Békés Megyei Népújság, 1971. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-31 / 26. szám

r Nyíri László Med gyesegyháza nagyközség tanácselnöke éppen, telefonál. Csak ennyit hallok: „Dr. Takács Jánossal szeretnék Leszólni. — Értekezleten van? — Akkor Hevesi Józsefet kérem. — Ö sincs? — Kár: — Na jó, kö­szönöm.” Leteszi a kagylót. Kicsit gon­dolkozik. — Valami baj van? — kér­dezem. — Éppenséggel nincs. Csak az a helyzet, hogy a község társu­lati alapon vízmüvet létesít A költségekhez a járási tanács 1 millió 800 ezer forinttal járul hozzá. Ebből 205 ezer forint esedékes 1370-re, amit azonban még a mai napig nem kaptunk meg. A pénz azonban már nincs ott A Békés megyei tanács épí­tési,, közlekedési és vízügyi osz­tályától szeretném megtudni, honnan kapjuk a 205 ezer forin­tot és a következő évekre jutó részleteket örömmel újságolja ezután, hogy két kút és a víztorony el­készült, a vízvezeték 80 százalé­kát lefektették. Ezer házhoz be is kötik a vezetéket A nyomás­próbát tavasszal tartják meg. Egyébként kapun belül min­denütt lesz vízcsap. Még annál a 200 idős munkaképtelen há­zaspárnál is, aki nem tud fizet­ni. A tanács községfejlesztési alapból előlegezi a pénzt és azt majd az örökösök visszatérítik. Azt is elmondja Nyíri László, hogy a Békés megyei Víz- és Csatornamű Vállalat eddigi munkájával igen elégedett a la­kosság Gyorsan és kifogástala­nul dolgozott, tavaly a tervét jóval túlteljesítette. Békéscsabai sz ovákok alapították Páratlanul érdekes Med gyes- egyháza története. A községet 1890 körül Békéscsabáról áttele­Medgyescgyháza, a szépen fejlődő nagyközség pült szlovákok alapították. Fő­ként vállalkozó szellemű fiata­lok, akik hitelbe kaptak 5—10 hold földet és szorgalmas mun­kával elég gyorsan gyarapodtak. Kassai Mihály nyugalmazott tanár ismeri ennek a település­nek a régebbi történetét is. — Egy puszta volt itt azelőtt Valamikor az 1830-as években épült egy nagy csárda, amely körül vásárokat tartottak. Mesz- sze vidékről eljöttek ide az ipa­rosok, kereskedők, parasztok és itt jöttek össze a környékbeli uradalmak cselédei is — ma­gyarázza és büszkén emlékezik meg arról, hogy a csárdában va­lamikor Rózsa Sándor is ven­dégeskedett Mégis az újabb korról érde­mes több szót ejteni. A vásáro­kon sokat tanultak az ide tele­pült békéscsabaiak. Látták azt, hogy az ipar jobb megélhetést nyújt, mint a föld, ezért a te­hetséges gyermekekből sokan iparosokat neveltek. Iparitanu- ló-iskola is létrejött, amely 1946_ ban szűnt meg. Azt is Kassai Mihálytól hal­lom, hogy a földimogyorót az 1930-as években Zsíros Mihály honosította meg. Csak néhány szemet vetett el, hogy a család­jának legyen mit csemegézni. De az élelmes medgyesegyházi- ak hamar rájöttek, hogy lehet ebből pénzt is csinálni. A fel- szabadulás után sokan már több holdat vetettek be mogyoróval. Később a tsz is termesztette és az 1950-es évek végéin 20 millió Bevált a hagymatisztító gépsor a konzervgyárban Kardos Ernő, a Békéscsabai Konzervgyár főmérnöke hagy­matisztító gépsort konstruált, amelyen naponta 200—300 má­zsa hagymát lehet feldolgozni. A gépsoron tavaly 70 mázsa hagymát tisztítottak, amiből exportra szárítmány készült Az idén januárban a HUNGARO- FRUKT Külkereskedelmi Vál­lalat 100 vagon hagyma feldől-1 gozására és szárítására adott megbízást a konzervgyárnak. A hagymatisztító gépsornak, főként az ad jelentőséget, hogy a hagyományos kézi tisztítás­hoz képest csak egyharmad munkaerőre van szükség. Még öt készül, belőle, egy-egy a ^Bé­késcsabai Konzervgyárnak, a Debreceni Konzervgyárnak, a Szegedi Paprikafeldolgozó Vál­lalatnak, a Bács-Kiskun, vala­mint a Szolnok megyei MÉK- nek. A gépsort a Kiskunfél­egyházi Lakatosipari Ktsz, a hozzá szükséges elektromos be­rendezést a Békéscsabai Gépja­vító Állomás gyártja. A gépsor iránt más vállala­tok, tsz-ék is érdeklődnek. Ta­vasszal bemutatják a Budapes­ti Nemzetközi Vásáron. Kiirdöltgyűléssn a Gyulavári Takarékszövetkezelnél Az elkövetkező napokban és hetekben egymást követik me­gyénk húsz takarékszövetkeze­ténél a küldöttgyűlések. Az el­sőt Gyulaváriban tartották, me­lyen részt vett Novák Mátyás, a járási tanács vb-elnökhelyet- tese, a párt és a tanács községi vezetői és a MÉSZÖV képvise­lője. A szövetkezeti pénzintézet száz küldötte közül 89-en vet­tek részt e fontos tanácskozá­son. Az igazgatóság beszámolóját Kovács Józsefné, a takarékszö­vetkezet elnöke ismertette. Be­vezetőként többek között el­mondotta, hogy pénzintézetük kilencéves fennállása óta, 1970- ben értek el legnagyobb betét­állomány-növekedést. Mint mondotta: a múlt évben két­millió forinttal növekedett a szövetkezet kamatozó betétállo­mánya Ez azt je1 entette, hogy az év végére hétmillió 64 ezer forint volt a takarékszövetke­ffl békés mergln 197L JANUAR 3L zet betétállománya. A tagok száma tavaly 201-gyel nőtt és je. lenleg 1730-an vallják magukat a pénzintézet gazdájának. E taglétszám a község lakosságá­nak negyven százalékát teszi ki, amely kétszerese az orszá­gos átlagnak. Majd azzal foly­tatta, hogy a múlt évben 740 gyulavári lakosnak, illetve ta­karékszövetkezeti tagnak folyó­sítottak kölcsönt, több mint 4 millió 200 ezer forint összeg­ben. Beszámolója további részében a gazdálkodási eredményről szólt Kovács Józsefné. Tőle tud­tuk meg, hogy az 1970-es esz­tendőt 107 ezer forint nyereség­gel zárta a takarékszövetkezet. Ak említett két alapvető üzleti tevékenységben, valamint a gaz dálkodásban elért jelentős ered­ményeikhez hozzájárult a múlt évben rendeltetésének átadott takarékszövetkezeti új székház is, amely belső elrendezését és berendezését tekintve országo­san is a legszebbnek mond­ható. A küldöttgyűlés második fe­lében került sor az igazgató­ság és a felügyelő bizottság megválasztására. forint bevételük volt mogyoró­ból a községbelieknek. Ma pedig? Hová lett a mo­gyoró? import mogyorót pörkölnek A Haladás Tsz-ben 1390-er, 6200 holdon gazdálkodnak. Hogy helytálló a Haladás elnevezés, azt bizonyítja, hogy a tagság jö­vedelme évről évre nőtt Kivéve 1970-ben, amikor mintegy 8—10 százalékkal csökkent. Forró Jó­zsef tsz-elnök ezt a kedvezőtlen időjárással, a belvízzel és a ve­zetés hibájával indokolja. A község lakosságának mint­egy 60—65 százaléka a szövet­kezetből él. A jövedelmüket so­kan a háztáji gazdaságból egé­szítik ki. A közös gazdaság erő­sítése természetesen elengedhe­tetlen feladat. Forró József fő célkitűzésnek tartja az állatte­nyésztés fejlesztését, a tudomá­nyos módszerek felhasználásá­val a termésátlagok növelését, valamint (főként a betakarítás) gépesítését. Ezzel együtt a mel­léküzemági tevékenység — a seprűikötés és az import mogyo­ró-pörkölés — fokozását. — Miért import mogyorót pörkölnek? — kérdezem. — Mi 1970-ben csak 40 hol­don termeltünk mogyorói», és a holdankénti átlag alig érte el a 2—3 mázsát. Nincs vetőmagunk, a régi tönkrement. Most 10 má­zsát rendeltünk Kaliforniából. Várjuk. Ebben az évben elvét­jük. Vagy 20 holdra elég lesz. Zsíros Mihály, az egykori aranykalászos gazda úgy gon­dolja, hogy a háztáji gazdasá­goknak kellene átadni a 10 má­zsa mogyorót Talán jobban bol­dogulnának vele. De ha úgy ha­tároznak, hogy nagy táblán ter­meiig és őt bízzák meg a fel­adattal, vállalja. Annak ideién, amikor még egyénileg gazdálko­dott, kitűnő gyomirtó szert ta­lált. A titkáit is a közösnek adja. I kertekben fehér fóliasátrak Azt mondják, hogy áld ta­vasszal a templomtoronyból széttekint, a kertekben minde­nütt fehér fóliasátrakat lát. A sátrakban paprikát termeszte­nek. Primőrt. Akkor kezdett el­terjedni a paprika, amikor a mogyorótermelés alábbhagyott. Ifj. Molnár Gézát Jókai u. 7 szám alatti otthonában keresem fel. Az udvarán alig van kocsi- fordulónyi rész, szinte minden helyet elfoglalnak a paprikater­mesztés kellékei: a trágya, a komposzt, a kukorica- és cirok­szár, a szalma és a törek. A ház közelében levő melegágyban már ki is kelt a paprika. Hátul a kertben három sátor műanyag csővázas bordázata arra vár, hogy majd áprilisban rákerül­jön a fólia. Akkor 2—3 ezer fej­lett palántát ültetnek ki a jól előkészített talajba. — Mikor kezdik a szedést? — Május végén, júniusban, amikor még elég jó az ára. A MÉK-kel állunk szerződésben, neki adjuk áb Persze a paprikatermelés rendkívül gondos munkát kíván. Bái-milyen mulasztás megbosz- szulja magát. Azt is tudni kell, hogy a kezdéshez jó néhány ezer forint „tökére” van szükség. Ezért mondja az asszony: — Egy-két évig télen-nyáron dolgoztunk és éppen csak él­tünk, hogy a szükséges pénzt előteremtsük. De hát mit nem várjuk a sült galambot és szeret­nénk többet, mint ami van. A törekvésük nem hiábavaló. Bizonyítja ezt a nagyon szépen berendezett lakás, a központi fűtés, a gépesített háztartás, amit a látogató csak úgy hirte- lenében észrevehet. Ifj. Molnár Géza szakkönyve­ket mutat: — Ezeknek az ismerete nélkül hozzá se kezdjen az ember a paprikatermeléshez — mondja, aztán szóba kerül az adó, amit ő túlságosan soknak tart. Ügy véli, hogy emiatt alább is hagy majd a termelési kedv. Adói sem kell fizetni Gálik Mihály, a községi ta­nács pénzügyi és mezőgazdasági szakigazgatási előadója. Az a véleménye, hogy az eladott pap­rika után fizetett adó eddig va­lóban sok volt. Az idén azonban már megváltozik a helyzet. — Pénzügyi rendelet jelent meg, hogy az a tsz-tag, akinek szabályos háztáji földje van, idegen munkaerőt nem alkal­maz és csak szerződött árut ad el (vidékre nem szállít), adózta­tásra nem kötelezett — tájékoz­tat, hozzáfűzve, hogy ezt már kihirdették a községben. Jó, hogy most az újságban is meg­jelenik, legalább mindenki tu­domást szerez róla. Még jobban érdemes tehát paprikatermeléssel foglalkozni. Az a pénz, ami az új rendelet alapján a gazdáé marad, fejlesz­tésre is fordítható. Ifjú Molnár Géza már gondolt arra, hogy egyszer majd egy kisebbfajta üvegházat létesít Most talán itt lesz az alkalom. Gondot okoz a gazdáknak, hogy az osztályon aluli minősé­gű termést nem veszi át a MÉK, pedig olcsóbb áron bizonyára annak is akadna gazdája a na­gyobb városokban. Mert nem rossz, hanem kisebb paprikáról van szó, ami éppen olyan vita­mintartalmú, mint a nagy. Ízre pedig nincs semmi különbség. Most majd szakkört alakíta­nak a paprikatermelők. TIT-elő- adások is vannak. Könyveket, folyóiratokat olvasnak az embe­rei Nem lehet eleget tanulni. Az ipar is fejlett Jakab András, a bőr- és textil- ruházati ktsz elnöke fáradtnak, gondterheltnek látszik. Hogy ennek mi az oka, az mindjárt ki is derül. — Most érkeztem Martfűről, ahonnan hulladékbőrt hoztam. Azt használjuk majd fel a Me­zőhegyese Vasipari Ktsz kula_ csainak a bérezéséhez. Most pe­dig máris készülök Budapestre. Több színű bőrt veszek. Ha ott nem találom meg azt, amire szükségünk van. folytatom az utat Simontornyára vagy Pécs­re. — Mire használják fel a bőrt? —- Üjfajta nyári férficipőt kezdünk gyártani. Meghárom­szorozzuk az eddigi termelést. — Hogy érik el? — Vásároltunk e«y fára fogla­ló gépet az NSZK-ból, ami meggyorsítja a munkát. Ra­gasztásos technológiával is ké­szítünk cipőt. Még egy kéreg­bedolgozó gépet is megrendel­tünk. A községben és a környéken a lakossági szolgáltatás Is részben a szövetkezetre hárul. Van fod­rász, fényképész, kozmetikus és' órás résziepe. Másra nincs szük­ség. Van elég kisiparos. Többen működési engedéllyel dolgoznak. A másik hasonló üzem a fa- és vasipari ktsz. Kevés 5 ezer lakosú községnek van két kis­ipari szövetkezete és arra sincs nagyon példa, hogy valahol a lakossági szolgáltatás olyan jól megoldott lenne, mint Medgyes- egyházán. Az falt sem vetik meg A Medgyesegyháza és Vidéke Általános Fogyasztási és Értéke­sítő Szövetkezet rezidenciája stílszerűen a történelmi neveze­tességű régi csárdában, az egy­kori piacos hely központjában található meg. Az épület vastag falait, a helyiségek boltíveit, nem tudta kikezdem a múló idő. Mondják, hogy innen alag­út vezet az iskoláig vagy azon túl is. Abban menekültek el a betyárok az őket üldözők elől. Vágó Mihály, az ÁFÉSZ szö­vetkezet-politikai előadója sokat tudna mesélni a régi világiéi, ám engem inkább a mai kor ér­dekel. Mert nem kis részben az ÁFÉSZ boltjainak forgalmában mérhetők le egy-egy község la­kosságának életkörülményei, s erről itt meglehetősen pontos adatok állnak rendelkezésre. Medgyesbodzás, Nagykamarás, Bánkút, Pusztaottlaka és Med­gyesegyháza tartozik az ÁFÉSZ körzetébe, de a forgalom na­gyobb része erre a községre jut. Mivel pedig tavaly a boltokban több mint 58 millió forint érté­kű árut adtak el, lehet követ­keztetni arra, mennyit költöttek a medgyesegyháziak. Itt egyéb­ként úgy látszik a bort, sört, pálinkát sem vetik meg az em­berek, mert 12 millió 730 ezer forintot hagytak a község ital­boltjaiban. Igaz, tavaly március óta sokan járnak ide a környe­ző községekből. Akkor nyílt meg az új áruház. Persze ők sem kerülik el a vendéglőt vagy az italboltot. Érdekességnek számít, hogy amióta a házikerteket elfoglal­ták a fóliasátrak, a lakosság & zöldséget a boltokban szerzi be. Természetesen a paprika ki­vételével. TöreMt okosak, praki kusak Mit lehet még erről a község­ről írni? Nyíri László nem győzi hang­súlyozni, hogy a medgyesegyhá- zi emberek mennyire törekvők, okosok, praktikusak. Amiben „fantáziát” látnak, azt csinálják. Amikor nem volt már kifizetődő a moeyoró következeit a papri­ka. Olvassák a kertészeti szak­lapot és ha valami újat „fedez­nek fel” hasznosítják. Egy mos­tani példát is mond: — Pilinszki János tavasszal már nem nappal dolgozik, mert meleg van. Este villanyt gyújt, kapál, locsol és szedi a papri­kát. A fóliák alatt pedig megjelent az infralámpa, Mivel jómódú a lakosság, nem filléreskedik, ha a község fejlesztéséről van szó. így a víz­mű létrehozásához minden csa­lád 5 ezer forinttal járul hozzá. Erről senkit sem kellett külön meggyőzni. A község fej! esztési alapba évek 6ta .’00 forintot fizetnek. így vált lehetővé, hogy mindenütt van villany, járda és lesz víz. Községfejlesztési alap­ból épült a művelődési ház. a gázcseretelep és sok minden más. Nem jobb a föld itt, mint máshol a környéken, sőt gyen­gébb, homokosabb. A békéscsa­bai telepeseknek és leszármazot- tainak szorgalma varázsolt jó­módot, virágzó életet Med gyes­egyházán, az egykori vásáros központ helyén. Pásztor Béla AZ ALFÖLDI KŐOLAJ- ÉS GAZIPARI GÉPGYÁR (Orosháza. II., Bajcsy-Zs. út 41.) ETAGE-gázkanzángyártó üzeméhez üzemvezetői beosztásba azonnali belépéssel felvesz 5—10 éves nagyüzemi gyakorlattal rendelkező gépészmérnököd, vagy föisko!á! végzet! szak'.echnikusf Felvesz továbbá anyaggazdálkodót gépipar! vagy közgazdasági technikumi végzettséggel. Jelentkezés személyesen, vagy levélben a gyár személyzeti előadójánál. 249110

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents