Békés Megyei Népújság, 1971. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-12 / 9. szám

Magyar és román küldöttség eszmecseréje az együttműködésről a curiici vasútállomáson l/É-PtNSA G z/9/ V jOAAAA>3 Y ÁL indsh ■ Megvédem a munkásosztály hátaimét... Ünnepi egységgyülés Békéscsabán Január 7-én dr.. Mészáros Ká­roly közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes, a MÁV ve­zérigazgatója Lindner József ve- zérigazgatóhelyettas, Gyócsi Je­nő szakosztályvezető, Bács Ist­ván osztályvezető és a területi­leg illetékes Szegedi MÁV Igaz­gatóság vezetője, Kiss Károly kíséretében átutazott megyén­kén és látogatást tett Curtici román—magyar közős határállo­máson. A 11 óra 10 perckor menet­rend szerint érkező, korszerű Rába motorkocsiból kiszálló küldöttségünket a közös határ- állomáson a baráti román va­sút, a CFR részéről Filioreanu Alexandra miniszterhelyettes, Jancu Constantin, a temesvári területi igazgató, Ziman Ghcorge. Arad és Lucaciu Mir- cea Curtici állomásfőnöke me­leg szeretettel fogadták. Ott voltak a fogadáson a román és a magyar határrendészet és vámhivatalok vezetői is. Dr, Pál Zoltán, a MÁV-kép­viselet vehetőjének jelentéstétele után megkezdődött a tárgyalás* amelyen a két vasút előtt áll^ mind nagyabb követelményeket, támasztó közös feladatokat és problémákat beszélték meg, A két küldöttség a délutáni órák’' ban Aradra utazott, ahonnan a kora esti órákban tértek visz* sza Curticra, hogy rövid elv­társi és baráti búcsú után folya­tassák útjukat Budapestre, .oá A kemény, zord téli időjárás okozta közlekedési nehézségek­kel küzdő közös határállomásra a legjobbkor érkeztek e magas- szintű küldöttségek és a segít­ség. Nagyon jólesett mind a két vasút dolgozóinak érezni, hogy komoly szállítási gondjaik‘meg­oldásában nincsenek egyfedül.' Remélik, hogy a jövőbeni, a kö­zös határállomáson zajló, igvm felelősségteljes munkához midd' a minisztériumtól, mifld azí igazgatóságtól hasonló támoga­tást és megbecsülést kapnák." * Pacz József 427 tanuló és 27 nevelő félévi munkája a mérlegen Bucsán (Tudósítónktól) Az első tanítási napot meg­előző délutánon tartották meg a bucsai általános iskolában a félévi értekezletet. Vida Sándor igazgatóhelyettes részletes elem­zésében tájékoztatta a testüle­tet, hogy a 16 tanulócsoportban félszáz az elmarasztalt tanulók száma, — többségükben mate­matikából — ami az elmúlt ok­tatási év hasonló 1 időszakához képest jelentős javulást jelent, mivel akkor 84 tanulót kellett elégtelen osztályzattal minősí­teni. Ebben az eredményben kétségtelenül tükröződik a szemléltető eszközök fokozot­tabb használata, valamint a tö- mekommunikációs eszközök na­gyobb méretű bevonása a min­dennapi oktató-nevelő munká­ba Az alsó és a felső tagozat munkáját értékelve a beszámo­ló megállapította, hogy a ko­rábbi évek gyakorlatához híven, az 1970/71-es tanévben is az al­sós tanulók bizonyítottak komo­lyabb tárgyi felkészültséget az év első felében, mivel eredmé­nyük hét tizeddel jobb a fei-: sősök átlagánál, és négy tized­del haladja meg az iskola át­lagát, ami 3,1. Külön öröm, hogy az iskolában működő négy napközis csoport« — ahol több mint száz gver&iek tanul — tanulmányi átlaga 3.3. A tanulók mulasztását érté­kelve elmondta az igazgatóhe­lyettes, hogy a járványos idő­szak ellenére nem mondható magasnak a hiányzási átlag, mi­vel egy tanulóra 16 mulasztott óra jut a félév során,', s az is igazolt mulasztás. A beszámolót a jelenlevők eszmecseréje követte. összegezve az eltelt félév és a hozzászólásokat az iskola igazgatója annak a határozott meggyőződésének adott kifeje­zést, hogy a bucsai tantestület jelenlegi összetétele, munkamo­rálja garancia arra, hogy a meglevő eredmények a tanév gére tovább javuljanak!^"; áfsjB Szilárd Ádám " rág...” A gyerekek, akikből tu­dós lett volna, esztergályos vagy művész, az öregek, akik uno­kákat dajkáltak otthon, a lá­nyok, a szeretőik... Az úton kavics. Pélek rálép­ni. Mintha égett, apró csontok lennének a fekete gránit mor- zsalékok. Lenézek a völgybe, ott van valahol a falu, a gótikus temp­lom, ahol Mozart orgonáit. A BARAKKOK előtt a „dísz­tér”, ezen ordítoztak: „Sieg Heil, Sieg!” A nyilvános kivég­zések is itt voltak. Mikor, mennyire volt „találékony” Zi- ras Obersturmführer, a tábor SS-parancsnoka, Himmler bizal­masa. A lágermúzeumban ott vannak a dokumentumok... Az akasztás szép halál volt. A túlsó oldalon, a barakkok mögött, a krematóriumok. Alat­ta az erdő, ahová egyszer ki­törtek a tizennyolcas barakkbé­liek. Négyszázkilencven halálra­ítélt. Szép erdő, őszi színekben. Itt volt a „vadászat”. Az SS-tisztek vadászruhába öltöztek. Játszot­tak. ki ejt legtöbb „vadat”? Willi Müller Unterscharfürer lett a győztes. Nyolcvankét szö­kevényt lőtt le. Valamennyiük tarkójára ráírta tintaceruzával a nevét A szögesdrótos kőkerítés mel­lett, egy lankán, a Nemzetek Kertje. Bizarr elnevezés, de a túlélőknek, a halottak emlékét őrizve, az élőkre kell gondolni­uk. Memento ez a Hart: atwt többé! A népek mártírjainaftr. emlékmű áll itt. A főhelyen az elpusztult szovjet emberekről egy szoborcsoport, mellette a : kivégzett német antifasiszták ■ emlékműve, attól balra a mi- ­énk: öklök felkiáltójele. Mögöt- S te a jugoszláv szoborkomp04í- 5 ció, alatta belgáké, a franciá- ■ ké. Mementók... : TÁVOLBAN az elhagyóit grá-1: nitbányák ásítanak. A hegynek * föl gépkocsival is jó fél óra az • út. A foglyoknak naponta nyolei’-; szór kellett futólépésben mdgö I tenniük, 10—15 kilós gránit- £ tömbbel a kezükben. : Nénike sírdogál a belga ; iírok emlékfala előtt. „Philipp'l Philipp!” Az ölében őszirózsák. í Leszórhatja a völgybe is, a fájj, • tetejére, rétekre is, ahol barna-, ; foltos tehénkék rágják! a dús ! füvet, beledobhatja a csermen: lyekbe, mindenüvé, ahová ak« í kor, annak a kéménynek a ; füstje szállt. Százhuszonkétezeí ! hétszázhatvanhat ember porából-! van itt humusz. Visszafelé újra a Mozart-1 £ templom előtt visz az út. Mond- ; ják, hogy előtte egy fán ott vélt ■ a tábla, egy sisakos fej, ujja a ! szájára téve és alatta a felirat; t „Tanulj meg hallgatni — még • életedben!” ; Ott volt a tábla azon a té^ • ren, ahol Mozart muzsikált. ,v“Jj Tiszai Lajos i Következik: Riviera mögött a J hegyek. Szombaton, január 9-én a íbai Kulich Gyula vá- raünkásőr-zászlóalj ünnepi íységgyűlést tartott Békéscsa­bán az ifjúsági és úttörőházban. A díszelnökségben foglalt helyei iKuiich.i Jolán, a mártír névadó testvére, Gyulavári Pál, az MSZMP városi bizottságának első titkára, dr. Haraszti János, a városi tanács megbízott el- jnöke, Moravszki Pál, a munkás­őrség megyei parancsnokának {helyettese, dr. Sajti János r. al­jezredes, a megyei rendőrfőka- ipitáljyság helyettes vezetője, dr. íBácsmegi Gábor r. alezredes, Városi- kapitány, Kerekes Szil­veszter honvéd ezredes, a tiszt- Ihelyettesj iskola parancsnoka, Ilovszki Lajos, a KISZ megyei, 'bizottságának titkára, Sárvári György veterán, tizenkilences vöföskatona, valamint a társa­dalmi és tömegszervezetek kép­viselői. Pontban délután 2 órakor !hangzott fel a gyűlés kezdetét jelző szignál. Valentinyi Mihály, a városi munkásőrség zászlóalj­■ parancsnokának helyettese adott ijelentést Gyulavári Pálnak, az MSZMP városi bizottsága első titkárának. Ezután dr. Pankotai István, áz MSZMP városi bi­zottságának osztályvezetője megnyitotta az ünnepélyes égy­■ sé&gyulést, köszöntötte a mun- ’kásőröket és a meghívott ven­dégeket, majd Tóth Pál zászló­aljparancsnok mondta el ünne­pi beszédét. Meleg szavakkal üdvözölte a megjelenteket, kü­lön a munkásőr-feleségeket, édesanyját. A munkásőrség megalakulásának közelgő 15. évfordulójáról szólva hangsú­, iyózta; i" Nagy tisztelettel vagyunk ,aZok iránt, akik ezelőtt 14 év- ' vei a munkáshatalom védelmé- jre fogtak fegyvert, s azt még i ma is kézben tartják. Ezután beszámolt az egység1 ü»70-ben végzett munkájáról. Elmondta, hogy a zászlóalj be­csülettel helytállt a kiképzés­iben, és, ,n?. árvíz elleni küzde- *mben-.’ A megyei parancsnok- :*ág értékelése szerint a zászló- •á'y'^a rhegye élenjáró rnunkás- ‘ pr^etgységei között van. Beszé- '•ének végén a városi parancs- írbk Btegkeszön te a leszerelő és , jjjprtalékállományba vonuló Sniuhkásőrök helytállását, továb- erőt, egészséget kívánt ne­kik, majd az eskü előtt álló fi­atal munkásőrökhöz szólt: — Legyenek büszkék arra, tv>ffy tagjai lehetnek ennek a testületnek — mondta többek között. A 'leszerelő munkásőröket Gyulavári Pál köszöntötte, majd Nehezen búcsúzik a leszerelek nevében Fodor János. kitüntetéseket adott át az öt éve, tíz éve és ennél hosszabb idő óta szolgálatot teljesítő munkásőröknek, valamint az el­múlt kiképzési évben élen járt alegységeknek. A zászlóalj leg­jobb szakasza címet a híradók nyerték. A legjobb rajok: az első század második szakaszá­nak második raja, a második század első szakaszának máso­Érdemérmet tízen, Munkásőr Emlékérem kitüntetést 16-an kaptak. Szép sikert arattak a 9. sz. ál­talános iskola úttörői, akik a kitüntetések átadása alatt mun­kásmozgalmi indulókat énekel­tek. Megható pillanatai voltak az ünnepségnek, amikor a leszerelő és nyugállományba vonuló idős Kitüntetéseket ad át Gyulavári Pál, a városi pártbizottság első titkára és Tóth Pál zászlóaljparancsnok. dík raja, a harmadik század második szakaszának harmadik raja, az aknavető század első szakaszának harmadik raja és a l megyei közvetlenhez tartozó | híradó alegység harmadik raja. Kilencen kapták meg a kiváló parancsnoki, 13-an a Kiváló Munkásőr jelvényt, 22-en az öt­éves szolgálatért emlékjelvényt. Tízéves helytállásért Szolgálati | harcosok nevében Fodor János búcsúzott s átadta a fegyvert a helyükbe lépő fiataloknak. Ezt követően feszes vigyázzállásban, jobb öklüket felemelve tették le az esküt az alakulat legfiata- labbjai. Szálltak az eskü sza­vai: — Megvédem a munkásosztály hatalmát...! B. J Esküi tesznek a pártnak a fiatal munkásörök. T

Next

/
Thumbnails
Contents