Békés Megyei Népújság, 1971. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-14 / 38. szám
4fr makkor őket! A szülők mindent megtesznek értük — büszkélkedik Czibula Ferencné vezetőóvónő és elmondja, hogy milyen kitűnő tehetségek vannak az apróságok között. — Például a legszebben énekel Kocsis Ildiké, Csordás Melike, Czibula Éviké... Mesélő, verselő: Antal Lacika, Oláh Zolika, Tóth Évike, Csordás Melike... Vár- és kocskajá- ték-építő Oláh Zolika, Szívós Zolika. Antal Lacika... Minden, ki ügyes. A szlovák nyelvet Mile Gyulámé oktatja, mégpedig a kiscsoportosoknak hetenként egy a nagycsoportosoknak két órát tart. Azoknak, akiknek a szülei kérik. A foglalkozások játékosok, meséket, verseket, énekeket tanulnak a gyerekek, akik ünnepségeken is fellépnek. Csak az a baj, hogy már szűk és korszerűtlen is az óvoda. Nincs vízvezeték, mosdó, régiek a bútorok. Az udvar a környezethez képest mélyebben fekszik, télen összegyűlik a víz, s a gyerekek ritkán jutnak a szabadba. Végül hadd áruljunk el még annyit, hogy a lakosságnak mintepr 20 millió forintja van takarékbetétben. Sok-sok új családi ház épült az elmúlt évek során, nemrég háromemeletes is. Egy-egy talán félmillió forintba került. Emeletes épület nem volt azelőtt Nagy- bánhegyesen. Dolgos emberek élnek Nagy- bánhegyesen, akik szeretik szű- kebb hazájukat és igyekeznek maguk körül szebbé, jobbá formálni az életet. Pásztor Béla ‘nusut 1971. FEBRUAR 14. Egy nap Nagybánhegyesen Tízórai az óvodában. előfizetői, bár ritkán olvasnak Nagy bánhegyesről. De érdeklik őket a világ, az ország, a megye hírei, eseményei is. És újságolvasó az egész község. Naponta 600 újságot hordanak szét a kézbesítők. A legnehezebb a dolga a fiatal Kormányos Józsefnénak, aki a külterületeket járja és naponta 40 kilométert kerékpározik. Ha sár van, gyalogol. Nadrágban, gumicsizmában. Csak az vigasztalja, hogy nyáron könnyebb a dolga. A belterület egyik kézbesítője anyósa, idősebb Kormányos Józsefné, aki tulajdonképpen menye tanítómestere is volt. Mindketten pontosak, a lakosság szereti őket. No és, beszéljünk még Babar András belterületi kézbesítőről, akinek jellemzésére elég talán annyit megemlíteni, hogy Kiváló dolgozó és nemrég soron kívül előléptették. Ipacs János, a postahivatal vezetője a nyilvánosság előtt is szívesen megdicséri őket, hozzáfűzve: , — Velük a kézbesítés megoldott a községben. Még télen is, bár néha elég nehéz helyzet alakul ki. Az újságot ugyanis Magyarbánhegye- sig vonat szállítja, onnan autóbusz hozza tovább. Ha a vonat késik, a busz elindul újság nélkül. Másnap már kinek volna erre az újságra szüksége? Szerencsére a Zalka Tsz ilyenkor gépkocsit bocsájt rendelkezésre. Ezért kéri Ipacs János: — A lakosság és a posta nevében is tolmácsolja köszönete- met a Zalka Tsz vezetőségének. h óvodában Beszéljünk még az óvodáról, ahol 28 kis- és 30 nagycsoportossal három óvónő foglalkozik, mégpedig Czibula Ferencné, Horváth Endréné és Mile Gyu- láné. A gyerekek szépek, kedvesek, bátrak, jól öltözöttek, ami nemcsak a szülői szeretet, hanem a családok anyagi helyzetét js tükrözi. — Látná csak ünnepi alkalKorszerű tejüzen — Kellene egy autóbuszjárat, ami reggel 7 óra tájban indul Mezőkovácsházára. Sok dolgozó és diák jár oda, aki jelenleg nagy kerülővel Magyarbánhe- gyesig buszon, onnan pedig vonaton kénytelen utazni. Tisztasági fürdőre is szükség volna. Talán meg is valósítható, ha a három tsz együttműködve a tanáccsal megteremtené hozzá az anyagi alapot. Hetven fokos víz Nagybánhegyes középkori története valószínűleg nem sokban különbözik sok más alföldi köz. ségétől. Már az Árpád-korban éltek ezen a területen emberek, a települést azonban a tatárok, majd a törökök dúlták fel, de újjáépült Azt is tudja Vrbovszki György tanácselnök, hogy 1568- ban 60 háza, volt a községnek. A nagyobb fejlődés 1838-ban kezdődött, amikor békéscsabai és nagylaki szlovákok települtek be. Kincstári földet kaptak bérbe, amit örök áron megvásároltak, Nagybirtokok is kialakultak a környéken, a Haász, a Montagh, a Löffler és a Dobsa családokra azonban ma már csak kevesen emlékeznek. Földjeiket 600 ember között felosztották. Az 1947. évi lakosságcsere idetavalyi eredményükkel egyformán elégedettek. Ennek tulajdonítható, hogy decemberben, a vezetőségválasztó-közgyűlésen mind a három tsz tagsága teljes elégedettségét fejezte ki a régi vezetés munkája iránt. Vonzó a tsz A legnagyobb tekintélye természetesen mégis a Zalka Tsz- nek van, amely 4500 holdon gazdálkodik és tagjainak száma (akik közül 2 százalék nyugdíjas) eléri az ezret. Elsőként alakult meg a községben. Igyekezett az adott lehetőséget mindig jól kihasználni. A hagyma- és a zöldségmag a jövedelmezőbb gazdálkodást segítette elő. Fokozottabban gépesített, aminek az előnyei ma különösen megmutatkoznak. Fejlesztette az állatA három tsz és a Hajdú megyei Tejipari Vállalat most közösen egy korszerű tejüzemet hoz létre. A külső falak már állnak, de belső munka még bőven van. A feladat a Zalka Tsz építőbrigádjára hárul, amely az alapozástól kezdve dolgozik itt. Az egész létesítmény építésének befejezési határideje április 1. Nagy Kálmán brigád vezető azonban megjegyzi: — Lesz abból május 1. is. Czibulka Ferenc vízvezetékszerelő még későbbi időpontot jósol: — A kazánház miatt talán augusztusig elcsúszunk. Nincsenek tehát valami jő kilátások. Elmondják, hogy feljött a talajvíz, nem tudják folytatni a csatomzásái munkát. A kazánházban — a tervezéstől eltérően — 20 centivel ki kell szélesíteni a már elkészült falat. Kevés a kavics. Sebők Mihály, a Tejipari Szállítási, Szolgáltató és Készletező Vállalat szerelője nem sokkal bizakodóbb, de azt hangsúlyozza, hogy ez lesz az ország legmodernebb tejüzeme. Naponta 20 ezer liter tejet dolgoznak majd fel, amit a környékbeli gazdaságokból szállítanak ide. Készül majd csomagolt városi tej, kakaó, túró és joghurt Ám az építőbrigád tagjainak éppenséggel nem a legjobb a hangulatuk a kereset miatt. De ezzel most kár lenne részleteiben foglalkozni. Többet ér, ha a tsz vezetőivel vitatják meg, bár — úgy gondolom — előbb is megtehették volna. Festal kézbesítők Egyébként a brigád tagjai aktív újságolvasók, a Népújság A fürdő létesítésének gondolata egyébként már régebben felvetődött. Amikor azonban a község közelében az olajbányászok Átállították a fúrótornyot, hogy Látkép a templomtoronyból, a Zalka Tsz-nek termálvizet fakasszanak a föld mélyéből, a gondolat kívánsággá érlelődött. A fúrótorony most talán a leg. nagyobb szenzáció Nagybánhe- gyesen. A jelek biztatóak, percenként 1200 liter 70 fokos vizet várnak. A közelben a hajtatósátrak felállított merevítő váza arra vár, hogy fóliával vonják be. S, ahogy megtudom, az orosházi Szabadság Tsz hajtatóházában nevelik a paprika-, paradicsom- és uborkapalántát, amit itt ültetnek el. Tavasszal már primőrárut ad az országnak a Zalka Tsz. Másfél millió forint bevételt várnak a kertészetből. Máskülönben nem a Zalka Tsz az egyedüli közös gazdaság Nagybánhegyesen. Még kettő van, az Aranykalász és a Kossuth. Ezek jóval kisebbek, de a tenyésztést is. Igaz, 1953 és 1956 megtépázta, de az emberek szolgalma gyorsan talpra állította. A fiatalak innen nemigen mennek el. Miért is, ha jó megélhetést teremt számukra a tsz? És nem felejtkeznek meg az inős emberekről sem. Havonta 100 forinttal egészítik ki a nyugdíjat és aprómagvak, valamint dohány termesztésével lehetőséget nyújtanak nekik könnyebb munkára. Hogy mennyire vonzó a tsz, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a fiatalok, akik főiskolát, egyetemet végeztek, szívesen visszajönnek. Várja őket a tagság. Ezért mondja Kiss József, a tsz párttitkára: — Szakemberekben „önellátók” vagyunk. Hanem azért a három tsz együtt talán erőteljesebbé tenné a fejlődést. Emeletes családi háx garázzsal. jén sokan áttelepültek Szlovákiába és kevesebben jöttek ide. Ez az oka elsősorban, hogy amíg a 30-as években 3800-an éltek a községben, ma 2137 a lakosság száma. Az igény nő Azóta sok minden épült, 1961. óta szinte minden év hozott valami újat. A nagy fejlődés nyitánya a 2 és fél millió forint költséggel épült kultúrház volt, melyet követett a szlovák iskola, a gyógyszertár, a nevelői ikerlakás, a vágóhíd. Lényeges változást jelentett a lakosság életében az az út is, ami 1963- ban épült és a Kaszaper—Mező- kovácsháza közötti úthoz vezet. Az igény persze nő. Most már az is nagyon jó lenne, ha a községen átvezető út mintegy 1200 méteres szakaszát portala- nítanák, mert télen a sár, nyáron a por miatt bosszankodnak az emberek. Jó néhány autóbusz és vagy negyven magángépkocsi közlekedik nap-nap mellett. Sok gépjárműve van a három tsz- nek is. Ha pedig a közlekedésről beszélünk, hadd említsük meg a lakosság még egy kívánságát, amit a tanácselnök így tolmácsol: A fúrótorony. (Fotó: Barnácz István)
