Békés Megyei Népújság, 1971. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-16 / 39. szám

Szövetkezeti boltok a váron belterületén ? Vezetőségválasztó küldöttgyűlést tartott a Békéscsabai ÁFÉSZ A Békéscsaba és Vidéke AJta­Megbízható információk a középtávó tervezéshez ános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet tagjai szombaton délelőtt tartották az 1970. évi mérlegjóváhagyó és vezetőség-! választó küldöttgyűlésüket. A j tanácskozáson megjelentek és felszólaltak a SZŐ VOSZ és a MÉSZÖV képviselői. A négy és fél ezer tagú szö­vetkezet 125 küldötte a már elő­zőleg elkészített írásos beszámo­lóból értesült a szövetkezetnek a ni. ötéves terv időszaka alatt elért eredményeiről és a IV. öt­éves terv feladatairól. A beszá- noló részletesen foglalkozott a ógyasztásí szövetkezet forgalmi is termelési eredményeivel. Ai eg.nagyobb növekedést a kisíke- eskedelmi áruforgalom érte el. Amíg 1969-ben 52 millió forint, addig 1970-ben több mint 58 millió forint volt a forgalom Ez 11,4 százalékos emelkedést je­lent. Ennél is jobban, több mint 15 százalékkal növekedett a vendéglátás árbevétele. A felvá­sárlási szakág dolgozói — a be­számoló alapján — az elmúlt esztendőben 27 millió 300 ezer forintot teljesítettek. Ez 25,8 százalékkal jobb a korábbi esz­tendő adatánál. Az áruforga­lommal együtt növekedett a szö­A Központi Gazdasági Döntő­bizottság az utóbbi időben szá­mos esetben szabott ki gazdasági bírságot jogtalan áremelésekért, a vásárlóknak okozott jelentő­sebb károkért A KDB elnökségi tanácsa a napokban e gyakorlat tovább­fejlesztésével foglalkozott A rendelkezések ugyanis ki­mondják, hogy gazdasági bírsá­got a többi között akkor lehet kiszabni, ha a jogtalan árral el­ért előny, vagy okozott kár je­lentős, illetve ha 'súlyosan ve­szélyezteti a lakosság jogos ér- j dekeit ő sejtette, a keserves anyját és akkor, hogy a kutya kiszaladt és körülugatta,ez ok volt rá, hogy agyonlőjje. Tíz esztendő múltán így állt bosszút mert közben akárhogy is kereste az alkalmat hogy valamiért a kezébe kerül­jek, nem sikerült neki, mert vi­gyáztam rá, a keserves anyját hogy a legkisebb oka se legyen, mert akkor leverte volna rajtam, a vetkőztetést is. S, ahogyan a kutya felágas­kodott a lövés után, ráesett a fahuszárra, s a ló egyik füle széttört Emlékszel-e rá, bicská­val faragtam másikat és apró, vékony vasszeggel odaerősítet­tem. Annyiban ütött el a másik­tót hogy arra kék festékkel húzták rá a csíkot én meg zöld­del, mert ilyen festékünk volt azzal húzta el az asszony a ta­nyafal alját Ennek bizony már húsz éve. Szegény apád, ha élne, elmondhatná, hogy soha nem tettem semmit a törvény ellen. A4 asztaggal sem csináltam semmit Hogy mitől gyulladt kk nem tudom. Kipattant-e valaki­nek a kéményéből egy szikra és attól gyulladt-e meg, ki tudja, mert ennyi is elég, olyan a gaz ezen a nyáron, mint a csőröge. De ezt én sem tudhatom, szél­csend volt és forgószelet meg nem vettem észre, a kútnál baj­lódtam, vizet meregettem, mert olyan kevés van benne, a keser­ves anyját, hogy alig merül meg a vödör. Hogy a mi katlanunk­ban maradt-e előző estéről pa­rázs, akkor főzött az asszony a piac miatt, nem volt alkalmam megnézni, a keserves anyját, mert a rendőrökkel mindjárt el kellett mennem, még az asszony­tól sem vehettem búcsút. vetkezet állóeszközeinek értéke is. Mintegy 2,5 millió forir.lot fordítottak a beruházásokra, az új létesítmények létrehozására és fejlesztésére. A célkitűzések között szerepel, hogy a IV ötéves terv során 135 százalékkal növekedjen a szö­vetkezet áruforgalma. Az elkép­zelések szerint a közeljövőben egy nagy ABC-áruház, valamint több kis üzlet, s netn utolsósor­ban a szövetkezet új székhóza is megépül. Ezek megvalósításá­ra a küldöttgyűlés részt vevői 26 millió forintot hagytak jóvá. Az írásos beszámolót Osicsely Pál igazgatósági elt.öík szótan egészítette ki A felszólalók többsége a kővetkező évek fej­lesztési tervéhez fűzött megjegy_ zést. Igen sokan kérték az igaz­gatóságot, hogy a "áros belte­rületén Is létesítsenek szövet­kezeti boltokat. A beszámoló megvitatása és elfogadása után megválasztották • a 13 tagú Igazgatóság, a 11 tagú felügyelő bizottság és a 7 tagú nőbizottság tagjait. Az igazgatóság elnöke ismét Csi- csely Pál lett. Elnökhelyettesnek Csizmár Györgyöt választatták meg. Back Gyula Számon Javaslat érkezett azonban a KDB-hez, hogy a bír­ságot akkor is indítványozhas­sák, ha egy-egy konkrét esetben egy-egy termék jogtalan áreme­lése viszonylag alacsony ugyan, de ezzel valamely vállalat a la­kosság rovására szerez előnyt. Az Elnöki Tanács egyetértett a javaslatokkal, s arra az állás­pontra helyezkedett, hogy e kér­dést megfelelő gyakorlat beve­zetésével kell megoldani. Ezért szükséges, hogy arra illetékes szervek ilyen esetekben Is in­dítványozzák gazdasági bírság kiszabását. Most itt vagyok bezárva, sze- : retném tudni, mikor kerülök in- : nen haza. Mikor itt kérdem, azt ; felelik, írjam alá a jegyzőköny- ! vet, aztán majd meglátják. De : miért kellene olyat vállalnom ■ magamra, amihez annyi közöm j van, a keserves anyját, mint : neked ahhoz, hogy a legelőkön * a birka sem talál már semmit, ■ pedig az az apróíüvet szereti, : még a szamártövis mellől Is ki- ; szedegeti, még ha meg is szúrja • az orrát. Te tanult ember vagy, i biztosan el tudsz igazodni ezen ■ és segítesz nekem. Tisztel And- ! rás bátyád.” Markos Sándor többször elöl- ; vasta a levelet. Gyermekkori ■ emlékei a levél utolsó soraival • kavarogtak benne, őrület, hiszen j már elő is van készítve Darabos ; András bírósági tárgyalása. A ■ vádat ő képviseli és a legsúlyo- • sabb büntetés kiszabását kell j kérnie a bíróságtól, őrület, oda | sem figyelt eddig, hogy az ak- s tákban szereplő Darabos András 1 ki lehet. Nem, nem, ezt ő nem • teheti meg, visszaadja az ügyet ; az ügyészség vezetőjének. Többször fogta már irodaaj- j tájának kilincsét, hogy elintézi ■ stante péd, de újra és újra visz- i szafordult. őrület, a bíróság J mindenképpen meghozza az íté- j etet. De vajon mit mondhat i íeki most a vezetőügyész? Ugyan { nit mondhatna? Már a reggeli : >osta bon tásnál megjegyezte, j légy furcsa helyzetbe került, ; nert akivel szemben a vádat • cell képviselni, az fordul hozzá : támogatásért. És pedig régi jó j (Ismeretség alapján. (Folytatjuk! Ä ZT MONDJAK gazdasági vezetőink, hogy a IV öt­éves terv üzemi feladatainak, összeállítására nem rendelkez­nek kalló információkkal. Ezért helyenként még csak szóba sem jött a középtávú tervezés. Ped-g ez nagyon fontos lenne, mert végső soron arról van szó, hogy ebben a tervben határozzák meg, milyen irányban kívánják fej­leszteni a gazdaságot, milyen programot adnak a közösségnek a munkában és az életszínvonal fejlesztésében. De nézzük csak, milyen jó minőségű és hitelt ér. demlő információ áll üzemi ve­zetőink rendelkezésére. A IV. ötéves terv elkészítésé­ről nem 1971 februárjában be- -• szélnek először a pártszerveze­tekben, a termelőszövetkezetek, ben és az állami gazdaságokban. Ha jól emlékezünk, akkor a múlt év októberében országgyű­lésünk a Parlamentben tárgyal­ta és hagyta jóvá a IV. ötéves terv törvényjavaslatot. Ebben olyan célokat tűztek az ország élelmiszergazdasága elé, ame­lyért érdemes dolgozni. Párdi Imre, az Országos Tervhivatal elnöke vitazáró beszédében a kö_ vetkezőket említette: a IV. öt­éves terv időszakában a mező- gazdaságon belül elsősorban az állattenyésztés fejlesztése a fő­feladat. A közgazdasági ösztön­zőket is olyan irányban kell fon. málni, hogy ezt a nagy célt se­gítsék. Miről is van szó tulajdonkép­pen? A megyei tanács 1971 ja­nuári ülésén a következőket fo­galmazták meg. Békés megyében a kalóriafogyasztást 1975-re 1970-hez képest három száza­lékkal kellene növelni, a fehér­jefogyasztást pedig 6 százalék­kal. Ezen belül az állati eredetű fehérjéből 15 százalékkal kerül­jön több a dolgozók asztalára, mint 1970-ben. Ez azt jelenti, hogy húsból a személyenkénti ] évi adagot 59 kilóról 67 kilóra, ’ tejből 111 literről 134 literre, to. jásból 12 kilóról 14 kilóra kelle­ne növelni. A zöldségfogyasztás, tan is el kellene érnünk az eu­rópai színvonalat. E Z TEHÁT a közvetlen cél itt a megyében. Ennél hi­telt érdemlőbb információt alig. ha tud bárki is adni. Ahhoz azonban, hogy ezekhez az ada­tokhoz gazdasági vezetőink hoz­záférjenek, elő kellene szedni­ük az országgyűlés 1970. októ­beri ülésének és a megyei ta­nács 1971 januári ülésén tárgyalt IV. ötéves terv című anyagát Ennek áttanulmányozása kiváló támpontot adhat arra vonatko­zóan, hogy milyen Irányba fej­lesszék a gazdaságot, hogyan ha­tározzák meg az üzem fejlesz­tési programját a IV. ötéves tervben. Megyénk mezőgazdaságának igen kedvezőek a III. ötéves terv idején szerzett pozíciói. Évj át­lagban — a III. ötéves terv ide­jén — kenyérgabonából 198 ezer 255, kukoricából 17 ezer 846, napraforgóból 12 ezer 107, cu­korrépából 479 ezer 151, cirok- szakállból 6 ezer 746, kenderből 35 ezer 970, zöldségből 71 ezer 250, élő állatból 77 ezer 500 ton­nát, tejből pedig 79 rrtílli. 637 ezer litert vásároltak fel. A IV. ötéves terv időszakában az előbb említett célok elérésére nyil­vánvaló többet kell termelni és felvásárolni. Ezért a III. ötéves terv évi átlagát kenyérgaboná­ból 23 ezer 241, kukoricából 3431. napraforgóból 1099, drokszakáll- ból 91, kenderből 406. zöldségből 10 ezer 750, élő állatból 3500 ton. nával, tejből pedig 6,7 millió liter értékesítésével kellene túl­teljesíteni. Cukorrépából a III. ötéves tervben elért termés és felvásárlás évi átlagánajc tartá- j sa elegendő ahhoz, hogy az or­szág belső szükségletét fedezze. A biztonságos húsellátás fél- j tételeinek megteremtésére az ál. | lattenyésztés fejlesztését me-! gyénkben továbbra is központi feladatnak tekintették a megyei, tanács januári ülésen. A kor­szerű állattenyésztőtelepek épi- j tésének továbbfolytatását, a szarvasmarha- és sertésállo­mány számszerű és minőségi fej. lesztését írják elő a tanácsj ha­tározatok, továbbá a juhállo­mány hústermelő képességének javítását T ÖBB gazdasági vezető em­lítette, hogy rendkívül ne. héz lesz 1971 és 1975 között 6 ezer tehénnel növelni a tsz-ek és a háztáji gazdaságok állomá­nyát. Itt azonban meg kell em­lítenünk, hogy a 6 ezer csak egy összegben látszik soknak, mert ha 132 termelőszövetkezetre ve­títjük. akkor tsz-enként évente alig jut néhány tehénlétszám­növekedés! Persze a szarvas­marha-tartás fejlesztése nem központi előírásra valósul meg, hanem különböző gazdaságossá, gi számítások alapján Sokan azt mondják, hogy a szarvasmarha tenyésztése nem jövedelmező. Megyénkben ugyanakkor fellendült a szarvas, marha tartása és hizlalása. Az ország korábban legnagyobb szarvasmarha-tenyésztő megyé. it régen megelőztük. A termelő­szövetkezeti felvásárlók az or­szág különböző részéből össze­szedik és Békésbe hozzák a hiz­lalásra alkalmas egyedeket. Ha a szarvasmarha-tartás és hiz­lalás nem lenne kifizetődő, va­jon foglalkoznának-e vele olyan kiterjedten, mint napjainkban? Aligha. Az egy főre jutó tejfogyasztás növelését nyilvánvalóan meg kell hogy előzze az egy tehénre jutó 2800—3000 liter tejterme­lés évenkénti elérése. Ha meg­vizsgálják, hogy hányadán is áll nak tsz-einkben az egy tehénre jutó tejtermeléssel, megállapít­hatják. hogy csak 2000—2300 li­ter tejet fejnék tehenenként évente. A tejtermelés növelésé­ben tehát bőven van tartalék. Ennek feltárásával a jövedelme­zőség is tovább javulhait! A sertéstenyésztésben 1970. ben rendkívül kedvezőek voltak a megye gazdasági pozíciód. A húsfogyasztás és a húsexport- lehetőségek kihasználása to­vábbi erőfeszítéseket követel a törzsállomány fejlesztésére. Me. gyénk tanácsi szektorában — tsz-ek és háztáji gazdaságok — 1975-ben hatezerrel több kocát kellene tartani, mint 1970-ben. Ugyanakkor a 100 kocára jutó malacszaporulatot 1300—140Ó-ra kellene növelni. M EGYÉNK mezőgazdasága á IV. ötéves terv idején 3,5 —4 milliárd forint értékű beru­házást valósíthat meg. Ebben az összegben a szakosított sertés- és szarvasmarha-telepek építése, öntözőtelepek kialakítása, utak, erdősítések, meliorációs felada­tok. továbbá a villamosenergia­hálózat bővítése szerepel. Ter­mészetesen a gépek, a gépi be­ruházások is jelentős helyet kapnak. Kereskedelmi szerve­ink 35—40 százalékos több gé­pet hoznak forgalomba, mint 1966—70 között. Épületberuhá­zásra a 3,5—4 milliárd forint 55—60 százaléka jut. Az állattenyésztés fejlesztésé, vei együtt' különösen a takar­mánytermesztés gépesítését tö­kéletesíthetik üzemeinkben. A kukorica vetésterületét 26—30 ezer holddal növelik az 1970. évi területet alapul véve. A tér. mésátlagot 26—28 mázsa májusi morzsoltra kellene növeli ahhoz, hogy az állattenyésztés előirány­zatait megyei átlagban teljesí­teni tudjuk. Ezért fokozottabb szerepet kapnak az új. az eddi­gieknél nagyobb termőképességű hibrid kukoricafajták. A műtrá­gyagyárak korszerűsítésével me­gyénk is több műtrágyához jut A vegyipar fejlődésével új gyomirtó vegyszérek és stimu­láló szerek beszerzésére nyílik lehetőség Az élelmiszergazdaság másik nagy ágazata az élelmiszeripar» amely itt a megyében is min* den eddiginél rohamosabb fej­lődés előtt áll. A IV. ötéves terv idején egymilliárd 474 millió 800 ezer forintot ruháznak be, első­sorban az állami érdekeltségű élelmiszeriparba. A III. ötéves tervben mindössze 489 millió fo­rintot fordítottak erre a célra. A megye húsipara 233. a tarom, fiipar 85, a tejipar 210, a kon­zervipar 100, a hűtő par 100, a cukoripar 250. a gabonafeldol­gozó ipar pedig 400 millió fo­rint beruházáshoz jut A megyei tanács felügyelete alatt működő élelmiszeripari üzemek 81,8» a termelőszövetkezetek élelmi« szeripari feldolgozása pedig 15 millió forint beruházással bő­vülhet A ZOK az erőfeszítések, me­lyeket az állam irányoz elő a különböző élelmiszeripari üzemek fejlesztésére, kézzelfog« hatóan bizonyítják, hogy a kor­mány milyen irányba kívánja fejleszteni, milyen oldalról kí­ván hatni megyénk mezőgazda­ságára. Az előbb említett élel­miszeripari üzemek adottak, itt épültek fél a megyében. Ezeket korábban azért helyezték üzem­be, mert a mezőgazdasági ter­melésnek szüksége volt egy olyan feldolgozóiparra, amelyik Békés megye termelvényedt elő­készíti az ország és a világ pia­caira. Ezeknél jobb, ennél megfog­hatóbb és hitelesebb informá­ciót egyik társadalmi szerv, ter­meltető vállalat sem tud adni. Ezek a számok jói érzékeltetik a megye mezőgazdasága és élek, miszeri para előtt álló feladato­kat. A középtávú tervezéshez kellő informáltságot, jó alapot adnak, s ha még emellett átta­nulmányozzák a IV. ötéves terv. törvényét is és üzemenként pró­bálják meghatározni a feladató- kát, akkor a tervezés előtt úgy­mond zöld út áll. Ezek a fejlesztési elképzelések egybeesnek a termelőszövetke. réti parasztság érdekévei, jöve­delmének, életszínvonalának alakításával. Ha a közös gazda­ságainkban többet termelnek a IV. ötéves terv idején, mint a III. ötéves tervben — ez * cél —, akkor ennek megfelelő arányban tovább javulhat élet* és munkakörülményük. K özéptávú fejlesztési tér. vet azért is érdemes készí­teni, mert következetes és tuda­tos gazdaságszervező munka enélkül nem képzelhető eL Ha a középtávú fejlesztést tervek gazdasági vezetőink rendelkezé. sére állnak, akkor évenként, amikor az éves termelést terv teljesítését értékelik és összeál­lítják a következő esztendőre esedékes feladatokat — van mi­hez mérniük. Az alaposan át­gondolt középtávú terv azért is jó, mert belőle a felsőbb szer­vek olyan Információkhoz jut­nak. melynek alapján egy-egy ágazat közgazdasági ösztönzőit jobban az élet követelményeihez tudják igazítani. Az országos, a megyei és az üzemi fejlesztési tervek között tehát szoros as összefüggés. A terv kölcsönö­sen szolgál egytnás tájékoztatá­sára a legfontosabb kérdések­ben. Dupsf Károly 1971. FEBRUÁR IS. fl gazdasági birság gyakorlatát tovább fejlesztik IIBKIBUBM»

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents