Békés Megyei Népújság, 1971. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-14 / 38. szám

Tanulás — pipafüstben? Miiven „idillikus” kép: Havas, hideg tói. Bent a kony­hában asztaltársaság. Szomszé­dok, jó barátok kártyáznak, vi­táznak, pohár aznak és vágni lehet a dohányfüstöt. S a gye­rek, vagy gyerekek valamely sarokban, egy kis széken, hiá­nyos világítás mellett, térdükre fektetett könyvvel: „tanulnak”! Milyen is ez a tanulás? Mennyit ér? Képes-e a gyerek ilyen környezetben „befogadni” a tananyagot? — és még sorol­hatnánk a magától adódó kérdé­sek sokaságát Egy helyiségben a lármázó felnőttekkel, — enyhén szólva — nem végezhet teljes értékű munkát a gyerek. Vannak rend­kívüliek, akik képesek , egy, vagy két külső hatástól függet­leníteni magukat, s ha nem is tökéletesen, de mégis koncent­rálni a leckére. De a zavaró ha­tások e tömkelegét ők sem tud­ják „kivédem'-". A furcsasáo azonban az, hogy szinte minden esetben van a konyhán kívül még egy, vagy több szoba, amelyek valamelyi­kében normális körülményeket lehetne teremteni a gyermek e fontos munkájához! És e2t rög­tön hangsúlyozzuk is mégegy- szer: a tanulás — munka! Na- gycnis kemény munka. Fárasztó szellemi tevékenység, amely összehasonlíthatatlan a nr.an-A- lis munkákkal. Azok /égzését k tésbé befolyásolja a zaj, s egyéb külső hatás. S főként a manuális és mechanikus munkát végző emberek, felnőttek és többnyire már megszokták a zavaró hatásokat (Az más téma, hogy még a felnőtteket is éri sok olyan külső zavaró tényező, amely kedvezőtlenül befolyásol­ja — teljesítményüket) Da rmradiunk a kisis­kolások munkájánál. Az előző­ekből logikusan következik: a tanuló gyerek számára a lehe­tőségek szerint nyugodt körül­ményeket kell teremteni, hogy teljes energiájával a tananyagra koncentrálhasson. Még attól is tartózkodjunk, hogy kérdésekkel kizökkentsük gondolatmeneté­ből. Ugyanis ez mindig újrakez­dést igényel a gyerektől és ily módon feleslegesen nagy meny- nyiségű energiát veszít A szülő, aki látja, figyelem­mel kíséri gyermeke „kapacitá­sát” és kialakult tanulási rit­musát, kövessen el mindent, hogy arra a két vagy három órára — amelyre a gyereknek szüksége van, a tananyag meg­értéséhez és rögzítéséhez — az optimális nyugalmat biztosítsa. NCTPöPtcr hangzanak el a legkülönbözőbb fórumokon meg­nyilvánulások és történnek in­tézkedések az úgynevezett hát­rányos helyzetű gyermekekkel kapcsolatban. De vajon gondol-e minden szülő arra, hogy ezt a hátrányos helyzetet sokszor bi­zony éppen ő teremti, gyakran puszta figyelmetlenségből Ha a bevezetőül idézett: 7 „idilli” kép helyett a gyerme­ket a lehetőségek szerint meg­felelő nyugodt környezetbe he­lyezzük — legalábbis a napi ta­nulás időtartamára —, bizonyo­san jóval kevesebb „hátrányos helyzetűről beszélhetünk majd V. GY, Ördőgpírula 35 dóka lisztet egy tálba ra­kunk és egy edényben egy li­ter tejet forralunk. Mielőtt fel­forrna, 3—4 evőkanálnyit kime­rünk belőle és a lisztbe kever­jük, majd utána megismételjük és a liszttel együtt sűrű péppé dolgozzuk. Ezután a felforrt te­jet levesszük a tűzről és óva­tosan, nehogy összecsomósodjék, folytonos keverés mellett a te­jet és a lisztpépet összevegyít­jük. A tűzre visszarakva né­hány percig kervergetve együtt felfűzzük a masszát. Amikor kihűlt, 4 egész tojással és 4 to­jás sárgájával, egy csipetnyi sóval, dkg cukorral keverjük össze. Amikor teljesen simára dolgoztuk, apró golyócskákat formálunk belőle és forró zsír­ban vagy olajban, kisütjük. Me­legen, porcukorral elkevert ka­kaóporral meghintve tálaljuk. Turókarikák Vi kg áttört tehéntúrót, ugyanannyi lisztet, 3 tojás sár­gáját, 2 dkg langyos tejben fel­futtatott élesztőt és egy csipet sót összedolgozunk. Negyed óra hosszat kelni hagyjuk, utána ki­nyújtjuk, kisebb pogácsaszag­gatóval kiszaggatjuk és a pogá­csák közepét gyűszű vei kilyu­kasztjuk. Forró zsírban vagy olajban kisütjük. A tetejét va­níliás porcukorral hintjük meg. Elöljáróban egy magyarázat­tal tartozunk olvasóinknak. A Mezőgazdasági Könyvkiadó túl azon, hogy a szakemberek szá_ mára sorozatban adja ld a kü­lönböző, termeléssel kapcsolatos Szív- és érbetegségek modern vizsgáló módszerei A korszerű technika adta le­hetőségeket kihasználva az or­vostudomány törekszik arra, hogy vizsgálati módszereit mi­nél korszerűbbé, megbízhatób­bá és eredményesebbé tegye. A szív- és érbetegségek vizsgálata terén az elektronika térhódítása következtében számos új eljá­ráshoz jutottunk, melynek se­gítségével ezen betegségeket már korai szakukban fel tud­juk ismerni s igv kezelésüket is korábban elkezdhetjük. Legrégebben ismert e mód­szerek közül az EKG (elektro- kardiogramm), melynek lényege, hogy a szívizom összehúzódása közben keletkezett elektromos áramot a test különböző pont­jairól elvezetve felerősíti sezen áramingadozások lefutási gör­béjének alapján különböző szív. izom. és szívkoszorúér-elválto­zásokat lehet felismerni. A szív összehúzódása közben nemcsak elektromos áramot termel, ha­nem erőt is fejt ki és alakját is megváltoztatja. Ennek ered­ménye a mindenki által ismert szívdobbanás, szívverés,' mely rendesen percenként 70—90-szer következik be. A szív eközben odaütődik a mellkasfalhoz és a dobbanás hangja is hallható. E hangot érzékeny műszerek­kel sokszorosan felerősítve és a hanghullámokat képernyőn vagy papíron ábrázolva igen fontos adatokat kapunk a szív­billentyűk állapotáról, segítsé­gévei meg tudjuk állapítani a veleszületett és szerzett szív­hibák túlnyomó többségét. A szív összehúzódva bizonyos ide­ig bizonyos erővel megemeli a mellkasfalat, mely sovány egyé­neken, illetve bizonyos szívbe­tegségekben szemmel is jól lát­ható. Ezt a lökést az ún. szív- osúcslökést, szintén vizsgáljuk, elektronikus úton mérve a lö­kés erejét, idejét, időbeni lefu­tását Segítségével szintén fon­tos megállapításokat tehetünk a szív állapotát illetően. A szív összehúzódva vért lök ki az erekbe, ezt észleljük, mikor az érverést figyeljük. Érzékeny műszerekkel ezt az árverési hullámot is vizsgálhatjuk, leg­egyszerűbben a nyaki verőér, egyes esetékben más verőerek felett s az így nyert adatokból következtethetünk az érrendszer rugalmasságára, esetleges szű­kületekre stb. Amikor a vér beáramlik a végtagokba, azok elektromos ellenállása megvál­tozik, mégpedig a végtag ve­rőérrendszerének épségétől vagy megbeteged ettségétől függően. Ezt az élenállást, illetve ennek változásait figyelve messzeme­nően fontos és pontos adatokat kapunk az érrendszer állapotá­ról, esetleges érszűkületekről, azok nagyságáról, és a kezelés eredményét is le tudjuk mérni ismételt vizsgálatokkal. Mindezen vizsgálati módsze­reket megyei kórházunkban is el tudjuk már végezni az arra rászoruló betegeken. Dr. ifj. Hutter Károly szakkönyveket, bekapcsolódott a természettudományos ismeret­terjesztésbe is. Ebbe. a sorozat­ba olyan könyvek tartoznak, melyek népszerű módon szólnak az ország minden lakójához, aki szeretné közelebbről megismer­ni az állat- és a növényvilág éle. tét, a környezetében növekvő élő állatokat és növényeket Ezeket ismeretterjesztő könyveket három levélből álló embléma és „NATURA” cím­szó alatt adja ki a Mezőgazda- sági Könyvkiadó. Rövid idő alatt népszerű lett dr. Hajas József és dr. Sárkány Pál Bobby—Hobby című könyve, melyet 14 600 pél­dányban adtak ki és lassan hi­ánycikk lesz a könyvesboltok­ban. Mint a címszó alatt is köz­ük a szerzők, céljuk az volt hogy a kutyákkal való bánás­módot mutassák be képekben. Ez nagyon jól sikerült . Az állatok közül a kutya az ember legrégibb és egyben leg­hűségesebb barátja, segítőtársa és ha kell, védelmezője is. Kü­lön tudomány — kynológia — foglalkozik a kutyák életévéi. A Bobby—Hobby viszont olyan aprólékos fogásokra hívja fel a kutyatartók figyelmét, amelyek­ről a mindennapos életben gyak_ ran megfeledkezünk. Ügy fog­lalkozik a kutyákkal, életükkel, hogy az mindenki számára ért­hető és világos. Külön haszna a könyvnek, hogy a tartás, a fegyelmezés, a kiképzés és az ápolás mellett foglalkozik a kutya előkészíté­sével a kiállításokra és hasznos tudnivalókat közöl a törzsköny­vezéshez. Mivel a magyar, k'lenc ősho­nos kutyafajta világhírnévre tett szert és népgazdasági szempont, bői is jelentős szerepet tolt be a kutyák nevelése, tartása és érté­kesítése határainkon túl, a könyv tovább segítheti, lendít­heti a hazai kutyatartást, a szak. szerű gondozást Olvasmánynak is érdekes! I “ Női ruhák hagyományos hosszal L Mintás lngruhm fiaeszű ujjal, fekvő kerek gallérral, efejfo és a aseb visszahajlóján mintával harmonizáló egyszínű díszí­tés. 2. Egybekötött pulóver és harisnya fölött, elkerekitett eleje kötényruha fiatalabb nőknek. 3. Hosszú ujjú ruha, elején kes­keny gomboló pánttal, beállított derékrésszel, tűzésdíszítés- aeL Bakó Hona Gyöngy díszítések Az idén is nagy divat & gvöngy a ruhán, de sokan ide­genkednek ettől az aprólékos, sok türelmet igénylő munkától és rendszerint egy-két ered­ménytelen próbálkozás után le. moméi anak róla. Pedig a gyöngyvarrás nagyon egyszerű, ha — mint általában minden kézimunkához — körültekintő­en látunk hozzá, vagyis előre megtervezzük, mit is szeret­nénk. A mintát először vékony pa­pírra rajzoljuk le, ezt illesszük az anyagra vagy a kész nihára, és a főbb pontokat, vonalakat, elütő cérnával jelöljük át Ami­kor a mintát férceié öltéseikkel átjelöljük, a papírt letépjük. A gyöngyöket persze ne sae­mókát külön-külön kell elkészí­teni. A mellékelt rajzon né­hány egyszerű fogást muta­tunk be és ezek segítségévéi sok szép variáció elkészítéséhez szeretnénk ötletet adni A gyöngyfűzéshez még any- nyit, hogy jó erős, de vékony selyemszálat, kicsi vékony tűt használjunk és ahol a minta szerint többször át kell húz­nunk a fonalat, nagyobb gyöngyszemeket tervezzünk he. Fekete Ilona Könyvismerte’és BOBBV—HOBBV A Natura népszerű kiadása a kutyák neveléséről, ápolásáról. ménként, hanem lehetőleg mi­nél nagyobb egységekbe fűzve varrjuk oda. Az egyenes, hul­lámos, cakko6 vonalak egyetlen hosszú gyöngyfű zérből kialakít­hatók, az egyéb díszítő mofcívu-

Next

/
Thumbnails
Contents