Békés Megyei Népújság, 1971. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-14 / 38. szám

Vei illik együtt S.O.S —S.O.S—S.O.S Mi lesz veled KISZ-lakásépítés? N agy érdeklődéssel olvas­tam a Békés megyei Népújság 1971. január 23-án, 25-én és 26-án megjelent „Velük vagy nélkü­lük?” című írását. A dgányla- kossag helyzetéről, életkörül­ményeiről lapunk hasábjain már számtalan cikk jelent meg. A korábbi években, amikor új­ságíróink bemutatták egy-egy cigánytelepülés éleiét, rendsze­rint azzal zárták soraikat, hogy felhívták az illetékesek és a társadalom figyelmét a cigány- lakosság segítésére. Ez a hely­zetábrázolás és a társadalmi se­gítség hangoztatása szinte sab­lonos volt, legfeljebb más és más községből gyűjtötték a té­mát Az utóbbi években a ripor­tok összeállítói már nem általá­nosságban beszéltek, hanem ke­resték a megoldás útját, meg­kérdezték az üzemek vezetőit és meghallgatták a cigánylako­sokat is. Konrád György és Pünkösd Árpád folytatásban megjelent írása már részletesen elemzi a magyar társadalom és benne a cigányemberek viszo­nyát s a társadalomba való szo­rosabb beilleszkedésük módját Nem vagyok szakavatott kép­viselője a cigánylakosság prob­lémáinak, de mivel munkahe­lyemen gyakran beszélgetek olyan emberekkel, akik egykor a cigánytelep lakói voltak és olyanokkal, akik még most is azok, így számtalan megfigye­lést szerezhettem. E beszélgeté­sekből, valamint az élet más te­rületein szerzett tapasztalatok révén összeállítottam, azokat az elgondolásaimat, amelyek meg. valósításával ezeken az embere­ken segíteni lehetne. Segítő szándékom kivitele­zése egyszerűbb lenne, mint a Velük vagy nélkülük? című írás­ban javasolt állami és társadal­mi intézmény felállítása. Talán nem mennék olyan messze sem a kérdés megoldásában, mint a i budapesti egyetem két fiatalja, akik magasszintű cigányújság megindítását és cigányul tanító tanárok kiképzését javasolják. (Visszaemlékezve a televízió! egyik adására.) A cigányprobléma oka, kezdete és minden kö­vetkezménye a népes családi. Amikor a ci. gányférfi a máséhoz nyúl, a „család” érdekében teszi. Ami­kor a cigányasszony a termelő- szövetkezet sertéstelepén a gö­dörben gyűjtött magzatburkokat hazaviszi, akkor is a nagy csa­ládjáról gondoskodik. Keveset dolgoznak, nincs elég kereset, élni meg kell. Megdöbbentő, hogy 12 éves ci­gánylányok (még iskolaköteles!) férjhez mennek, s 14 éves lá­nyok karján már ott látni a kö­vetkező nemzedék képviselőjét. A legtöbbször testileg és szelle­mileg fejletlen gyerekanyának Segítik a fiatalokat A sarkadi Lenin Termelőszö­vetkezetben nemrég megbeszé­lésre hívták össze a tsz fiatal­jait. A találkozón 85-en vettek részt s érdekes vita alakult ki a beszélgetések során. Ennek eredményéként a szövetkezet vezetősége a KISZ-szervezettel együttesen programot dolgozott ki. Elsősorban a lakásgondokon kíván segíteni a tsz. Ezért szep­tember 1-től a fiatalok lakás­építésének segélyezésére 250 000 forintot biztosítanák. Gondos­kodnak a szakképzésről is, min­den olyan fiatalnak, aki a szö­vetkezet igényeinek megfelelő szakmát akarja elsajátítani — gépkezelő, lakatos, kőműves stb. —, havi 200 forint ösztön­díjat juttat Már eddig 14-en jelentkeztek ennek eredménye- i |aént továbbtanulásra. és gyerefeapónak csak hasonló utódai lehetnek. Majd sorra jön a második, harmadik..., s a tize­dik gyermek, velük együtt a nyomor, és a szánalom — olykor a megvetés. Szerintem, ha segíteni aka­runk, akkor itt kell kezdenünk. Eddig csak a férfiakat próbál­tuk munkára hívni, több-keve­sebb sikerrel. A cigányasszanyok vagy lányok részére történő munkaalkalom biztosításáról ed­dig nagyon kevés szó esett, pe­dig talán ez lenne a legeredmé­nyesebb. Hiába „jön elő” a férfi, az asszony teljes tudatlanságá­ban továbbra is otthon marad, elzárkózva évszázados szemléle­tével. O rosházán azok a cigány- családok emelkedtek ki a faluszéli életből, ahol az asszonyok már évtizedekkel ezelőtt dolgozni kezdtek az egykori „csirketele­peken”. Ezek az emberek már más világban élnek, terveznek, építenek, csak egy-két gyerme­ket nevelnek, tisztán járnak és határozottam elzárkóznak a máshonnan idekerült ápolatlan cigányoktól. Sok közülük már nyugdíjas. Keresetük, vagy nyugdíjuk nagyobb, minit a más munkahelyeken dolgozó férjüké, j Lakásaik tiszták, szépen bútoro- j zottak, háztartási gépekkel, rá­dióval, televízióval felszereltek. Brigádokban együtt dolgoznak a nem cigányokkal, fokozatosan elmosódnák a különbségek, s bántó megjegyzések egyik ol­dalról sem hangzanak el Az üzemben dolgozók szerint a ci­gány szó nem népcsoportot, ha­nem ápolatlanságot jelent, ami a nem dolgozó cigányokra vo­natkozik. Ezek az eredmények úgy valósulhattak meg, hogy a cigánylányok és a cigányasszo­nyok kiléptek az ősi elzárkózott- ságból, dolgoztak és tanultak. Ezt az utat, az élet által már igazolt utat kell követni. A 12 éves cigánylányok részére — je­len esetben a még férjhez nem ment idősebb korúak részére is -ír,.-.-, leánykollégiumokat kellene biztosítanunk. E kollégiumok segítségével befejeznék az álta­lános iskolát, majd valamilyen szakmát sajátítanának el (textil, j ipar, építőipar, vagy valamilyen ' más iparnál), vagy segédmunká­sok lennének. Mindegy, hogy milyen volna, lényeg az, hogy a putriból kikerüljenek és tanul­janak. Az általános iskolai tan­agyagon kívül kellő női és asz- szonyi felvilágosításban kellene részesíteni őket Ezekben a kol­légiumokban csak maguk, de jobb lenne, ha mások is lakná­nak? A z a leány, aki a kollégi­umban megismer egy kulturált életet, az nem fog többé visszavágyód­ni a régi szűk otthonba, nem lesz 14 éves korban leányanya. Későbben, fejlettebb korban megy férjhez. Rájön, hogy nem a sok nyomorgó „purdéban” van a szülői öröm, hanem a jól táplált és jól ruházott gyerme­kekben. Igényesebb lesz a pár- választásban is, csak olyanhoz megy férjhez, mint ő, s így ez a fiúkat is arra fogja serkente­ni, hogy ők is állandó munká­sok és biztos keresetűek legye­nek. Ha már két kereső lesz a családban, akkor a lakásgon­dok is jobban megoldódnak. Mennyivel jobb látni ilyene­ket, mint azokat, akik nagyon is fiatalon már hátukon cipelik gyermeküket. Az is igaz, hogy, az egész cigány lakosság haté­kony támogatása egyszerre úgy sem lehetséges. Am előbb a lá­nyoknak adjunk segítséget H a mi a cigánylányok to­vábbtanulását, munká­ba való elhelyezkedésü­ket biztosítani tudjuk, akkor a lányok után a fiúk is elhagyják a telepeket, s ez már egy természetes önkéntes széttelepítés lesz. Ezekkel a fi­atalokkal már nem lesz bajuk a régi lakosoknak. Megint példá­val szeretnék bizonyítani: az elmúlt év nyarán Orosházán egy parasztembernél albérletben lakó szorgalmasan dolgozó ci­gány házaspár a házigazdával közösen, lakásuk bővítésére, fo­lyosóból egy konyhát alakítot­tak ki. Ha munkájában és ma­gatartásában valaki rendes, van előrehaladás. Az élőbb említett javaslat mellett a cigánylakosság életkö- rüményeinek javítását, egész­ségügyi felvilágosító és szakta­nácsadó tevékenységben látom. Eddig is volt előrehaladás, de ez kevés. Javaslom, hogy a me­gyei egészségügyi osztályon olyan, orvost (esetleg többet) alkalmazzanak, aki csak a ci­gánytelepeket látogatná! Ez az orvos ne ellenőr, hanem segítő orvos legyen. Ki nyújt most egészségügyi és felvilágosító szaktanácsot?... Ezá adja majd az orvos, akit, ha megismernek, hallgatnak is rá, s munkája ré­vén csökkenhet a sok gondot okozó és mértéktelen szaporo­dás. Eljuthatnak majd a fogam­zásgátló tabletták oda, ahol a legnagyobb szükség van rájuk. Hivatkozhatóm arra a 42 éves 11 gyermekes cigányapára és a 24 éves 4 gyermekes, gyenge testalkatú és szellemileg fogya­tékos fiára, akik fellelkesedve beszélték, hogy ezentúl nem nö­vekszik a családi gondjuk, mert biztosítják részükre a megfelelő védcszert. Hát keli-e ennél több bizonyíték. Ha már van ilyen anyagunk, adjuk oda, mert ezzel családokat emelünk ki a kilá­tástalan nehéz helyzetükből. Az orvosi szolgálat pénzbe ke­rül, de ezek a költségek bősége­sen vissza térülnek akkor, ami­kor a gyógypedagógiai osztá­lyokban eggyel-eggyel kevesebb helyre lesz szükség. A Békés megyei Népújság február 3-i számában „Mi lesz a putrik helyén?” című írásában foglalkozik azzal a javaslattal, hogy a putrik helyett új lakáso­kat építenek a járási tanácsok 25-ös keretéből. Olyan javaslat­ról is szól, amely az eddigi hi­telnyújtási feltételeket megvál­toztatná, és az igényjogosultak­nak a teljes építési költségét előlegezné. Ehhez a javaslathoz azt fűzném hozzá, hogy ha már a járás ennyire segít egy-egy ci­gánycsaládon, akkor a házat ne a putrik szomszédságában, ne is a saját területén, ahol egyéb­ként sincs munkaalkalom, ha­nem olyan városban építse fel, ahol munkalehetőség is van. A Szovjetunióban sok cigánycsa­ládnak a szűzföldeken biztosí­tottak otthont. Nálunk nincse­nek szűzföldek, egyébként is a cigányok inkább az iparban dol­goznak, mint a mezőgazdaság­ban. így legalább a családok is és a munkát kereső üzemek is jól járnak. Ezzel együtt érvény­re jutna az a közgazdasági elv, hogy valamit valamiért. I 1 néhány gondolattal kí- B-4 vántam volna segíteni, B A előbbre vinni azt a fel­adatot, amelyiket ha már tegnap nem is, de legalább ma és holnap kell megoldanunk. dr. Gulyás Mihály Ember tervez — isten végez? I De hogy! Ember tervez — az j építőipar nem végez. Viszont rengetegen bosszankodnak, s él­nek tovább rossz lakásviszonyok között. Talán ennyit írásunk mottó­jául, de mielőtt bővebb elem­zésbe bocsátkoznánk, térjünk vissza a KISZ lakásépítési ak­ció kezdetére, helyesebben má­sodvirágzására. Kedvező feltételek 1969 őszén látott napvilágot az a rendelkezés, amelynek alap­ján az üzemek, vállalatok 30 ezer forintig terjedő kamat nél­küli hitelt adhatnak az építkez­ni kívánó fiatal dolgozóiknak. Nagyon sokan örömmel fogadták ezt az intézkedést, hiszen jelen­tős segítséget nyújt az ifjúság­nak a családalapításhoz és a lakáskérdés megoldásához. Üj lendületet vett a KISZ lakásépí­tési akció. Tanácskozáson is­mertették a lehetőségeket az üzemek vezetőivel, s megkezdő­dött a szervezés. Am nem olyan egyszerű dolog az elképzelések megvalósítása. Tervezés, költségvetés, kivitele­zés, stb. Nos, már az is nagy gondot jelentett, hogy hol kap­janak helyet Békéscsabán az új lakások. Végül is a Lencsési út ígérkezett a legalkalmasabb­nak, de vajon milyenek legye­nek az épületek? Ez is eldőlt: ötszintes, középblokkos tömbök­ben kétszobás lakások. A jelent­kezők száma elegendő volt, úgy látszott, minden rendben van. A Népújság 1970. március 18-i számában jelentek meg az alábbi sorok: „A tervek szerint májusban kezdődik el az építkezés ... s év végén be is költöznének lakói.” A cikk íróját azonban rutinja arra késztette, hogy hozzáfűzze, • miszerint „Ha májusban meg is kezdődnek a munkák — ismerve az itteni építési tempót — na­gyon valószínűtlen, hogy elké­szül a ház.” Ha meg is kezdődne... Hát sajnos, még ott se tartunk, ho­lott 1970. májusa helyett, 1971 februárját írjuk, s a Lencsési úton a helyzet változatlan. Az új KISZ-lakótelep „első lépcső­jének” még egyetlen tégláját sem rakták le. Nincs kivitelező Az úgynevezett másodvirágzás kezdetén nagy huza-vonával járt az, hogy ki legyen a kivitelező. Végül a megyei tanácsi építőipa­ri és tatarozó vállalat úgy hatá­rozott: még 1970-ben elkezdik a munkát, s 1971-ben átadják az első 84 lakást. Ám erre minden kommentár nélkül csak annyit: a kiviteli szerződést még a mai napig sem kötötték meg! A lakásépítési akcióra a vá­rosban mintegy 170-en jelent­keztek, s várják, mikor lesz — „szép” magyar szóval — építő­ipari kapacitás otthonuk elkészí­tésére. A bosszúságot tetőzi az is, hogy fennáll a veszély, mi­szerint a kamat nélküli kölcsönt adó mintegy 30 vállalat közül néhány visszavonja az í gsért se­gítséget Azért, mert felsőbb ha­tóságuk netán azt mondja: „Nem veszitek igénybe az összeget? Akkor átcsoportosítjuk más cél­ra.” Gyulaiak „fáidalomdija" Gyulán is megkezdődtek az előkészületek egy 40 lakásos tömb építésére. A városi tanács korábban írásban kijelentette, hogy a központban, a Honvéd utcában biztosít telket a fiata­loknak. Az ígéretet később visz- szavonták, s a város szélén je­löltek ki telket a lakótömbnek. Erre a fiatalok egy része — jo­gosan érezve becsapva magát — úgy tett, mint a tanács. Vissza­vonta jelentkezését Bár a teljes képhez hozzátartozik az is, hogy a városi tanács az újonnan ki­jelölt területen jelentkezőnként ötezer forint kommunális ked­vezményt ad. Békés megye más helységei közül Endrődön, Orosházán, Me- zőberényben bontogatja szár­nyait az ifjúsági társasházépítés, persze itt sem zökkenőmentesen. Orosházán például telek-problé­mák veszélyeztetik az akció si­kerét * Valami hiányzik Mi lesz hát veled, KlSZ-lakás- építés? — tehetjük fel a kérdést, s ha elemezzük a jelenlegi álla­potot csak arra a következtetés­re juthatunk: valami hiányzik. Az akció nem kapja meg a kel­lő segítséget amit pedig joggal elvárhatnánk, s egyes szervek, élen a tanácsi építőipari válla­lattal, nem viselik szívükön a KISZ-lakásépítés ügyét. Hiszen Békéscsabán is készen állnak a tervek, sokan már befizették az „indulási” összeget a városi ta­nács áldozatot vállal majd a gaz-, víz-, szennyvízhálózat el­készítésénél, a terület rendezé­sénél, de... De mikor? Hjába születnek nagy jelentő­ségű országos határozatok, ked­vezmények az ifjúság számára, ha azokat megyei szinten nem tudjuk érvényre juttatni. A bé­késcsabai akció úgynevezett má­sodik lépcsőjének az állami épí­tőipari vállalat a gazdája: Le­het, hogy ez a második lépcső hamarabb elkészül, mint az el­ső?! S. O. S. KISZ-lakásépítés. Vitaszek Zoltán Lottőtájékoztató A Sportfogadási és Lottó Igaz. gatóság közlése szerint a 7. já­tékhéten öt talá latos szelvény nem volt Négy találatot 49 fo­gadó ért el, nyereményük egyenként 82 149 forint. Három találata 5010 fogadónak vélt, nyereményük egyenként 402 fo­rint, a kéttalálatos szelvények száma 145 610 darab, ezekre egyenként 17 forintot fizetnek. A nyereményösszegek a nye­reményilleték levonása után ér­tendőik. A közölt adatok tájé­koztató jellegűek. A Kenderfonó és Szövőipari V. Szegedi Kenderfonógyára fonó szakmunkástanulókat felvesz A tanulóidő 2 év. A tanulóidő alatt ösztöndíjon felül térítésmentesen biztosítunk: munkaruhát, tanfelsze­relést, vidéki tanulóinknak leányszállást, 1 Ft térítés mellett ebédet. Bejáró tanulóinknak ezen felül 250 Ft társadalmi ösztöndíjat. Érdeklődőknek levélben is adunk tájékoztatást. Cím: Szeged, Londoni krt. 3. ______ A BÉKÉSCSABAI KÖTÖTTÁRUGYÁR IPARI TANULÓKAT VESZ FEL az alábbi szakmákban; leányokat: konfekció, kötő, Móló szakra fiákat: kö:ö, horkoló és lakatos szakra Jelentkezni a vállalat személyzeti osztályán leheti *

Next

/
Thumbnails
Contents