Békés Megyei Népújság, 1971. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-08 / 6. szám

Félévi számvetés Békéscsabán, az első tanítási napon

Csaknem háromhetes szünet után csütörtökön újra benépesültek az iskolák. Kétszeresen is különleges nap volt ez a január 7-e. Kezdődött a második félév s ekkor kapták meg a tanulók eddigi munkájuk ellen- ■ őt zőköny v-beli értékelését,

11. számú általános iskola:

— Átlaguk: 3,5. Egy tizeddel jobb a tavaly félévinél. A nap- I köziseké pedig 3,7. De még töb- ; bet tudhatnának gyerekeink, ha a kevés tanterem miatt az alsó ; tagozatosok és a napközisek nem lennének kénytelenek délelőtt- délutáni váltásban iskolába jár- j ni. Kilenc kitűnő rendű tanulónk van, a magatartás-átlag pedig 3,0.

Kismegyer-tanyai általános Iskola:

— Tavaly óta két tizedet javultunk. Mostani átlagunk: 3,1. A javulás legfőbb oka: négy tanulócsoportunkba a tavalyinál összesen hússzal kevesebb gyerek jár, akikkel így természetszerűleg alaposabban tudunk foglalkozni. Nagyrészt ezért érte el a legkisebb, mindössze 15 főből álló összevont 5—6. osztályunk a legjobb tanulmányi eredményt.

Szlovák Általános Iskola és Gimnázium:

— Általános iskolásaink átlaga megegyezik a tavalyival, középiskolásaink egy tizedet rontottak. Részben az új osztályozási rendszer kezdetben sok problémát okozó bonyolultsága miatt. ...Három napja fűtünk, így a régi, vastag falak között is kellemes meleggel tudtuk várni tanulóinkat.

4. számú általános iskola:

— Két tizeddel múltuk felül a. tavalyi 3,4-es átlagot. A másodikosok eredménye a legjobb: 3,9. A felső tagozaton pedig 3,7- tel a 6. a) és a 7. b) viszi el a pálmát... Mindennek az értékét növeli, hogy igen sok óránkat zavarták a tetőbeázás miatti

áramszünetek. Sajnos nincs ra biztosíték, hogy a jövőben se forduljanak elő hasonló problémák.

8. számú általános Iskola:

— Az eredményünk azonos a tavalyival: 3,3. A negyedikesek átlaga ennél három tizeddel jobb. Ez azt jelenti, hogy meg- j bízható alapokkal indulhatnak jövőre a felső tagozaton. Hasonló öröm, hogy a jelenlegi 5. \ a) osztály is 3,5-ös átlagot ért el. !

Rózsa Ferenc Gimnázium és ' Szakközépiskola:

— Átlagunk azonos az elmúlt i évivel: 3,26. A gimnáziumi osztályok egy tizedet rontottak, a j szakközépiskolaiak egy tizedet javítottak. Négyes átlagot ért el a III. f) fizika-kémia tagozatos osztály.

2. számú általános iskola:

— Sok gyerek érkezett hozzánk év elején más iskolákból, s részben az ő iskolaváltoztatásuk miatt egy tizeddel csökkent az átlagunk. Van viszont 4,3-at elért zenei tagozatú osztályunk. í> nagyon jónak számít a mindössze 6.2 órás ’ hiányzási átlag. Nagy gondunk: ki fog fűteni, ha a jelenlegi nyugdíjas fűtőnk számára engedélyezett pénzkeret — előreláthatólag március legelején — kimerül.

5. számú általános iskola:

— Legnagyobb eredményünk, hogy hosszú esztendők óta először egy-két tizedet emelkedett az ötödikesek tanulmányi átlaga. S közben a- gyerekek terhelését is sikerült csökkenteni. Legnagyobb bosszúságunk pedig. hegy az 1970. szeptember 1- re ígért renoválás még most sem fejeződött be. A téli szünetben állt a munka, ma viszont — a gyerekekkel egyszeri« — jelentek meg a renoválást végző munkások.

Üt-, híd- és vízműepiíébi szak- középiskola:

— Fennállásának 21 esztendeje

alatt iskolánk most érte el a legrnagasabb tanulmányi átlagot, 3,34-et. Külön dicséret illeti a negyedikeseket, akiknek az átlaga még ezt is fejül múlja két tizeddel. Érte sem volt még példa az intézmény él|tében. S annak ellenére történt ez így, hogy az új szakközépiskolai formához szükséges tankönyvek sok esetben nem álltak rendelkezésünkre... Ami pedig az eredmények iránti érdeklődést illeti: sok

száz tanulónk közül ma mind-1 össze öten hiányoztak-A végzett hallgatók üzemmérnöki diplomát kapnak

Januárbon önköltséges előkészítő tanfolyam kezdődik Békéscsabán — A kecskeméti Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskola tájékoztatója

A kecskeméti Gépipart és Automatizálása Műszaki Főiskola tanulmányi osztályától kapott tájékoztatás szerint a ki««•«•«■■«■■•■•■■■■■■■■•■e»saiaaaMeaaeaBeee*aaeeaeeeaBiB***a*aasaa*)a,,aa*a**B*

lyabb dolgaival foglalkoztak. Ám ezekre senki se ügyelt asztaltársaim közül, hiszen melyikünket érdekelte akkor a hízómarhanevelés gazdaságosabb módszere, vagy hogy miként lehet hasznosítani a lemezhulladékot a bádogos ktsz-ben. Persze, nem árulok el semmi rosszat ezekről a jószándékű emberekről, akiket tapasztalatcsere közben elragadott az új hír forrósága, s mikor kifelé igyekeztek, már ők is arról beszéltek, előbb vagy utóbb minden csirkefogót elér a végzet. („Bár így lenne!” — szerettem volna utánuk nyi- szegni.)

Fux úr lebukásával, egy délelőtti törzsvendégünkkel kevesebb lőtt S miiven a sors! Néhány nap múlva már nem volt téma a nagy pozíciójú lakásügyi előadó esete, helyette mór azon morfondírozgattak egyesek, vajh» az új majd igazságosabb és

becsületesebb lesz-e. Később kiderült, hogy az ugyan nem korrumpálható, de lakáshoz tovább- ! ra is roppant nehéz volt hozzá- ' jutni, mert a városvezetést is kompromittáló ügy után annyira ellenőrzés alá vették a lakáselosztást, hogy az új előadó egyszemélyiben egyetlen esetben sem mert dönteni, a magasabb illetékesek meg nem azért vannak, hogy folyvást ilyesmivel foglalkozzanak. Így azután mindig van néhány üres lakás, hogy majd később döntsenek, ha idő engedi, kinek jutassák oda. Ennek az óvatosságnak a későbbiekben rendkívül nagy haszna volt. A fejlődő, iparosodó városba újabb és újabb nélkülözhetetlen szakkáderek jöttek és jönnek, akiknek — ez természetes — előbb lakásigényüket kell kielégíteni. A tartalékolt lakásokkal meg lehetett oldani ezt az ors -igosan is kényes problémát helyileg. A fő gond most az, hogy garázsról is gondoskodni kell, mert szegény új betelepültek nem tarthatják a csillagos ég alatt kocsijukat. Ha azonban a dolog mélyére nézünk, ez olyan bagatell részletprobléma, amin nagyon könnyen lehet segíteni, legfeljebb a tanács építőbrigádja később vonul ki néhány középület renoválására, hiszen ha eddig kibírták megkopott vakolattal, rozzant tetővel azok az épületek, míg ez a roppant fontos helyi érdeket szolgáló különfeladat be nem fejeződik. nem dőlnek össze. Es, ha mégis? Adná a sors! Legalább akkor megfelelő érvük lenne a párt és tanácsvezetőknek a tervhivatal felé, hogy azért ennek a városnak is juthatna egy kis mprzsa az építkezés terén is a dolgozó nép markából.

(Folytatjuk)

adott kormányrendelet alapján valamennyi levelező tagozatos hallgató a főiskolai tanterv alapján kezdi, illetve folytatja tanulmányait és a végzett hallgatók üzemmérnöki diplomát kapnák.

Mivel az így szerzett diploma egyenlő értékű a nappali tago- ■ zatéval, ezért az előírt szigorú | .követelményektől nem lehet eltekinteni. Éppen ezért feltétlenül szükséges az eddig szerzett tudást feleleveníteni, felújítani. I Ez nemcsak a felvételi vizsgán jelent könnyítést a jelentkezőiknek, hanem az első időszakban és végeredményben később is. Ezért a főiskola Békéscsabán is indít önköltséges előkészítő tanfolyamot. Ez előreláthatóan január második felében kezdődik és június közepéig, egészen a : felvételi vizsgáig tart.

A tanfolyam a felvételi vizsgák alapjait, nevezetesen a matematikát 130, a fizikát 00 órában foglalja össze. Ezenkívül a | jelentkezők a korábbi felvételi vizsgakérdéseket, példatárak fel. adatait oldják meg, illetve tanulják. A felvételi vizsga június végén lesz, mégpedig az írásbeli Békéscsabán, a szóbeli felvételi vizsga helyét később jelölik ki. A jelentkezés határideje, január 15. Jelentkezni lehet a főiskola levelező tagozatának konzultációs központjánál, Békéscsabán, a Technika Házában.

A főiskola 1971—72. tanévében a levelező tagozaton gépgyártástechnológia. automaiizá- lási és műanyag szakon kezdődik évfolyam. Az előkészítő tanfolyam első tájékoztató megbeszélését január 15-én, délután fél öt órakor tartják meg Békéscsabán, a Technika Házában.

BÉKÉS MEGYE!

NÍPUJSACm

1971. JAMAH 8,

A mezőgazdasági lakosság adózása 1971-íől 4

Síi kaphat kedvezményt?

a közelmúltban a mezőgaz- J dasági földterületet használó lakosság adóztatásában többféle rendeletmódosításit hajtottak i végre. Ezek közös célja, hogy az adóztatás egyszerűbb, közérthetőbb, és mindenki által könnyen ellenőrizhető legyen. S az adók ne növekedjenek. A módosított rendeletek érintik a termelőszövetkezeti tagokat, vagy alkalmazottakat, akik háztáji földdel, és azokat, akik mint állami gazdasági dolgozók, pedagógusok vagy más minőségben, illetményfölddel rendelkeznek s kiterjednek az egyéni gazdaságokra is.

Milyen adókat kell 1971-től a gazdálkodási tevékenység után fizetni? Lényegében ugyanazokat, mint eddig. Tehát: jövedelemadót, községfejlesztési hozzájárulást, a bortermelőknek borforgalmi adót. A gazdaságilag hasznosítható és az átlagosnál nagyobb jövedelmeit nem adó földterület után a használó az átlagjövedelem alapján — a kormányrendelet által megállapított keretek között — fizeti adóját. Ettől legfeljebb 30 százalékkal magasabb összegben a megyed, megyei jogú városi tanács állapíthatja meg az adótételeket, ha a helyi gazdasági adottságok, jövedelmezőségi viszonyok ezt indokolttá te- : szik. (Egyes estekben, főleg az üzletszerű állattartással és kér- j tészettel kapcsolatosan, általá- nos jövedelemadó-fizetési köte- j lezettség 'áll fenn. Erre a cikk i második részében részletesen kitérünk.)

A kormány 1979 novemberé- j ben olyan határozatot hozott, : hogy azok az állampolgárok, akik mezőgazdasági földterületük után eddig földadót és jövedelemadót is fizettek, a következő évtől mezőgazdasági lakosság jövedelemadója címen a két adót összevontan, egy ősz- szegben róják le. Az összevonás tulajdonképpen csak formailag módosítja az adófizetési kötelezettségeket

Jövedelemadó bevallást

csak azoknak kell tenniük, akik j lakóhelyükön kívül is használnak földterületet. 1971-től kezdve ugyanis a használt földterület fekvése szerint illetékes tanács állapítja meg az adót, tehát a bevallást az említetteknek oda kell benyújtaniuk. (Eddig a lakóhely szerinti tanács állapította meg az adót.) Azoknál, akik csak a lakóhelyükön használnak földterületet, a korábbi beval- I lás képezi az adózás alapját ; mindaddig, amíg a földterület ! nagysága, művelési ága nem változik.

Az adó nagysága attól függ. j hogy egyrészt a földterület | használója mekkora területet | művel, másrészt milyen a föld j művelési ága (szántó, szőlő, j gyümölcsös, kert stb.) és minő- I sége (aranykórona értéke). A I háztáji gazdaságoknál az adó I mértéke csak a terület nagyságától és művelési ágától függ.

A régi és az új adófizetési kötelezettség közötti összegsze- . rű egyezőséget a következő pél- j da mutatja. Eddig egy kataszteri hold szántó után a termelőszövetkezeti tag 120—140 forint jövedelemadót, aranykoronánként 12 forint földadót fizetett, ez 10—12 aranykoronás földet figyelembe véve 120—144 forint volt. 1971-től — összevontan, egy tételben — a jövedelemadó összegét a községi tanács 180—280 forint között állapítja meg, biztosítva azt, hogy az új adó összege általában megegyezzen a két adó együttes összegével. Az eddigi érvényben levő kedvezmények megmaradnak, a két adó összevonása után is. A kulcsok azonban változnak, mert eddig a földadóból nem volt, a jövedelemadóból volt kedvezmény. A jövedelemadóból a 65 évnél idősebb férfi adózók és a 60 évesnél idősebb nők továbbra is kedvezményben részesülnek. Az adóból adható kedvezmény mértéke 35 százalék, de ez a szociális kedvezmény nem haladhatja meg az 1000 forintot. A szakszervezetek és társulások tagjait alapszabályszerű működés esetén — 15 százalékos kedvezmény illeti meg.

& nagy iövstíe'me! elérő

adózók, a jövedelemadót nem az átlagjövedelem, hanem — gazdasági tevékenységük (pl. intenzív. szőlő- és gyümölcstermelés) tiszta jövedelme alapján 1— progresszív adókulcs. szerint fizetik meg. A jövedelemadó itt is magába foglalja a földadót Nagy jövedelmet elérő adózónak számít az, akinek évi adóköteles tiszta jövedelme az 50 ezer forintot eléri vagy meghaladja.

Az adó megállapításához adóbevallást kell tenniük azoknak, akiknek 3 kát. holdat meghaladó szőlő, kert, gyümölcsös területük van és évente legalább 120 ezer- forint értéket termelnék. A jövedelemadó mértéke az ilyen adózóknál a tiszta jövedelem 22 százalékától 52 százalékig terjedhet. (Pl. 70 000 forint évi tiszta jövedelem után 15 400 forint adót kell fizetni.)

A községfejlesztési hozzájárulás összegét az eddigi szint körül a tanács határozza meg.

A borforgalmi' adózás rendszere lényegesen egyszerűsödik. Az évi 5 hektolitert meg nem haladó borterméssé] rendelkezőknek nem kell bevallást adniuk, adójukat az ötévi átlagtermés alapján, átalányban fizetik meg. Amennyiben az ötévi átlaghoz képest tartó® csökkenés vagy növekedés (pl. területváltozás stb.) következik be, az adóhatóság ezt figyelembe veszi.

Termésbe’e'entésf 1072-1«

csak azoknak a termelőknek kell tenniük, akiknél az évi bortermés az 5 hektólitert meghaladja. A borforgalmi adót ez esetben nem átalányként fizetik, hanem a tényleges termés az adó alapja. A felvásárló szerveknek, illetőleg a mező- gazdasági nagyüzemnek átadott bor továbbra is adómentes.

Tévedések elkerülése végett megjegyezzük, hogy 1971-ben a borforgalmiadót a pénzügyőri szervek nyilvántartásába vett 1970. évi új bortermés, valamint az előző évekből fennmaradt adózatlan óborkészlet alapulvételével kell mefizetni. Az adó- átalányt első ízben az 1972. évi adókivetésnél alkalmazzák.

Dr. Fehérvári István