Békés Megyei Népújság, 1971. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-10 / 8. szám

f9 Őszinte történelem Az idők folyamán a történt;- emírásnak sokféle módja, jnód- j -zere alakult ki az egyes népek­nél, nemzeteknél.- Az életrajz-; szerű leírásoktól a tudományos ! kutatásokig száz és száz forrná- 1 ban öntötték a jövő számára -izánt eseményeket a történelero- írók. Nógrádi Sándor újszerűt alkotott.. A résztvevő, az őszin­tén szemlélődő és harcosan kri- ikus ember ragadott tollat és vetette papírra küzdelmes életét, míg a serdülő gyerekből a párt vezetője, a Magyar Néphadsereg1 fontos beosztású tábornoka lett. A most megjelent „Történelmi lecke” — című könyve elsősor- J ban summázása korábbi két kö­tetének. Az „Emlékeimből” és az „Űj történet kezdődött” — könyveiből, bizonyos bővítések­kel. kiegészítésekkel adta közre a Kossuth Könyvkiadó a 23 és fél ív terjedelmű művet. Már az is érdekes olvasmány, ahogyan ifjúkori emlékeit felso­rakoztatja és bemutatja, hogy ® fiatal legényke miként sodródik a munkásmozgalom felé, ho­gyan ismeri meg annak belső és; külső harcát, majd lesz maga is aktív tagja a jobb társadalomért küzdő embercsoportnak. Később — már az antifasiszta küzdelmei során — személyes kapcsolatba került Egon Erwin Kisch-sel, Romain Rolland-dal,, Paul Langevin-nel és Henri j Barbusse-szel, mert Nógrádi | Sándor nemcsak harcos kommu- i nisita volt kezdettől fogva, ha- j nem tollforgató ember is, aki; még a második világháború ide­jén bekapcsolódott az dlegális kommunista mozgalom propa­ganda tevékenységébe. Tehetsé­ge és őszinte látása ötvöződik egységes egésszé írásaiban. Amit mond, azt szívből és ol­vasói szeretetéből mondja Nóg­rádi Sándor. Azért mcmdja el, mert hiteles történelmet akart hátrahagyni az utókor számára. Féltette olvasóit azoktól az ese­ményektől, melyek az 50-es évek elején hazánkban bekövetkeztek. Tükörként tartotta elénk a sze­mélyi kultusz válságokkal teli éveinek sok millió ember szá­mára terhes eseményeit, ő ben­ne élt ezekben az eseményekben, személyesen résztvevője, szenve­dő alanya volt És még ilyen kö­rülmények között is tárgyilagos tudott maradni könftébeu. Nem a sajnáltaié® céljával vetette papírra meghurcoltatá­sát, csupán tényközlésként és a tanú hitelességével vázolta fel egy letűnt korszak humanitást nélkülöző napjait Azt sem hallgatta el, amit utólag — úgy érezte, hogy elmu­lasztott, hogy meg kellett volna lennie vagy éppen másként kel­lett volna megtennie. Akkor is, írásaiban is érezte saját felelős­ségét mindenért, ami ebben az országban azokban az években történt. Talán azért is választott új, összevont kötetének a „Tör­ténelmi lecke” nagyon is találó címet. Ezeregy szál fűzte a dolgozók­hoz, kommunistákhoz és párton- kívüliekhez egyaránt. Az egyko­ri partizánvezért Észak-Magyar- országon százak követték. Ké­sőbb, a különböző fontos párt- és állami megbízatások végrehajtá­sa során, az emberszeretet tük­röződött minden intézkedésén, minden mondatán. A könyv lap­jain is érződik Nógrádi Sándor humánus gondolkodása. Hiszen még azokról sem tud bosszúálló haraggal szólni, akik számára annyi álmatlan éjszakát és meg­próbáltatást okoztak. A közel 500 oldalas olvasmá­nyos és nagyon tartalmas köny­vét ezekkel á gondolatokkal fe­jezi be; „Ennek az utóbbi, majd másfél évtizednek az az egyik legfontosabb tanulsága, hogy a kommunisták pártjának megvan az ereje ahhoz, hogy az egyes tagjai vagy vezetői által elköve­tett hibákat és torzításokat ne csak felismerje, hanem ki is ja­vítsa és megismétlődésük ellen a megfelelő intézkedéseket meg. tegye.” A partizán, a pártmunkás, a lábomok, az író Nógrádi Sándor tényeket, adatokat idéz az utób­bi évek eredményeiből, mert jgyeit* azokat, mert számon tar­totta az újszerű fejlődést. Szere- [ tettel írt Salgótarjánról, Tisza- : szederkényről, a Borsodi Vegyi- : kombinátról. Nógrádi Sándor csak éppen- : hogy befejezhette új, összevont | kötetét, csak éppenhogy megír- j háttá a szükségies kiegészítése- | két, bővítéseket, kihullott a toll j fegyverhez szokott ujjal közül j S miközben lapozgatunk a Tör- 'r ténelmi lecke fejezetei között,! megjelenik előttünk kedvesen j szelíd arcú, lassú, megfontolt.! beszéde vissza-visszatér fülünk- ■ be. Mintha most is látnánk moz- t dulatait, karjának lassú, de i megfontolt ívét a levegőben, • amint magyaráz. Azzal a játéko- ■ san könnyed stílussal, ahogyan : írásait is megfogalmazta, aho- • gyan élt. A „Történelmi lecke” ! számvetés, nagyon őszintén, na- : gyón szépen megrajzolt történe- : lem J r — a. : ■ ***#**«***Slt**MS«MSÍ*tM-íSM«**.í-€*í *********n ESTI HANGULAT GYULÁN sass«**»eeB«eM®a®aae»ee«Bea9ea9eee9sa8e5S£a«5íts®*e: A pedagógusok a mozgalmi élet fellendülését várják az új szakszervezeti vezetőségektől Az iskolai, intézményi szak- szervezeti bizottságok és bizal- 1 miak megválasztása befejező­dött. Békés megyében a peda-1 gógusok szakszervezetének 6719 tagja 42 bizalmit és 128 három- és öttagú szakszervezeti bizott­ságot választott. Az előkészítés igen eredményesnek bizonyult és a szakszervezet járási, váro­si titkárai ez alkalommal foiko- j zott aktivitással és megfelelő körültekintéssel segítették a vá- 1 lasztások előkészületeit ás lebo-! nyolítását is. A Pedagógusok Szakszerveze­tének Békés megyei Bizottsága már elemezte az eddig lezaj­lott választásokat, és az előké­szítést is. A bizottság vélemé­nye szerint a jól sikerült vá­lasztások már a jelölő bizott­ságok munkájával kezdődtek, ezek a bizottságok a legtöbb he­lyen valamennyi szakszervezeti taggal beszéltek, kikérték véle­ményét a tisztségekbe javasol­takat illetően. Külön jelentős­nek tartják, hogy a pártbizott­ságok és a művelődésügyi osz­tályok mindenütt segítséget nyújtottak a választásokhoz. Ez a szakszervezet, a helyi pártbi­zottságok és az államhatalmi apparátus kapcsolatának javu­lását világosan mutatja. A jó előkészítésnek, szerve­zésnek és a sokoldalú segítség­nek köszönhető, hogy a válasz­tások mindenüt a demokratikus elveknek megfelelően, a megha­tározott időpontokban zajlottak le, és a tagság eredményes mun­kát végzett. Az elhangzott be­számolókról az a véleménye a szakszervezet megyei bizottságá­nak, hogy azok differenciáltak és alaposak voltak. Igyekezték átfogni az érdekvédelmi felada­tokon túl a köznevelési tenniva­lók legfontosabb területeit és javaslataikkal jól szolgálták az oktató-nevelő munka további színvonalemelkedését. A beszá­molók reálisan szóltak a peda­gógusok élet- és munkakörül­ményeiről, a bér- és munkaügyi feladatokról, az üdültetésről, to­vábbá az ellátási és gazdálko­dási tennivalókról is. A hozzászólások elemzése a pedagógusok közéleti érdeklődé­sének magas fokát bizonyítja. Sokan beszéltek a pért X. kong­resszusának határozatairól, az oktató-nevelő munka megújítá­sának fontosságáról. A Neve- . lésügyi Kongresszussal kapcso- ■ latban felhívták a figyelmet ar- ! ra, hogy annak megállapításait i és javaslatait be kell építem a j pedagógiai munkába, a közne- ■ velés időszerű feladataiba. So- ! kan szóltak a pedagógus szak- ! szervezet tevékenységéről, he- ; lyeselve, hogy a szakszervezet * aktívabb, mint a múltban, jobb a mozgalmi munka. Minden tag­gyűlésen szó esett a fizikai dol­gozók gyermekeivel való fog­lalkozásról, és a felszólalók többsége rámutatott arra, hogy ez nemcsak egyszerűen pedagó­giai, hanem erőteljesen politikái feladat is. A hozzászólók foglalkoztak a pedagógusok továbbképzésével. Megállapították, hogy a peda­gógusok felkészültségi szintje nem egyforma. Helyeselték az új rendszerű, komplett oktatási formát, de arról is szóltak, hogy ebben igen kevés nevelő vesz részt. Sokan kifogásolták, hogy a pedagógusnak még min­dig rengeteg adminisztrációs munkája van, az erre — sok­szor feleslegesen és értelmetle­nül — elhasznált időt inkább az oktató-nevelő munka színvo­nalának javítására kellene for­dítani. Többen helytelenítették az iskolai költségvetési politi­kát, lassan 5—6 éve azonos szinten mozog a költségvetés, a beszerzendő felszerelési tárgyak ára viszont emelkedett. Igen j sokan kérték, hogy a pedagogy- j sok családtagjainak is engedi- > lyezzék a napközis konyhákon való étkezést, ez különösen a pedagógus nőknek jelentene nagy könnyebbséget, és vég­eredményben iskolai munkáju­kat segítené. Valamennyi tag­gyűlésen részletesen foglalkoz­tak a felszólalók a pedagógusok anyagi megbecsülésének problé­máival, mely a pedagógusok minden rétegében jelentkezik. Többen hangoztatták, hogy az anyagi megbecsülés rendezése nagyfokú aktivitást és az ügy- burzgalom növekedését jelenti majd és ez a jövő nemzedék nevelése szempontjából múlha­tatlanul fontos tényező, Az új szakszervezett Mcolai bizottságok és az új bizalmi- hálózat jó útravalóval kezdi munkáját, a tagság egyértelmű­en kinyilvánította elgondolása­it, problémáit é* kéréseit, ezek­kel élni és jól gazdálkodni vi­szont előfeltétele a szakszerve­zeti élet javulásának és jelen­tősége növekedésének. A Szlovák Kamarazenekar hangversenye Békéscsabán Hétfőn este fél nyolckor kéz dődik a Jókai Színházban az Or­szágos Filharmónia bérletsoro­zatának 4. hangversenye. A koncertet adó Szlovák Kamarar zemekar műsorán Purcell, Mo. zart és Vivaldi művei szerepel nek — Szvit, D-dúr divertimen­to, Az évszakok. Közreműködik az ismert kiváló, hegedűművész, Bohdan Warchal. A hangver­senyt bevezeti s a műsort ismer­teti Lukin László. Londonról - a békéscsabai TIT-ben Az Ország-világjárók Barát*. Köre január 11-én este 1 órakor a TIT békéscsabai Értelmiségi Klubjában rendezi A történelmi ás a mai London című előadást A diafilmekkel illusztrált est előadója Nádas Mátyás villa­mosmérnök 22 A déli harangszó elhangzása után némi pangás tapasztalha­tó. Ennek a csendes lötyögős­nek azonban hamar vége van. A közétkeztető helyeken meg­ebédelt dolgozók közül sokan megszokásból is bekukkanta­nak. Isznak egy kávét, s már mennek is, hiszen nagyon rö­vid az ebédszünet. A munkaide­jükkel kötetlenebbül gazdálkod­ható, vezető beosztású hivatal­nokok közül azonban jó páran tovább is elücsörögnek, ám ar­ra ők is ügyelnek, hogy a kellő pofavizit és arra „érdemes” nőszemélyeknek kiadagolt ke- zitcsókolomozások után kényel­mesen, a telt hasra vonatkozó egészségügyi séta szabályait megtartva besétáljanak irodá­ikba. Fél kettő körül már pedagó­gusok is kezdenek beszivárogni. A legtöbbször alkalmi kis tár­saságokat alakítanak arra a nyúlfarknyi időre, míg a szoká­sos látogatást megteszik, hiszen a társadalmi kapcsola'ok mé­lyebb ápolása céljából is szük­séges. hogy naponként néhány arcot lássanak, illetve az övé­két is lássák. Tibor különösen a gimnáziu­mi tanároknak köszön mindig megkülönböztetett figyelemmel. Sokáig nem tudtam mire vélni, miért ez a fene nagy előzékeny­ség. A rejtélyt maga Tibor ol­dotta meg, amikor egyszer, elég pityókás fejjel elkottyintotta Durkó bácsinak: — Még egy évig tapintatosan kezelem ezt a smucig társasá­got. — És utána? — Nem ettem mesaet! Ak­korára már túl lesz az unokám az érettségin. A kis Tibi. a család elké­nyeztetett szemeiénye rá is szo­rul a segítésre. Bizony, nem közömbös az, hogy a nagypapa is hogyan harcolja meg a jobb ajánló sorokat az egyetemre. A família álma, hogy a kis Tibi gépészmérnök legyen. Kollektív összefogással járnak a kedvében mindazoknak, akiktől függhet a gyenge jó színvonalán álló cse­mete továbbtanulása. Anyukája úgy segíti, hogy mini a főtéri kötött- és divatáru üzlet eladó­ja, a „jobb” dolgokból mindig eltesz a pult alá a következő fizetésig az ott vásárló tanár­nőknek, tanárfeleségeknek. A papa pedig, rádió- ét tv-szerelő lévén, ingyen javítgatja a ké szülékeket s ha netán mégis honorálni akarnák szívességét, még ajándékot se fogad el, mondván, ő ezzel tartozik mind­azoknak, akik öa olőmeneteíéss fáradoznak. (De mi lesz akkor, ha nem veszik fel a kőlyköt?) Pedagógusvendégeink közül kiválik egy női ötösfogat. Nem Ugyanabban az iskolában taní­tanak, így ezért tudtak meg­lenni évelt óta ebben az össze­tételben. Az összefogó közép Kata, ki leggazdagabb életta­pasztalatokkal rendelkezik kö­zöttük. Férjét már tíz éve el­hagyta, törvényesen el is vál­tak s azóta magányosan él még most is, de már nem sokáig. Túlzás lenne azt állítani, hogy az elszaladt tíz évet apácaár­tatlanságban töltötte el kétszo­bás főbérleti lakásában. Elég gyakran váltogatta szeretőit, de olyan diszkréten csinálta, hogy a kisvárosi közvéleménynek ti- zedreszéről ha volt tudomása. Férfiismerőseivel nyilvános he­lyen csak a legritkább esetek­ben mutatkozott. Mostanában azonban elég gyakran megszegi ezt az életszabályt. Túl a negye­dik X-en elhatározta, nem pa­zarolja tovább szexuális ener­giáit alkalmi szeretőkre, hanem férjhez megy, s utána majd meglátja. A kiszemelt áldozat a bice városi főorvos. Az ötvenes évei közepén járó, alacsony ter­metű, a nikotinszagtól állandó­an bűzlő öregszivar már meg is kérte Kata kezét, de a forró vérű nő még nem mondott igent. Majd, ha rámiratja a házát és a balatoni villáját!” — szokta mondogatni barátnőinek. Kata a női divat helyi diktátora. A jól kereső szerető ajándékaiból fut­ja, hogy a többieknél előbbre járjon, s azonnal reagálni tudjon a pesti változásokra. Ez a mo­dern elegancia már eleve tekin­télyt biztosít neki. Kissé telt, de

Next

/
Thumbnails
Contents