Béke sgt. 50. /
