Békés Megyei Népújság, 1971. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-05 / 3. szám
Nem kell futni a pénzem után Ríiérf ciükken * ii a sj ***** *i* oa iik li e n sí zöldsé^tennesztés? Tizenkét új játékíilm januárban Importból származó, román gyártmányú cipőt vásároltam az elmúlt év decemberében a békéscsabai Centrum Áruházban. Nagyon boldog voltam — mert ugye, ami külföldi az csak más —, s nyomban használatba is vettem a közel 300 forint értékű lábbelit. Nem kellett sokáig vámom, hogy meggyőződjek arról, hogy most az egyszer valóban más árucikket sikerüli vásárolnom. Rövid használat után felmondta a szolgálatot s „romlásnak indult”. (Mint hajdan az erős magyar, már mint a magyar cipő!) Én azonban nem adtam fel a reményt, s elhatároztam, hogy „felmegyek a miniszterhez”, s levelet írtam az áruház igazgatójának. Elpanaszoltam bánata- tóm, s hivatkoztam a csaknem 100 kilométeres távolságra, mely engem az üzlettől elválaszt, s ez némi bonyodalmat okozhat az igazságos rendezésben. Legnagyobb megelégedésemre postafordultával szives hangú választ kaptam, mely szerint az áruház kártalanít, ha beküldőm a cipőt; a pénzt hiánytalanul visszakapom. Mindez a karácsonyi csúcs- forgalom idején történt, s engem arról győzött meg, hogy kereskedelmünk ha lassan is, de biztosan a vevő felé fordítja arcát. Köszönet érte, mert jó dolog az, hogy nem kell futni a pénzem után. Az viszont bősz- szánt, hogy a drága pénzen vett külföldi cipő néhány nap alatt tönkrement s most vehetek má sikat. Hogy milyet, azt még nem tudom, de a mostani esetből tanulva csak ott vásárolok, ahol, ha kell, kicserélik. Szilárd Ádám Bucsa Árszínvonal — Termelési lehetőség — Nemzedékváltás - Jövedelmezőség A Körösök VÖlave a Csanádi — és a békési lőszhát 35— 40 évvel ezelőtt sőt 15—20 évvel ezelőtt is — az ország egyik legjelentősebb zöldségtermesztő területe volt. A felszabadulás utáni években a korai szántóföldi primőr termesztésének szervezése került előtérbe. Sok jó esztendő volt amikor több ezer vagon zöldséget termeltek az állami gazdaságok a tsz-ek és az egyéni gazdák. 1960-tól kezdve azonban állandósult a zöldségtermesztés’ iránti érdektelenség. Az utóbbi években meggyorsult ez a folyamat. Tavaly a Békéscsabai Konzervgyár és a szövetkezeti kereskedelem nem kapta meg az igényének megfelelő zöldségmennyiséget. A termelési szerződés alapján ígért zöldségnek is csak egy része jutott a fogyasztóhoz. Ez azért következett be, mert! az állami gazdaságok többségé-1 ben teljesen felszámolták a zöld-1 séges üzemágat. Még saját üzemi konvháíuk ellátását is a MÉK útján oldották meg. Az eszköz és a kézi munkaerő-igény rendkívül magas ebben az üzemágban, így az állami gazdaságoknak nem érdemes kertészkedniük. A kertészkedés az előbbiek miatt rontja egy-egy üzem termelékenységi mutatóiét. Ennek pedig prémium összefüggése van... A sort folytathatnánk tovább. A tsz-eikben lassabb ütemben, de folyik az állami gazdaságokban immár befejeződött folyamat. Több közös gazdaság 1970 tavaszán áruba bocsátotta meleg- ágyi ablakkereteit. Fóliasátrakat sem vásároltak, sőt csökkentették a szabadföldi kertészet területét. A MÉK és a konzervgyár termeltetési szerződései, melyeket a termeltető vállalatok vezetői, vezető beosztású dolgozói személyesen adtak át — tehát ki. Csak a hátsó lámpa törött be, csak az index nem működik! Ugyanúgy — ahogy szabályosan vagy szabálytalanul, rendkívül 'c-ts reflexszel, a pillanatnyi helyzetben mindig feltalálva magukat — suhannak, tolonganak Róma útjain máskor is a járművek. Pillanatok alatt üres lesz a híd, a Szent Péter bazilikától a hídón, az Angyalvár felé oszlik tömeg. Negyed óra sem telt el, újból a megszokott forgalom, a hétköznapi közlekedési dugók tarkítják a Vatikán környékét. Kádár Márta XáUákkal, jelszavakkal nyomulnak előre a tüntetők. (A szerző íelvétele) nem a termelési felügyelők — [ — még nem kerültek kitöltésre,! jóváhagyásra. Most január van. hó-' nap végén vetni kellene a salátát melegágyi hajtatásra többféle primőr magját. Ezekben a napokban tehát készíteni kellene a melegágyakat, de ezidőtájt) sem az állami gazdaságokban, sem a termelőszövetkezetekben még nem döntöttek, kertészkednek-e az idén. Azaz, eddigi intézkedéseik a kertészeti üzemág visszafejlesztése mellett szólnak. De nincs különösebb mozgás j megyénkben a szabadpiaci értékesítésre sem. Ez alól talán kivételek a termelőszövetkezeti háztáji gazdaságok, az egyéni gazdák és a kedvtelésből kertészkedő munkások, alkalmazottak. Az ők háza táján ugyanis foglalkoznak a zöldségtermesztés időszerű tennivalóival. Igen sok helven bővítik a termelés feltételeit. A tavalyinál több ablak alatt nevelnek palántát, újabb fóliasátrakat állítanak össze, megteremtik az alapiát a termelés műszaki fejlesztésének. Ezek után egy kérdés következik : megéri-e, kifizetődik-e a háztáji gazdaságoknak, az egvé- nieknek, a kedvtelésből kertész- i kedő munkásoknak, alkalmazottaknak a zöldségtermesztés? | Nyilván igen, mert. ha nem, egy | fillért sem költenének. ruháznának be ilven célra Megvénkhen, szén számmal élnek olyan zöld-;| ségkertészek, ak'k az utóbbi’ években félmi’lió forintot ruháztak be haitatásra. Na már most ha maszek alapon ígv kifizetődik a zöldségtermesztés, akkor állami gazadságainkban és tn-me'öszövetirpzpteinkben mi-j ért olvan áldatlan az állapot, mint amilyen? Talán szakember-problémával V-íwapnpk^ Erre aüghn hivatkozhatnak. hiszen az utóbbi években csaknem megkétszereződötí a tsz-ekben és az állami gazdaságokban foglalkoztatott szakem-í berek száma. A háztájiban zöidrj . séghaitatással foglalkozók na t része termel őszövotkezeti tag. A ; szántóföldi primőr és a kon- ! zervnövénvek termesztésénél te- i hát nem lehet, gond a hozzáér- ■ téssel. a fizikai mnnkával, eset• leg ennek irányításával. | I Az oVo’r között árprob- ! Sémákat is említenek Azt mond• fiák. hogv a zöldség termesztése • la jelenlegi árszínvonalon nem I jfizetődik ki. Vannak, akik ígv fogalmaznak: aki az ebédhez zöldséget is akar fogvasztani, fizesse meg! Ugyanakkor a hazai zöldség .fogvas7tói árak a bérből és fizetősből élők keresetének arányaiban elérték, sőt meghaladták az európai színvonalat. A mindennapi élet, drágítása nem célia a pártnak és a kor- mánvnak. Ezért valamilven más módot kellene keresni a zöldségtermesztés jövedelmezőségének fokozására. A hozamok növelése. a legújabb tudományos kísérletek alkalmazása, a termelőüzemek esetleges szakosítása, a szaporítóanvágót nevelő központok kialakítása sajnos alatta marad a termeltetési és a termelői lehetőségeinknek. Erről különben évek óta beszélnek, de az ügvben. érdemben előrelépés nem történt. Nemzedékváltás a tsz-ekben, — magyarázzák mások a zöldségtermesztés színvonalának visszaesését. Kétségtelen igaz, hogy ezekben az években nyugdíjba megy a szövetkezeti tagság egyharmada. A munkába álló fiatalokat elsősorban a gépesített szakmák vonzzák, nem pedig a kertészkedés. Ezzel a megállapítással szöges ellentétben áll a tótkomlósi, az újkígyóst, a kondoros! példa, de ezt a felsorolást folytathatnánk még tovább is. Ezeken a helyeken ugyanis a nemzedékváltás során fiatalok vették át a munkát a kertészetben. Kiváló eredményeket értek el a zöldségtermesztésben. Munkájuk máshol is figyelmet érdemelne. Szinte korlátlanok Békés megye lehetőségei a zöldség- termesztésben. A kiváló természeti adottság a korai, szántóföldi primőr termesztésére az országban nem sok helyen található meg. Éppen ezért egy-egy üzemben a leghaladóbb gondolkodású csoportoknak kellene kézbevenni a kertészet fejlesztésének ügyét. A termelés segítésére össze kellene fogni a termelőnek. az iparnak és a kereskedelemnek, hogy Békés megye lehetőségei a 15—20 évvel ez előtti módon hasznosuljanak. Dupsi Károly Az új esztendő első hónapjában 12 új játékfilmet tűznek a mozik műsorára, január első hetében mutatják be A gyilkos a házban van című bűnügyi filmet. A hónap utolsó hetén kerül a mozik műsorára Makk Károly új alkotása, A szerelem című játékfilm. A forgató- könyvet Dérv Tibor írta, Két asszony és szerelem című korábbi novelláiból. Az élet dolgai című francia színes filmet, amelyet január első hetében mutatnak be Claude Sautet rendezte, a fő- szerenlők között látjuk Michel Piccolit. Romy Schneidert és Lea Massarit. Emberöléssel vádolva a címe annak a szovjet alkotásnak, melyet janué- 14-től játszanak a mozik. Különleges hobby Most, hogy itt a téli szünidő,) minden diák tudja, sőt szinte ösztönösen érzi, hogy Itt a szabad cselekvés, a „törvényes” j lustálkodás ideje. Van, aki ol-1 vasni szeret, van olyan, aki ked-j véne szórakozásának, hobbyjá- i nak hódol, gyarapítja gyűjteményét. Ilyen a békési őri Pista is, aki régi könyvritkaságokat gyűjt. A gyűjtést már általános iskolás korában kezdte (most 4-es gimnazista), ugyanis rendkívüli módon érdekelte a csilla- ] gászat.’ Kezébe került néhány j régi csillagászati szakkönyv. I Ezek keltették fel érdeklődését. Minderről igen nagy lelkesedéssel beszél; mondanivalóját a régiségek egy-egy példányával' illusztrálja, részletesen ecsetelve érdekességeiket: melyik miért számít különlegességnek. Két könyvre hívja fel figyelmem. Az | egyik egy 1735-ben kiadott latin nyelvű „Vallás-erkölcsi törvények gyűjteménye”, Benjamin Elb^l páter franciskánus szerzetes munkája. A másik, amely! Pista szerint a gyűjtemény legértékesebb darabja, az 1751-ből származó „Feudális törvény- könyv” (ez is latin nyelvű, eredeti címe: „Corpus Juris Hun- garici”. 1000-től 1734-ig az ösz- szes magyar király által kiadott törvényeket tartalmazza.). Minden szabad idejét gyűjteménye gyarapítására és a már meglevők restaurálására fordítja. A régi könyvek lelőhelyeinek felkutatása sok időt emészt fel. Ez idős emberek felkeresésével, antikvárok és ócskapiacok átböngészésével jár. Az érdekesebb művekből szabad idejében (latin szótár segítségévé) jegyzeteket készít, fordít. Búcsúzáskor boldog új évet és sok „régi könyvet” kívántam neki. Kép, szöveg: Martincsek Gábor BÉKÉS MEGYEI : HCPUJSAC, 1971. JANUAR 5. 3
