Békés Megyei Népújság, 1971. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-13 / 37. szám
(Folytatás az 1. otdalrólj 37 százalékban járult hozzá a termeléstöbblet létrehozásához. A munkaerőgazdá! kodás kiegyensúlyozottsága érdekében helyi és központi források felhasználásává] több községben kisebb ipari üzemeket iétesí- tettek. j A megye szocialista építőipara — az igények nem teljes kielégítése mellett — 1970- ben kb. 50 százalékkal növelte' termelését 1965-höz képest. A í kivitelezői kapacitást bővítette,1 hogy a tervidőszak alatt kezdte meg működését a Gyulai Építőipari Vállalat és több mg tsz-i építőipari közös vállalkozás. Az állami építőipar rnérséke’tebben. kb. 37 százalékkal növelte termelését E szektor gépi ellátottsága alig javult öt év alatt s a termelés folyamatosságát itt is többször akadályozta a hiányos építőanyagellátás. Bizonyos mértékben ellensúlyozta ezeket a javuló munka- szervezés. A szocialista építőiparban az egy építőipari munkásra jutó termelés 1966—1970. között 2i száza’ékkai emelkedett s ezzel a termelésnövelés 53 százalékát fedezték. A megye mezőgazdasági termelése öt év alatt kb. 13—15 százalékkal emelkedett, öt év átlagában a fontosabb nővé- j nyékből egységnyi területen j többet term“liek a gazdaságok, mint az előző ötéves tervidőszakban. A fontosabb növények termésátlaga, q/kh : 1961— 1965 1966— 1970 Búza 11,6 14.4 Árpa Kukorica 12,0 13,3 (morzsolt) 19.0 20 6 Cukorrépa 150.7 1975 Lucerna 17,8 24,8 A tervidőszakban búzából — az 1970. évi gyenge termés ellenére — 46, lucemaszénából 44 %-kal termeltek többet, mint 1961—1965-ben. Kisebb vetésterületen cukorrépából több, kukoricából ugyanannyi termett, mint öt évvel korábban. A növénytermesztés feilödése ellenére a takarmánykészlet és az állatállomány, valamint a zöldség-, cukorrépa termelés és a tartósítóipar, cukoripar igénye közötti kapcsolat nem volt megfelelő. Az elmúlt öt évben legdinamikusabban növekedett a baromfi- és a sertésállomány. 1970 tavaszán baromfiból 20 százalékkal volt több, mint 4 évvel korábban. 1970 végén több mint háromnegyed millió sertést tartottak. 21 százalékkal többet, mint 1965 végén. A megye gazdaságai növényi termékekből 1969-ben 24 százalékkal többet értékesítették az iparnak és a nagykereskedelemnek, mint 1965-ben. A kedvezőtlen időjárás miatt 1970-ben a növényi áruértékesítés 38 százalékkal kevesebb volt, mint 1969-ben. Az állató!^ és állati eredetű termékek árutermelése a tervidőszak valamennyi évében emelkedett; 1970-ben 29 százalékkal haladta meg az 1965 évit, 1 lakosság életkörülményei 1966—1970 között A harmadik ötéves tervidőszak alatt egyrészt a meglevő munkaerőtartalék aktivizálásával, másrészt a különböző létszámmozgások hatására a bérből és fizetésből élők száma 28 százalékkal emelkedett A létszámnövekedés az építőiparban és az iparban volt a legnagyobb. Csak a mezőgazdaság állami szektorában csökkent a * foglalkoztatottak száma. A tervidőszak végére mérséklődött a munkaerővándorlás, amely 1968—1969-ben sokszor nagyobb volt a szükségesnél. A munkások és alkalmazottak átlagos havi keresete öt év alatt 24 százalékkal emelkedőt. A tegöalkoztatottak számának,. A KSH Békés megyei Igazgatóságának jelentése az átlagos bérszínvonal emelke-i désének és a növekvő egyéb jövedelmek hatására a lakosság készpénzbevétele öt év alatt 60 —61 százalékkal emelkedett. Ezen belül a bér- és bérjellegű vásárlóalap 49, a mezőgazdasággal kapcsolatos pénzjövedelem 78 százalékkal növekedett. Társadalmi juttatások (családi pótlék. segély, táppénz stb.) címén két és félszer több bevétele volt a lakosságnak, mint 1965- ben. A kiáramló vásárlóerővel ősz- ! szefügeésben ugyancsak öt éVj alatt folyóáron 65. az áremel- j kedéseket is figyelembe véve kb. 59 százalékkal emelkedett a megyében a kiskereskedelmi forgalom. 1970-ben amíg élelmiszerekből 58. ruházatból 35, addig vegyesiparcikkekből 95 száza’ék kai vásároltak többet, mint 1965-ben. Az 1966—70 közötti időszak alatt a megvében 11 958 lakást építettek, 3475-tel többet, mint az előző öt évben. Az összes lakás 28 százalékát állami erőforrásból hozták létre. Az 1970- ben émilt lakásoknak csak 10 százaléka volt egyszobás. Különösein a községekben nőtt a lakásépítés, összefüggésben a parasztság jövedelmi helyzetének gyors javulásával. , A közüzemi vízellátással rendelkező települések számának növelése, továbbá a vízcsőhálózat fejlesztése lehetővé tette, hogy a háztartási vízfogyasztók száma öt év alatt három és félszeresre (30 000-re) emelkedjen. Javult az egészségügyi ellátás is. de egyes területeken még nem tudták megszüntetni az országos átlaghoz viszonyított nagy elmaradást öt év alatt az orvosok száma 114-gyel. 603-ra emelkedett, de még így is 1970. év vegén 55 orvosi főállás betöltetlen volt a megyében. A nevelés, illetve az oktatás feltételei az óvodákban romlot-| tak. az általános iskolákban —I azáltal, hogy lényegesen csök-j kent a tanulók száma — javul- j tak. Az óvodai férőhelyek száma öt év alatt 870-nel, az óvodás gyermekeké 1330-eal emelkedett. A középiskolákban is csökkent a tanulók száma 1965- höz képest. Folytatódik a gimnáziumi tanulók arányának csökkenése, szemben a szakközépiskolások számának és arányának növekedésével. A mozilátogatás iránt továbbra is kisebb az érdeklődés. Igen oldalúbb művelődése és tájéko- jelentős azonban a lakosság sok- zottsága szempontjából, hogy 1970 végén a megyében 68 000 televízióelőfizető volt, az 1965. évi 27 000-rel szemben. Gazdaság7 eredmények 1970-ben megvalósulása 42 százalékkal volt több, mint 19C9-ben. A gépi beruházás aránya 32 százalékos. A beruházások jelentős része határidő után készült el. Az üzem behelyezések elhúzódásé, nak okai: az előkészítés, a tervezés és az anyagellátás hiányosságai, a szűk kivitelezői kapacitás. Az év folyamán üzembehelyeztek a megyében többek között építőanyagipari üzemrészeket, tejipari, baromfiipari feldolgozó üzemeket, gázvezetéket, szállodát, gyógyüdülőt, kulturális és egészségügyi létesítményeket. A megye szocialista építőipara — a beruházási igények teljes kielégítése nélkül — 1970- ben kb. 9 százalékkal végzett több építési-szerelési munkát, mini 1969-ben. Egy építőipari munkás 6 százalékkal több termelési értéket hozott létre, mint Kőolaj. 1000 t Földgáz, millió M3 Égetett tégla, millió db Égetett cserép, millió db Konzervipari üveg, 1000 t Öntött síküveg, 1000 négyzetül. Kötöttáru, t Férfiing. 1000 db Kolbászfélék, t Vágott baromfi, 1000 t Feldolgozott tojás, millió db Főzelékkonzerv. 1000 t Ebből: mélyhűtött Gyümölcskonzerv, t Ebből: mélyhűtött Cukor, vagon az előző évben. A szocialista építőipai a különböző ágazatok részére végzett munka mellett 944 lakást építeit 1970 ben, ennek 61 százalékát a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat' teljesítette. As építőiparban dolgozó munkások munkabér- és sumélyi jövede’méne’.: "a”i állaga 1979- ben 2267 forint volt. 7 százalékkal több, mint az előző évDen. tar A megye szocialista ipara 1970-ben 6,3 százalékkal termelt többet, mint egy évvel ko- ióbban. Ezen bei U az állami ipar élelmiszeri par nélkül 0 9. a szövetkezeti ipar 17,4 százaikkal növelte termelését. Az élelmiszer .par — ásszjfüggesben az egyes növények termeseredményeivel — 10 százalékkal ke' e- sebbet termelt, mint 1969-ben. Mennyise? 1969%-ában 115 99 . 867 110 181 104 89 103 32 72 2 508 110 2104 118 4 086 135 3 215 113 14 118 105 144 24 108 5 126 3 380 85 577 73 4 440 57 Az év folyamán előállított termékek általában realizálódtak. Az ipar növelte a belkereskedelem részére adott áruk arányát — az előző évi 32 százalékról 35 százalékra — és valamelyest csökkentette külkereskedelmi értékesítését. A szocialista iparban az év folyamán átlagosan 5 százalékkal nőtt a foglakoztatottak száma. A létszámnövekedés az év utolsó negyedében mérséklődött. 1970-ben csökkent a munkaerővándorlás. Mivel a létszám éves szinten majdnem olyan mértékben nőtt, mint a termelés, a szocialista iparban az egy foglalkoztatottra jutó termelés csak 1 százalékkal emelkedett. A termelésnövelésnek is csak 15 százalékát fedezték a termelékenység emelése révén, A következő időszakokban a tér. melés növelése a létszám emelésié nélkül kívánatos, mivel e tekintetben már a szomszédos megyék is megelőzték Békés megye iparát A megye szocialista iparában a munkások munkabér és egyéb személyi jövedelmének havi átlaga 1970-ben 1925 forint volt, az előző évinél 5- százalékkal több. Élelmiszergazdaság 1970-ben a növénytermesztésben a késői tavaszod ás, az ár- és belvíz pusztítása, a csapadékos nyár és a szeptember végi fagyok miatt nagy terméskiesések voltak. Országosan a legnagyobb kár Békés megyében keletkezett A növénytermelés összes | bruttó termelési értéke kb. Sz százalékkal kevesebb lett, mint 1969-ben. Az állsftervésztós eredményeit figyelembe véve, a mesőgazdaság bruttó termelése ié\sl kisebb mértékben, kb. 15— •T százalékkal csökkent 1969- .hez képest A fontosa ob növények termésmennyiségének nagymérvű v>szaesését az egységnyi ho- -*m csökken *se mellett az is bt 'olvásolta, hogy 1970 tavaszán 64 800 kát hold szántó vetetten n í radt, csa-?n m ötször oiyan terület, mint 1969-ben. Három fő növény terméseredménye 1970-ben Bús» Kukorica Cukorrépa Termésátlag, q/kh Az 1970. év eredményeinek} számbavételénél, értékelésénél figyelembe kell venni, hogy az év folyamán az ár- és belvíz nagy károkat okozott. Rontotta ez elsősorban a mezőgazdaság, majd ennek függvényeként az élelmiszeripar termelési színvonalát, gazdasági hatékonyságát és az építőiparban is rendkívüli intézkedést, többek között a termelőerő egy részének Szabolcs- Szatmár megyébe történő átcsoportosítását tette szükségessé. A gazdasági és a társadalmi élet 1970. évi fejlődését a következők jellemezték: Beruházás — Építőipar A helyi pénzintézeteknél kezelt beruházások körében a pénzügyi megvalósítások általában növekedtek 1969-hez képest. Az állami beruházások pénzügyi teljesítése 1970-ben kb. 34 százalékkal haladta meg az előző évit, bár az előirányzattól lényegesen elmaradt A mezőgazdasági termelőszövetkezetek beruházásainak pénzügyi 1968 17,1 1970 11,4 1969 402 197« 272 A kenyérgabona-termelés visz- szaesése nem okoz egyben ellátási problémát A kukorica és cukorrépa terméskiesés a takarmányellátás, illetve a cukor- gyártás szempontjából kedvezőtlen hatású. Főként a növényi termékeket feldolgozó élelmiszeripar ellátását tette kedvezőtlenné a zöldségfélék termelésének visszaesése. Az mg. tsz-ek például vöröshagymából 38, zöldborsóból 31, paradicsomból 30, zöldpaprikából 48 százalékkal kevesebbet termeltek, mint 1969-ben. Az élelmiszeripar és a nagykereskedelem zöldség- és gyümölcsfélékből 20 száza tókVal kevesebb árut vásároltak fel, mint egy évvel korábban. A merve i<°t cukorgvíra 1970-ben 43 százalékkal kisebb mennyiségű. cukrot állított elő, mint 1969- ben. Gyümölcskon zervből 15, paradicsomkonzervből 38, savanyúságból 55 százalékkal keve26,1 m« 18,8 158,1 Termésmennyiség, 1000 tonna 480 494 317 330 sebbet gyártottak, mint az előző évben. Az állattenyésztésben elsősorban a sertés- és baromfitartás fejlődött. 1970 végén 130 000 szarvasmarhát tartottak a megyében, 8 százalékkal kevesebbet, mint két évvel korábban. Az állomány várható növekedésének kedvező jele, hogy a tehenek száma és aránya emelkedett. Ugyancsak az év végén 751 000 sértésit tartottak a megye összes gazdaságában, s szá-j műk 17 százalékkal haladta meg a megfelelő ciklus (1967. év vége) állományát A sertésállomány további növekedése várható, mivel a kocák száma 24 százalékkal emelkedett ugyanazon idő alatt A megyében vágóállatokból és állati teredetű termékekből 6 százalékkal többet értékesített i tek, mint 1960-besL A mezőgazdasági termelőszövetkezetek 1970. évi termelése kb. 85—86 százaiéira az előző évinek. Előzetes számítások szerint a tagok részesedése és munkabére kb. 17 százalékkal lesz kevesebb, mint egy évvel korábba- volt. 0 tagság éleMtöriiíménvei A termelőerők fejlődésével, megyében a munkaerő kérésitt- kínálat egyensúlya csaknem optima’is szinten volt biztosítva az év folyamán. Az iparban, az építőiparban és a kereskedelembe ti 5-—7 százalékkal, a szolgáltatás ágazatban és a közúti közlekedésben 2—4 százalékkal emelkedett a keresők száma. Jövedelem — Vásárlás A lakosság pénzbevétele 16 százalékkal haladta meg az előző évit Ezen belül a bérek és bérjellegű bevételek 13, a mezőgazdasággal kapcsolatos bér, árutermelés és egyéb jellegű bevételek 19 százalékkal emelkedtek. A vásárlóalap jelentős emelkedésével összefüggésben a kiskereskedelmi forgalom 16 százalékkal haladta meg az 1969. évit Ehhez hasonló mértékben (15 százalékkal) utoljára 1960-ban nőtt a forgalom. A kis- kereskedelmi árak átlagos szintű emelkedését figyelembe véve, a forgalom volumene kb. 14 százalékkal emelkedett 1970-ben a lakosság élelmiszerekre 227 millió, ruházatra 102 millió, vegyes — közöttük számos tartós — iparcikkekre csaknem 400 millió forinttal többet költött, mint egy évvel korábban. A forgalom emelkedését elősegítette a hálózat bővítése mind a bolti kiskereskedelemben, mind a vendéglátásban és más szakágakban is. Többek között 1970-ben helyezték üzembe a békéscsabai Körös Hotelt, a gyű. lai Gyógyüdülőt (SZOT Szállót); A kiskereskedelem 1970-ben javította árukínálatát. Elősegítette ezt, hogy javult a kereskedelem és az ipar kapcsolata, de hozzájárult a jobb ellátáshoz az import is. Az áruellátás nem mindenből volt zavartalan. Hiányos volt az ellátás sertéshúsból, juhhúsból, szárazkolbászból, főzelék-, savanyúság-, befőtt konzervekből, gyümölcsszörpökből stb. Nem fejlődött 1970-ben sem eléggé az élelmiszerek csomagolása. A ruházati boltokban továbbra is kevesebb volt a keresletnél az olcsó, de korszerű anyagból készült konfekciókból és sok volt a panasz a cipők minőségére. Vegyes iparcikkekből javult az ellátás, amit a nagymérvű (24 százalékos) forgalomemelkedés is igazol. Latáséoftés — Közművesítés 1970-ben a megvében 2700 la kást építettek, 24 százalékkal többet, mint egy évvel ezelőtt A lakások 59 százalékát a községekben építették. Az építés mindinkább megfelel a korszerű igényeknek. Az új lakások 90 százaléka két- és több szobás, 61 százalékát vízvezetékkel is felszerelték. Az év folyamán csaknem 1200 lakást különböző okok miatt megszüntettek. Az év folyamán a vízvezetékhálózatot 136 km-rel, a csatornahálózatot 83 kilométerrel, 17, illetve 20 százalékkal bővítették. Előbbit csaknem teljes egészében 5 községben,, utóbbit 94 százalékban Békéscsabán és Gyulán valósították meg. 1370- ben Mezőkovácsházán és Füzes- gyarmaton egy-egy strandfürdőt helyeztek üzembe. Az egészségügyi és kulturális helyzetre jellemző főbb adatokat az ötéves tervidőszakról szóló fejezetben — mint év végi állapotokat —- már ismertettük. gttíumsss 3 WO. Fissau AB ISEgyes fontosabb cikkek termelése 1970-ben
