Békés Megyei Népújság, 1971. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-08 / 6. szám

Harkányi levél Edzés este fél kilenckor-7 Mindenki „berázódott” — Tíz kilométer lesz a maximum Mint arról beszámoltunk, a Bős. Előre NB 1/B-s csapata hét­főn utazott el a harkámyfürdői alapozásra. Azóta megérkezett Pillér edző első beszámolója is. — Ügy érzem, nem vádolhat azzal senkj bennünket, hogy az elmúlt években komolytalanul végeztük a felkészülés munkáját. Dolgoztunk becsületesein, de a mostani edzésadag — az MLSZ irányelvei szerint — sokkal töb­bet kíván mindenkitől — írja Pillér Sándor. — Az elmúlt években 1600 méterről indultunk és 6 ezerrel fejeztük be. Most 3 ezerrel kez­dünk és 10 000 méter lesz a kö­zepes, lendületes iramban vég­rehajtott, „sima” futások távja. Nehéz, havas terepen! Ehhez já­rulnak az erőt fejlesztő gyakor­latok, játékok, medicánlaibdák- fcal, súlyokkal, gumikötelekkel és sor kerül a mindenki által kedvelt játékra is. Persze a játék a dolog legne­hezebb része, ugyanis 30—35 centiméteres hó borítja a pályát, így a futás is nagy erőkifejtést igényel. — Egyébként hétfőn egész nap utaztunk, késő délután érkez­tünk Hartkányfürdőbe, úgy hogy r Érdekes határozat Pillér Sándor (Sági István rajza) csak este fiél kilenckor vágotti neki a társaság a „lazításnak” : szánt, első ötezer méternek. | (Egyesek érdeklődtek, tudja-e a | szakszervezet, hogy mi ilyenkor ■ edzünk?!) Most már mindenki „berázó- I dott”, nagyon lelkiismeretesen j végzik a fiúk a munkát. A fia- j talok is jól bírják a terhelést. [ Játékosaink megértették, hogy ma már több keli az éLőrelópés- hez. Sajnos, tornaterem Itt nincs. Bármilyen az időjárás, mind a két edzést kint kell tartanunk. A zord idő ellenére valameny- nyien egészségesek vagyunk. Reméljük, tavasszal hasznát látjuk a fokozott munkának, s (közönségünk jobb mérkőzéseket láttat — fejezte be sarait Pillér Sándor. Mérlegen a férfi asztalitenisz CSB: A pozitívum: a tömegesség A megyei férfi aszfalítenisz- csapatbajnokságot 1970-ben H csapat részvételével rendezték meg. A győztes Elékd TSZSK- rói már szóltunk, melyhez még annyit, hogy a.7 osztályozó alap­ján az eleäsiek nem jutottak az NB III-ba. Az ezüstérmet a Bcs. Kner Nyomda gárdája szerezte meg. Őszi mérlegükön javított, hogy 12:8 arányban az elekieket is legyőzték. A Háromszéki, Ki- tzing, Südy, Dobókői, Búzás, Szombati, Furák összetételű nyomdász-csapat megérdemelten lett második. A bajnokság nagy meglepeté­sét a Bcs. Konzervgyár tartalék­jainak harmadik helye jelentet­te. A tavaly felnevet fiatalok fokozatos, jó játéka a siker el- sősorbani oka. A győzelmek D. Varga, Papp, Rakonczás, Czebe, Botyánszki L., a két Keresztes és Opauszki nevéhez fűződnek. •A fiatalok közül különösen Ra­konczás György és Botyánszki László eredménye figyelemre­méltó. Az Orosházi Kinizsi a tavaszi forduló végén a máso­dik volt, végüj szerényebb he­lyezéssel kellett megelégednie. Közrejátszott ebben az is, hogy őiszre többen eltávoztak közü­lük. A mérkőzéseiken Tokodi, 1 Bánfi, Balogh, Nagy K., Nagyi L., Szűcs összetételben szerepel­tek. Aidőközben Bácsival rneg- erősödtt, újonc tótkomlósiak a jövőben még élőbbre léphetnek. A szakosztályban eredményes­ségi sorrendiben az alábbiak ját­szottak: Lóczi, Dohányos, Var­ga, Paulik, Osztóluczki, Mohá­csi, Bedron, Bovas. Közülük Dohányos János szervezőkész­ségével is kitűnt. A szarvasi Öntözéses Főiskola I. csapata „jó középcsapat”-)ként értékel­hető. Náluk játszottak a HISZ- ből átkerültek is. Farkas, Su- sánszki, Hanzó, Bárdos és Kocz- ka alkotta a csapatot A Gyulai MEDOSZ szereplé­sét váratlan győzelmek (és ve­reségek) jellemezték, ami a kö­zépmezőnyben biztosított helyet számukra. Olykor-olykor össze­állítási gondokkal is küzdöttek. Szemahik, Szász, Bordás, Szilá­gyi, Márk, Tárnok, Skultéti, Borsi és Galbács játszott fordu­lónként. A füzesgyarmati gárda volt másik újonc.: a tavasszal ara­tott négy győzelem után ősszel csak kettőre tellett. Játékosaik: Béres, Daru, Földest, Koós, Mak­ra és Kurucz. A békésiek az első forduló­ban még nagyon érezték az el­távozottak (Hajnal, Laczó) hiá­nyát, később Körösi is kivált. Itt az utánpótlás kezd jó úton haladni; Bezzeg Károly volt a legeredményesebb, de bizta­tó Vincze, Kovács, Hankó, Szpisjuk és Makai fejlődése is. A SZÖF ll-ben a főiskolások tartalékjai kaptak helyet, töb­ben azonban szerepeltek az „egyben” is. Éppen egy ilyen ta­lálkozóból adódott a bajnokság egyik vitás esete. A SZÖF II— Füzesgyarmat találkozó eredmé­nye 10:10 volt, ahol az egyik szarvasi fiú mindkétszer szere-' pelt ellenfelükkel szemben. A szövetség elfogadta a gyarmati­ak óvását, s 11:9 arányban ja­vukra igazolta az eredményt. A szabálykönyv 32. pontja ugyan­is kimondja: „a helyi szövetsé­gek engedélyével ugyanabban az osztályban ugyanaz az egye­sület több csapatot is indíthat. Ebben az esetben ugyanaz a versenyző az egész bajnokság folyamán csak az egyik csapat­ban játszhat”. A harmadik újoncnak, a dé- vaványaiaknak a kezdéti nehéz­ségek mellett a májusi termé­szeti katasztrófával is meg kel­lett küzdeni. Ladányi Gábor volt a csapat szervezője, játéko­saik Bórák, Nagy, Takács és Papp voltak. Összegezve elmondhatjuk, hogy a tavaszi forduló végén a résztvevők hozzáállása igen ör­vendetes volt. Ugyanez viszont már nem mondható el a hajrá­ról, amikor több mérkőzés elma­radt, és a szövetségeknek gon­dot akozott azok lejátszása. A férfimezőny érteke 1970-ben el­sősorban tömegesítés miatt ala­kult kedvezőbben, mint koráb­ban. A mezőnyben sok új név jelent meg, többnyire sikereket aratva A megyei férfi CSB 1970. évi végeredménye az athéni Hilton Szállóban Tízéves a munkahelyi testnevelés Az athéni Hil- ton-szállóban megkezdődött a Nemzetközi Lab­darúgó Szövetség (FIFA) ülése. Első napirendi pontként — Sir Stanley Rons el­nökletévéi — meg­tárgyalták az NSZK-ban sorra kerülő 1974. évi világbajnokság döntőjének lebonyolításával kapcsolatos kérdéseket. A megbeszélésen úgy hatá­roztak, hogy három év múlva új rendszerben vívják meg a döntőt. Továbbra is 16 csapat vesz részt a végső küzdelemso­rozaton, s ezt a 16 csapatot — az eddigiekhez hasonlóan — négy csoportba osztják. A to­vábbiakban azonban a legjobb nyolc válogatott két négyes cso­portba kerül és újabb körmér­kőzést vív. A kor mérkőzés után a csoportok első helyezettjei mérkőznek a világbajnoki cí­mért, a második helyezettek pe­dig a harmadik helyért. Ez a határozat azonban csak akkor lép életbe, ha jóváhagyja a FIFA végrehajtó bizottsága, amelynek ülésére január 10-én kerül sor ugyancsak- Athénben. Mint ahogy a hírügynökségek korábban jelentették, a rendező NSZK eredetileg két javaslatot terjesztett elő. Az egyik az volt, amelyet elfogadtak, a másik javaslat szerint a döntőben 24 csapat vett volna részt és eze­ket hat csoportba osztották vol­na. A VB döntőbe jutásért leját­szandó selejtezők csoportbeosz­tását egyébként július 15-én és 16-án Düsseldorfban készíti él a szervező bizottság. Azoknak az országoknak, amelyek részt kívánnak venni a selejtező mér­kőzéseken, július 1-ig kell je­lentkezniük a FIFÁ-nál. Hatá­roztak abban a kérdésben is, hogy ha a döntő csoportmérkő­zésein két csapatnak azonos lesz a pontszáma, sőt a gólkü­lönbségük is egyforma, akkora továbbjutásban a. lőtt gólok szá­mítanák. Eddig ugyanis sorsolás döntött. Az ülést csütörtökön folytat­ták. Megjegyzések, tapasztalatok Békés megyéből Több szocialista országban, die a fejlett tőkés országokban is, a munkahelyi testnevelésnek több évtizedes tradíciója van. A világ különböző részein mint az aktív pihenés egyik formá­ját ismerik, művelik. A munka , közbeni mozgásnak az egészség megóvása szempontjából igen nagy jelentősége van. Kísérle­tek sora igazolja, hogy az a tíz perc, amely a munkaidőből így ! „elvesz” — kamatostul megtérül az üzemnek. Különösen a textil- és ruhá­zati üzemekben indokolt beve­zetése. Az egyoldalú ülőmunka — amely többnyire szalagrend- ezerben folyik — rendkívüli ide­gi igénybevételt jelent. A mun­kahelyi torna ennek ellensúlyo­zására történik, a műszak öt- hatodik órájában, amikor a fá­radtság legjobban fellép. Van­nak országok, ahol bizonyos üzemekben kötelezővé tették. Hazánkban éppen tíz éve, hogy önkéntes alapon néhány üzemben beindult a munkahelyi testnevelés. Az első közt voltak a Békés megyei üzemek is, így a csabai és az orosházi ruhagyár, vagy a Békéscsabai Kötöttáru- gyár. Az élteit évtized azonban nem hozott kellő fejlődést ezen a területen. Főleg azért, mert nem sikerült kellően tudatosítani a testnevelésnek ezt a formáját. Sok dolgozó van, aki nem ismer­te (és ismeri) fel jelen tőségét. Még sajnálatosabb az olyan je­Az orosházi ruhagyárban a munkahelyi testnevelés fő szerve­zői: Magony Ernőné művezető (balról), Cákonek Zsuzsa és Bi- kádi Józsefné szalag-dolgozók. lenség, amáikor egyes vezetőik j sem támogatják kellőképpen bevezetését. Békéscsabán, az egyik nagy vállalat igazgatója a dolgozók írásbeli kérésére azt válaszolta, ha az egészség meg­óvása érdekében tomagyakor- latokat akarnak végezni, akkor ezt megtehetik naponta, a rádió 6.20 perckor jelentkező „reggeli torna” adása mellett. Szerencsére ez a példa nem általánosítható. Az orosházi ru­hagyárban például éppen az el­lenkező tapasztalható: a vezetők támogatása dicséretes. Békéscsa­bán, a ruhagyárban megszakítá­sokkal, de van lehetősége az egyes műszakok résztvevőinek Bal kéz a magasban! Gyakorlat indul! A HÓDIKÖT csorvási üzemében rendszeresen végeznek testmozgást a lányok, asszo­nyok. (Fotó: Szák Kocsis Pál) tornára. A kötöttben és a gyu­lai harisnyagyárban jelenleg csak a tanműhelyekben állnak meg tíz percre naponta, de bí­zunk abban, hogy a két üzem vezetői biztosítják mind a 3 ezer női munkaerő számára az egész­ségvédelem e formáját is. A hódmezővásárhelyi divat-kötött­árugyár üzemi orvosa elmondta, hogy ő nemcsak megszerettetni igyekezett a dolgozókkal a test- nevelésit, hanem maga is együtt végezte velük. Kedvező a be­nyomás a vállalat két üzemegy­ségében, Békésisámsoniban és Csorváson is. Most, hogy a sportszervektől a szákiszervezetek irányítása alá került a munkahelyi testneve­lés, rövid néhány hónap alatt komoly erőfesz! léseiket tettek a mozgalom nagyobb sikeréért. Az SZMT szakembert, gyakorlat­anyagot biztosított azoknak a termelőegységeknek, melyék nemcsak sportfeladatnak tekin­tik, hanem igyekeznek is meg­honosítani a rendszeres munka közbeni testmozgást. Ahhoz, hogy a dolgozók kel­lően megértsék, a vezetők pedig a maguk módján támogassák a munkahelyi testnevelés jelentő­ségét, illetve bevezetését, széles körű összefogásra van szükség. Ha a tudatosítás terén sikerül előbbrelépni, akkor a következő években ezen keresztül, még| többet tehetünk a dolgozók > egészségének védelmében. 1. Eleki TSZSK 20 18 . 1 38 2. Bcs. Kner Nyomda 20 16 1 3 S3 3. Bcs. Konzerv IL 20 12 1 7 25 4.-5. Tótkomlós 20 12 1 7 2S 4—5. Oh. Kinizsi 20 12 1 7 25 6. Szarvasi ÖF X, 20 10 3 1 23 7. Gy. MEDOSZ 20 9 1 10 19 S. Füzesgyarmat 20 6- 14 12 9. Békési VM 20 3-17 e 10. Szarvasi ÖF H. 20 3- r? « 11. Dévaványa 20 3- 17 8 Az azonos pontszámú csapatoknál a jobb szettarány döntött. Meghalt Sonny Liston Sonny Liston, aki 1962 szeptembe­rétől 1964 februárjáig a hivatásos ökölvívók nehézsúlyú világbajnoki címét viselte, tragikus körülmé­nyek között elhunyt. A világhírű sportembert kedden a kora esti órákban holtan találták Las Vegas-J otthonában. A rendőrség széles körű nyomozást indított. Amint az első jelentések megál­lapítják: Sonny Liston már leg­alább egy hete halott volt. Felesé­ge, Geraldine Liston néhány napig St. Louisban tartózkodott. Onnan hívta fel több alkalommal telefo­non, de miután nem jelentkezett, kedden Las Vegasba utazott. Itt ta­lált rá halott férjére. Az ex világbajnok 1932. május 8- án született, 1953-ban, tehát már fi­atalon belépett a profik táborába s egészen 1969-ig versenyzett. Világ- bajnoki címét 1962. szeptember 25-én szerezte meg, amikor kiütéssel győ­zött Floyd Patterson ellen. A néger sportoló 1963. július 22-én az újabb Patterson elleni mérkőzésen meg­védte bajnokságát, de 1964. február 25-én elvesztette, amikor a Cassius Clay elleni mérkőzést a hatodik menet után karsérülése miatt föl­adta. A visszavágót is Clay nyerte 1965. május 25-én, Sonny Liston 1969. december 6-án búcsúzott a sporttól: a Leotis Martin elleni mér­kőzésen, a közepes képességű ver; senyzőtől kiütéses vereséget szenve­dett. Pályafutása alatt 47 győzelmet aratott, s mindössze háromszor vesz­tett. Sonny Liston mögött igen „moz­galmas” élet állt. Különböző bot­rányokért és tiltott fegyverviselé­sért húszszor volt a bíróság előtt és rövidebb-hosszabb ideig börtönbün­tetést is töltött.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents