Békés Megyei Népújság, 1971. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-14 / 38. szám
L Eredményeinket a tagság szorgalmával értük el A Kunágotai ÁFÉSZ önálló oldalkiadványa Nem sokkai a felszabadulás után, csaknem egyi dobén kapott szárnyra a szövetkezés gondolata Kunágotán, Keverme. sen, Almáskamaráson és Dombiratoson. Történelmet lehelő megsárgult jegyzőkönyvek tanúskodnak erről. Mint ahogyan e korabeli iratok tanúskodnak, a nehéz kezdetről is, amely évekkel később sem volt köny- nyű. S e jegyzőkönyvekben nevek sorakoznak. Azok nevei, akik rövid töprengés után lettek a szövetkezeti eszme hirdetői, gyakorlati megvalósítói. Nekik köszönhető, hogy a földműves- szövetkezeti mozgalom — amely 25 évvel ezelőtt gyenge hajtás voit — hatalmas iává terebélye. sedett. Sajnos az egykori alapítók közül már csak nagyon kevesen élnek. Kunágotán Szántó Ferenc, Zengő István, Bagi Sándor, Harangozó Károly, Pikó Gábor, ifj. Debera József, Lövői József, Marsi Pál és Császári István 1946. február 2-án lettek vezetői annak a 187 tagot számláló íöldművesszövetkezetnek, me. iyet a község agrárproletárjai, szegényparasztjai és az új föld- hözjuttatottak hoztak létre. Ugyancsak ebben az évben, vagyis 1946. november 10-én Kunágotán a vajdamajori rész lakossága külön alapított föld- művesszövetkezetet Vezetői a negyedszázaddal ezelőtti jegyzőkönyvek szerint — Tóth Gergely, Albertus István, Bene Mihály, Veselicz Péter, Szdágyi Antal, Berecz István, Baráth János, Fábián János, Bagi Pál, Kiss Géza, Pribliczki György lett. A kunágotai két földművesszövetkezet tagsága és vezetői azonban csakhamar belátták, hogy egy községben két szegény szövetkezet nem létezhet. így került sor egyesülésükre. Kevermesen 1946. november 20-án mondták ki 105-en a földművesszövetkezet megalakulását és választották meg tisztségviselőnek Vígh Józsefet, Mag Pált Lakatos Lajost, Pet- ró Jánost, G. Kotroczó Lajost, Pápai Mihályt, D. Kotroczó Tamást, Buczu Józsefet, K. Kotroczó Bélát és Gyüre Andrást. Almáskamaráson 1946. december 18-án 95-en hozták létre a földművesszövetkezetet. S a tagság Nagy Istvánt, Boda Ferencet, Szilágyi Istvánt, Boros Kál. mánt, Nagy Andrást, Kovács Lajost, id. Juhász Jánost, Rukk Ferencet, Cseke Lajost, Filipás Illést, Árgyelán Sándort, Halász Mihályt és Árpád Zoltánt választotta meg igazgatósági, illetve felügyelő bizottsági tagoknak. Dombiratoson 170-en mondták ki 1946. február 10-én a földművesszövetkezet létrejöttét. Makres János, D. Horváth An- ‘ tál, Jenei Béla, Szabad Bálint, Katona Károly, Fodor János, Varga Jenő, Bogdán Mihály, Czudor János és dr. Nagy Mihály. Csak ők, az alapítók tudnák megmondani, hogy milyen nehéz volt a kezdet. Hiszen nemcsak a lakosság legfontosabb élelmiicikkel történő ellátása várt a szövetkezetre, hanem sok minden más is. A sót, a cukrot Romániából lovas kocsival, számtalan esetben pedig hátizsák kokkal hozták csere útján a négy község akkori • boltvezetői. A lakosság áruellátása mellett azonban nagy feladatot rótt a szövetkezet vezetőire a nagy gazdaságokban fellelhető és elhagyott mezőgazdasági gépek hasznosítása. Különösen az új gazdáknak nyújtottak nagy segítséget a szövetkezetek e gépek kölcsönzésével. Nagy szolgálatot tettek e szövetkezetek a vetőmagvak beszerzésével is a paraszti lakosságnak. Ügy is mondhatnánk, hogy az élet meg. indítását szorgalmazták Kun- ágota, Kevermes, Almáskamarás és Dombiratos földműves- szövetkezeted. A négy község szövetkezeteinek aktívabb és hatékonyabb tevékenységéről csak 1948-tól beszélhetünk. Vagyis attól az időtől, amikor a földművesszövetkezetek ezekben a községekben is átvették a Hangya szövetkezetek boltjait. A tagság számának növekedése is ettől az időtől lett számottevő. Nagyobb arányú fejlődés és gazdasági stabilizálódás azonban csak az 1960-as évtől volt tapasztalható. Ugyanis ekkorra rendeződtek e szövetkezeteknél a szervezeti és anyagi problémák. Íme ennek bizonyítására néhány számadat. Az 1960-as esztendő lezárásakor készített mérleg a kunágotai szövetkezet, nél már 14 millió 200 ezer forint összforgalmat mutatott Kevermes fmsz-e 1960-ban 13 millió 300 ezer, Almáskamarás szövetkezete 4 millió 600 ezer, míg Dombiratos föidművesszövetkezete 4 millió 500 ezer fo* rint összforgalommal zárta az említett esztendőt. 1960-ban a 4 község 13 ezer 395 lakosának ellátása várt rájuk, amit akkor már ' mindinkább közmegelégedésre végeztek. A 4 szövetkezet összáruforgalma 1960-ban 36 millió 600 ezer forint volt. Ezzel szemben 1970-ben — a Ku- nágotát, Kevermest, Almáskamarást és Dombiratost magába foglaló — a körzeti szövetkezet összforgalma meghaladta a 78 milliós forgalmat. Ez azt jelenti, hogy 1970-ben a szövetkezet összforgalma duplája volt az 1960. évinek. A forgalom ilyen nagyarányú növekedéséhez a négy szövetkezet 1963-ban történt egyesülése óta eltelt évék közös ösz- szefogása teremtette meg az ala_ pót. Ügy is mondhatnánk, hogy a szövetkezet tagságának és anyagi erejének összefogása hozta e nagy változást. A tagság összefogása, a kedvezőbb anyagi bázis tette lehetővé, hogy az egyesülést követően a korszerűtlen boltok arculata megváltozzon, sőt — különösen a helyi szervek területén — szá_ mos új kiskereskedelmi és vendéglátóipari egységek létesüljenek. Az együvé tartozás eredményeként könyvelhetjük él, hogy az utóbbi években Kevermesen 4, Dombiratoson 2, Almáskamaráson 2, Kunágotán szintén 2 új és korszerű kiskereskedelmi és vendéglátóipari egység nyílhatott. De a régi egységek 80 százalékát is felújítottuk, korszerűsítettük az utóbbi években.. Szaküzleteinket, a vendéglőket és presszókat viszont kivétel néiküL felújítottuk, nagyobbítottuk és korszerű, kulturált egységeikké formáltuk. Ezzel magyarázható az is, hogy amíg 1960-ban a külön-kü_ lön működő négy földművesszövetkezet állóeszközének összértéke mindössze 2 millió 900 ezer forint volt, 1970 végén 10 millió 400 ezer forintot képviselt. Az állóeszköz értékének olyan arányú növekedése abból fakad, hogy az utóbbi tíz év alatt több mint 7 millió forintot költöttünk a szövetkezet bolthálózatának feújítására, kor. szerűsítésére, újak építésére. Bolthálózatunk fokozott korszerűsítése nemcsak a forgalom növekedését és az állóeszköz értékének növekedését eredményezte. E két tényezővel párhuzamosan — és ez bizonyára minden eddiginél többet mond — szilárdult és jelentősen ■•’elfelé ívelt szövetkezetünk egész gazdálkodása. Ennek bizonyítása és érzékeléseként kívánjuk megjegyezni: amíg az 1960-as esztendő lezárásakor a négy szövetkezetnek együttvéve 1 millió 90 ezer forint éwógi nyeresége volt, 1970-ben körzeti szövetkezetünk nyeresége meghaladta a 3 millió forintot. Ügy véljük, A doiuüuatusi presszó. A kevermesi vas-műszaki bolt. Az almáskamarás! fűszer-csemegebolt. említésre méltó az is,- hogy a nyereség törés nélkül évről évre folyamatosan növekedett az egyesülés óta. Ide kívánkozik —* mintegy összehasonlításként — az js, hogy amíg 1960-ban a négy szövetkezet saját vagyonának értéke csak megközelítette a 4 millió forintot, jelenleg 12 millió 663 forint értéket képvisel az ÁFÉSZ saját vagyona. Megítélésünk szerint az egyesülés óta eltelt évek azt példázzák, hogy szövetkezetünk kiskereskedelmi és vendéglátóipari egységei fokozott mértékben igyekszenek kielégíteni a négy község lakosságának növekvő igényét. Boltjainkban és vendéglátó egységeinkben most is 13 millió forintot meghaladó árukészlet várja a lakosságot és tagságunkat. Ügy véljük azon. ban, hogy nemcsak körzeti szövetkezetünk 3312 tagjának a javára cselekedtünk, hanem Ku- nágota, Kevermes, Almáskamade a kínálkozó jó lehetőségeket próbáltuk kihasználni szövetkezetünk javára és hasznára. Nem volnánk őszinték azonban, ha elhallgatnánk azt a tényt, hogy mindig éreztük a tagság, a választott testületek támogatását. Megértették szövetkezetünk gondjait és a lehetőségekhez mérten segítséget is adtak. Szövetkezetünk igazgatósága e helyen is szeretne az egész tagságnak köszönetét mondani. További segítségükért szövetkezetünk jó munkával akar az előlegezett bizalomra és a segítségre rászolgálni. Szorgalmukat a köszönő szavakon túl anyagiakban is ki akarjuk fejezni. Nyereségrészesedésként a közeljövőben 459 ezer forintot osztunk ki szövetkezetünk dolgozói között. Vásárlási és részjegy utáni visszatérítés címen pedig 136 ezer forintot fizetünk vissza szövetkezetünk tagságának. Dagasztják a tésztát a sütőüzemben. rás és Dombiratos egész lakosságának sok éves jogos problémáját oldottuk' meg sütőüzemünk létrehozásával. Egész tagságunk kérését és óhaját teljesítettük a múlt év áprilisában, amákor- is átadtuk rendeltetésének az 550 ezer forint költséggel kialakított és felszereléssel ellátott sütőüzemet. Azóta naponként 18 mázsa kiváló minőségű cipókenyér, mintegy 5 ezer darab péksütemény kerül ki minden reggel, már a hajnali órákban az üzemből. De az iskolák, napközi otthonok kenyér- és süteményellátása is szövetkezetünk sütőüzemére hárul. Üzemünk dolgozói múlt évi nyolchónapos működése alatt 1 millió 600 ezer forint termelési értéket teljesítettek. Meg vagyunk győződve arról, hogy a sütőüzem létrehozásával körzetünk egész lakosságának a megelégedésére cselekedtünk. Az új gazdaságirányítási rendszer bevezetése óta — úgy véljük — szövetkezetünk élni tudott a kapott nagyobb önállóság, gal, s az abból fakadó felelősségteljesebb lehetőségekkel. Ezt példázzák elért eredményeink is. Igaz, hogy igyekeztünk a nagyobb lehetőségekkel a legjobban élni, nem estünk túlzásba, Az idei esztendő számunkra jubileumi év. Ugyanis ezekben a napokban, hetekben és hónapokban ünnepli Kunágota, Kevermes, Almáskamarás és Dombiratos tagsága a földművesszövetkezetek megalakulásának negyedszázados évfordulóját. E nagyon jelentős évforduló alkalmával arra szeretnénk ígéretet tenni, hogy továbbra is méltók akarunk lenni az alapítókhoz. Szeretnénk ezt az évek során úgy is bizonyítani, hogy 1966. évhez hasonlóan ismét elnyerjük a kiváló címet, miközben tovább szépítjük boltjainkat, javítjuk az áruellátást, nem utolsósorban emeljük a vezetés színvonalát. Ehhez azonban az egész tagság, a választott testületek, körzetünk egész lakosságának segítsége szükséges. MÉ bízunk abban, hogy e segítséget — mint eddig — ezután is megkapjuk. (x» 1971. FEBRUÁR 11
