Békés Megyei Népújság, 1971. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-10 / 8. szám
T Miért csökkent a tejfogyasztás Békés megyében? A NEB vizsgálata nyomán 81 nagyberuházásul ezer lakás — az építőipar idei feladatai A Békés megyei Népi Ellenőr- zési Bizottság négy városban és huszonöt községben megvizsgálta, hogy biztosított-e a lakosság tej- és tejtermékkel való ellátása, A vizsgálat megállapította, hogy a megyében a tejtermelés csökkent, de ez nem korlátozná a helyi fogyasztói igények kielégítését. Elsősorban azonban nem megfelelő a tej- és tejtermék választéka, csomagolása és mennyiségé a kereskedelemben, különösen az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezet boltjaiban. Összehasonlítva az 1969 és 1970 első félévét, a kereskedelemtől vásárolt tej 11 százalékba faluszéli boltokba is kiszállítsák a tejet és a tejterméket. Megoldatlan az iskolai tejellátás is. A NEB vizsgálata végül is megállapította, hogy a legtöbb tennivaló a kereskedelemre hárul. A tejipar és a Sárréti Közös Tej vállalkozás tevékenysége kielégítő. A megye, különösen a falusi lakosság jobb tej- és tejtermék- ellátására a Békés megyei Népi Ellenőrzési Bizottság megfelelő határozatot hozott. Reméljük, ennek hamarosan megmutatkozik majd az eredménye is. P. B. Csütörtökön tartják meg a MTESZ megyei választmányi ülését A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének Békés megyei választmánya január 14-én, csütörtökön délelőtt 9 órai kezdettel tartja meg ülését Békéscsabán, a Technika Házában. Az ülés előtt a választmány tagjai kézhez kapják az elnökség jelentését a tudományos egyesületek 1970. évi munkájáról, valamint az elnökség idei munkaterv-javaslatát. A tanácskozáson Körösfalvi Pál, a MTESZ megyei szervezetének titkára szóbeli beszámolóval egészíti ki az elnökség írásos jelentését. Az idén az építők összesen ki egyedi nagyberuházás megvalósításán dolgoznak. Ebből hétnek a munkálatait az idén kezdik meg, s különösen nagy feladatot jelent, hogy összesén 34 nagy- beruházást kell befejezni. Többek között át íkell adni és üzemibe helyezni Eeninváros- ban a Tiszai Vegyikombinát polietilén 'gyárát, Kazincbarcikán a Borsodi Vegyikombinát PVB II. űeruházásáit, Százhalombattán a Dunai Kőolajipari Vállalat első építési ütemének létesítményeit, s Székesfehérvári Szélesszalaghengerművet és a Debreceni Házépítő Kombinátot. Az idén kezdődő egyedi nagyberuházások Borsod, Szabolcs, Győr-Sopron és Tolna megyében, valamint Budapesten adnak újabb nagy feladatot az építőknek. Az átlagost meghaladó fejlődési ütemet keü elérni ebben az évben a mezőgazdasági és a lakásépítésnél. Országosan mintegy 71 1)00 lakás átadását irányozta elő a terv. Az ÉVM- vállalatoknak 35 000 lakást kell felépíteniük, két—háromezerrel többet, mint tavaly. A tanácsi vállalatok lakásépítési programja 10—12 százalékkal emelkedett, de ugyanakkor sok munkát ad a lakóházak fenntartása, karbantartása is. Az épi- tőipard szövetkezetek a korábbi visszaesés, majd a múlt évi mérsékelt előrehaladás után ebkal nőtt, ám jóval kevesebb került ki a háztá ji gazdaságokból, s így végeredményben összességében csökkent a tejfogyasztás. A tejtermékek (kakaó, túró, tejfel, sajt és vaj) fogyasztása jelentősen emelkedett. Tejből és tejtermékekből is! kiemelkedő a szarvasi járás lakosságának a fogyasztása. Ez az értékesítés jó megszervezésének az eredménye. A megyében igen alacsony az egy főre jutó tejestermék forgalma is. A fogyasztás azokban a városokban, községekben (Gyula, Orosháza, Békés) magasabb, ahol van tejivó és az egész nap nyitva tart A községek nagy részében nincs tejivó, pedig a lakosság igényli, az illetékes szervek elismerik a szükségességét, de sajnos létrehozására nem intézkednek. Békéscsabán is hasonló a helyzet A sajtfogyasztás viszonylag alacsony a megyében, ami főként annak tulajdonítható, hogy — bár az ipartól 70 fajta áru szerezhető be — az üzletekben alig van választék. A tejipar eleget tesz a kereskedelem igényeinek. Időben kielégíti a szükségletet Főleg a városokban törekszik a kannás tej mellett a polipakba csomagolt tej mennyiségét is növelni. A nagyobb városokban vállalja a napi 'kétszeri kiszállítást. A tejtermékeket nagyobb helységekbe hetenként háromszor, kisebb településekre — néhány kivétellel — kétszer szállítja ki. A boltok a meglevő választékból tetszés szerinti mennyiséget vehetnek át Egyes tez-begyűjtő helyeken (mint például Gyomén) tárol is sajtot, amiből a boltok bármikor vásárolhatnak. A tejipar a kereskedelemnek bizonyos mennyiségű hűtőszekrényt is biztosít A szövetkezeti boltokban azonban még kevés van, amit az ÁFÉSZ-ek kifogásolnak. Megállapítható azonban, hogy az ÁFÉSZ-ek a boltok korszerűsítésére a lehetőségüknél is kevesebb gondot fordítanak. Sok a panasz a tejfel csomagolásának minősége miatt, aminek megjavítására most egy tejfeladagoló gépet helyeznek majd üzembe Békéscsabán. Panasz van amiatt is, hogy a tejcsarnokokban — beleértve a termelőd és a tejipari begyűjtőhélye- ket — nem foglalkoznak közvetlen fogyasztói kiszolgálással. Általában csak a reggeli órákban mérnek ki tejet és csak nagyon kevés helyen az esti órákban is. Az állami, az ÁFÉSZ és a termelői kereskedelem elárusító helyeinek száma az utóbbi években csak minimálisan nőtt Amíg tejterméket majdnem az összes élelmiiszerkereskedelmd bolt árusít, tejet általában minden negyedik boltban lehet kapni. Több községben a boltok tejet nem árusítanak. Az ÁFÉSZ-ek ezt különböző indokokkal magyarázzák és nem tesznek olyan intézkedést, hogy __ • a központi fekvesu boltokból timjjmsst 3 Az új kollektív szerződések elkészítésének módjáról Beszélgetés dr. Sebestény Józseffel, a Békés megyei Tanács Munkaügyi Osztályának vezetőjével Az újabb kollektív szerződéseket ez év június 1-ig kell megkötni. Mivel öt évre szól majd az új vállalati szabályozás, a dolgozók körében érthetően nagy az érdeklődés iránta. A kollektív szerződések elkészítésének módjáról beszélgettünk dr. Sebestény Józseffel, a Békés megyei Tanács Munkaügyi Osztályának vezetőjével, aki bevezetőben elmondta, hogy hamarosan megjelenik a SZOT és a Munkaügyi Minisztérium tájékoztatója, amely segítséget nyújt majd ennek a feladatnak a végrehajtásához. — Mit tartalmaz a tájékoztató? — Többek között részletesen felsorolja azokat a kérdéseket is, amelyek a kollektív szerződésben nem szabályozhatók. Ez azért szükséges, mert egyes helyeken a száz oldalnál is terjedelmesebb kollektív szerződések áttekinthetetlenek voltak, ellentmondásofkíba bonyolódtak. Arra kell törekedni tehát, hogy elkerüljék a túlszabályozást vagy a jogszabályokkal ellentétes intézkedéseket. — Milyen vitatott kérdések voltak eddig tapasztalhatók? — Néhány — főként anyagi vonatkozású ’— kérdést szeretnék csak élmandani. Az egyik ilyen, hogy a munkaidőcsökkentést bevezető vállalatoknál több helyen egy-két napot automatikusan levontak a dolgozók alapszabadságából, ami jogellenes. Az ilyen eljárás érthetően sérti a dolgozók igazságérzetét. A szabadságot sablonosán csökkenteni, abból a szabad napokat levonni nem szabad. Viszont a munka- és a pihenőidő szabályozását tartalmazó rendelkezés előírja, hogy a szabadnap a szabadság kivétele szempontjából munkanapnak számít. Ha tehát a dolgozó szabadságába beleesik a szabad szombat akkor azt munkanapnak keli tekinteni. Vagyis: ha egy vállalatnál úgy adják ki a szabadságot a dolgozóknak, hogy a szabadnapot is beszámítják, akkor szabályosan járnak el. — Több panasz érkezett a szerkesztőséghez is az év végi részesedésre való jogosultság meghatározása miatt. Mi erre vonatkozóan az álláspont? — Egyes vállalatoknál, főként az építőiparban előírták, hogy csak az jogosult részesedésre, aki a kifizetés időpontjában (a következő év februárjában, márciusában) még a vállalathoz tartozik. Ezt a szabályozást helytelennek tartom. Szerintem a munkaerőgazdálkodási szempontok sem indokolják a dolgozóknak ilyen formában való vállalathoz kötését. Az idényjellegű vállalatoknál munkahelyi hűségként kellene elismerni azt is, ha valaki a szezonidőszakra, néhány hónapos munkára évenként rendsze. résén visszatér a vállalathoz. Az élelmiszeripari üzemeknél ez a kialakult gyakorlat. — Hogyan célszerű felosztani a részesedést a vállalati egységek között? — Alapjában véve helyes, ha a nyereséghez való hozzájárulás arányában történik a felosztás, azonban nem lehet számításon kívül hagyni a „nyereségfogyasztó” egységeiknél dolgozók jogos érdekeit sem. — A tapasztalat azt mutatja, nem alakult ki még az anyagi érdekeltség érvényesítésé- I nél, hogy milyen arányban használják fel ösztönzésre a bérfejlesztési lehetőséget, illetve a prémium és a jutalom összegét. Mj erről a véleménye? — Valóban, eddig a bérfejlesztésre szánt összegeket több helyen nem a munkahelyhez való hűség anyagi elismerésére, hanem új munkaerő megszerzésére fordították. A bér- 5 szabályozás új módszerével a vállalatok érdekeltebbek lesznek a hatékonyabb munkaerő- gazdálkodás han_ eredményesebb bérpolitikai intézkedéseket tehetnek. — Mire kell még feltétlenül gondolni az új kollektív szerződések készítésénél? — Arra, hogy lehetőség van a részesedési rész bizonyos hányadának átvitelére — kedvezményes adózás mellett — a fejlesztési alapba. így viszonylag előnyösen megoldható elsősorban a jóléti intézmények, szociális létesítmények fejlesztésé, hez és fenntartásához való hozzájárulás, ami a dolgozók érdeke. így tehát nemcsak a részesedési alapból, hanem a fejlesztési alapból is meg lehet a szociális, kulturális és sportfejlesztési, valamint munkavédelmi feladatokat oldani. Fontosnak tartom még, hogy a vállalatok a részesedési alap felosztásával képezzenek részesedési tartalékot is. Ezt a vállalat átviheti a következő évre vagy évekre. Azért célszerű, mert az évenként képződő részesedési alap összegének kedvezőtlen változása esetén is megfelelő összegű részesedést fizethet ki. — Hogyan szereznek majd tudomást a dolgozók a kollektív szerződésben foglaltakról? — A vállalat köteles gondoskodni arról, hogy a dolgozók megismerjék a kollektív szerző, zés tervezetét. A kollektív szerződésben foglaltakat oktatni kell. Egyébként az a néhány gondolat, ami a beszélgetés során felvetődött, csak egy része az anyagi ösztönzésre vonatkozó elgondolásoknak. Azt hiszem azonban, valamennyire mégis sikerült érzékeltetnem, hogy nagyon alapos, a dolgozók véleményét messzemenően figyelembe vevő szabályozást kell készíteni — fejezte be nyilatkozatát dr. Sebestény József. Pásztor Béla ben az évben jelentősen növelik a lakásépítési programjukat. A terv azzal számol, hogy mintegy nyolcezer lakást adnak át az építőipari szövetkezetek, 1500-zal többet, mint tavaly. Az idén a házgyárak termelésének növelésével el kell érni, hogy az összes új lakásoknak csaknem a fele, a szocialista építési szektor kivitelezésében pedig a lakások 70—75 százaléka korszerű módszerrel épüljön. Eszerint panelekből kell felépíteni az idei új otthonoknak 30, blokkos módszerrel 14, és öntött építési technológiával a lakások három százalékát. Végeredményben az idén a múlt évinél 22 százalékkal több. összesen 3,3 milliárd forintos befektetéssel fejleszti állóeszközéit az építőipari ágazat. Emelkedik tehát az építőipar részesedése a népgazdaság beruházásaiból, s ezzel meggyorsul az ágazat fejlődése. Gyorsan jár a vetélő A Pamutszövőipari Vállalat Mezőberényi Gyáregységében négy szocialista brigád azon dolgozik, hogy a vetélők szám- csapását óránkánt 130-cal növeljék. Ha ez sikerül, lehetőség nyílna arra, hogy a jelenlegi havi egy szabad szombat helyett kéthetenként haphassanak szabadnapot. (Fotó: Demény) 1911. JANUÁR 10.
