Békés Megyei Népújság, 1971. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-31 / 26. szám

Á házastársi viszályok napja Angol és amerikai pszicholó­gusok arra a megállapításra ju­tottak, hogy a házastársak leg­többet vasárnap veszekszenek. Mi az oka annak, hogy a hét­nek ezen a napján, amikor pi­henni és szórakozni kellene, ve­szekednék a házastársak? Nos, az egyik ok az unalom, a másik pedig az, hogy túl sokait várnak a, hétvégétől. Különösen a férj vár valami rendkívülit a vasár­naptól, azután ez a nap mégis egészen megszokottan, unalma­san telik el. A feleségnek több­nyire munkát ad a vasárnapi ebéd elkészítése s ez is inge­rültté, idegessé teszi: elég egy „élesebb” megjegyzés és máris kitör az egész héten felhalmo­zódott idegesség, kész a házibot, rány. Persze azért másképp is le­hetne csinálni, vélik a pszicho­lógusok. / „Receptjük” a követ­kező: terveket kell készíteni va­sárnapra, szórakozni kell, és ha csak lehet, vendéglőben kell ebédelni. Még azt a megállapí­tást is megkockáztatják a lélek­búvárok, hogy hasznosabb a családi béke szempontjából,- ha a házasfelek a hétvégét külön töltik el, mint ha a négy fal kö­zött együtt unatkoznak. Közbeszól a gyerek A szülők részéről hányszor el­hangzik a megrovás: „Te gyerek vagy, ne szólj bele a felnőttek dolgába!” S a gyerek tágranyílt szemekkel tudomásul veszi a le- intést, a szülő pedig elintézett- nek véli a dolgot. Azonban újra és újra megismétlődik a család­ban ez a közjáték, sokszor még verés ellenére is. A gyerek bözbeszólásának a „felnőttek dolgába való belebe- szélésének” igen sok oka lehet. Éppen ezért szinte családonként kellene elemezni a gyerek köz­beszólásának okát. Talán első helyre kívánkozik a gyermek kielégületlensége. Ne­vezetesen az, hogy a gyermeket a szülők jó része nem tekinti a család egyenjogú „polgárának”. Ez alatt az értendő, hogy a gyer­mekkel nem foglalkoznak korá­nak megfelelő „komolysággal”. Nem hallgatják meg annak ok­fejtését, véleményét, nem törőd­nek egyszerű, de nagyon is ér­telmes őszinteségével. Ellenke­zőleg: „butaságokat beszélsz” — kapja a választ és elutasítják. Pedig a gyereknek rengeteg mondani- és kérdeznivalója van a világról, hiszen mohó vággyal ismerkedik vele naponta, min­A cukorbetegek műtétje AZ INSULIN felfedezése a cu­korbetegség kezelésének óriási perspektíváját nyitotta meg és a gyógyíthatatlan, korai halált okozó betegség kezelhető anyag­csere-állapottá vált. A baj ko­rai felismerése mellett a meg­felelő életmód, a diéta, az insu­lin és az insulint helyettesítő gyógyszerek lehetővé tették, hogy napjainkban a cukorbajos nem szenved élete során hát­rányt az egészséges emberrel szemben. Életkoruk az egészsé­gesekével azonos határú lehet és szövődmény-mentes esetekben munkaképességüket meg tudják tartani. Ezeket a megállapításo­kat már számos orvosi közle­mény bizonyította és bizonyítja az utóbbi 1—2 évtized orvosi ta­pasztalata. Ha a közvélemény, a cukorbajt ismerő laikus egyet is ért ezzel a ténnyel, gyakori az aggódó rettegést kifejező megállapítás, mely szerint a cu­korbajos sebe nem gyógyul, túl­zottan vérzékeny, tehát a cu­korbajost nem is lehet operálni. A CUKORBAJOS műtétje kü. lönibözik-e a nem cukorbajos műtétjétől? Orvosi vonatkozás­ban mi a helyzet, milyen kilá­tások vannak? A kérdés jogos volt, különösen néhány évtized­del ezelőtt. A modem orvostu­domány egyik kiemelkedő ered­ménye a folyton tökéletesedő sebészi technika mellett az al­tatás, az érzéstelenítés veszély­telen volta. A labilis anyagcse- réjű cukorbajos ember műtét­jének kilátásai is jók, megfelelő anyagcsere-beállítással, gondos elő. és utókezeléssel a kockázat nem nagyobb, mint az egyéb­ként egészséges, nem cukorba- jos embereknél. A bonyolult anyagcsere-tényezők, cukor-, só- és vízháztartás kézben tartása különös orvosi jártasságot igé­11 békés mm __ nWUJSMt 1 991. JANUÁR 3L nyel és egyre több a diabetoló- gus belgyógyász, aki a sebész­nek állandóan rendelkezésére áll a készenléti laboratóriummal együtt. A cukorbajosnak ugyan­úgy lehetnek műtétet követelő epekövei, közlekedési és egyéb sérülései, mint a nem cukorba­josnak, ezek mindig csak sebé­szeti úton oldhatók meg és egy­re szélesedő tapasztalataink sze­rint a sebészi beavatkozások si­kere, illetve ezek kedvező ered­ményei egyre tökéletesebbek. A BETEG JÖ együttműködé­sével, az ilyen irányban képzett orvosi tudással többlet-kockázat nélkül elvégezhető bármilyen műtéti beavatkozás. Sajnos, ma még nem sikerül könnyen meg­értetnünk a fenti tényeket, sok cukorbajos a végsőkig húzódo­zik a műtét elől, s olyan egysze­rű beavatkozás, mint a foghúzás is, a tarthatatlanságig odázódik. Igen gyakran katasztrofálisan rossz állapotban kerül a cukor­bajos az elkerülhetetlen és már életmentő műtétre. Ilyenkor a műtétnek sokkal nagyobb a kockázata és a gyógyulás sokkal kevesebb reménnyel kecsegtet. Természetes, hogy szakorvos szükséges annak eldöntésére, hogy valamilyen, a cukorbajt károsan befolyásoló, de kisebb mértékű sebészi jellegű beavat­kozás megtörténjen-e a cukor­betegen. Mindent idejében sza­bad csak végezni. MINDEN TÖREKVÉSÜNK AZ, hogy a cukorbaj ne legyen betegség, hogy a cukorbajos egyén életkilátásai olyanok le­gyenek, mint a nem cukor bajo­soké s mivel a cukorbajosnak számos műtétre szoruló megbe­tegedése adódhat élete során, arra is törekednünk kell, hogy ezeket a műtéteket éppen olyan körülmények között, éppen olyan jó kilátásokkal el lehes­sen végezni, mint a nem cukor­bajos egyéneken. Ez, a még 1—2 évtizede reménytkeltő elképze­lés ma a gyakorlatban is való­sággá vált. Dr. Libor János dent megfigyel, mindenre ma­gyarázatot keres, és a maga mód­ján kutatja egyes jelenségek, történések összefüggéseit. Ezért az elutasító válaszok után mindinkább arra „kénysze­rül”, hogy deffenzívába vonultán figyelje a felnőttek beszédét, s abból következtessen dolgokra. De amikor ily módon nem tud va­lamit önmagától megfejteni, me­chanikusan kilép „megfigyelő” mivoltából — s kérdez! A másik nagyon megfigyelhe­tő ok, amiért a „gyerek közbe­szól”, a legkárosabb: a szülői képmutatás és az őszinteség hiá­nya. Lehet, hogy ez így szigorúan hangzik, de sajnos, létezik tehát beszélni kell róla. Induljunk ki abból, hogy hány szülőt hozott már zavarba a gye­rek a szomszédok, ismerősök előtt. „Azt mondta apu, hogy ti úgy loptátok össze a kocsi árát”, „Mondta anyuci, nálatok olyan rendetlenség van, hogy nem le­het belépni a lakásba” stb. E megjegyzéseket a gyerek a szom­széd vagy ismerős gyermekhez intézi, amikor a két anyuka, vagy apuka rendkívül meleg ba­rátsággal cseveg. És milyen kí­nos! „Ó, csacsiságokat beszélsz kis­lányom (vagy kisfiam) — hang­zik a zavart szülői reagálás, de a gyerek vitába száll és még azt is közli, hogy mikor beszéltek ilyesmit a szülők. Sokszor ennek a vitának a „felbőszült” atyai pofon vet véget. S még rágon­dolni is rossz, mi játszódik le ilyenkor a gyermek érzékeny tu­datában. A legsúlyosabb utóhatások egyike a zárkózottság, a befelé- fordulás, a szülők iránti feltét­len hit megrendülése. Ennek „mellékterméke”-;'ént: a ciniz­mus, a hazudozás, és számtalan olyan káros tulajdonság alakul ki a gyerekben, amely végkifej- lésében nemcsak a szülőkkel fordítja szembe, hanem később — sajnos — gyakran — a társa­dalommal is. A gyermek „közbeszólásának” okait tovább lehetne sorolni. En­nek felmérése és orvoslása azon­ban már „a saját portára” tarto­zik. S amelyik családban ez in­dokolt, meg is kell tenni a gyer­mek jövője érdekében. Hiszen itt nem csupán arról van szó hogy a gyermek jellem- beni fogyatékosságokkal lép majd a serdülő és később a fel­nőtt korba, hanem egy-egy ilyen látszólag jellembeli fogyatékos­ság lelki törésekhez, pszichés ká­rosodásokhoz is vezethet, amely egy életen át végigkíséri. Érdemes tehát ezeken elgon­dolkodni! (—e. —gy.) Három tojás sárgáját 6 dkg vajjal és egy tetőzött evőkanál cukorral habosra keverjük, majd egy csipetnyi sót, két po­hár tejet, 15 dkg lisztet adunk hozzá és végül beleforgatjuk a 3 tojás keményre vert habját is. Forró zsírban vagy olajban ujj­nyi vastag lapokat sütünk be­lőle, mégpedig lassú tűzön és úgy, hogy csak az egyik oldalu­kat sütjük meg. Utána tálra csúsztatjuk és meghintjük vaní­liáscukorral. A meg nem sütött A tökéletesen szép nő na­gyon ritka. Az ember talán a fél kezén is össze tudná számlál­ni hogy életében hánnyal talál­kozott. De még ritkább a töké­letesen csúnya nő. Az igazság az, hogy visszataszítóan csúnya nő egyáltalán nincs — legalább is nem szabadna, hogy legyen. Valami szép minden nőn van: a szeme vagy a szája, a haja, vagy a bőre, az alakja, vagy a lába, vagy éppen a keze. Csak meg kell találni ezeket a kicsiny szép- . ségeket, ki kell tudni emelni »’ őket, s belsőleg és külsőleg úgy S ápolni ezeket, hogy kiegyenlít- i sék az egyéb hiányosságokat. Ismertem egy nőt, úgy- S nevezett rút kis kacsa volt, szűr- : ke és jelentéktelen, akit észre { sem vett senki. Igaz, nem is • akart feltűnni, csúnyasága tuda- i tában a legsötétebb sarkokba hú- • zódott vissza. Egy napon aztán ! fiatal arcán valami tényleg csú- jj nyát fedeztem fel: a gond két ; mély barázdáját. Ez vészjelként; hatott rám, elhatároztam, hogy • sürgősen és alaposan beszélek a ; fejével. A beszélgetés kezdetén ■ még csak rezignáltan vonogatta S a vállát. De aztán lassanként : megadta magát. Tudom, hogy 5 csúnya vagyok, csúnyább már • nem is lehetnék — mondta. Se : költséges kozmetikát, se drága ■ ruhákat nem engedhetek meg ! magamnak. — Minderre nincs is j szükség, — válaszoltam. Egy új, ■ lágyabb frizurán és egy ugyan- j csak új, kultúrált kikészítésen S kívül olyan szépségápolási kú- ■ rát írok neked elő, amelyhez I nincs szükség költséges krémek- : re vagy arcvizekre, s egy fiilé- t redbe se fog kerülni. Tanulmányozd magad, álla- : pítsd meg, mi az, ami szép raj- : tad, s bármi legyen is ez, hang- ; súlyozd ki és légy büszke rá Et- S tői mindjárt magabiztosabb le- : szel. Nézz bele a tükörbe, de ■ ne így, ne ezzel a komor arccal ! — ezt mindörökre száműzzük • —, hanem vidám mosollyal. Te i magad mutatkozz be nekem a j legjobb oldaladról a tükörben, f Mosolyogj: a barátságos mosoly • a legjobb szépségápoló szer, : széppé varázsolja még a teljesen ; jelentéktelen, csuparánc, sőt még ■ a csúnya arcot is. Gyakorold ezt ! a mosolyt, még ha nincs is ked- : ved hozzá. De vigyázz, nehogy ; valamilyen elkínzott vigyor jön- » jön ki belőle, gondolj szépre, kel- : lemesre, totyogó, tapsikoló gye- ; rekekre, ugrándozó állatokra, ■ tarka nyári rétre. Légy vidám. A gondjaid j akkor sem érdekelnek igazából » mindenkit, ha udvariasan végig- S hallgatnak. Senki sem szeret : maga körül örökké panaszkodó, ; nyafogó nőket. Mosolyogj, légy • vidám, próbálj meg mindenben : valami pozitív vonást találni, a J magad és mások számára. Egy | jó szó a megfelelő időben, meg- « vigasztalja és boldoggá teszi • nemcsak azt, ákinek adod, ha- • nem téged is, gazdagabbá, bol- j dogabbá és szebbé tesz. Vonzóvá válni megtanulható. * Mert mi is az, vonzónak lenni? ■ A szépséghez kevés köze van en- ■ nek, annál több a női bölcses- « séghez. Vonzónak lenni, annyit ■ jelent, mint közel kerülni más * emberekhez, rokonszenvet meg- • értést, szeretetet tanúsítani má- ■ sok iránt. Egocentrikus emberek ■ sohasem lehetnek vonzók, ha- « csak nem űznek rafinált játé- ! kot. De ezen rendszerint hama- i oldala — amely mindig felülre kerül — és a vaníliáscukor fi­nom vaníliakrém ízt ad a tész­tának. A felső lapot fordítva csúsztatjuk a palacsinták tete­jére, tehát ennek a sült ide ke­rül fölülre. A palacsintákat még néhány percre betesszük a forró sütőbe, de a lángot eloltjuk, nehogy megbámuljon. Forrón találjuk. Készíthetjük úgy is, hogy a lapokat cukros tojáshab­bal borítjuk, vagy őrölt dióval hintjük meg. rosan átlátni. Egy vonzó nőnek mindig lesznek hódolói, teljesen függetlenül attól, hogy szép-e vagy sem. Figyeld meg a hangodat is. Tiszta, jól hangsúlyozott be­széd úgy hat, mint egy finom parfőm, rokonszenvet ébreszt, még akkor is, ha nem egy szép­ségkirálynő szájából szól. E. R. Farsangi divatékszerek Farsang a bálok és a vidám baráti összejövetelek ideje. Eh­hez hozzátartozik a csinos ruha, és a szép frizura, és valami ki­csi, ici-pici csillogás. A nők mindig ötletesek vol­tak abban, hogyan lehet egy kis dísszel, apró Ids ékszerrel felfrissíteni egy régi ruhát, vagy ünnepélyesebbé tenni az öltözé­ket. A divatékszerek között külö­nösen hírnevesek a csehszlová­kiai Jablonecben készült divat­ékszerek, bizsuk, amelyek ná­lunk is meghódítják a nőket. Akik egyszínű ruhát ölte­nek ünnepi vacsorához vagy tánchoz, — azoknak klipsz- és brossösszeállítást ajánlanak a „Bizsu de bohém” tervezői. En­nek az érdekes, rusztikus, bronz brossnak és fiilklipsznek igen dekoratív hatása van. Aki bálra hivatalos, annak nagyon szépnek, csillogónak is kell lenni. Egy simavonalú, mély nyakkivágású ruhához a több­soros gyöngysor illik a legjob­ban. A csiszolt szemek szikráz­nak a villanyfényben. S aki tur­bánt is visel, díszítheti egy ha­talmas csiszolt kristályokból ál­ló brosstűvel; K. M. Csúsztatott palacsinta Szépség és vonzalom

Next

/
Thumbnails
Contents