Békés Megyei Népújság, 1971. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-31 / 26. szám
Á házastársi viszályok napja Angol és amerikai pszichológusok arra a megállapításra jutottak, hogy a házastársak legtöbbet vasárnap veszekszenek. Mi az oka annak, hogy a hétnek ezen a napján, amikor pihenni és szórakozni kellene, veszekednék a házastársak? Nos, az egyik ok az unalom, a másik pedig az, hogy túl sokait várnak a, hétvégétől. Különösen a férj vár valami rendkívülit a vasárnaptól, azután ez a nap mégis egészen megszokottan, unalmasan telik el. A feleségnek többnyire munkát ad a vasárnapi ebéd elkészítése s ez is ingerültté, idegessé teszi: elég egy „élesebb” megjegyzés és máris kitör az egész héten felhalmozódott idegesség, kész a házibot, rány. Persze azért másképp is lehetne csinálni, vélik a pszichológusok. / „Receptjük” a következő: terveket kell készíteni vasárnapra, szórakozni kell, és ha csak lehet, vendéglőben kell ebédelni. Még azt a megállapítást is megkockáztatják a lélekbúvárok, hogy hasznosabb a családi béke szempontjából,- ha a házasfelek a hétvégét külön töltik el, mint ha a négy fal között együtt unatkoznak. Közbeszól a gyerek A szülők részéről hányszor elhangzik a megrovás: „Te gyerek vagy, ne szólj bele a felnőttek dolgába!” S a gyerek tágranyílt szemekkel tudomásul veszi a le- intést, a szülő pedig elintézett- nek véli a dolgot. Azonban újra és újra megismétlődik a családban ez a közjáték, sokszor még verés ellenére is. A gyerek bözbeszólásának a „felnőttek dolgába való belebe- szélésének” igen sok oka lehet. Éppen ezért szinte családonként kellene elemezni a gyerek közbeszólásának okát. Talán első helyre kívánkozik a gyermek kielégületlensége. Nevezetesen az, hogy a gyermeket a szülők jó része nem tekinti a család egyenjogú „polgárának”. Ez alatt az értendő, hogy a gyermekkel nem foglalkoznak korának megfelelő „komolysággal”. Nem hallgatják meg annak okfejtését, véleményét, nem törődnek egyszerű, de nagyon is értelmes őszinteségével. Ellenkezőleg: „butaságokat beszélsz” — kapja a választ és elutasítják. Pedig a gyereknek rengeteg mondani- és kérdeznivalója van a világról, hiszen mohó vággyal ismerkedik vele naponta, minA cukorbetegek műtétje AZ INSULIN felfedezése a cukorbetegség kezelésének óriási perspektíváját nyitotta meg és a gyógyíthatatlan, korai halált okozó betegség kezelhető anyagcsere-állapottá vált. A baj korai felismerése mellett a megfelelő életmód, a diéta, az insulin és az insulint helyettesítő gyógyszerek lehetővé tették, hogy napjainkban a cukorbajos nem szenved élete során hátrányt az egészséges emberrel szemben. Életkoruk az egészségesekével azonos határú lehet és szövődmény-mentes esetekben munkaképességüket meg tudják tartani. Ezeket a megállapításokat már számos orvosi közlemény bizonyította és bizonyítja az utóbbi 1—2 évtized orvosi tapasztalata. Ha a közvélemény, a cukorbajt ismerő laikus egyet is ért ezzel a ténnyel, gyakori az aggódó rettegést kifejező megállapítás, mely szerint a cukorbajos sebe nem gyógyul, túlzottan vérzékeny, tehát a cukorbajost nem is lehet operálni. A CUKORBAJOS műtétje kü. lönibözik-e a nem cukorbajos műtétjétől? Orvosi vonatkozásban mi a helyzet, milyen kilátások vannak? A kérdés jogos volt, különösen néhány évtizeddel ezelőtt. A modem orvostudomány egyik kiemelkedő eredménye a folyton tökéletesedő sebészi technika mellett az altatás, az érzéstelenítés veszélytelen volta. A labilis anyagcse- réjű cukorbajos ember műtétjének kilátásai is jók, megfelelő anyagcsere-beállítással, gondos elő. és utókezeléssel a kockázat nem nagyobb, mint az egyébként egészséges, nem cukorba- jos embereknél. A bonyolult anyagcsere-tényezők, cukor-, só- és vízháztartás kézben tartása különös orvosi jártasságot igé11 békés mm __ nWUJSMt 1 991. JANUÁR 3L nyel és egyre több a diabetoló- gus belgyógyász, aki a sebésznek állandóan rendelkezésére áll a készenléti laboratóriummal együtt. A cukorbajosnak ugyanúgy lehetnek műtétet követelő epekövei, közlekedési és egyéb sérülései, mint a nem cukorbajosnak, ezek mindig csak sebészeti úton oldhatók meg és egyre szélesedő tapasztalataink szerint a sebészi beavatkozások sikere, illetve ezek kedvező eredményei egyre tökéletesebbek. A BETEG JÖ együttműködésével, az ilyen irányban képzett orvosi tudással többlet-kockázat nélkül elvégezhető bármilyen műtéti beavatkozás. Sajnos, ma még nem sikerül könnyen megértetnünk a fenti tényeket, sok cukorbajos a végsőkig húzódozik a műtét elől, s olyan egyszerű beavatkozás, mint a foghúzás is, a tarthatatlanságig odázódik. Igen gyakran katasztrofálisan rossz állapotban kerül a cukorbajos az elkerülhetetlen és már életmentő műtétre. Ilyenkor a műtétnek sokkal nagyobb a kockázata és a gyógyulás sokkal kevesebb reménnyel kecsegtet. Természetes, hogy szakorvos szükséges annak eldöntésére, hogy valamilyen, a cukorbajt károsan befolyásoló, de kisebb mértékű sebészi jellegű beavatkozás megtörténjen-e a cukorbetegen. Mindent idejében szabad csak végezni. MINDEN TÖREKVÉSÜNK AZ, hogy a cukorbaj ne legyen betegség, hogy a cukorbajos egyén életkilátásai olyanok legyenek, mint a nem cukor bajosoké s mivel a cukorbajosnak számos műtétre szoruló megbetegedése adódhat élete során, arra is törekednünk kell, hogy ezeket a műtéteket éppen olyan körülmények között, éppen olyan jó kilátásokkal el lehessen végezni, mint a nem cukorbajos egyéneken. Ez, a még 1—2 évtizede reménytkeltő elképzelés ma a gyakorlatban is valósággá vált. Dr. Libor János dent megfigyel, mindenre magyarázatot keres, és a maga módján kutatja egyes jelenségek, történések összefüggéseit. Ezért az elutasító válaszok után mindinkább arra „kényszerül”, hogy deffenzívába vonultán figyelje a felnőttek beszédét, s abból következtessen dolgokra. De amikor ily módon nem tud valamit önmagától megfejteni, mechanikusan kilép „megfigyelő” mivoltából — s kérdez! A másik nagyon megfigyelhető ok, amiért a „gyerek közbeszól”, a legkárosabb: a szülői képmutatás és az őszinteség hiánya. Lehet, hogy ez így szigorúan hangzik, de sajnos, létezik tehát beszélni kell róla. Induljunk ki abból, hogy hány szülőt hozott már zavarba a gyerek a szomszédok, ismerősök előtt. „Azt mondta apu, hogy ti úgy loptátok össze a kocsi árát”, „Mondta anyuci, nálatok olyan rendetlenség van, hogy nem lehet belépni a lakásba” stb. E megjegyzéseket a gyerek a szomszéd vagy ismerős gyermekhez intézi, amikor a két anyuka, vagy apuka rendkívül meleg barátsággal cseveg. És milyen kínos! „Ó, csacsiságokat beszélsz kislányom (vagy kisfiam) — hangzik a zavart szülői reagálás, de a gyerek vitába száll és még azt is közli, hogy mikor beszéltek ilyesmit a szülők. Sokszor ennek a vitának a „felbőszült” atyai pofon vet véget. S még rágondolni is rossz, mi játszódik le ilyenkor a gyermek érzékeny tudatában. A legsúlyosabb utóhatások egyike a zárkózottság, a befelé- fordulás, a szülők iránti feltétlen hit megrendülése. Ennek „mellékterméke”-;'ént: a cinizmus, a hazudozás, és számtalan olyan káros tulajdonság alakul ki a gyerekben, amely végkifej- lésében nemcsak a szülőkkel fordítja szembe, hanem később — sajnos — gyakran — a társadalommal is. A gyermek „közbeszólásának” okait tovább lehetne sorolni. Ennek felmérése és orvoslása azonban már „a saját portára” tartozik. S amelyik családban ez indokolt, meg is kell tenni a gyermek jövője érdekében. Hiszen itt nem csupán arról van szó hogy a gyermek jellem- beni fogyatékosságokkal lép majd a serdülő és később a felnőtt korba, hanem egy-egy ilyen látszólag jellembeli fogyatékosság lelki törésekhez, pszichés károsodásokhoz is vezethet, amely egy életen át végigkíséri. Érdemes tehát ezeken elgondolkodni! (—e. —gy.) Három tojás sárgáját 6 dkg vajjal és egy tetőzött evőkanál cukorral habosra keverjük, majd egy csipetnyi sót, két pohár tejet, 15 dkg lisztet adunk hozzá és végül beleforgatjuk a 3 tojás keményre vert habját is. Forró zsírban vagy olajban ujjnyi vastag lapokat sütünk belőle, mégpedig lassú tűzön és úgy, hogy csak az egyik oldalukat sütjük meg. Utána tálra csúsztatjuk és meghintjük vaníliáscukorral. A meg nem sütött A tökéletesen szép nő nagyon ritka. Az ember talán a fél kezén is össze tudná számlálni hogy életében hánnyal találkozott. De még ritkább a tökéletesen csúnya nő. Az igazság az, hogy visszataszítóan csúnya nő egyáltalán nincs — legalább is nem szabadna, hogy legyen. Valami szép minden nőn van: a szeme vagy a szája, a haja, vagy a bőre, az alakja, vagy a lába, vagy éppen a keze. Csak meg kell találni ezeket a kicsiny szép- . ségeket, ki kell tudni emelni »’ őket, s belsőleg és külsőleg úgy S ápolni ezeket, hogy kiegyenlít- i sék az egyéb hiányosságokat. Ismertem egy nőt, úgy- S nevezett rút kis kacsa volt, szűr- : ke és jelentéktelen, akit észre { sem vett senki. Igaz, nem is • akart feltűnni, csúnyasága tuda- i tában a legsötétebb sarkokba hú- • zódott vissza. Egy napon aztán ! fiatal arcán valami tényleg csú- jj nyát fedeztem fel: a gond két ; mély barázdáját. Ez vészjelként; hatott rám, elhatároztam, hogy • sürgősen és alaposan beszélek a ; fejével. A beszélgetés kezdetén ■ még csak rezignáltan vonogatta S a vállát. De aztán lassanként : megadta magát. Tudom, hogy 5 csúnya vagyok, csúnyább már • nem is lehetnék — mondta. Se : költséges kozmetikát, se drága ■ ruhákat nem engedhetek meg ! magamnak. — Minderre nincs is j szükség, — válaszoltam. Egy új, ■ lágyabb frizurán és egy ugyan- j csak új, kultúrált kikészítésen S kívül olyan szépségápolási kú- ■ rát írok neked elő, amelyhez I nincs szükség költséges krémek- : re vagy arcvizekre, s egy fiilé- t redbe se fog kerülni. Tanulmányozd magad, álla- : pítsd meg, mi az, ami szép raj- : tad, s bármi legyen is ez, hang- ; súlyozd ki és légy büszke rá Et- S tői mindjárt magabiztosabb le- : szel. Nézz bele a tükörbe, de ■ ne így, ne ezzel a komor arccal ! — ezt mindörökre száműzzük • —, hanem vidám mosollyal. Te i magad mutatkozz be nekem a j legjobb oldaladról a tükörben, f Mosolyogj: a barátságos mosoly • a legjobb szépségápoló szer, : széppé varázsolja még a teljesen ; jelentéktelen, csuparánc, sőt még ■ a csúnya arcot is. Gyakorold ezt ! a mosolyt, még ha nincs is ked- : ved hozzá. De vigyázz, nehogy ; valamilyen elkínzott vigyor jön- » jön ki belőle, gondolj szépre, kel- : lemesre, totyogó, tapsikoló gye- ; rekekre, ugrándozó állatokra, ■ tarka nyári rétre. Légy vidám. A gondjaid j akkor sem érdekelnek igazából » mindenkit, ha udvariasan végig- S hallgatnak. Senki sem szeret : maga körül örökké panaszkodó, ; nyafogó nőket. Mosolyogj, légy • vidám, próbálj meg mindenben : valami pozitív vonást találni, a J magad és mások számára. Egy | jó szó a megfelelő időben, meg- « vigasztalja és boldoggá teszi • nemcsak azt, ákinek adod, ha- • nem téged is, gazdagabbá, bol- j dogabbá és szebbé tesz. Vonzóvá válni megtanulható. * Mert mi is az, vonzónak lenni? ■ A szépséghez kevés köze van en- ■ nek, annál több a női bölcses- « séghez. Vonzónak lenni, annyit ■ jelent, mint közel kerülni más * emberekhez, rokonszenvet meg- • értést, szeretetet tanúsítani má- ■ sok iránt. Egocentrikus emberek ■ sohasem lehetnek vonzók, ha- « csak nem űznek rafinált játé- ! kot. De ezen rendszerint hama- i oldala — amely mindig felülre kerül — és a vaníliáscukor finom vaníliakrém ízt ad a tésztának. A felső lapot fordítva csúsztatjuk a palacsinták tetejére, tehát ennek a sült ide kerül fölülre. A palacsintákat még néhány percre betesszük a forró sütőbe, de a lángot eloltjuk, nehogy megbámuljon. Forrón találjuk. Készíthetjük úgy is, hogy a lapokat cukros tojáshabbal borítjuk, vagy őrölt dióval hintjük meg. rosan átlátni. Egy vonzó nőnek mindig lesznek hódolói, teljesen függetlenül attól, hogy szép-e vagy sem. Figyeld meg a hangodat is. Tiszta, jól hangsúlyozott beszéd úgy hat, mint egy finom parfőm, rokonszenvet ébreszt, még akkor is, ha nem egy szépségkirálynő szájából szól. E. R. Farsangi divatékszerek Farsang a bálok és a vidám baráti összejövetelek ideje. Ehhez hozzátartozik a csinos ruha, és a szép frizura, és valami kicsi, ici-pici csillogás. A nők mindig ötletesek voltak abban, hogyan lehet egy kis dísszel, apró Ids ékszerrel felfrissíteni egy régi ruhát, vagy ünnepélyesebbé tenni az öltözéket. A divatékszerek között különösen hírnevesek a csehszlovákiai Jablonecben készült divatékszerek, bizsuk, amelyek nálunk is meghódítják a nőket. Akik egyszínű ruhát öltenek ünnepi vacsorához vagy tánchoz, — azoknak klipsz- és brossösszeállítást ajánlanak a „Bizsu de bohém” tervezői. Ennek az érdekes, rusztikus, bronz brossnak és fiilklipsznek igen dekoratív hatása van. Aki bálra hivatalos, annak nagyon szépnek, csillogónak is kell lenni. Egy simavonalú, mély nyakkivágású ruhához a többsoros gyöngysor illik a legjobban. A csiszolt szemek szikráznak a villanyfényben. S aki turbánt is visel, díszítheti egy hatalmas csiszolt kristályokból álló brosstűvel; K. M. Csúsztatott palacsinta Szépség és vonzalom
