Békés Megyei Népújság, 1971. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-05 / 3. szám
Egészségügyi központi továbbképző és szakosító intézetet létesítettek Az egészségügyi miniszter rendeletet adott Isi egészségügyi központi továbbképző és szakosító intézet létesítéséről. Az új országos intézmény — amely Budapesten, a Makarenkó utca 15 szám alatt működik — £ő feladata lesz az ápolónők, szülésznők, műtősök, közegészségügyi és járványügyi ellenőrök és más egészségügyi dolgo_ zóik középfokú továbbiképzése. A hallgatóik egyéves időtartamú tanfolyamokon vesznek majd részt, amelyeken a saját területükre vonatkozó újabb fontos tudnivalókat sajátítják majd el. Ezenkívül az egészségügy más területein — gyermek-ideg- és elmeápolói, csecsemőgondozói, Száz 3 éves gyerek közül, csak > 13-nak ép a foga. Az isoláskorú- ak 99 százaléka fogszuvasodásban szenved, s száz 20 éves fia- I tál közül, 80 fogpótlást visel. Az! utóbbi 10 évben 4 százalékkal több a rossz fog, mint korábban*. A fogszuvasodás a legelterjedtebb betegség, s ezt a lakosság mintegy 95 százaléka saját tapasztalatából is jól ismeri. Nagyszámú előfordulása szükségszerűen felveti a kérdést, milyen módszerekkel lehetne csökkenteni a megbetegedések I számát? Nagy szerepe van ebben a, fogszuvasodás megetözésének, j mely sokkal egyszerűbb és olcsóbb eljárás, mint a munka —j és időigényes gyógyítás. Hogy a megelőzés hatékonvabb legyen, ismerni kell a fogak szerepét, jelentőségét, a fogszuvasodás lényegét. keletkezésének körűimé, nyelt és azokat a tényezőket, melyek a fogak megbetegedését előidézhetik. Az emberi fogazat elsősorban a rágást szolgálja. Segítségükkel daraboljuk fel, őröljük meg a szilárd táplálékot, de szerepük; van a helyes hangképzésben, az értelmes beszéd kialakításában is. A hiányos fogazató emberek beszéde torzított, gyakran alig érthető. A fogaknak esztétikai jelentőségük is van, hiszen elvesztésükkel az arc beesik, ráncossá, öregessé válik. A fogszuvasodás tulajdonképpen üregképződést jelent, mely- j nek következménye az, hogy a! fog koronái része .szétmálik, le- j töredezik — végül a fog elpusz- j túl. Hogyan jön létre ez azi üreg? Táplálkozás után a fogakon — a közöttük levő résekben — ételmaradékok tapadnak meg. Ha az ilyen ételpépet hosszabb ideig nem távolítjuk el, a szájüregben vegyi bomláson megy keresztül. A szuvasodásért elsősorban a szénhydrátok (kenyér, cukor, stb.) felelősek. Ezekből vegyi bomlás eredményeként savak keletkeznek. A savak maró hatása közismert. Még az ilyen gyenge sav is megtámadja, kimarja a fogkoronát, a fogkorona zománcát, amely egyébként az emberi test legkeményebb, lesellenállóbb anyaga. Ez a kimaródás — apró lyukacska — kezdetben csak mikroszkopikus méretű és fel- színű, szabadszemmel nem is látható. A szájüregben amúgy- is megtalálható baktériumok az ételpéppel együtt behatolnak a lyukakba és a képződő savval együtt, egyre nagyobbítják. Végül szabadszemmel is látható üreg jön létre. 4 1971. JANUAR 5. védőnői stb. — is tovább képezhetik magukat. Az új intézet részben a bentlakásos, illetve területi, gyakorlati továbbképzést biztosít. Az intézményben már a vezető nővérek, az intenzív terápiás osztályokon tevékenykedő egészségügyi dolgozók és a mentősök oktatás® megkezdődött. Az intézmény területi tanulmányi és szervezési osztálya arról is gondoskodik majd, hogy a vidéki és budapesti nagyobb egészségügyi intézményekben helyi tanfolyamok keretében oldják meg az egészségügy munkásainak kö. ziépfokú szakmai továbbképzését. Az üregek elsősorban a fogkoronáján levő barázdarendszerben, árkokban és a fogak egymásfelé tekintő felszínén képződnek, mert itt nem jut érvéryvre a rágás mechanikai tisztító hatása. Milyen ételeket fogyasszunk, hogy a fogszuvasodás folyamatát elkerüljük? Legfontosabb a szénhidrátokban gazdag cukorka, csokoládé, sütemények, stb., általában az édességek korlátozása. Igen elterjedt, hogy a gyermekeket édességgel aiándékozzák meg. Az ilyen kedveskedés előbb-utóbb megbosszulja magát. A túlzott édességfogyasztás nemcsak a fogakra hat károsan, hanem az egész szervezőire is. Az édességek igen laktatóak és a gyermeknek nem marad étvágya a többi, fontos tápanyagokat tartalmazó étel fogyasztására. A szénhydrátokat persze nem szabad teljesen kiküszöbölni az étrendünkből! Mi tehát a megoldás? A cukrot ételek ízesítésére kell felhasználni, nem pedig önálló élvezeti szerként fogyasztani. Édességet a főétkezésekkel egyidejűleg együnk, mert igen káros hatással van a fogakra, a főétkezések közötti cukorkafogyasztás, főleg a kisgyer. mekeknél lefekvés előtt, vagy . az ágyban elmajszolt édesség. Sajnos — és nem is ritkán tapasztaljuk —, hogy még mindig előfordul: a szülő cukorba mártott cuclit ad a síró babának. A tartós cukgrártalom a tejfogak körkörös szuvasodását, majd teljes pusztulását idézi elő. Elszomorító látni olyan kisgyermeket, akinek tejfogai már csak csonkok, rágni nem tud velük. Ez a szülők, nagyszülők tudatlanságának a bűne! Nemcsak a . fogak, hanem az egész szervezet számára szükség van minél több hús, tej, tejtermék fogyasztására. A napi étrendben mindig szerénél ienek vitaminokban gazdag főzelékek és gyümölcsfélék. Különösen egészséges az alma, mely erős tisztító hatása révén eltávolítja a fogakról az ételmaradékot. Ugyancsak egészségesek a nem túl sütött-főzött ételek, mert a kiadós rágás jól tisztítja a fogakat. Alapos rágást igényel a nyers sárgarépa, karalábé és a kenyérhéj is. A fogszuvasodás megelőzésében lényeges a rendszeres és helyes fog- és szájápolás. Ennek kettős célja van: eltávolítja a fogakra tapadt ételmaradéko- kat, másrészt erősíti a foginyt, megelőzi annak gyulladását. Legfontosabb az esti —vacsora utáni — fogmosás, de leghelyesebb megtisztítani a fogakat minden főétkezés után. Végül a legfontosabb: keressük fel a fogorvost akkor is, ha nem fáj még a fogunk — legalább félévenként ellenőriztessük fogainkat. dr, König János fogorvos • Két évtizede s Még 1970-ben hívtam fel telefonon a M tógazdasági Gépjavító Vállalat 9. számú Gépjavító Állomásának műszaki vezetőjét, hogy megbeszéljük egy személyes találkozás időpontját. Volent György mérnök elfoglalt ember. Év vége s az ezzel járó igen sok munika miatt csak reggel 6 óra előtti vagy este 6 utáni lehetőségek között választhattunk. Így aztán egy 1970-es estén ültünk neki a beszélgetésnek. * * » — Két évtizede, 1951-től vezeti a békéscsabai úttörők fémmegmunkáló szakkörét. Hogyan telt el ez a húsz esztendő? — Még a Micsurin utcában kezdtünk. Aztán következett a Tanácsköztársaság úti Űttörő- ház. Az utóbbi másfél esztendőben pedig az új Körös-parti épületben dolgozunk. Ha összehasonlítjuk az akkori meg a mostani körülményeket, óriási a változás. A felszerelésünk minden igényt kielégít. Sőt, olyan gépeink is vannak, amelyek az általános iskolás korosztályok számára még „túl nagyok”, csak középiskolások dolgozhatnak rajtuk. Például az esztergapadjainkon. Selej tiként kaptuk meg mindkettőt, aztán a Forgácsoló 2. számú telepének TMK-s szocialista brigádja újra üzemképessé tette őket. — Mit csinálnak a gyerekek a szakkörben? — Két dolgot. Először is különböző fémtárgyakat készítenek. Szeneslapáttól a levélnehe. zékig, a csabai felszabadulási emlékmű kicsinyített másától a moszkvai űrhajós emlékmű makettjéig. Először megbeszélünk egy-egy feladatot, a táblára rajzoljuk, aztán ki-ki nekilát a kivágásnak, hajlításnak, reszelésnek. Mindenki más alkatrészt csinál, így hamarabb elkészül a tárgy, hamarabb jelentkezik a sikerélmény. Amihez az is hozzájárul, hogy legszebb dísztárgyaink más városokban, szakkörökben, úttörőházakban is elismerést aratnak. Három vagy négy makettünk egész Moszkváig jutott eL fására választja hivatásul ezt a szakmát. Vagy ha mondjuk eredményes szakmunkásvizsgán találkozik az ember itteni volt tanítványával. Jó érzés, hogy az úttörők szeretnek a szakkörbe járni. Szívesen és odaadóan dől. goznak. Sajnálom, hogy vannak szülők, akik, ha gyermekük az iskolában ront tanulmányi átla. gán, riem engedik el ide. Hiszen itt ügyeskednének, tágul, fejlődik az értelmük. Talán még az iskolában is könnyebben tudnának javítani... Szóval: szeretem csinálni. Szép, amikor alakul, formálódik a vas. És szép, amikor alakul, formálódik egy ember. ’ u**, Közben kávéval, itallal, cigarettával kínál Volent György. Bár ő maga egyikkel sem éL Mint mondja, nincsenek szenvedélyei. Pedig vannak. Van, legalábbis egy van. Az a két évtizedes munka, amit az úttörőik között végzett — s amiért egy esztendővel ezelőtt Kiváló Űt- törővezető kitüntetést is kapott — nem lehet más, mint komoly, nemes, őszinte szenvedély. (d—ő) — A gyerekeknek tehát sókat nyújt a szakkör. És mit ad önnek? Elmosolyodik. Talán először a beszélgetés folyamán. — Itt is két dologról van sző. Egyrészt újra közel kerülhetek így az anyaghoz, magam munkálhatom meg — vághatom, ala. kíthatom, hegeszthetem — a vasát. Ez kikapcsolódást jelent, megnyugtat a szellemi munka után. Másrészt pedig látom, s fejleszthetem a gyerekek érdeklődését. Nagy boldogság, amikor például az egyik szakköri tag otthoni szomszédja barátja ha— A másik dolog pedig? — Három-négy esztendő alatt, amíg a szakkörbe járnak, a gyerekek megismerik, leggyakrabban meg is szeretik az általános lakatos, a géplakatos, az esztergályos, a marós szakmát. Amikor a nyolcadik osztály elvégzése után búcsúzom tőlük, megbeszéljük a jövőjüket. Sokan választják a vasas mesterséget. S megállják a helyüket. Nincs nagyobb öröm, mint az a tudat, hogy ebben a szakkörben szerzett ismereteknek is szerepe van. 17, Nem tudnak ezek haladni a korral, mikor a kapitalizmussal való versengésben az időnek oly fontos szerepe van? Nem is beszélve arról, hogy a kávéfogyasztási mozgalomnak nemzetközi jelentősége is van. Mi lenne a kávéimporttal akkor, ha minimálisra csökkenne a fogyasztás? Az ilyen vezetők nem tartják internacionalista kötelességüknek, hogy' a most felszabadult, kávétermesztő volt gyarmati népek exporttervének teljesítéséhez mi is hozzájáruljunk a magunk szerény lehetőségeivel? No, a helyzet a kávéfogyasztas frontján szerencsére nem kilátástalan, hiszen vezetőink túlnyomó többsége minden szinten — belátja ennek fontosságát, azt a néhány makacskodót pedig, aki elkívánná, hogy dolgozója munkaidőben ne kávézzon, ne dohányozzon, elsöpri a mozgalom, lehetetlenné teszi a jelszó: „Kicsi, de nagy kávéfogyasztó nemzet vagyunk!” S ez a jogos nemzeti büszkeség doppingol bennünket az élet más területén is ránkháruló, fontos feladatok pontos teljesítésében, mert miközben emelkedik a kávéfogyasztás, azért építjük a szocializmust, s ez is valami! A hivatalokból átsurranok egyáltalán nem töltöttek el any- nyit időt nálunk, hogy bé ne tudták volna hozni. Még a lógó- sok is — akad még ilyen — maximum fél órát voltak és vannak itt (Mert azért vannak!) De hogyan? Valósággal kimerülnek annak figyelésében, nem látja- e meg őket valamelyik „illetékes”. Hát nem embertelenség ez? Hol van az a sokat emlegetett humanizmus? A kávé felfrissítő hatása teljesen elvész, s szegény alárendeltek még fáradtabban slisszolnak vissza a hátsó bejáraton, mint amikor kiszöktek. Némelyik pro forma bemegy a WC-be is, kezet mos, s a folyosón törülgeti, hogyha főnökbe botlik, nedves tenyerével így legalizálja az irodaelhagyást. S még egy! Nem mindegy az, hogy sokan itt ücsörögnek nálunk vagy munkát színlelve, unott arccal hajolnak a hivatalban az akták fólé, s közben feszt gyöt- ri őket a kávé utáni szenvedély? Szerintem kizárólag ezzel lehet megmagyarázni, miért oly lassú, körülményes nálunk az ügyvitel. (Dehát, ki ad egy kiszuperált asztalra!) Ha megengednék, hogy munkaidőben — főleg hivatalokra. intézményekre gondolok — mindenki annyit töltene el kávéivással, esetleg egyébbel, amennyit akar, csak a rábízott határidős feladatokat pontosan elvégezze, nem lenne annyi aktatologatás, mert a hivatalnok érdekeltté lenne téve, hogy egy- egy üggyel minél hamarabb végezzen, mert megnőne a szabadideje, amit már nemcsak élvezeti cikkek fogyasztására használhatna föl, hanem képezhetné is magát, s nem kellene illegálisan az asztalfiókban rejtegetni a kinyitott tankönyvet, jegyzetet, amikor vizsgák előtt nagy szorgalommal szopogatják a tudományt. Alaposabb és közhasz- núbb lenne így a szerzett ismeret. (Csak itt panaszolom el az érdekeltek nevében, #ogy a tanulmányi szabadság mindig kevés!) A konkrét termelőmunkát végzők esetében feltétlenül biztatóbb a perspektíva. A munkaidőcsökkentés majd kárpótolja őket. De könyörgöm, mi lesz a bürokratákkal? Egyéb nyolc órára kötelezett szellemi munkásokkal? Hajtsanak továbbra is úgy, mint abban az elképzelt édeni állapotban, amikor felszabaduló idejükkel rendelkezhetnek? Lehetetlen! Kiderülne, hogy egy csomó aktatologatóra nincs szükség. Mit csinálna az állam a többszázezer hirtelen feleslegessé vált szellemi aktívával? Áthidaló lehetőség az átképzés lenne, de az is olyan hosz- szú ideig tartana, hogy mire beilleszkednének a népgazdaság Előzze meg a fogorvosi! (Fotó: Demény Gyula)
