Békés Megyei Népújság, 1971. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-17 / 40. szám
(Folytatás a ?. oldalról) hatásaként a termelőszövetkezetek felosztható jövedelme ugyan_ csak 10—12 százalékkal (3 milliárd forinttal) csökkent. A tagok és alkalmazottak részesedési alapja a mostani zárszámadáson körülbelül az előző év szintjén alakul, a fejlesztési, vala--1 minit a szociális-kulturális alap pedig mintegy 6 százalékkal nö- veikszib. Ezt a termelőszövetkezetek csak úgy tudták végrehajtani, hogy az elmúlt években képzett 3,9 milliárd forint jövedelembiztonsági alap mintegy 60 százalékát vonták be.a jövedelemfelosztásba. En nek ellenére országosan jelentős a termelőszik vetkezetek alaphiánnyal növelt vesztesége. Az 1969 évi 30—70 százalékos felhalmozás és felosztás aránya a jelenlegi zárszámadásnál 22—78 százalék körül alakul. Az általános helyzetkép mögött a termelőszövetkezetek gazdasági helyzetében nagy különbség van A gazdaságok jelentős része a kedvezőtlen viszonyok ellenére — főleg a Dunántúlon — növelte termelését, jövedelmét A termelőszövetkezetek másik, ugyancsak jelentős részében viszont — főleg a Tisza völgyében — aránylag jelentős a visszaesés. A személyes jövedelmek alakulásánál a szóródás kisebb mértékű, vagyis a személyes jövedelmek nem csökkentek arányosan a termelés csökkenésével. Ezt elősegítette — mint az előbb említettem — a biztonsági tartalékok felhasználása. Ahol pedig erre nem volt lehetőség; ott állami segítséggel tettük lehetővé, hogy a pénzügyi rendszer által elismert mértékig (az előző két év részesedési átlagának 80 százalékáig) kifizethessék az elvégzett munkák után járó személyes jövedelmet, ilyen segítséget kapott a szeghalmi Rákóczi Termelőszövetkezet is, aminek eredményeként a tagság pénzügyileg elismert miúltévi jövedelme — bár az 1969 évihez mérten csökkent — meghaladja egy dolgozó tagra számítva a 16 ezer forintot! Egyes üzemek — esetenként szabálytalanságok árán is — ki akarták fizetni anyagi lehetőségeiken felül a tervezett részesedést és túllépték az elismerhető szintet. Ezeknél a termelőszövetkezeteknél a túlfizetés következményei kihatnak majd az idei gazdálkodásra is. A szövetkezet jövőjét néző, felelősségteljes vezetőség és ra fogta a szót, minden jobb vendégének megsúgja, hogy bort ne kérjen, mert silány. A kocsmárosné talpas pohárba vitte neki a fél deci pálinkát. Elnézést kért, hogy szódavizet nem tud hozzá adni, télen még csak visznek neki, de nyáron, a júliusi forróságban olyan, mint a csoda, ha kap egy ládával, Markos Sándor ránézett a kocsmárosnéra, csakugyan nagy a forróság, le is veti a kabátját, mert rá van izzadva, s a falra szegeit fogasra akasztotta. A kocsmárosné a kabát után nyúlt, a raktárba viszi az ó ruhájához, mert betévednek olyanok is, akik azt lesik, mit vihetnek el. Markos Sándor köszönte a figyelmességet, de a világért sem terheli vele, meglesz az ott a fali fogason, meg vígan elfér, mert a többiek ingujjban mentek a kocsmába. Az ital még jobban elkábította, és levegőre vágyott. Az asztalra tette a pálinkáért járó pénzt, és elindult az ösztönei szerint újra. Csak most a város belseje felé. Éjféltájban lakása ajtajánál állt meg. Ekkor vette észre, hogy a kabátját a kocsmában hagyta. Kétségbeesetten rohant volna vissza, de rádöbbent, hogy este kilenckor bezár, ják azt, s a kocsmárosnét nem tudja felkeresni, mert nem ismeri és nem tudja, hol lakik. & éjfélkor nem is tud utána érdeklődni. Szobájában a heverőre vetette magát, őrjítő, hogyan számol be erről az ügyészség vezetőjének. Ügy feküdt a heverőn, mint a letaglózott. S alvás közben is Fehér Lajos elvtárs beszéde szövetkezeti tagság nem így járt el. Ök jó gazda módjára mérlegelték az elmúlt év gazdasági nehézségeit, s úgy vették igénybe az állam segítségét, hogy ők maguk is nagy erőfeszítéseket tettek — ha kellett a személyi jövedelmeket is csökkentették —• a jövedelmező gazdálkodás érdekében. Ezek közé sorolom a szeghalmi Rákóczi Termelőszövetkezetet is. Önökkel együtt a termelőszövetkezetek zöme az elmúlt esztendőben is megalapozottan osztotta a tagoknak a részesedést, s ha voltak is hullámzások: 1979-ben egészében, véve tovább nőtt a parasztság reáljövedelme! Ehhez hozzájárult az is, hogy a közös gazdaságok a gyengébb termés miatt kieső árbevételt — mint az előbb említettem — feldolgozó, értékesítő és ipari jellegű tevékenységük növelésével igyekeztek legalább részben ellensúlyozni. Ugyanakkor a viszonylag kevesebb mezőgazdasági termelési értéket csak — a túlságosan esős tavaszon és nyáron, valamint a túlságosan száraz őszön — csak a szokásosnál sokkal nagyobb emberi munkaráfordítással lehetett előállítani, tehát szükségképpen növekedett ily módon is a kifizetendő munkadíj. Ebnek jórészt fedezetet nyújtott az, hogy az 1969 évi kiemelkedően, jó termés egy részét a mezőgazda- sági nagyüzemek csali tavaly értékesítették. Emelte a parasztság reáljövedelmét a háztáji gazdaságból származó növekvő jövedelem is, amely a szövetkezeti parasztság mezőgazdaságból származó jövedelmének több mint 40 százalékát adja. A háztáji gazdaságok termelése ugyan nem érte el, nagyjából csak megközelítette az előző évi szintet, de árbevételük a félvásárlási áremelkedés miatt növekedett. A parasztság társadalombiztosításból eredő bevételei szintén emelkedtek. összefoglalva: az előbb felsorolt tényezők együttes hatására nőtt a múlt esztendőben is a parasztság reáljövedelme. Kedves Barátaim! Az élelmiszergazdaság s ezen belül a termelőszövetkezetek | idei feladatairól nem lehet anélkül beszélni, hogy — leg-! alább néhány gondolattal —ne! mintha - valami felvetette volna, úgy dobálta magát egyik oldaláról a másikra. Fel is ébredt virradatkor és sokáig masszírozta tarkóját, mert úgy érezte, hogy szét akar pattanni. Majd vizet locsolt rá, s a szíve tájékát nedves kézzel dörzsölgette, aztán belenyomta a fejét a vízzel telt mosdókagylóba. Öt órakor már a kocsmánál volt, mert a jó kocsmáros korán nyit, akkor van jobban forgalom és este. Reggel munkába mennek az emberek, este pedig hazafelé. A kocsmárosné széttárta a kezét, nem látta a kabátot az esti zárásnál, végtelen kellemetlen neki, hogy Markos Sándor először volt ott, és elvitték a kabátját. Mennyivel jobb lett volna, ha a raktárban az ő ruhafogasára akasztja, akkor most meglenne. De bejelenti a rendőrségen, hátha megtalálják, csak nagy kár egy jó kabát. Markos Sándor legyintett, ne fáradozzon, megteszi ő helyette ... Az ügyészség vezetője úgy állt fel az íróasztala mellől, miután Markos Sándor bejelentette, hogy elvesztette az aktát, melyet előző napon sürgősként adott neki ki az iktató, mintha rá akarta volna vetni magát. Tudja-e Markos Sándor, hogy azért kapta meg sürgősen az aktát, mert három nap múlva a bíróság tárgyalja Darabos András ügyét! Abban volt a sajátkezűleg aláírt vallomása, hogy ő gyújtotta fel a búzaasztagot. Érezte ő már előző napon a postabontásnál, hogy ki akar térni a vád képviselete alól. És azért komédiá- zik, mert el akarja hitetni vele, hogy elvesztette az aktát. Hát érintsük a negyedik ötéves ter- ve^ amelynek éppen 1971 az első éve. Az élelmiszergazdasággal szemben a népgazdasági elvárásokat a következőkben le. hét összegezni: — elégítse ki az életszínvonal emelkedéséből származó bélföldi igényeket, elsősorban hús- és húskészítmények iránti igényeket; — a termelékenység és a hatékonyság fokozásával tegyük jövedelmezőbbé a termelést; — érjük el az ágazatban dolgozók életszínvonalának tervszerű melkedését, élet- és munkakörülményeinek javítását. E követelmények teljesítése érdekében az élelmiszergazdaság alapvető feladata: . — alakítsuk ki mind a belföldi igényekhez, mind az exportlehetőségekhez jobban igazodó termelés-szerkezetet, illetve gyártmánystruk túrát: — a háztáji és egyéni gazdaságok termelési lehetőségeinek kihasználása mellett gyorsítsuk a mezőgazdasági nagyüzemek fejlődését; — az anyagi-műszaki lehetőségek felhasználásaival emeljük a termelés színvonalát és terjesszük el a korszerű termelés- tedhnológiát; — teremtsünk összhangot a termelés, feldolgozás ég értékesítés között. E feladatok határozzák meg tulajdonképpen a termelőszövetkezetek számára — s így a szeghalmi Rákóczi Termelőszö- vetkezeitfoem is — a termelési és fejlesztési feladatokat. A mezőgazdasági üzemek termelés-szerkezetének megfelelő alakítását segítik elő már a múlt évben megvalósított fel- [ vásárlási áremelések és a negyedik ötéves tervidőszakra életbe léptetett más közgazda- sági szabályozók. E szabályozók fő>bfo jellemvonásai a következők: — A mezőgazdasági árszínvonal a negyedik ötéves terv időszakában számottevően nem változik, az stabilnak tekintendő. — Az árviszonyokból következően, valamint a meghatározott termeléspolitikai célkitűzéseink (szarvasmarha-, sertésprogram) ösztönzésére a berunem fogja képviselni a vádat! Darabos András ügyében, de : más ügyben sem fogja képvisel- ■ ni a vádat! Az a legkevesebb, ! ha azonnal felfüggeszti állásá- * bői. Csak azért hoz ilyen enyhe ■ döntést, mert évekig hűen telje- ■ sítette hivatását... Markos Sándor támolyogva : hagyta el a vezetőügyész hiva- 5 tali szobáját. Alig vette észre, ! hogy a kocsmárosné örömmel : kapaszkodik a karjába a folyo- • són, képzelje, miután a reggeli for ■ galom megszűnt, a kocsma előtt: téblábolt, s az árokban meglátott : egy hosszára hajtott papírt. : Ügyet sem vetett volna rá, de • mert annyira ráért, nem volt : egy vendége sem, bemászott az ■ árokba és magához vette. Bele- : olvasott, s miután úgy értette, ■ hogy valamilyen gyújtogatásról : van benne szó, gondolta, csak : Markos Sándoré lehet, mert ■ amikor levette előző nap a ! kocsmában a kabátját, a belső- j zsebéből olyan vakarasznyi hosz- : szánt iratféle látszott ki. A ka- ■ bát ugyan nincs meg, de az irat ■ is ér valamit, mert biztos szűk- 5 sége van rá Markos Sándornak, i Az ösztönösen köszönetét mon- • dott, és a vezetőügyész ajtajára ■ mutatott, hogy vigye be oda. ■ Amikor a kocsmárosné el- • hagyta a vezetőügyész hivatali ■ szobáját, az simítgatni kezdte a : Darabos András vallomásáról : készült jegyzőkönyvet, mert • meg volt gyűrődve, majd bele- : harapott az ajkába, köpedelem, : Markos Sándor még részeges is, • kocsmából hozzák utána az ak- j tát. Gyalázat! De a nyomorult : nem fertőzi tovább tisztes hiva- ■ tásukat.. házások egy meghatározott körére az állami támogatás mint szabályozó továbbra is fennmarad. A mezőgazdasági üzemek azért részesülnek továbra is e téren tekintélyes állami támogatásban, mert a jelenlegi árszínvonal mellett ártoefvételeik- ből nem tudják előteremteni a beruházásokhoz szükséges saját eszközt. A támogatási rendszer tehát az árakhoz igazodó mechanizmus szerint működik. A támogatás módosított mértéke is a IV. ötéves terv időszakában, stabilnak tekintendő. — Az állattenyésztés fejlesztését hivatottak elősegíteni — a beruházási kedvezményéken túl — a termelési jellegű támogatások is. Így a korszerűtlen, szerfás nagyüzemi sertésférőhelyeken előállított sertések után élősúly kg-fkéntS 2 forintos prémiumot, a közös tulajdonban levő tehenek élve született borjai után edlésenként 2090 forint, előhasi üszők élve született borjai után ebesenként 4,500 forint és az átlagos te- hénlétszám növekedése esetén tehenenként 5000 Ft állami támogatást kapnak a termelőszövetkezetek. A háztáji tehénlétszám növelése, ill. tenyésztésben tartása esetén pedig tehenenként 8000 forint állami támogatásban részesül a termelőszövetkezeti tag. — Az új szabályozórendszer egyik lényeges eleme a jövedelemelvonás új rendszere. Ez elsősorban az életszínvonal-célkitűzésekkel összhangban levő s társadalmilag még elviselhető jövedelemszóródás kialakulását kívánja szolgálni. Tulajdonképpen az adózási rendszert fejlesztettük tovább, s végső soron. — a jövedelemképződés és elvonás összhangját megteremtve — a jövedelemkülönbségek indokolt mérséklésére törekszünk. Külön 'kiemelném itt a jövedelemnövekvény-adó szerepét. Ezen adóforma bevezetésének gazdaságpolitikai célja az, hogy elősegítse a személyes jövedelem céljainknak megfelelő szabályozását s az üzemeik között mindjobban jelentkező jövedelemkülönbség mérséklését! Kedves Elvtársak! A múlt évi rendkívüli helyzet várhatóan a termelőszövetkezetek idei gazdálkodásában is éreztetni fogja még hatását. Mindezekre figyelemmel azonban a termelőszövetkezetek termelése, terveink szerint, a tavalyihoz viszonyítva mintegy 6 százalékkal növekszik, ami azt jelenti, hogy meghaladja az 1969. évi szintet is. Az anyagi ráfordításoknál mérsékelt növekedéssel számolunk. Ügy ítéljük meg, hogy ezek együttes hatásaként a felosztható jövedelem az 1969. évi szint körül alakul. A jövedelemfelhasználás so. ran a részesedési alap mintegy 6 százalékos, de differenciált növekedésével számolunk. Ez oss2ihangban van életszínvonal-politikai célkitűzéseinkkel s lehetővé teszi a személyi jövedelem terv szerinti növekedését. A felhalmozásnál viszonylag kismértékű növekedést várunk. Ezen belül a fejlesztési alap 5 százalékos csökkenésével, a jövedelembiztonsági és szociális-kulturális alapoknál viszont 1—1 milliárd forint növekedéssel számolunk. Az előbb vázolt feladatok sikeres megvalósítása érdekében javítani igyekszünk az üzemek i anyagi-műszaki ellátottságán. Idén a termelőszövetkezetekben elsősorban a meglevő beruházások befejezésére kell törekedni. Emellett anyagi erőnkhöz és lehetőségeinkhez mérten a korszerű termelési technika megvalósítását kívánjuk elősegíteni. Ennek érdekében egye- [ bek között mintegy 12 ezer darab traktor, 8 ezer darab pótkocsi, 1300 darab tehergépkocsi, 1400 darab gabonakombájn, 250 darab cukorrépabetakarftó kombájn beszerzését tervezzük Mivel a szeghalmi Rákóczi Termelőszövetkezet gépállománya 'is tudomásom szerint eléggé elavult, helyes lenne, ha anyagi erejükhöz mérten növelnék, illetve felújítanák az üzem gépparkját. t A korszerű és gazdaságos termelés egyre nagyobb területen kívánja meg a mezőgazdasági üzemektől aiz együttműködést, a kooperációt. E téren már figyelemre méltó kezdeményezések vannak. De a társulásokra szélesebb körben is van lehetőség. Elsősorban a termelés- feldolgozás- és az értékesítés területén célszerű és hasznos bővíteni a kooperációkat. Az ilyen jellegű társulások alakulásának ma már nincsenek jogi akádályai. Tisztelt Záímzámadó Közgyűlés! A termelőszövetkezeti tagság és a szövetkezeti vezetők eddig is nagyfokú politikai érettségről tetteik tanúbizonyságot. A zárszámadásokat követően néhány héten belül a közgyűlések elé kerülnek az 1971. évi gazdálkodás tervei is. Ez a terv — mint már utaltam arra — a negyedik ötéves terv induló évének terve lesz, amelyben az egész tervidőszakra előirányzott gazdasági és termeléspolitikai célkitűzésekből a szövetkezetekre háruló ez évi feladatokat kell meghatározni. A tervkészítés során kérem., hogy a termelőszövetkezet vezetősége és tagsága — itt és másutt is — törekedjék a népgazdaság és a szövetkezet érdekeinek egyeztetésére! Akkor járnak el helyesen, ha a termelőszövetkezetek azt termelik, olyan fejlesztéseket végeznek — a közgazdasági szabályozók által biztosított lehetőségeket kihasználva és azzal összhangban — amivel számításaikat megtalálják. Haladjanak tovább az eddigi úton! A termelőszövekezetek széles körű és dinamikus fejlődését a párt- és állami határozatok, állásfoglalások, intézkedések továbbra is hatékonyan segítik. Az eddigiek közül is fel_ hívom figyelmüket a mú'lit évben közzétett szövetkezetpolitikai irányelvekre, amelyekben pártunk kifejezte állásfoglalását a magyar szövetkezeti mozgalom helyére ,szerepére és további fejlődésére vonatkozóan. E korszerű irányelvek egyértelműen, tisztázták szövetkezeteink szocialista jellegét, egyenrangú helyét, szerepét a népgazdaságban, s ugyanakkor tovább erősítették az önálló, vállalati jelleg mellett azok szövetkezeti jellegéit is. Szövetkezeti parasztságunk a múlt év folyamán is sokféle módon, tettekkel bizonyította, hogy az irányelveknek megfelelően fejlődik, erősödik közösségi szelleme és szocialista tudata. Bizton remélem, hogy az idén is újabb gyümölcsei lesznek a közösségi életben és az egész szövetkezeti mozgalomban a korszerű szövetkezetpolitikai elvek alkalmazásának mind következetesebb, széles körű valóraváltá- sárnak. Most ugyanis — miután az elvek kiforrottak és világosak — az a legfontosabb, hogy a mindennapi szövetkezeti élet gyakorlatának igazi vezérfonalává váljanak, s valóságos, élő és mindenkor ható tartalommal töltsük meg a kiszélesedett szövetkezeti demokráciát. E cél eléréséért sokat tehetnek a termelőszövetkezetek területi szövetségei, de maguk a szövetkezeti vezetők és a tagság is. Nem a formális változásokért, hanem az igazi, a tartalmas, a korszerűsített szövetkezeti élet megvalósításáért kell munkál. kodnunk mindenütt! Kedves Elvtársak, Tisztelt Barátaim! Mégegyszer elismerésem szeretném kifejezni Szeghalom lakóinak. köztük a „Rákóczi” Termelőszövetkezet tagságának az ár- és belvíz idején, valamint a műit évi termelésben tanúsított helytállásukért, a vezetőség felelősségteljes, a közösség érdekében vállalt eredményes munkájáért! Engedjék meg, hogy az idei célok eléréséhez erőt, egészséget, a tavalyinál jobb terrpést és meghitt családi boldogságot kívánjak mindamnyiuknak!
